Amikor az ártatlan rockújságíró vagy akár a heavy metalban fejtetőig elmerült szakértő már épp azt hiszi, hogy a műfaj újító kedve eltűnt és a muzsikusok nem törekednek az egyéni hangzás kialakítására, rendre meg-megjelenik egy csapat és minden aggodalmat egy csapásra elsöpör.

A Dream Theater nevű amerikai ötös ezen ritka bandák egyike. Hiszen kinek jutott eszébe ma, hogy a hetvenes évek második felének Rushát keresztezze a még ennél is patinásabb ELP-vel és erre építse zenéjét. Eddig senkinek! Hangsúlyozom, eddig, mert számomra nem kétséges, hogy 1990-ben majd fel-feltűnnek azok a progresszív metalt játszó zenekarok, akiket a Dream Theater irányított eme igen göröngyös útra. Gö- röngyös azért, mert itt nem elég a gitározgatás, dobolgatás, itt zenélni kell, a szó legnemesebb értelmében.

S ez az, amit a Dream Theaterék tudnak. Méghozzá nagyon! Vegyük csak Mike Portnoy dobost – az ő helye rögtön Neil Peart (természetesen Rush) mellett van, minden túlzás nélkül. De említhetném a – jazz mértékkel mérve is – ritka színvonalas gitárjátékot John Petruccitól, vagy akár Charlie Dominic magas fekvésű, ám erőteljes hangját, ami helyenként kifejezetten Geddy Lee-s (ismét Rush). Az 51 percnyi nagylemezen nincs egy árva rosszul sikerült nóta!

Nem elképzelhetetlen, hogy a progresszív zene újjáéledésének első alapkövét tették le a srácok a bemutatkozó korongjukkal. Aki ma még csak a Rusht, a Queensryche-ot, és a Kansast tartja kedvencének, holnap már a Dream Theaterért is rajongani fog. Zenehallgatóknak melegen ajánlott!

-x-

Kedves Olvasónk! Az utóbbi években már találkozhattál a magazinunkban az Old School rovattal, amelyben a harminc éve megjelent lapszámok tartalmából szemezgetünk érdekességeket. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával most elkezdtük feldolgozni az első (még Metal Hammer Hunga­rica, majd Új Metal Hammer H néven kiadott) évfolyamokat, amelyek ma már szinte kivétel nélkül elérhetetlenek papír formátumban. Akár nosztalgiából olvasod, akár információgyűjtés céljából, reméljük neked is legalább annyi örömet okoznak ezek az archív anyagok, mint nekünk. Jó szórakozást! 

METAL HAMMER HUNGARICA No. 3 (1989/3) – TARTALOM
HAVI METAL – Újságtéboly
METALLICA – Kar és láb nélkül
MÖTLEY CRÜE – Fő az egészség
RUNNING WILD – Rejtvény – Csak szakértőknek!
HÍREK – Forró Drót
HANGPRÓBA – Győztesek és vesztesek
SOKKOLÓ KORONGOK – Black Sabbath, Accept, Lord és még több
LEATHERWOLF – Kaliforniai farkasok
HELLOWEEN ÉS KAI HANSEN – Felek válás után
NICKO McBRAIN – Mr. Lapos Orr, a dobosok legdobosabbika
POKOLGÉP – A titkosítás ideje lejárt
METAL HAMMER FESZTIVÁL – Szerény szülinapi szórakozás
BLACK SABBATH – A legenda folytatódik
ÉLŐ FÉM – Manowar, Zed Yago és mások
SEPULTURA – Brazil srácok
WHIPLASH – Új lemez új címmel, új énekessel
DEMONSTRÁCIÓ – Szalaghegyek
GITÁRMÁNIA – Szekeres-tanfolyam
TELEGRAM – Rossz hírek és jó hírek a „táviratban”
KREATOR – A gyűlölet zászlaja az Akropoliszon
KREATOR – Amit Mille gondol a friss lemezről

Régi lapszámaink digitális kiadását keresd a laptapir.hu rendszerében!
https://laptapir.hu/magazinok/hammerworld

A honlapon ezen a címkén keresztül éred el a kapcsolódó bejegyzéseket:
http://hammerworld.hu/tag/hw003/