Kiadó: szerzői kiadás / Írta: Uzseka Norbert / 9
Az Odiont a Reason három tagja alakította, bár Dudás Gábor énekest a legtöbben alighanem a Thy Catafalque-ból ismeritek. Kun József dobos és Vándor Erik gitáros mellé pedig a főként a Dividedból ismert Purnhauser Pál basszusgitáros érkezett, valamint a szintén a TC kapcsán ismert, de korábban a Képzelt Városban is csellózott Bos Michaela. Ilyen nevek kapcsán az embernek óhatatlanul is vannak elvárásai, de az Odion már ezen a bemutatkozó EP-n is jóval többet ad, mint amit várnál tőlük.
A zenei irány részben emlékeztet a Reasonre (2020-as, The Divine Rest című utolsó albumuk a hazai gothic/doom/death metal egyik gyöngyszeme volt). Az EP-t hallgatva főleg a Draconian Times ill. One Second korszakos Paradise Lost jut eszembe, hasonlóan emelkedett ez a zene, és a dallamok között is vannak nagyon fogósak. De a My Dying Bride is felmerül pár helyen – akár a hörgés miatt, akár a vonós hangszer okán. Viszont az Odion hangzása nem annyira vaskos és súlyos, nincs második gitár, hogy tömörítsen. Annál több szerep jut így a csellónak, sőt, pár helyen zongorának-szintetizátornak is. Ám az éjsötét, komor bánatmetal kategória szűk az Odionnak. Nem is annyira a komplexitás, inkább a szabadabb dalszerzés miatt érzek sok helyen progresszív rock/metalt is. Pl. a Release-ben és az All You Were-ben is konkrétan ’70-es évekbeli progrock-témák vannak, de nem ám olyan, uram bocsá’ merev, unalmas módon, ahogy az utóbbi évtized Opethjénél hallottuk. Sőt, fura módon a Shiftben és az All You Were-ben mintha némi A Perfect Circle hangulat is lenne, legalábbis nekem ez jön le egy-egy verzéről. Nem grunge, nem is borultság értelemben – a szomorú dallamvezetés miatt.
A negyedik dal pedig az Irae címet kapta, és szerepel benne még egy latin szó, továbbá az Ómagyar Mária-siralomból két versszak. Érdekes módon az a „Világnak világa…” is, amely pont egy Thy Catafalque-dal címét is adta – ám ez a szerzemény teljesen más. Mérhetetlenül gyászos, doomos, de közben emelkedett és megrázóan szép is. Örülök, hogy Gábor magyarul is énekel jellegzetes, hol öblös, hol bársonyos hangján.
A Narcissus EP nem egyszerűen remek bemutatkozás. A tagok a múltjukhoz híven, mégis új utakra lépve zenélnek itt. Nem játszanak biztonsági játékot, de nem is tagadják meg önmagukat. „Pusztán csak” jelzik: bőven van még bennük jó és új zene.
https://www.facebook.com/odionband
