Eddie Trunk podcastjában az ex-Skid Row énekes, Sebastian Bach volt a vendég, a téma pedig a hónap elején elhunyt Eddie Van Halen volt.
Sebastian Bach: „Edward Van Halen maga építette a saját cuccát, maga készítette az erősítőit, a gitárjait. Alex meg a dobjait… Ezek a srácok igazi csináld-magad rockerek voltak. Nem is tudom másképp megfogalmazni, csak úgy, hogy családtagok voltak. Nem akarom bántani a családomat, de hát ez van, Eddie az életünk része volt...”
A Subhuman Race albumotok idején együtt turnéztatok a Van Halennel, igaz?
„A Skid Row volt a nyitóbanda a Balance turnéjukon az USA-ban, az első szakaszban, akkor ismertem meg Eddie-t és Alexet is. Rögtön a turné első napján Edward bejött hozzánk az öltözőbe – nem is hittünk a szemünknek… És folyton csak gitározott. Ott lügott velünk… A fiam akkor még elég kicsi volt, talán hat éves, Eddie meg beszélgetett vele a dobolásról, és hogy milyen menő lenne, ha ő is zenélne majd a tesójával. És mindenki tudta, hogy mekkora rajongó vagyok… Amikor még nem volt internet, és eljutottunk Japánba, ahol legálisan lehetett kalózlemezeket venni, mindig egy nagy rakás Van Halen cuccal jöttem haza Jersey-be, a bőröndjeim tele voltak korai tévéfelvételekkel Japánból. Ezek még Eddie Van Halennek sem voltak meg!
‘Haver, nekem megvan az első albumos turnétok idejéből a japán tévéfelvételetek is!’, Eddie meg: ‘Menj már a francba! Az nem lehet! Látni akarom…’ És amikor hazajutottam, átmásoltam neki. ‘Edward Van Halen, ez itt az életed.’ Miután végignézte a cuccot, azzal jött vissza, hogy ‘Ez hihetetlen, ember, én meg: ‘Eddie, miért nem adjátok ki ezeket?’ ‘Á, azt nem lehet’. ‘Miért ne lehetne? Te sem akarhatod, hogy mások keressenek pénzt vele, nem?’… Ezzel azért ő is egyetértett.„
Mikor hallottad először a Van Halent?
„Elmondom a sztorit. Úgy 11 vagy 12 lehettem, inkább 11, amikor a bébiszitterem áthozta hozzánk az első lemezt és feltette. Nagy Cheap Trick rajongó voltam, akkoriban jött ki a Budokan koncertlemezük, tudod, olyan dalokkal, mint az I Want You To Want Me… Nem is hallottam Eddie Van Halenről addig, és amikor elindult a lemez, a borítót nézegettem. És nekem olyan volt a Van Halen, mintha a Cheap Trickben csupa ördög zenélne! (nevet) Annyira nyersek voltak, durvák és aljasok, mocskosak…
Aztán jött az Eruption, és korábban olyat nem hallott még a világ. Soha. ‘Ez egy gitár?! Vagy csembaló? Netán egy szintetizátor?’ Soha korábban nem hallhattál ilyet.
De Edward virtuóz játéka mellett még ott volt a banda humora is… Mind nagyon vicces arcok voltak, igazi bulis srácok. Ez volt a Van Halen egyik jellemzője, és ezt már korábban is mondtam. Maga a Van Halen név is olyan volt, mint egy melléknév. Amikor elordítottad magad, hogy ‘Van Halen!’, mindenki egyből tudta, hogy mi az ábra, rögtön emelkedtek is az öklök a levegőbe, hogy buli van! ‘Szétrúgjuk a seggeket, piszok jól fogjuk érezni magunkat, Van Halen!’…„