Erlend Hjelvik énekes 2018 nyarán szállt ki a Kvelertakból, nem sokkal azt követően, hogy hónapokon át arénákban játszottak a Metallica vendégeként. A Kvelertak új frontembert talált, Erlend azonban csak 2020-ban törte meg a csendet; bejelentette, hogy egy új metal bandát hozott össze Hjelvik néven. Azóta a Welcome To Hel című debütáló lemez is kijött, mi pedig kíváncsiak voltunk arra, hogy mi fán terem ez a’blackes viking heavy metal’…

Mindenkit váratlanul ért, amikor 2018 nyarán bejelentetted, hogy 12 év után kiszállsz a Kvelertakból. Arégi társaid egy új énekessel már 2020 februárjában kihoztak egy albumot, majd egy turnéba is belekezdtek, rólad azonban sokáig nem lehetett hallani. Benned mikor érlelődött meg a szólópálya lehetősége?

„Valójában már a Kvelertak tagjaként felmerült bennem, hogy el kéne készítenem egy szólólemezt, de konkrét lépéseket sosem tettem. Igaz, időm sem lett volna rá. Ugyanakkor egyik zenekaromban sem éreztem magam igazán jól. Ott volt ugye a Djevel, egy black metal zenekar, de már a 2016-os Norske ritualer lemez is csak nyögvenyelősen állt össze. Túl sok volt a stressz, úgyhogy onnan már 2017-ben kiszálltam. Aztán a Kvelertakból is.”

www.facebook.com/HJELVIKmetal
Ott sem érezted jól magad?

„Ez egy bonyolult ügy. Talán az volt a baj, hogy a Kvelertakban túl nagy volt a demokrácia! (nevet) Hatan minimum hatfélét akartunk, ami egyfelől különlegessé tette a zenét, az egész zenekart, de kevés ötletemet, elképzelésemet tudtam átverekedni a többieken. Ugyanakkor nagyon sikeresek voltunk, olyan bandákkal turnéztunk, mint a Metallica, a Slayer, a Ghost, a Megadeth vagy az Anthrax, tehát a dolog nagyon is működött. És simán működhetett volna még akár 10-20 évig. De azt vettem észre, hogy gyakran automata üzemmódban tolom az egészet, nem szívvel-lélekkel, ahogy kellett volna. És úgy éreztem, hogy 33 évesen ehhez még túl fiatal vagyok! (nevet) Úgyhogy fejest ugrottam a semmibe…„
Egyáltalán nem is volt semmilyen elképzelésed, terved?

„Azt tudtam, hogy továbbra is zenélni fogok, mert sosem volt B-tervem, de hogy milyen formában, milyen módon, azt nem tudtam. Akkoriban egy kicsit elegem is volt mindenből. Nem akartam turnézni, nem akartam azonnal belefogni valamibe, inkább befelé akartam figyelni. Hagyni egy kis időt magamnak. Egy kicsit a metalból is elegem lett, nem igazán találtam friss, izgalmas zenéket, ezért inkább régebbi progos lemezeket hallgattam. Aztán újra előszedtem a régi kedvencei­met, miközben a feleségemmel kifestettük a házunkat, és fokról-fokra érlelődött meg bennem, hogy mihez is lenne igazán kedvem.„
Milyen régi kedvencekre gondolsz?

„Az első pár Danzig albumra, aztán a Reign In Bloodra, a Master Of Puppets-ra, vagy mondjuk a Melissára, az első Mercyful Fate albumra. Utána már gyorsan jött minden, hat hónap alatt megírtam a teljes lemezt, a zenét és a szövegeket is. Eleinte még abban sem voltam biztos, hogy egyedül is képes leszek erre. De ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy.”
AHjelvik tulajdonképpen egy szólóprojekt?

„Nem, ezt a kifejezést eleve nem szeretem. Inkább egy szólózenekarról van szó, ahol a többieknek is van szerepük. Igaz, én vagyok a Hjelvik arca, az én nevem alatt fut az egész, de ez nem egy egyszemélyes zenekar. Egy szóló­projektnél inkább csak egyetlen lemezt készül, nem? AHjelviknek azonban lesz még jó néhány albuma.”



Apromólap szerint a Hjelvik stílusa blackes viking heavy metal. Ez a Nuclear Blast találmánya volt, vagy a tiéd?

„Szerintem ez elég jól leírja a lemezen hallható zenét. Mert van benne némi black, van benne viking szellemiség, van benne északi mitológia, és alapvetően heavy metal. Nyilvánvalóan sokkal heavy metalosabb, mint a korábbi csapataim, de a zenei ízlésem is ilyen. Ott van benne az ősök hatása, Venom, Bathory, Celtic Frost, Mercyful Fate, Tormentor, akárcsak a 90-es évek norvég és svéd black metal csapataié, az Immortaltól a Mayhemen át a Dissectionig, és persze a klasszikus metal bandáké is. Black Sabbath, Ozzy, Iron Maiden, Thin Lizzy, Metallica, Motörhead, Slayer, Cirith Ungol, Candle­mass… Ha szereted a metalt, akkor tetszeni fog.„


A teljes interjút megtalálod az Alice In Chains-címlapos, megújult HammerWorld magazinban.

HJELVIK – Glory Of Hel (a 2020-as Welcome To Hel albumhoz)

Hjelvik: „A Helgrinda az egyik személyes kedvenc dalom az albumról, és teljes egészében norvégul éneklem. Ez az egyik black metalos szám, és helyénvalónak éreztem, hogy a szövege az anyanyelvemen legyen. A szövege az ősi skandináv temetési rituálékról szól, valamint a sorsszerű utazásról Helbe, az északi alvilágba.„

HJELVIK – Helgrinda (szöveges videó a 2020-as Welcome To Hel albumhoz)