Skip to content
☆☆☆☆☆ METAL & HARD ROCK 1986 ÓTA ☆☆☆☆☆

SLOWMESH – “Én is véresen hoztam haza az összes pergő bőrömet”

A stoneres-southernös klasszikus rockos Slowmesh második albuma Isolate címmel jött ki elsőként a decemberi-januári HammerWorld magazin egyik extra CD-mellékleteként. A márciusi számunkban olvashattál egy interjút is velük a lapban; Apró Antal (Tonya) dobos és Süle Tamás gitáros mesélt Uzseka Norbertnek a változatos, alapvetően mégis ütős modern rock’n’roll anyagról.

A lapunkban megjelent interjú teljes verzióját most elolvashatod, és készült hozzá egy exkluzív felvétel is, amit be is ágyaztunk. Azzal is ismerkedj meg, akárcsak a legfrissebb klipjükkel, amely a Ladyguest dalhoz készült.
(Fotó: Bobál Katalin)






www.facebook.com/slowmesh
Pár mondatban összefoglalható a Slowmesh eddigi sztorija?

Tomi: “Tonyával a 2000-es évek első fele óta ismerjük egymást, haveri szinten, voltak közös koncertek is, ők a VL45-tel, én mikor kivel. Aztán egy Wedge nevű, végül színpadot sose látott projektben zenéltünk együtt először, és akkor szólt Tonya, hogy szeretnének bevenni még egy gitárost a VL45-be. Emberileg és zeneileg is megvolt az összhang. Készült egy háromszámos EP, ami már jelezte, hogy más irányba indul a zenekar. És akkor mind elgondolkoztunk és elbeszélgettünk, hogy ki mit is akar a zenéléstől és a zenekartól, ami kb. 2016 nyarán-őszén elvezetett a csapat átalakulásához.”

Tonya: “A Slowmesh a VL45 egyenes folytatása vagy jogutódja, hiszen a tagság nagyrészt ugyanaz, és zeneileg is következik az egyik a másikból. Az első lemez akár VL45 néven is megjelenhetett volna, még úgy is kezdtük felvenni. De aztán eldöntöttük, hogy elölről kezdjük az egészet, nemcsak a tagváltozás és az új név miatt, de kellett is egy új lendület. Jól éreztük magunkat a klubéletben, ahol akkor tartottunk, de nem jutottunk egyről a kettőre. Élethelyzetek is akkor változtak meg nagyon: kezdtek jönni a gyerekek, felelősségteljesebb munkák, ilyesmik, de közben úgy voltunk vele, hogy mindemellett is akarjuk és tudjuk is komolyabban csinálni a zenélést. Azért volt bennünk para, bár tudtuk, hogy nem fogjuk rajongók ezreit összezavarni a névváltoztatással (nevet), de jól sült el. Kapott egy olyan lendületet a zenekar, ami azóta is tart.”



A Slowmesh név vagy kifejezés mit jelent?


A: „Volt egy iszonyat méretű Excel táblánk, amiben az összes ötlet ott volt, de semmi sem tetszett minden tagnak. Felnőtt fejjel zenekarnevet keresni horror! De a Slowmesh nem is jelent semmit, egyszerűen csak tetszett a hangzása. Dénes, a basszusgitárosunk hozta, és pont azért nyert, mert mindegyik név jelentett valamit valamelyik tagnak, ami nem tetszett neki, de ezen egyikünk sem talált fogást.”

T: „De utólag azt találtuk ki, hogy azt jelenti, hogy lassú behálózás, hogy ha meghallgatod a zenénket, akkor lassan behálózza az agyadat!” (nevet)

A: „Pont a héten derült ki, hogy Amerikában egy egyetemi futball taktikának a neve slow mesh, amiben az a vicces, hogy mind szeretjük az amerikai focit, de erről eddig nem volt tudomásunk.”
Elsőként 2020 végén, a HammerWorld extra CD-mellékleteként jött ki az Isolate album. A zenére-szövegekre volt bármi hatása a járványnak?

