Kedves Olvasónk! Az utóbbi években már találkozhattál a magazinunkban az Old School rovattal, amelyben a harminc éve megjelent lapszámok tartalmából szemezgetünk érdekességeket. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával most elkezdtük feldolgozni az első (még Metal Hammer Hunga­rica, majd Új Metal Hammer H néven kiadott) évfolyamokat, amelyek ma már szinte kivétel nélkül elérhetetlenek papír formátumban. Terveink szerint ezek a régi lapszámok havi rendszerességgel kerülnek fel a digitális terjesztésbe. Akár nosztalgiából olvasod, akár információgyűjtés céljából, reméljük neked is legalább annyi örömet okoznak ezek az archív anyagok, mint nekünk. Jó szórakozást! 

Az év eddigi egyetlen komoly hazai rockeseménye azzal lepett meg, hogy kivételesen az előzenekar is ellátogatott hozzánk, a főbandával. Pedig a koncert szervezőinek bizonyára nem jelentett könnyebbséget a jegyek értékesítésében az itthon teljesen ismeretlen Dare vendégül látása. De, hát miről is beszélek! Jegyek értékesítése! Hiszen Joey kék szeme csak megvillan és máris kinyílnak a tini pénztárcák.

A Dare szemmel láthatóan küzdött még fiatal korával és tapasztalatlanságával. De még ha a show-ban akadtak is fennakadások, a zenében egy szál hiba nem volt. Kelta témák Thin Lizzy-módra, egy kis AOR itt-ott – a koncert a lehető legstílusosabban kezdődött. S ha netán valaki sokallta volna a Lizzy-hatásokat, elárulom, hogy Darren Wharton énekes- billentyűs valamikor büszke tagja volt a legendának, így jogában áll kérkedni vele.

Joey és társai már az első percekben megmutatták, hogy kisujjukban van a profizmus, de az ő intenzív turnézásukkal ez nem is lehet másképp. Míg a közönség jórésze láthatólag azon izgult, hogy lesz-e Végső visszaszámlálás, én a kedvenc régi nótákat hiányoltam a programból. A teljesen felesleges dobolgatás – mert szólónak nem merném nevezni lan teljesítményét helyett inkább mondjuk a Seven Doors Hotelt hallgattam volna meg. Kee Marcello gitárjátéka nagyon tetszetős volt, annak ellenére, hogy néha az volt az érzésem, nem kis összegű jogdíjat kellene fizetnie egy bizonyos Michael Schenker bankszámlájára. Tempest akinek hangja roppant módon tetszett élőben magára vállalta a show teljes irányítását, de egy kissé a zenekar nevéhez méltóan mozgott a színpadon…

A Beatles-ráadás fantasztikusan szólt, amiatt mindent megbocsátottam nekik, a hangzás páratlanul jó volt, és a Metal Hammer-szerződést is aznap délután írtuk alá, kell még ennél több egy boldog naphoz?!

L. L.

METAL HAMMER HUNGARICA No. 1 (1989/1) – TARTALOM
HAVI METAL – Szerkesztői gondolatok
ANTHRAX – Miért maradt el az Európa-turné? Ian és Frank mentegetőzik
SKID ROW – New Jersey-ből jöttünk
MAGYAR HÍREK – Langyos drót
HÍREK
ÉLŐ FÉM – Koncertek és tapasztalatok
DORO – Miről is szól a szőke énekesnő szólóalbuma
EDDIE TÖRTÉNETE – Hogyan változott át a külvárosi csavargó robotrendőrré?
OSSIAN – Metal-kezelés alatt a sörivók
GARY MOORE – Egy háborús veterán emlékezik
DON DOKKEN – Don túlélési receptjei énekeseknek
VIVALDI – Egy olasz zeneszerző reinkarnációja
GITÁRMÁNIA – Hogyan fejlesszük gitárjátékunkat? Mindezt és még többet elárul Szekeres Tamás
SOKKOLÓ KORONGOK – Miért jó, ami szerinted rossz
DEMO
UDO – A smirglihangú törpe visszatér
BADLANDS – A Jake E. Lee Blues Band
EXODUS – A Zetrodus visszavág
JUDAS PRIEST – A Metal Istenek is halandókként kezdték

Régi lapszámaink digitális kiadását keresd a laptapir.hu rendszerében!
https://laptapir.hu/magazinok/hammerworld

A honlapon ezen a címkén keresztül éred el a kapcsolódó bejegyzéseket:
http://hammerworld.hu/tag/hw001/