Moonflower címmel egy új albummal jelentkezik november 19-én a melankolikus doom/death vonal egyik finn mestere, a Swallow The Sun. A csapat legutóbbi, hetedik lemeze a 2019-es When a Shadow Is Forced into the Light volt, amelynek hangulatára súlyosan rányomta bélyegét a gitáros/billentyűs Juha Raivio személyes tragédiája: párja, Aleah Liane Stanbridge énekesnő (Trees Of Eternity) 2016 tavaszán hunyt el rákban.

Pár napja jött ki a Swallow The Sun koncertlemeze, a 20 Years of Gloom, Beauty and Despair – Live in Helsinki, azzal máris megismerkedhetsz. Egyúttal az is kiderült, hogy Jaani Peuhu billentyűs távozik a zenekarból, bár az új lemezen még vokálozik. Jaani a továbbiakban inkább a másik csapatára, a Mercury Circle-re kíván koncentrálni.

Mikko Kotamäki énekes: „Eredetileg úgy volt, hogy 2020-ban jubileumi koncerteket adunk Európában és Észak-Amerikában. Azonban csak tíz különleges, 20. évfordulós koncertet tudtunk összehozni, mielőtt 2020 márciusában az egész világ leállt, a turné többi része pedig elmaradt. Szerencsére az egyik koncertet lefilmeztük, felvettük. Ezt a koncertet adtuk most ki a legelső élő albumunkként.„

www.facebook.com/swallowthesun



A november közepén érkező Moonflower albumról:

A 8 új dal mellé bónuszként egy instrumentális anyag is érkezik, az új album dalainak nagyon különleges instrumentális változataival. Ezt az instrumentális lemezt kifejezetten vonós hangszerekre komponálták, és a finnországi Sipoo templomában vette fel a vonósokból álló Trio Nox.

A Moonflower album megjelenéséig minden héten megjelenik egy új instrumentális dal. Elsőként a Moonflowers Bloom In Misery-vel lehet ismerkedni.

SWALLOW THE SUN – Moonflowers Bloom In Misery
(Trio Nox plays Moonflowers by Swallow the Sun)

Juha Raivio gitáros: „Tudom jól, hogy nem kéne ezt mondanom, de ezt az új albumot mélységesen utálom. Utálom, ahova elvisz, amit érzek, ha hallom, és azt is, amit személyesen számomra jelent. Bárcsak másképp lenne. Ugyanakkor minden őszintesége dacára sem maradt más választásom, mint szeretni. Nekem amúgy is csak ez számít a zenével kapcsolatban… Nem számít, hogy mit érzek, amíg egyáltalán kivált belőlem valamilyen érzelmet. Számomra ez az album olyan, mint egy tükör, a mély önkiábrándulásról van szó. Még akkor is, ha még mindig szeretném hinni, hogy több van bennem, és hogy több lehetek ennél. De nem kell és nem is akarok erről többet mondani. Végül is a zene mindannyiunk számára sokféle dolgot jelent, attól függően, hogy milyen utat jártunk be. Ez a zene szépsége. Nincs jó vagy rossz zene.„


Juha a bónuszlemezről: „Amikor 2020 őszén befejeztem az album zenéinek megírását, elkezdtem átdolgozni az összes dalt hegedűre, brácsára, csellóra és zongorára. Főleg azért, mert kíváncsi voltam, hogy milyen lenne egy intimebb hangulatú verzióban hallani őket. Igazán gyönyörű volt megtapasztalni, ahogy ezek a dalok ebben a formában életre keltek, élőben felvéve egy nagy finnországi templomban. Hallani a zene visszhangját, érezni a régi hangszerek lelkét, amelyeket valódi emberek szólaltattak meg ezen a szent helyen. Van valami a vonósokban, amely képes belevarázsolni egyfajta törékeny szépséget a dalokba, amelyek egyébként annyi fájdalmat hordoznak. Visszatekintve, talán csak önmagamnak írtam meg ezeket a verziókat, hogy legalább valamiféle szépséget és vigaszt halljak és érezzek a dalokban, talán...”


Juha a Moonflowers lemez artworkjéről, borítójáról: „Ezúttal magam akartam elkészíteni a borítót is, hogy épp olyan brutálisan őszinte legyen, mint a zene. Ezért a borítón szereplő Holdat a saját véremmel festettem meg, majd 2016 tavaszán gyűjtött és szárított virágokkal díszítettem. Lehet, hogy nem ez a legkülönlegesebb műalkotás, ami valaha elkészült ezen a világon, számomra mégis az. Egészen addig nem állt szándékomban új zenét írni, amíg az életem jó irányba nem halad, de végül a remény és a végtelen bezártság börtönének hosszú éjszakái alatt csak megérkeztek az új dallamok. Az ürességből végül kinőtt valami… A dalok megírása nagyon emlékeztetett a holdvirágokra, amelyek az éjszaka legsötétebb órájában nyílnak, így ez tűnt a legmegfelelőbb albumcímnek.”

SWALLOW THE SUN – 20 Years of Gloom, Beauty and Despair: Live in Helsinki (2021)