A: „Nem, mert azok hamarabb elkészültek, de arra, ahogy felvettük, nagyon is, és így a zenére is visszahatott. Én nagyon negatívan éltem ezt meg, mert mindig is úgy írtuk a dalokat, hogy valaki hozott egy alapötletet, és addig jammeltük, amíg dal nem lett belőle. Mondjuk így kurva sokáig is tartott, ehhez képest a mostani módszer sokkal frappánsabb. Igaz, ehhez az is kellett, hogy Tominak így meglendüljön a keze dalírásilag, mert az utóbbi időben nagyon ráérzett a dalszerzésre, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Szóval befejezni-véglegesíteni a dalokat úgy kellett, hogy bár a dobfelvételek megvoltak, viszont még mindig demózgattunk, küldözgettük körbe a dalokat, szeparáltan ugye, és a felvételek is így zajlottak. Akkor már a második hullámot éltük, volt némi kontaktálás, nem voltunk úgy bezárkózva, mint az elsőnél, de ez így lehetővé tette, hogy marha sokat molyoljunk. És a hangszerelésnek nagyon jót tett ez. A From The Sky zenekarból Tari Szabi volt a producerünk, aki annyira ért a zeneelmélethez, hogy nagyon sokat segített, főleg harmóniákban, vokálokban. Ha nincs a járvány, erre nem lett volna lehetőségünk.”


Az interjúhoz készült exkluzív unplugged felvétel



Nekem mindenesetre nagyon élőnek, valósnak hat az anyag.

A: „Az nagyrészt annak köszönhető, hogy a dob még felment úgy, nem kellett programozott dobokkal bajlódni. A dobokat Sohajda Petinél, Sohinál szoktuk felvenni, és az ő stúdiója is olyan, mint ő maga, ő is ezt szereti, ha úgy szól a felvétel, mint próbateremben vagy koncerten.”

T: „Ebben a lemezben voltak azért nagy fentek, nagy lentek. Már 2018-ban elkezdtünk beszélgetni róla, hogy mi hogy legyen, de akkor előbb csináltunk egy EP-t, hogy legyen mit magunkkal vinni a Zoli Band (most már Ocean Hills) turnéra. Azon mondjuk csak egy új dal volt, a Liquid Love, a másik kettő újrakevert első lemezes szám. És az volt ennek a dalírós új korszaknak a kezdete, amikor megtudtam, hogy kisfiam fog születni, leültem a gitárommal, és két óra múlva ától zettig kész volt ez a dal. Tényleg kiszakadt belőlem az örömtől. Az volt az első olyan momentum, amikor nem lassacskán, cammogva jött össze egy dal, hanem így bedurrant ez a szerzői dolog nálam.”

A: „Tíz számos a lemez, szóval elég nagy a család!” (nevetés)

T: „Ez kinyitott egy olyan kaput, mint amikor a Mátrixban Neo elkezd látni meg érezni. De még így is 2019 nyarán kezdtünk igazán komolyan rákészülni a lemezkészítésre, összeszedni az ötleteket, hogy meglegyen egy nagylemeznyi dal. És november végén-december elején jutottunk el oda, hogy bevonhattuk Tari Szabit is a munkába. Neki irgalmatlan tudás van a fejében, rengeteget segített. Segített gatyába rázni az apróságokat is, hogy minden klappoljon.”

A: „Múltkor csináltattunk a lemezből egy változatot, amikre tudunk külön-külön is gyakorolni, mert még mindig nehézkes az élet. Minden hangszer össze van szedve egy-egy sávra, és mindenki azt teszi be, amit szeretne. Sikerült meghallgatnom így utólag a capella a lemezt, és az a helyzet, hogy az ember nem is sejti, hogy ha leveszi a hangszereket, még mi minden van ott mögötte! Dávid refrénjei gyakran 6-8 szólamból állnak össze. Ezt nem feltétlenül hallod ki, amikor hallgatod a lemezt, de azt hallod, hogy van benne valami erő, valami monumentális. Az ilyenekben volt nagy segítségünkre Szabolcs. Egyébként az első lemezt is producerrel csináltuk, a Nomadból is ismert Mihalik Ábellel, és ő is nagyon sokat tett hozzá, szóval nekünk bejött, ha van egy külső fül is. Még akkor is, ha ezek néha komoly harcok tudnak lenni. De mi zeneelméletben nem vagyunk nagyon otthon, a klasszikus rock iskolából jövünk, legyen jó hangos a gitár, aztán menjen. Emiatt elképesztő tanulási folyamat is nekünk ez.”



SLOWMESH – Ladyguest (a 2020-as Isolate albumhoz)





Nyáron a Trip Hajón láttalak titeket, és nem volt hiányérzetem, hogy nem szólt 6-8 szólamban az ének.

