Május 24-én, helyi idő szerint délelőtt 10 óra 50-kor, a Des Moines melletti Urbandale egyik hotelszobájában holtan találták a Slipknot basszusgitárosát, a 38 éves Paul Dedrick Grayt. A zenész holttestére a TownePlace Suites egyik alkalmazottja talált rá, ő értesítette a rendőrséget, akik nem találtak idegenkezűségre utaló nyomokat. A megyei törvényszéki hivatal holnap, azaz kedden végzi el az ilyen esetekben elengedhetetlen boncolást.
Paul Gray 1972. április 8-án született Los Angelesben, és családjával onnan költözött Iowába, ahol alapítótagja lett az 1995-ben elindított Slipknotnak. Előzőleg olyan helyi csapatokban zenélt, mint a Vexx, a Body Pit, az Anal Blast és az Inveigh Catharsis. A Balls becenevű, félig fekete srác a csapatban nemcsak basszusozott, de vokálokkal is gyakran megtámogatta az énekes Coreyt.
A basszusgitárost 2003 júniusában letartóztatta a Des Moines-i rendőrség egy kisebb közúti baleset után 
(Gray nem vett figyelembe egy piros lámpát, így beleszállt egy másik autóba), mert 2001-es évjáratú 911-es Porschéjában kokaint, marihuanát és két fecskendőt is találtak, de maga a zenész sem tűnt józannak. Később óvadék ellenében szabadon bocsátották, ám rendőrségi fotója számos honlapon feltűnt.
Paul Gray két éve vette feleségül a GodsGirls.com szoftpornó oldal egyik csillagát, Brennát, akinek nevét fel is varratta az öklére. Myspace oldalának egy 2009. decemberi bejegyzése szerint idén megszületik első gyermekük („Ez volt az eddigi legjobb Karácsonyom!”). Brenna oldala szerint a gyermek kislány lesz, October Dedrick születése augusztusra várható.
Paul 2003-ban a Unida soraiban segített ki, idén áprilisban pedig a Hail! nevű, ismert metal arcokból álló feldolgozáscsapat bőgőse lett, miután David Ellefson visszament a Megadethbe.
Legyen neki könnyű a föld!
PAUL GRAY 1972 – 2010 (hivatalos tribute videó)
Az amerikai Revolver magazin 2008. novemberi számában Paul Gray kendőzetlenül beszélt drogfüggőségéről, és arról, hogy küzdelme a drogokkal hogyan befolyásolta a 2001-es Iowa, valamint a 2004-es Vol.3: The Subliminal Verses albumokon dolgozó zenekart.
„Dühös voltam Corey-ra (Corey Taylor, énekes) és Jimre (Jim Root gitáros), hogy a Stone Sourt nyomatják. Az járt a fejemben, hogy ‘b…meg, inkább a Slipknottal kéne dolgoznunk!’ De valóban szükség volt arra, hogy egy kicsit eltávolodjunk egymástól. A szabadidőmben a Unidával játszottam, meg jammeltem a haverokkal, de legfőképpen sokat piáltam, és toltam a drogot is – kemény, kemény cuccot… jó sok heroint. Minden nap lőttem magamnak a speedballokat (heroin és kokain együtt, vénásan, fecskendővel). Aztán jöhettek a nyugtatók. Nálam minden játszott, ember. Eleinte többé-kevésbé kézben tartottam a dolgaimat, de egy idő után már nem ment. Függő lettem.
Egy csomó témát írtam (a Vol.3-ra) – ahogy tettem minden lemeznél – de az idő felét a mosdóban töltöttem, ahol lőttem magam. Próbáltam játszani, de párszor a székről is leestem, és volt, hogy feljátszás közben elaludtam. Komoly depresszió is nyomasztott. Én nem haragudtam senkire a bandából, a többiek viszont igen, én meg úgy éreztem, hogy b…meg, a családom most esik szét. Ez volt a legjobb dolog (mármint a Slipknot), ami valaha is történt velem. És ha a drogokkal már eljutottál egy bizonyos pontra, akkor az elvonási tünetek kib…ott durvák. Nem arról van szó, hogy nem akarsz lejönni róluk. Egyszerűen nem megy. A felvételek közepe táján a többiek végül közbeléptek, így egy elvonón kötöttem ki.
A Los Angeles-i elvonó egy időre rendbe tett, de aztán újra turnézni kezdtünk, én meg túl sok arcot ismertem, és újra elkezdtem cuccozni. Hol toltam, hol nem. Akadt néhány halálközeli élményem is – ezekről nem fogok részletesen beszámolni – de az tuti, hogy a végsőkig nyomtam a dolgot… és még mindig itt vagyok. Voltak barátaim, akik ugyanúgy tolták… ők viszont már halottak. A Shadows Fall és a Lamb Of God társaságában lenyomott arénaturnénk végén újra elvonóra küldtek, így az utolsó hat bulin már nem is lehettem ott. Aztán, később… Nos, lusta kezeknek az ördög talál elfoglaltságot…
Aztán összejöttem a feleségemmel, aki mellettem maradt, segített, de megint elszaladt velem a ló. Végül azt mondta, hogy képtelen végignézni, ahogy meggyilkolom magam. Akkoriban Los Angelesben éltem, ami nem könnyített a helyzeten, mert ott aztán van kínálat. Úgyhogy visszaköltöztem vele Iowába, szakorvoshoz fordultam, és lejöttem a cuccról. Most már jó pár éve, hogy tiszta vagyok.”
