A Gorod a technikás, „furmányos” death metal ismert képviselője, 2005 óta lemezek során át dolgoznak a maguk hangzásán. A death metal határait úgy igyekszik tágítani a francia gárda, hogy az ne merüljön ki a puszta hanghalmozásban, vagy a hangszeres felkészültség merő kidomborításában. Elég hosszú múltra tekinthet vissza a csapat, 2005 előtt Gorgasm néven futottak, egy amerikai csapat miatt döntöttek a Gorod név mellett. 2004-ben Neurotripsicks címmel Gorgasm név alatt is megjelent egy album.
2018-ban volt utoljára Gorod-nagylemez, Æthra címmel jelent meg. Mivel a Gorod nem tartozik a rendszeres hallgatnivalóim közé, nem sokra emlékszem a korábbi kiadványokból, hirtelen nem tudnám felidézni, a csapat mennyit tett hozzá a technikás death metal zsáneréhez, mivel bővítette a műfaj képét. Mindenesetre a The Orb című hetedik album nincs híján ötleteknek és kreativitásnak. Ez nem az a gárda, amely csak annyit tesz, hogy a progos, technikás death metal-anyagok számát növeli eggyel. Nyilvánvalóan adottak a stílusirányzat keretei, a komplex Death-től eredeztethető riffelés, tördelési megoldások, azonban a Gorod tagságának van receptje hozzá, hogy a maga képére formálja a műfajt. Olyanformán, ahogyan a műfaj legjobbjai teszik, úgy mint Obscura, vagy Archspire.
Egy ilyen album már alapból olyan, mintha egy felbolydult méhrajt hallanék, ami kissé megterhelő a fülnek, így üdvös, ha a csapat tartalommal tudja megtölteni a játékidőt. Szerencsére ez a The Orb esetében nem eltúlzott, 42 percről van szó. Természetesen nagyon komoly hangszeres bemutatókat hallhatunk, bármely posztról lett légyen szó, de ennél többet mutat be a francia kvintett. Az olyan dalok, mint a Breeding Science, a Victory, vagy a Waltz Of Shades, ékesen bizonyítják, hogy a Gorod táborában zeneszerzés zajlik. Megvannak a stíluskellékek, díszítések, tipikus megoldások, ám az is feltűnő, hogy Mathieu Pascal és Nicolas Alberny úgy szövik a riffeket, harmóniákat, gitárornamentikákat, hogy azokból jól felépített szerzemények kerekedjenek.
Julien „Nutz” Deyres a bömbölés, harákolás mellett némi dallamot is felmutat olykor, ami a Keep Of Kalessin dallamos károgására, vagy agresszív éneklésére emlékeztet. Ami a produkciót illeti, a szokásos transzparens, tiszta hangzást tapasztalhatjuk, ami az ilyen lemezeket szinte mindig jellemzi.
A Gorod vitán felül a technikás death metal-csapatok krémjéhez tartozik, a The Orb nem egy puszta riffgyűjtemény, hanem egy átgondolt, jól megszerkesztett, e műfajon belül kifejezetten dalcentrikusnak mondható album.