T: „Én szoktam vokálozni, ha épp nem kapok infarktust a színpadon, hogy úristen, vírus van… Annyira nem vagyok parázós, de ott valamiért nagyon megérintett ez az egész. Így egyrészről borzasztó jó volt annyi idő után színpadon állni, másrészről be voltam szarva. De a vokálokat meg tudjuk oldani így, nem is kell oda 6-8 szólam, meg a másik gitárosunk, Kálló Péter is vokálozott, és az a terv, hogy ha lesz új tag, akkor vegyen ő is részt ebben.”



Akartam is kérdezni, hogy vele mi lett.


T: „Sokakat úgy érintett a válság, hogy anyagilag is bajba kerültek, és ő is ilyesmi okok miatt vált ki. Ő teljes mértékben a zenélés körüli dolgokból él, nagyon felforgatta az életét a járvány, újra kellett építenie az életét, és nem fért bele, hogy nálunk is játsszon. Visszatérve az élő megszólalásunkra, az sem baj, ha a koncertnek megvan a maga lüktetése, és nem egy az egyben a CD-t játsszuk. A koncert az koncert, az attól más. Egyébként meg a sok énekszólamot lehet összegezni, ketten, max. hárman meg lehet úgy oldani, hogy tök OK legyen élőben. Hozzáteszem, gitárban is van bőven sáv, és Szabi mindent külön feljátszatott, nem az volt, hogy duplázza a jobboldali sávot a baloldalira.”

A: „Mindezt azután, hogy magunknak is már három különböző formában feldemóztuk az egész lemezt. Na, ezeket nem tudtuk volna megcsinálni egy normál menet mellett, hogy koncertezünk is, próbálunk is meg minden.”

T: „Sok kilométer van ebben a felvételben. A végső keverés is úgy készült, hogy folyamatosan telefonkapcsolatban voltunk Sohival, a járvány miatt nem tudott végig jelen lenni a zenekar. Tényleg igaz, hogy nem lehet egy lemezt befejezni, csak abbahagyni… (nevet) De annak ellenére, hogy hányszor játszottuk fel az anyagot, még mindig tanuljuk a lemezt, mivel sosem tudtuk összepróbálni.”



SLOWMESH – Little Rock Nine (szöveges videó a 2021-es Isolate albumhoz)






Szóval ne számítsunk élőben lánccsörgésre az Add to Cart-ban, vagy zongorára az Out of Reach-ben?

A: „Valamennyi technikát így is használunk koncerten, pl. minden dalunknak van intrója, meg néha van szubbasszus, amit én indítok a dobról, ilyesmik. Az Out of Reachben a lemezen gépdob van, amit Tomi programozott, ahhoz a dalhoz az illett. De már dolgozom rajta, hogy koncerten is elő tudjuk adni, az nyilván egy másik verzió lesz.”

T: „Azt a dalt amúgy Dávid hozta. Tíz évvel ezelőtt játszotta fel egy telefonra, talán valami hamis kis játékgitárral kibogarászta magának a hangokat, és csak most kérdezte meg, hogy mit lehetne ebből csinálni. Meghallgattam, mondom, hűha, azért ez feladat. De az első gondolatom az volt, hogy hát ezt bizony zongorán kéne játszani. Eleve nagyon szomorú a szöveg témája, ahhoz a hangulathoz az illett. A Paradise Lost Host lemezének a hangulata ugrott be, bár a végére belerondítottam egy súlyosabb gitárrésszel, hogy verjünk oda egyet a végén!” (nevet)



A Together Alone-hoz készült egy szuper klip Tésen. Hogy sikerült azt összehozni?


A: „A dalt Dénes hozta, tőle szoktak jönni a Tool-ihlette dolgok, de nem ilyen lett végül, mert nagyon sokat alakult az idők során. Dávid a szövege miatt vetette fel a két szélmalmos dolgot. Tudni kell, hogy Dávid és a párja, Petra, szélmalom-őrültek, csomót turistáskodnak kifejezetten szélmalmok miatt. A tési szélmalmok azért is nagyon különlegesek, mert nincs több ilyen Magyarországon, hogy két ugyanolyan szélmalom egymáshoz ilyen közel álljon, és egy az egyben ugyanaz a fajta legyen. Nyilván kellett engedély a forgatáshoz, a hely tulajdonosának, Cseszneki Ferencnek óriási köszönettel is tartozunk, mert kiürítette nekünk a területet, mert az egyébként egy látogatható hely, de ő távol tartotta a turistákat.

