Az év végéhez közeledve nem csupán az ünnepi időszak köszönt be, hanem eljön a félév, illetve az első szemeszter vége, így nem elég az ünnepekhez társuló nyomás, plusz egy nagy adag stressz is járul hozzá azok számára, akik az iskolapadokat koptatják.
Hogyan érdemes megküzdeni az elkerülhetetlen stresszel?
Az Onlinepszichológus.net pszichológus válaszol rovatában feltehetjük a konkrét kérdéseinket is erre vonatkozólag, de érdemes emellett néhány általános tanáccsal is közelebbről megismerkedni. Az olyan általános javaslatok, mint a rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás értelemszerűen rengeteget segítenek általánosan is abban, hogy kiegyensúlyozottabbak legyünk, az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen alapról startolunk el egy nehezebb időszak megpróbáltatásaiba.
Mit nevezünk pontosan stressznek?
Nagyjából mindenki ismeri a fogalmat, a lényege az, hogy a nyugalmi állapotunk elvesztésével járó helyzetről van szó. Kiemelten jellemzi, hogy ilyenkor minden ingerre élesebben, erőteljesebben reagálunk. Emellett szerencsére azok a megoldási stratégiák is aktiválódnak, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ismételten elérhessük az eredeti állapotunkat.
Milyen reakciókat adunk a stresszhelyzetben?
A stresszreakció három fázisra különíthető el. Az első egy adaptív reakció, amely voltaképpen azért jön létre, hogy túléljük a helyzetet, ilyenkor a “küzdj vagy fuss!” közül választunk egyet, s arra igyekszünk minél biztosabban felkészülni.
A második szakasz akkor következik be, ha nem jártunk sikerrel, s a stresszhelyzet hosszan elhúzódik. Ilyenkor igyekszik a szervezetünk alkalmazkodni a szituációhoz, azonban ez rengeteg energiát emészt fel.
A harmadik szakaszban, ha a stresszhatás nem szűnik meg eljutunk oda, hogy teljesen kimerülünk. Ha ez bekövetkezik, gyakran fizikai betegségekre is számítanunk kell.
Mit tehetünk a vizsgaidőszak alatt?
Ideális esetben nem jutunk el az utolsó szakaszig. Ám annak érdekében, hogy ez valóban ne következhessen be, nekünk magunknak is aktívan tennünk kell!
A megoldást abban találhatjuk meg, hogy az új kihívásoknak megfelelően új stratégiákat dolgozunk ki, illetve alkalmazunk. Ilyen például a tanulástechnika fejlesztése, valamint a figyelmi terjedelmünk, illetve más ezzel kapcsolatos funkcióink magasabb szintre emelése, például annak megismerése, hogy milyen figyelmi mélység, illetve megoszthatóság jellemez minket.
Ehhez hasonlóan érdemes az emlékezetünket is alaposan megismerni. Amennyiben ismerjük a korlátainkat, annak megfelelően változtathatunk a stratégiánkon is, ezáltal pedig hatékonyabbá válhatunk.
A kiegyensúlyozottság érdekében érdemes megtartani egy napi rutint, valamint időt szánni a pihenésre, valamint a sportolásra is. Fontos megértenünk, hogy ezek nem felesleges tevékenységek még a megfeszített időszakokban sem, hiszen éppen azt szolgálják, hogy ne jussunk el a kimerülés fázisába.
