A Sandbender a prog rocker Ghost Toast basszusgitárosának, Stefán Jánosnak a projectje. Amolyan electronica-ambient-chill out zene, jellemzően instrumentális, ámbár ahogy a GT esetében megszokhattuk, samplingelt beszéd és ének itt is van. De nem csak ebben kötődik a Ghost Toasthoz, a hangulat is sok ponton hasonló. Ámde itt nincs helye metalnak, riffeknek. Sőt, ha akad is néhány élénkebb techno tempó (halld pl. Delivery Man), a 65 perces anyag zöme azért meditatívabb zene. Olyan, amire rá lehet feküdni, és pihentető élmény hallgatni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne gazdag és változatos. János számtalan különféle hangmintát, hangszerelési megoldást használ, a ’80-as éveket idéző gépzenés témáktól a népdalos részeken át a vonós betétekig nagyon sok elemből áll össze a Sandbender muzsikája. Mondhatni, hogy filmzene, és a daloknak nagyon is van háttere, mondanivalója, ám ezek ismerete nélkül, ha csak úgy szól is jól esik hallgatni.
Ha nem is egészében, de egy-két részletében Kátai Tamás (Thy Catafalque) Neolunar nevű projektjével, meg szóval az elektronikát masszívan használó szerzeményeivel is rokon a Sandbender. Vagyis hát biztos sok minden mással is, de minthogy nagyon kevés hasonló zenét hallgatok, így ahhoz tudom még leginkább kötni.
Ha egyetlen kedvencet kellene kiemelnem, az a Sihaya lenne. Ez a szó Frank Herbert Dűne regényeiből származik, illik is hozzá a dal a közelkeleties perkáival és énekével, elvarázsolt dallamvilágával.
Finom anyag, melyet maga János kevert, ám a Denevér Stúdióban masterelték, és szépen is szól. És a projekt honlapján is meghallgatható/letölthető.
U.N. 9