Dávidnak az volt az elképzelése, hogy mivel az egy fennsík, eszméletlen jól nézne ki, ha naplementekor forgatnánk. A másik ötlet az volt, hogy drónnal forgassunk, amiben Fontos Gyuri barátom volt a segítségünkre. Nem is feltétlenül azért akartuk, hogy messziről föntről vegyen minket, hanem mert olyan kameramozgásokat lehet vele megcsinálni, amiket csak nagyon drága más eszközökkel lehetne. Összedobálódtak az ötletek, odamentünk, és sose gondoltam volna, hogy valaha ilyet hallok klipforgatáskor, hogy „ha kezditek, akkor beterelem az állatokat” (nevet). Merthogy volt egy bazinagy istálló a közelben, és nem lehetett tudni, hogy reagálnak az állatok a hangos zenére. Elkezdtünk játszani, ugye ebben az évben egyetlen koncertünk volt, és már akkor sem lehetett tudni, mikor lesz újra, úgyhogy még így, letompított dobok mellett is annyira király volt! És ahogy elkezdett lemenni a Nap, az hihetetlen jó élmény volt. A fényviszonyok, az, hogy zenélünk, a dal maga. A klipet pedig Tomi vágta, mert ő még ezt is tudja.”


T: „Hasonló módon ment az is, mint a keverés… (nevet) A már nem tudom, hanyadik verziót csináltam, kérdezem tőlük, hogy na, melyik a jobb, ők meg, hogy miért, mi a különbség?! (nevetés) Végül ezt is elengedtem, hogy jól van, biztos jó.”

A: „A szöveg párkapcsolati témát feszeget általánosságban. Vannak dolgok, amik passzolnak, vannak, amik meg nem, és ahogy telik-múlik az idő, hol egyik, hol másik erősödik föl. Kicsit ez a se veled, se nélküled dolog. És ehhez nagyon illett ez a két szélmalom, ami ugye ott van tök közel egymáshoz, nagyon egyformának tűnnek, de még az az iróniája is megvan a dolognak, hogy az egyiket már felújították, a másikat még nem, szóval mégis van egy kis különbség.”


SLOWMESH – Together Alone (a 2021-es Isolate albumhoz)





Tomi, fő dalíróként melyik a kedvenc dalod?

T: „Túl evidens lenne, ha a Sunflowert mondanám, de mindegyikben van valami, amit nagyon szeretek. Az van, hogy mindegyiknél van valami olyan élmény, ami azonnal eszembe jut, és a Sunflowert még egy korábbi formáció idején rakosgattam össze, még hosszabb is volt, bár így is a lemez leghosszabb tétele. És nagyon sajnáltam, hogy az a nóta sosem került felvételre, és borzasztóan örülök, hogy most sikerült. Nyilván érnie kellett még. De pl. a Just a Guy-t az ösztönösségéért szeretem nagyon, zseniális érzés játszani. Az az egyik a lemezen, amit próbatermi dzsemmelésen írtunk, felvettük egy telefonnal, nincsenek is nagyon kidolgozva a részei, de elsőre úgy szólt, ahogy kell. A címadó Isolate is nagy kedvencem, az is kicsit ilyen egylevegős nóta, annak is az volt az alapja, hogy a próbateremben ketten Tonyával elkezdtünk játszogatni valami témát, és szinte elsőre ez jött ki.”



A lemezcím miatt is kérdeztem fentebb a járványt. Van köze a kettőnek egymáshoz?


A: „Nincs. A sors humorérzéke… Eredetileg más volt a koncepció, az elszigetelődésről szól, de társadalomkritika jelleggel, csak aztán kapott egy ilyen színezetet. A videóklipben is megjelenik a fejhallgatós motívum.”
A Ladyguestben ki a női hang?

T: „Farkas Saci. Ő nekem nagyon régi jóbarátom, még a 2000-es években találkoztunk. A Buttercup zenekarban énekel, és annak idején egy régi zenekarommal, a Checkpoint Charlie-val voltak közös koncertjeink. Az csak utóbb derült ki, hogy Dávid nagy rajongója Sacinak, ugyanis volt Hajós Andrásnak a Radiocaféban egy műsora, amiben Saci Balaton Szandra álnéven mindenféle zöldségeket beszélt összevissza, és azt sokan nagyon szerették. Amikor Dávid megtudta, hogy a kettő egy és ugyanaz, teljesen extázisba jött, én meg mondtam neki, hogy hagyjad már, én ezt élőben hallgattam Sacitól a közös bulikon (nevet). Innen jött, hogy hívjuk meg egy dalba.”








