Szabó „Szög” Gergely, a Dalriada billentyűse:
Immáron bő 1 éve tombol a világjárvány. Ínséges időket élünk. Lételemem a zene – meg annak minden formája. Gyakorlásra és zeneszerzésre tudok időt szakítani, az ifjoncok oktatása szintúgy megy ezerrel (bár hosszú ideje nagyrészt online formában), azonban a gyermekkorom óta legfontosabb stresszoldó és energiafeltöltő tevékenység űzése, a „színpadon állás” (na jó, mozgás, sőt, zenélés!) 2020 márciusa óta szinte esélytelen.
Múlt nyárra mondjuk eleve nem igazán terveztünk fellépéseket, csak a szokásosnak mondható hazai fesztiválokon játszottunk volna, azok viszont kivétel nélkül elmaradtak. Nyár végén zenéltünk egy számomra nem túl emlékezetes hacacárén, illetve most februárban lehetőségem nyílt A Dal tévéműsorban zongoráznom, mint session-zenész, de az más műfaj… Éveken (mi több, évtizedeken) át nem telt el úgy 1-2 hónap, hogy valamiféle produkcióban ne vettem volna részt, és ez 2014 óta – egyéb projektek mellett – természetesen a Dalriada bulikra koncentrálódott (akarom mondani „konceRtrálódott”).
Első ízben 2014 márciusában próbáltam a zenekarral (meghallgatás címszóval), a debütálásom pedig augusztusban történt. A Covid-19 első betöréséig, tehát 5 és fél éven át 146 koncerten szerepeltem a Dalriadában (két erdélyi hepajról hiányoztam az isiász-lumbágó duónak köszönhetően).
Temérdek mennyiségű pozitív élményem fűződik a turnékhoz – a kisbuszunkban uralkodó infantilis légkör („nemállunkmeg!”), a backstage-ekben a bulik utáni nemszomjas-üzemmódban zajló, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt felfogható „filozofikus” eszmecserék („őőőmááármint?”), a színpadi verbális és non-verbális kontaktusok – egymással („loizvettemegytankot!”) vagy épp a közönséggel („hédobverőhépengető!”). Továbbá – ahogy azt már kis lurkóként kijelentettem: „ha nagy leszek, világutazó leszek” – a felfedezés élménye sem utolsó nekem, így ahol rendelkezésemre állt megfelelő mennyiségű idő és energia, ott elindultam, és mentem, amíg a szemem ellátott.
A közel 150 koncert alkalmával (ha jól számolom) 22 országban játszottunk. Különböző helyszínek, különböző körülmények, különböző emberek – azonban megpróbáltam az alapján összeszedni a számomra 10 legmeghatározóbb Dalriada fellépést, hogy „a közönség és én”, azaz „mi, együtt” mennyire élveztük. Nem volt egyszerű. Persze arra már nem vetemedtem, hogy sorrendbe állítsam őket, így a listát időrendben olvashatjátok.
MADEOFMETALFESZTIVÁL (Hodonin, Csehország)
2014. augusztus 15.
Első Dalriada-színekben zajló fellépésemet semmiképp sem hagyhatom ki a listáról. Egy azóta már sajnos befuccsolt cseh fesztiválon, a Made Of Metal-on zajongtunk. Első kisbuszos utazás, első hangbeállás, első backstage élmények – köztük egy beavatásos szertartás. Ja, van olyanunk is, de nem mondom el, mi az. (nevet) A Wisdom szintén aznap játszott, tehát partiztunk ezerrel. Sőt, ha nem tévedek, Bodor Máté pajtásnak épp ott kezdődött az Alestorm zenekarral való nagy barátsága.
