Philip Anselmo a brazil Inside With Paulo Baron műsornak adott interjújában a Superjoint Ritual 2003-as albumának (A Lethal Dose Of American Hatred) kapcsán a háború- és fegyverellenességéről beszélt. „Az a lemez a háborús uszító Amerika tudatlanságáról szólt, nagyon ellenzem az egészet, ember.„

„A vietnami háború vége felé nőttem fel. Láttam a háború hatását. Anyám pontosan el is mondta nekem, hogy mi is történt Vietnamban és hogy Amerika mit tett. Ő is nagyon fiatal volt még, talán 23 éves lehetett. Én meg egész kicsi voltam. Akkoriban New Orleans francia negyedében laktunk, együtt a nagynénémmel és a barátjával, aki épp akkor jött haza Vietnamból. Éjjelente sikoltozva ébredt fel. Emiatt aztán anyámnak már idejekorán el kellett magyaráznia nekem a háború borzalmait.

Nem is volt soha játékfegyverem, háborús játékokat sem játszhattam – nekem nem volt szabad semmi ilyesmi szarság. És ez a mai napig hatással van rám. Háborúellenes vagyok. A fegyvereket sem szeretem. Tudom, hogy néhányan szeretik a fegyvereket, ezzel nincs is gondom. Ez már csak így van. És hát realista is vagyok. Amerikában élek, Amerikában vannak kib…ott fegyverek. Nem egy álomvilágban élek. Együtt kell élnünk a fegyverekkel, de mi az okos megoldás?

Szóval, igen, azzal a Superjoint lemezzel Amerikát szapultam, mert éppen… Már nem is tudom, melyik háború volt akkor, talán a Sivatagi Vihar, vagy bármi hasonló. Talán tévedek, de az is egy rohadt háború volt, egy soha véget nem érő háború. Utálom. Utálom. És utálom, hogy a hazám a legnagyobb zsarnok, bakker. Utálom, ember. Rohadtul utálom.

Erről szólt hát az a Superjoint lemez. Igen, így érzek ezzel kapcsolatban. Nem szeretem az elnyomást. Nem szeretem a kib…ott osztályokat – alsó osztály, felső osztály – az egészet utálom. Én az embereket szeretem. És azt akarom, hogy az emberek boldogok legyenek, és hogy lehetőségük legyen boldogan élni a kib…ott életüket – úgy, ahogy ők akarnak élni.„