A Lacrimas Profundere szeptember 25-én jelenteti meg új albumát, Lay Me Down O Silent Fear címmel, a Steamhammer gondozásában.
Négy év telt el a zenekar előző nagylemeze, a How to Shroud Yourself with Night óta. Ez idő alatt több mint száz koncertet adtak, felléptek Európa legnagyobb fesztiváljain, majd 2025 őszén megkoronázták ezt az időszakot egy európai turnéval, amelyen legnagyobb példaképeiket, a Paradise Lostet kísérték.
Harminchárom év után egy zenekar már pontosan tudja, mit csinál, és bőven van mire visszatekintenie. A korábbi albumok kiemelkedő listás helyezései, az olyan elismerések, mint a „Hónap Albuma”, a teltházas klubkoncertek, a fesztiválfellépések, valamint az eddigi 40 országban adott koncertek és a folyamatosan növekvő rajongótábor mind azt bizonyítják, hogy a Lacrimas Profundere már most is rengeteg mindent elért. Az új albummal azonban még magasabbra törnek, nagyobbat álmodnak, és rendíthetetlen elszántsággal folytatják az útjukat. Ez a rock ’n’ roll igazi lényege.
Milyen lenne a Bohemian Rhapsody, ha a Bring Me the Horizon feldolgozná? „Nem tudjuk, de legalább megpróbáltuk megvalósítani” – mondja mosolyogva Oliver Nikolas Schmid, és a nyitószám, a Days Of Doom azonnal megválaszolja a kérdést, nem hagyva kétséget: Valószínűleg pontosan így! A szerzemény úgy száguld át egy Mad Max-szerű pusztaságon, mint egy vadlovakból álló csorda.
Még soha nem állt a gothic és a metalcore műfaj olyan közel egymáshoz, mint a Faceless című dalban. Ritkán hallani olyan magával ragadó és sokrétű balladát, mint a Veil XV, és nem gyakran fordul elő az sem, hogy egy olyan gótikus rocksláger, mint a Nevermore egymás mellett szerepeljen egy szinte Slipknot-szerű dallal, a Sinful Desire-rel. Legyen szó a rendkívül fülbemászó Arcane Promises című számról, amely a Sentenced régi, nagyszerű korszakára emlékeztet, az Arch Enemy és a HIM közötti párbeszédről az első ízelítőként bemutatott O Silent Fear-ben, vagy a Heart I Will Break You, Before You Break Me-ről, amely olyan érzést kelt, mintha az Anathema hirtelen meghívta volna Glen Danziget, hogy vegye át a mikrofont, a Lacrimas Profundere következetesen bizonyítja egyedülálló tehetségét a mélyreható és izgalmas dalírás tekintetében.
Bármelyik dalra is esik a választásunk, egy dolog azonnal nyilvánvalóvá válik: a Lacrimas Profundere végleg kibújt védelmet nyújtó gótikus gubójából, és pályafutása eddigi legambiciózusabb albumát tárja a hallgatók elé. Minden egyes hang egy olyan zenekart tükröz, amely nem hajlandó választani a gótikus hangulatok, a heavy metal, a brutalitás, a sötétség, a modern megszólalás vagy a klasszikus old school szemlélet között – egyszerűen azért, mert semmi sem indokolja, hogy választania kelljen.
LACRIMAS PROFUNDERE – Lay Me Down O Silent Fear
(09/25 – Steamhammer)
1. Days Of Doom
2. Nevermore
3. Heart I Will Break You Before You Break Me
4. O Silent Fear
5. Agony (In Dread And Dust)
6. Faceless
7. Arcane Promises
8. A Sinful Desire
9. Veil XV
10. At The End Of A Dream Lies The Hope You Once Killed