Szóba került a Zoli Band turné, lehet arról röviden mesélni?


A: „Lehetetlen. 2019 áprilisában történt. Klasszikus rocksztori, hogy hogy kerültünk oda. Dávid adott egy CD-t Érsek Gábornak, mert tudta, hogy dolgozik Zoliékkal, és ő nagy rajongója az Ignite-nak és a korábbi Zoli Bandnek is, és fejébe vette, hogy nekünk valamilyen módon játszani kellene velük. A CD-be beleírta, hogy ’Szia Zoli, ezek vagyunk mi, ha bármikor úgy gondolod, mi tökre örülnénk’, és egyszercsak csörgött a telefon. Zoli eleve szeretett volna magyar zenekart arra a turnéra maga mellé, minket kérdezett elsőként, és nyilván lecsaptunk a lehetőségre. És egyszercsak ott találtuk magunkat egy parkolóban egy nightliner busz mellett. A turné aztán kb. osztálykirándulás hangulatban telt. Zoli zenekarában akkor olyanok játszottak, akikkel mi is jó cimborák voltunk már rég, pl. Horváth Sexy Gábor, Szűcs Peti, Zoliról is hamar kiderült, hogy nagyon jól lehet vele komoly és komolytalan dolgokról is beszélgetni, hülyéskedni, akármi, úgyhogy hamar összezáródtunk. Nekünk ez azért volt hatalmas dolog, mert turnéztunk mi már korábban is, de nem ilyen körülmények között.

Most tapasztaltuk meg, milyen az, ha egész nap semmi mással nem kell foglalkozni, csak a zene közeli dolgokkal. Nyilván nem feltétlenül könnyű munka, felborul az ember bioritmusa, ami egyébként hétköznapi életet élő embereknek azért megterhelő bír lenni. De volt egy napirend, ami szerint működtünk, azt megtanulni, kalkulálni önmagában tök jó játék. De az, hogy lejátszod a koncertet, kicsit mulatozol vagy esetleg egyből indul a busz és ott folytatod – a mulatozás egyébként úgy nézett ki, hogy a ’80-as és ’90-es évek zenéit rakosgattuk be egymás után, és ment, hogy melyik a legnagyobb dal… De ami a lényeg, hogy a holtidőket olyanokkal töltöttük, hogy visszanéztük az előző esti bulit, hogy mit hogy kéne másképp, csiszoltuk a szettlistát, karbantartottuk a hangszereket, szóval hogy ennyire töményen a zenéléssel foglalkozzunk, az még nem volt meg nekünk. Ráadásul ez a busz nightliner szinten is elég speciális, minden kényelemmel ellátott valami volt. Persze, ilyenben aludni, az tud kényelmetlen lenni, mert kicsit a helyek, de azt is borzasztóan élveztem. Meg az egésznek a hangulata, Zoli segítőkészsége. Neki ez egy promóturné volt, több állomásra is jöttek hozzá különféle kiadóktól, menedzsmentektől fontos emberek, mindegyiknek bemutatott minket is. És mindezt megkoronázta, hogy végigtoltuk a 10 állomást, és a hazaérkezés az A38-as koncert volt. De szó szerint oda érkeztünk meg a busszal. Ott volt rengeteg barátunk, volt közös dal Zoliékkal stb., elképesztően jó élmény volt millió sztorival.”








T: „Életre szóló élmény, ha másért nem, ezért megérte. Magunkfajta fickóknak ez, hogy tényleg két hétig teljesen kikapcsolni és csak ezzel foglalkozni, ennek az életnek az örömét és adott esetben búját-baját is megtapasztalni, belekeveredni a speciális helyzetekbe, és hogy nekem az a feladatom minden este, hogy felálljak a színpadra és képes legyek eljátszani a dalt… ez egyszerűnek hangzik, de nem volt mindig az! (nevet) Tényleg van, hogy beleszaladsz egy buliba, és már x napja terheled a szervezeted, és nem biztos, hogy ki tudod pihenni. És eljön az a pont turné közben, amikor már kezd a buli rovására menni, szóval ezt nem szabad, oda kell figyelni. Pl. vittünk futócuccot, és az is nagy flash volt, hogy egy tök másik ország tök másik városában, olyan hegyek között fut az ember 5-10 km-t, hogy hihetetlen. Aztán visszamész a buszhoz, letusolsz, átöltözöl, addigra kész a színpad (mert már előtte felpakoltál, stáb ugyanis már nem fért a buszra).

