A melankolikus/melodikus death metalt játszó Dead Serenity eddig egy EP-vel rendelkezik, a Beginnings címet viselő hanghordozó még 2020 februárjában jelent meg. Azóta túl vagyunk(?) egy járványos időszakon, a finn formáció pedig az első nagylemezével igyekszik folytatni a bő három évvel ezelőtt megkezdett útját.

Ha szigorú akarnék lenni, akkor úgy is fogalmazhatnék, hogy az EP folytatása túl jól sikerült, ugyanis a srácok még mindig a „kezdeteknél” tartanak. Az igaz, hogy a dalokban tökéletesen megjelenik a világunkra is jellemző szomorkás, reménytelen hangulat, de olyan túlságosan nagy zenei előrelépésről nem beszélhetünk a három évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Mintha egyfajta útkeresés zajlana a banda berkein belül, hogy akkor most a durvább vagy a lágyabb műfajok felé induljanak-e el.

Pedig a tipikusan finn dallamokra lehetne építkezni, ezekben a Dead Serenity is igen erős. De a műfajok közti csapongás, a Ville Valóra hajazó, de minőségben a HIM egykori frontemberének előadásmódjától messze elmaradó tiszta vokálok erőltetése sajnos eléggé ront az összképen. Emellett az album komplett megszólalásán is lehetett volna még finomítani – vagy éppen keményíteni. Attól függően, hogy akkor most merre is akar elindulni az északi banda…