A black metalt mint kedvező zenei kiindulópontot testesíti meg a Jours Pâles nevű 2020-ban alakult francia zenekar. Eléggé képben vagyok a LADLO-kiadó tevékenységével, de valahogy ennek a csapatnak a korábbi két lemeze (Éclosion – 2021, Tensions – 2022) kimaradt nálam, legalábbis nem rémlik, hogy hallottam volna őket. A Dissolution CD-t azonban hamar kézhez kaptam, hogy kellően áttanulmányozhassam.
Azzal kezdtem, hogy a black metalt kiindulópontként kezeli a Jours Pâles, ami azt jelenti, hogy a lemez tele van black metalos témákkal, riffekkel, tremolókkal, a szélsebes tempók, az összkép, a Spellbound (lásd még: Aorlhac) szenvedélyes, izzó , ám megterhelő ordításaival, kerregéseivel bíró kép, bár bizonyos fokig birtokolja a black metal vonásait, távolodóban van a műfajtól. Tökéletes példa erre az album utolsó előtti dala, a Dissolution, ami mintegy a zene kulminációs pontja. Ebben összegződnek a Jours Pâles zenei elemei, ami valójában egy extrém progresszív metal tétel. Közhely, klisé, de e kompozíció egy utazás, amiben az érzelemgazdag extrém ének roppant változatos, és igazán remek gitárjátékot kísér: itt a black metaltól kezdve az egészen parázs gitártémákig minden megvan, s még női ének is gazdagítja a képet (nem kisebb név vendégszerepel, mint Natalie Koskinen a Shape Of Despairből). A billentyűs hangszerek további színesítésével egyetemben.
Olyan a Jours Pâles új albuma, mintha egy jelenkori progresszív metal zenekar adna elő black metalt, mely formulával tán még nem találkoztam. Jelen a dalokban a black metalos gitárjáték, s ezek szerves szimbiózisban élnek, lélegeznek a komplex, progos, atmoszferikus részekkel, s épp ettől olyan jó egy ilyen zene, és konkrétan a Dissolution-album: hogy az ember képtelen szétválasztani az összetevőket. Érezzük, hogy van itt black metal, mégsem egy az egyben black metal a zene. Progresszív metalnak is nevezhetnénk, de ebből a dobozból is kilóg. Márpedig ez az organicitás, az ihletettség, ami a komponálás készségével párosul.
A 45 perces album tele van zenei meglepetésekkel, csemegékkel, jobbnál jobb gitártémákkal, váltásokkal, s a hangzás is kitűnő, arányos. A Jours Pâles új lemeze még az eleve színvonalas LADLO-minőséget tekintve is kiemelkedő.