Meg volt egy nagyon érdekes felismerés, hogy amikor békeidőben koncertezik az ember, akkor mondjuk van péntek-szombat, ha esetleg egymás után van buli, netán minden hétvégén van koncert egy intenzívebb időszakban, de akkor azért eltelik x nap, amikor az ember tud regenerálódni. De az, amikor pl. a gitározástól kisebesedik az ember keze, mert koncert közben beleéli magát, és nem figyel a helyes pengetőtartásra, és nem úgy gitározom, mint otthon nyugalomban, aztán a negyedik-ötödik koncert után néztem, hogy mik ezek a vérfoltok a gitáromon. Az x. koncert után meg már az volt a kérdés, hogy hogy tudom úgy beragasztani az ujjamat, hogy ne akadályozzon a zenélésben.”

A: „Ezekre egy gyógyír van, úgy hívják, adrenalin. Én is véresen hoztam haza az összes pergő bőrömet. Közben észre sem vettem, utána fájt egy kicsit.”

T: „Volt egy ilyen jelmondatunk a turné alatt, hogy ’nyugi, majd a Hajóra összeáll’, de akármilyen fáradtak voltunk, tényleg az egész szuper turné megkoronázása volt az A38-as buli.”

A: „Azt is érdekes volt megtapasztalni, hogy jó, nem a világ hossza, 10-11 állomás, de ennyi alatt is mennyit tud fejlődni egy zenekar, függetlenül attól, hogy előtte szanaszét próbáltuk magunkat, de az nem ugyanaz. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy már amikor fáradtak és nyűgösek voltunk a vége felé, és esetleg nem ment olyan jól, akkor sem volt rossz a koncert. Egyszerűen benne volt már a kilométer. De ehhez az is kellett, hogy a napok úgy legyenek felépítve, hogy ki legyen hegyezve arra, hogy estére minden teljesen jó legyen. Ebben Pintér Norbi, a turnémenedzser iszonyú nagy segítségünkre volt.”








Az említett Liquid Love EP-t Beau Hill-lel csináltátok, aki a ’80-as évek végének legendás amerikai producere. Ő hogy jött képbe?

A: „Egyszer csak kaptunk tőle egy emailt, azzal, hogy ő Beau Hill, tetszik neki, amit hallott tőlünk a YouTube-on, és ha gondoljuk, nyitott lenne valami közös munkára. Elsőre nem is ugrott be, ki ő, de aztán rájöttem, hogy csomó dolgot, amit régen hallgattam, pl. Warrant, Alice Cooper, ő csinált meg. Azt gondoltam, hogy munkát keres, vadássza a zenekarokat és ajánlgatja magát, és írtuk neki, hogy mi biztos nem tudjuk kifizetni az ő munkáját. Erre válaszolt, hogy olyan szakaszában van az életének, hogy ő már annyit kapott a zeneipartól, hogy most éppen visszaad, ezért keres olyan zenekarokat, akik megtetszenek neki, de nem feltétlenül tudnák őt megfizetni, és segít itt-ott, ahol tud. Nálunk ez abból állt, hogy megkevertettük vele az épp akkor íródott új dalunkat, a Liquid Love-ot, meg két régebbi dalt is átküldtünk, hogy átértelmezze a saját szájíze szerint. Ez is iszonyú kemény tanulási folyamat volt, vele dolgozni, még úgy is, hogy az időeltolódás miatt nem igazán ment élőben. Nagyon komoly munkamorálja van, meg kitaposott, szigorú munkamódszere. Pl. az elején kaptunk egy tájékoztatót, hogy hogyan kell vele kommunikálnunk, hogyan mondjuk el, mit gondolunk bizonyos dolgokról, és hogy kérjünk változtatást, meg ilyenek. Baromi klassz volt, és a végeredmény is nagyon autentikusan a rá jellemző, szép hangzás lett. Ami egyébként a dzsunga stoner fülünknek elsőre kicsit szokatlan is volt, de nagyon különleges lett, és jó, hogy tudtunk vele dolgozni.”
Az felmerült, hogy vele csináljátok meg a lemezt?

