A friss Bass Player magazinnak nyilatkozott A Trónok Harcából és az Aquamanből is jól ismert Jason Momoa színész, aki legutóbb a Phil Anselmo-féle Scour EP-jén vendégeskedett, igaz nem basszusgitáron, pedig az az igazi szerelme.

A közismerten nagy metal rajongó Momoa a Slayer utolsó buliján együtt nyomta el Anselmo-val a Pantera This Love klasszikusát, a zenélésről, a basszusgitározásról pedig az alábbiakat mondta:

„A legelső lemez, amit a saját pénzemből vettem, a The Uplift Mofo Party Plan volt a Red Hot Chili Peppers-től. A második pedig a Sailing The Seas Of Cheese a Primustól. Igazából a skateboardozás vezetett el ezekhez a zenekarokhoz. Nagy deszkás voltam annak idején, mániásan nyomtam a dolgot. Szóval, ezek a zenék voltak a belépőim, ezek a funkos cuccok, Flea és Les Claypool. És a mai napig is rendszeresen hallgatom ezeket a zenéket. Ha ezek az albumok ma jönnének ki, akkor is mindent ütnének.”

Jason Momoa és Les Claypool

Arról, hogy miért a basszusgitár lett a hangszere:

„Nagyon csóró családból jöttem, a mamámnak négy melója is volt, bakker. Sosem volt pénzem, így aztán sem gitárt, sem basszust nem tudtam venni. Egy kisvárosban nőttem fel Iowában, ahol senki sem bőgőzött ilyen funkos stílusban, még ezeket a zenéket sem nagyon hallgatta más. Én is Nebraskában ismertem meg ezeket a muzsikákat, az ottani deszkás parkban. Odahaza ilyesmivel esélyem sem lett volna találkozni…

Már gitároztam, amikor az Aquamant forgattuk, és mivel mindig velem vannak a hangszerek is a forgatásokon, így a fiam beült a dobok mögé, a lányom meg gitározott. Az asszisztensem szülinapja volt, és mivel nagy Tool rajongó, kölcsönkértem egy basszusgitárt az egyik cimborámtól, hogy a gyerekeimmel elnyomhassuk neki a Sober dalt. Innen jött ez a szenvedélyem, rákattantam a basszusgitárra. Ahogy a nyakamba akasztottam a hangszert, azonnal éreztem a kapcsolatot… És a többi már jött magától.”



Cliff Burtonről, az eredeti Metallica basszerről:

„Elszántan meg akarom tanulni az Anesthesia (Pulling Teeth) dalt (Burton szólótémája az 1983-as Kill ‘Em All lemezről). Ezért is vannak Rickenbackereim, Cliff miatt. Hihetetlen volt! Láttad már, ahogy a S&M2 bulin elnyomták az Anesthesiát elektromos bőgővel (stand up vagy upright bass)? Istenem! Tiszta libabőr lettem tőle, újra és újra meg kellett néznem. Annyira szépen megemlékeztek Cliffről. Amúgy a régi Metallica a mindenem, tesó. Szerintem nincs olyan hét, hogy meg ne pörgetném a Ride The Lightning-ot vagy a Kill ‘Em All-t. De van, hogy még ennél is sűrűbben előkerülnek.„

Robert Trujillo-ról, a Metallica basszusgitárosról:

„Mikor fogja már végre megtanítani, hogyan is kell basszusozni?! (nevet) Robert a totemállatom, a lelki társam, imádom a srácot! Ha együtt vagyunk, az olyan, mintha ugyanabból a barlangból másztunk volna elő! (nevet) Külsőre is hasonlítunk egymásra… Csodálom Robertet és a fiát, a családját is! Nagyszerű emberek!„

Les Claypoolról, a Primus főnökéről:

„Amikor együtt meglátogathattam és együtt jammelhettem vele, azzal valóra vált egy gyerekkori álmom. Egyből megvolt a közös nevező. Les beült a dobok mögé, én meg bőgőztem. És közben az járt a fejemben, hogy Jézusom… Annyira izgultam! Les egy kib…ott Isten, és képtelen voltam ellazulni, hiszen nyomta a tempót a doboknál, én meg feszültem, hogy a megfelelő helyeken tegyem oda magam… Várom a napot, amikor én is úgy tudok majd kommunikálni a basszusgitárral, ahogy Les.

Rengeteg kérdésem volt hozzá. Fel is vettem egy csomó mindent, azóta is azokat gyakorlom. És várom az újabb alkalmat, hogy jammelhessek vele. Remekül szórakoztunk, nagyon jól éreztük magunkat együtt, ami nagy megkönnyebbülés volt számomra, hiszen amikor találkozol a hőseiddel, nem akarod, hogy seggfejként viselkedjenek. Les-szel minden csodálatos volt. Apaként és családfőként is nagyon egy hullámhosszon voltunk. Szuper-inspiráló volt az egész…”

Arról, hogy félretenné-e a színészetet, hogy egy komplett album-turné kört végignyomjon egy bandával (Tom Araya kérdése):

„Egy csomó barátom zenész, és nagyon szeretem őket, és semmi gond azzal, ha színészkednek, de ha egy színész átmegy zenészbe… Istenem, az azért más. Az valahogy sosem ül igazán… De amúgy nincs nagy gond ezzel, és nem is akarom kijelenteni, hogy sosem fogok megpróbálkozni valami ilyesmivel. Egyelőre élvezem, hogy a barátaimmal felmegyek a színpadra, és mondjuk valami jótékony céllal zenélünk. Segíteni mindig jó… De attól még elég idegenül érzem magam a színpadon.”

SCOUR feat. Jason Momoa & Erik Rutan – Doom (a 2020-as Black EP-hez)