Tavaly nyáron jött ki az epikus folk metalt mesterien nyomató finn Ensiferum új albuma, a Thalassic, amellyel jövő tavasszal turnéra is indulnak majd Európában a Dark Tranquillity társaságában. Lesz budapesti buli is, 2022. április 17-én. A turnéhírrel együtt egy friss klip is született a Run From The Crushing Tide dalhoz, a rendezője Vesa Ranta (Solstafir, Dark Tranquillity, Swallow the Sun) volt.

Sami Hinkka: „A sötétség és bizonytalanság hosszú ideje után nagyon boldogok vagyunk, hogy végre fényt láthatunk az alagút végén! Egyesítjük erőinket a legendás Dark Tranquillityvel egy hatalmas Európa-turnéra. Nem titok, hogy annak idején a Dark Tranquillity volt az egyik olyan zenekar, amelyik arra inspirálta Markus Toivonent, hogy megalapítsa az Ensiferumot, és most együtt indulunk majd útnak a hőseinkkel. Milyen fantasztikus ez?! Biztosak vagyunk benne, hogy mindenki vágyik már némi energikus, gyilkos koncertélményre (ahogy mi!), és ezt a turnét nem szabad majd kihagyni. Szóval szerezd meg a jegyed elővételben, és segíts támogatni az élőzene visszatérését! Alig várjuk, hogy az első sorban lássunk titeket!„

www.facebook.com/Ensiferum

ENSIFERUM – Run From The Crushing Tide (a 2020-as Thalassic albumhoz)

Részlet a tavalyi Hammer-interjúból:


Hogyan válogattad össze a dalok sztorijait?

Sami: „Elkezdtem kiguglizni mindenféle történeteket, mítoszokat, legendákat, amelyek a tengerrel kapcsolatosak. Rengeteg ilyen született az emberiség történelme során a világ minden táján. Inkább az volt nehéz, hogy az adott dal hangulatának megfelelőt válasszak ki a lehetséges történetek közül. A sztorik amúgy nagyon változatosak. A görög mitológiától kezdve, mint például az Andromeda, a francia népmesén át a tudományos elméletig minden felbukkan a lemezen. De a finn nemzeti eposzt, a Kalevalát sem hagytam ki a sorból. A The Defense Of The Sampo például egy történet a Kalevalából, akárcsak a Cold Northland (Väinämöinen Part III). Az utóbbi egyébként Markustól jött, aki szerette volna folytatni az első Ensiferum lemezen megtalálható két Vejnemöjnen- sztorit. Így született meg ez az igazán epikus nóta, a trilógia záró darabja.

Annak idején az első rész, az Old Man volt az első dallam, amit Markus megírt az Ensiferum számára, úgyhogy ez amolyan nosztalgikus utazás volt számára, vissza a kezdetekhez. A Sampo története viszont tőlem érkezett, és az az egyik kedvencem a lemezen. A szampó egy mitikus csodamalom a Kalevalában, amit Vejnemöjnenék csellel megszereznek, aztán Észak úrnője, a boszorkány Louhi utoléri őket a tengeren, és ahogy próbálja visszaszerezni, a szampó összetörik, a darabjai meg a vízbe hullanak. Ezek a darabok sodródnak ki aztán a finn partokra, ezért olyan gazdag Finnország. Louhinak csak a tetejét sikerül megmentenie magának, Lappföld ezért olyan szegény. Egy híres festmény is megörökíti a szampó védőit, és ez a jelenet látható a lemez borítóján is, amit ezúttal is Havancsák Gyula készített. Rendesen megdolgoztattuk szegény srácot, de egy fantasztikusan sikerült borítókép lett a végeredmény.”


A folkos Midsummer Magic szövege hogyan kapcsolódik a tengerhez?

„Az sehogy! (nevet) A nyári napforduló az egyik legősibb ünnep az egész világon, az eredete még a pogány időkhöz nyúlik vissza. Nálunk északon úgy tartják az emberek, hogy aznap éjjel a vízben minden fiatal lány megláthatja a jövendőbeli párjának az arcát. Nálunk ez egy hatalmas ünnep, máglyákkal, örömtüzekkel és persze hatalmas ivászatokkal! Tehát a vízhez azért kötődik ez a dal, ha a tengerhez nem is. Ez egy kimondottan bulizós dal, amolyan sörnóta, ahogy mi nevezzük. Ezt egyébként én éneklem, mert Pekka szerint ehhez a hangulathoz az én hangom passzol a legjobban. De azért az Ensiferum-kórus is felbukkan benne. Az akusztikus gitárok javát is én játszom ebben a nótában. Valami azt súgja, hogy ez a szám az egyik legnépszerűbb lesz az új lemezről.”


A Rum, Women, Victory viszont akár egy Alestorm lemezre is felfért volna. Nektek nem tűnt fel ez a párhuzam?

„Amíg az egyik barátunk meg nem említette ezt, addig nem! (nevet) Utána már igen. De a Királyi Haditengerészetről szól a szövege, szóval, ez valahol érthető. Egyébként eredetileg a Balti-tenger kalózairól akartam megírni a szövegét, pontosabban a legendás német kalózról, Klaus Störtebekerről, akit a Running Wild is megörökített az egyik dalában, még 30 évvel ezelőtt. Végül jobb is, hogy nem kalózos lett a szöveg, mert akkor tényleg mindenki azt mondaná, hogy az Alestormot akarjuk másolni. Egyébként az Alestorm egy nagyon jó banda, jófej srácokkal, szóval nem bánom, ha rájuk asszociál valaki a nótánk hallatán. A For Sirens-ről meg az Amorphis jutott eszébe az egyik ismerősünknek a nyers és a tiszta ének, meg a Pekka által elővezetett fogós refréndallam miatt. Azzal sincs semmi gondom, mert ezek általában az első benyomások. Néhány hallgatás után majd leesik, hogy ez is, az is igazi Ensiferum. Ha akarnánk, sem tudnánk máshogy szólni.”

ENSIFERUM – Rum, Women, Victory (a 2020-as Thalassic albumhoz)

Az anyag keverésekor Sami így fogalmazott: „Már a nyers cuccok hangzása is hihetetlen, személyes véleményem szerint ez az eddigi legjobb Ensiferum album. Ahogy én látom a dolgokat, sikerült kombinálnunk a régisuli legjobb elemeit és az Ensiferum zenéjének mostani elemeit.”

ENSIFERUM – Thalassic (a 2020-as album)

ENSIFERUM – Thalassic
(07/10 – Metal Blade)

01. Seafarer’s Dream
02. Rum, Women, Victory
03. Andromeda
04. The Defence of the Sampo
05. Run From The Crushing Tide
06. For Sirens
07. One With The Sea
08. Midsummer Magic
09. Cold Northland Vainamoinen Part III)
10. Merille Lahteva (bónuszdal)
11. I’ll Stay By Your Side (bónuszdal)