A: „Fel, de nagyon nehézkes lett volna, meg nekünk nagyon bevált Sohi eddig is. Jó lenne hallani egy Beau Hill-féle hangzású Slowmesh lemezt, de minőségileg az egerszalóki verzió abszolút megállja mellette a helyét. Sohi is ért hozzá, megvan a tehetsége, a felszerelése is. Azt is jó volt lemérni, hogy nincs egetverő különbség, egyszerűen csak jó fül kell hozzá, meg jó szakember.”



SLOWMESH – Isolate (a 2020-as album)



Van két olyan dolog, amit fel tudtok mutatni nemzetközi szinten, ami fegyvertény: a Zolival közös turné, ahol nyilván látott titeket egy rakat ember, és ez a Beau Hill-lel készült EP. És erre jött a járvány. Ha egyszer visszatér a normális élet, tudjátok folytatni ezt az ívet?


A: „Szerintem a járvány alatt pont olyan dolgokat tanultunk meg, amik miatt még magasabb szinten tudjuk majd folytatni a koncertezést. Gondolok pl. a promóciós dolgokra, a közösségi médiára, amikre nem lett volna időnk a járvány nélkül.”
OK, de ezek után a logikus és megérdemelt lépés egy külföldi kiadó lett volna, hiszen a lemez van olyan jó.

A: „Ez nincs még teljesen elvetve, a kiadóval is beszéltük, hogy igyekszünk találni külföldi terjesztőt, és mindenképp cél az, hogy kifelé is promotáljuk a zenekart. Ehhez nyilván kell egy mag, egy bázis, azért abban van még hova fejlődnünk. De igen, ezek a dolgok már kinyitottak kapukat, pl. így kerültünk be egy amúgy nyilván szintén elmaradt, nagy orosz fesztiválra is, de idén még lehet, hogy összejön. Ott is az volt, hogy egyszer csak megláttam a plakátot, ahol nem sokkal a Skid Row alatt szerepel a nevünk! Aznap pont Skid Row pólóban voltam! (nevet) Az is úgy jött, hogy bejelentkeztünk, ahogy a zenekarok szoktak általában, aztán szólt a szervező, hogy hoppá, nem is gondolta, hogy Magyarországon ilyen van. Ugyanígy alakult egy japán fesztivál, amit remélhetőleg később megtartanak majd, és mi is ott leszünk.”
Közben születtek már új dalok?

T: „Az a szerencsés helyzet van, hogy az Isolate-re úgy készültünk, hogy több dalt írtunk, mint ami felkerült, egyszerűen csak nem akartunk tíznél több számot rá. És ami lemaradt, kb. féllemeznyi, azok is használhatók, csak még melózni kell velük. Amikor nekiálltunk az Isolate-nek, rosszabbul álltunk, szóval most nem fog eltelni három év a következő lemezig.”






 

KERESÉS
AKTUÁLIS SZÁM
No. 346 – 2022/7-8
AKTUÁLIS GYŰJTŐI KIADÁS
No. 346 / Kiss
FACEBOOK
NÉPSZERŰ
SZERKESZTŐSÉGI KEDVENCEK
Cselőtei László
Cselőtei László
CSELŐTEI LÁSZLÓ
vezető szerkesztő
  1. ICONIC
    Second Skin
  2. SAFFIRE
    Taming The Hurricane
  3. FIVE FINGER DEATH PUNCH
    AfterLife
  4. SOILWORK
    Overgivenheten
  5. COHEED AND CAMBRIA
    Vaxis II
Lénárd László
Lénárd László
LÉNÁRD LÁSZLÓ
főszerkesztő
  1. CAVE IN
    Heavy Pendulum
  2. THE HALO EFFECT
    Days Of The Lost
  3. SAFFIRE
    Taming The Hurricane
  4. FIVE FINGER DEATH PUNCH
    AfterLife
  5. DEF LEPPARD
    Diamond Star Halos
Pintér Miklós
Pintér Miklós
PINTÉR MIKLÓS
szerkesztő
  1. TOOL
    Fear Inoculum
  2. FAITH NO MORE
    The Real Thing
  3. PEARL JAM
    Vs.
  4. MEMPHIS MAY FIRE
    Remade in Misery
  5. IGNITE
    Our Darkest Days
PETŐFI X HAMMER
minden vasárnap 19 órától!
SPOTIFY – ZENÉSZFÜLLEL
NO. 340 – 2021/11-2022/01

HAMMER TV