A debütálásom végeredményben egész tűrhetően sikerült, pedig a közönségben szép számmal akadtak magyarok, csak hogy még jobban izguljak… A megszólalásunkat sem érhette panasz, normálisan hallottam magam, és többnyire eltaláltam a megfelelő billentyűket. Csak azt a borzalmas borzot ne vállaltam volna be a vállamon – azonban valamilyen állatszőrme kellett a nyakamba, hisz ez a szabály, mert külföld, mást meg hirtelenjében nem tudtam szerezni. Nos, maradjunk annyiban, hogy ott hordtam először és utoljára! (nevet)
Ja, este pedig nemhogy visszamentem volna a többiekkel a hotelbe, inkább maradtam Luca Turilli-féle Rhapsodyt lesni, sőt, szerencsére sikerült pár szót ejtenem egyik legfőbb idolommal. Egy csoda a pali! Másnap egy lengyel hagyományőrző fesztiválon játszottunk, és miután végeztünk, hazafelé menet szépen kirakattam magamat a nagy semmi közepén, pontosabban egy autópálya melletti benzinkútnál, mert vissza akartam térni a Made Of Metal harmadik napjára, hogy láthassam a Dark Moor, Ensiferum és Therion bandákat. Rendesen bemutatkoztam tehát a zenekar billentyűseként…” (nevet)
Videófelvétel: Kinizsi mulatsága
ROCKMARATONFESZTIVÁL (Dunaújváros, Magyarország)
2015. július 15.
Kedvenc hazai fesztiválom csak nem maradhat ki a sorból… Anno az Up The Irons zenekarral (Iron Maiden tribute) 2009 és 2012 közt négy alkalommal játszottunk az akkor még pécsi Rockmaratonon, kétszer a nagyszínpadon, amiből az egyiken a Dalriada nyomta utánunk. Emlékszem, felittuk a söreiket, mert azt hittük, közös. Hát nem volt az. Szóval hamar ki lettünk rúgva az öltözőből! (nevet)
Pár évre rá a már említett, söreire oly szigorúan vigyázó zenekar tagjaként élvezhettem a színpadot. Nem titok, évről-évre a top hazai fellépéseink között emlegetjük a Rockmaraton-bulikat, amiken rendszeresen megkavarjuk a dallistát. Kiváló hangosítás és fények, rég nem látott barátok, ismerősök, zenésztársak és persze mindig szenzációs hangulat – ahogy azt a mellékel videó is mutatja. Hiányoznak már a fesztiválok…
Videófelvétel: Ígéret – wall of death
Szettlista
BARBANEGRA – Áldás lemezbemutató koncert (Budapest, Magyarország)
2016. május 13.
Barba Negra. A lemezbemutatók és az extra bulik színhelye. Az Áldás album megjelenésekor sajnos nem sikerült beiktatni budapesti koncertet, de utólag belegondolva jobb, hogy így alakult: cirka fél évvel utána jött ki a címadó klipje, illetve akkortájt rögzítettük az akusztikus lemezünket, szóval végül úgy időzítettünk, hogy az a buli napján jelenjen meg. Ennek apropójából egy akusztikus szettel kezdtük a bulit, majd jön a hosszadalmas metalkodás – ami azóta is a második leghosszabb Dalriada hangverseny ofóltájm (a 2014-es Düreres után, ami egyben Barna búcsúkoncertje). A teljes show-t rögzítettük „hivatalos bootleg” formájában. A hangosítást nem érhette panasz (ahogy az a Barba Negrában megszokott – köszi Töfi!), a fényekben szintén csak gyönyörködni lehetett, a hangulat pedig… nos, a szokásos: felemelő. Köszönjük, drága rajongóink!!!
Videófelvétel: teljes koncert – hivatalos bootleg
ROCKHOUSE (Moszkva, Oroszország)
2016. október 1.
Több, mint 20 országban zenéltünk már, de az oroszoknál őrültebb-bulisabb rajongást még nem tapasztaltam. Jártunk 1 évvel korábban egy Isten háta mögötti, amúgy kiváló hagyományőrző fesztiválon (Folk Summer Fest – példának okáért íme egy értékelhetetlen hangminőségű videó, de nem az a lényeg), ahol a koncertünk után a biztonságiaknak kellett leszedniük rólunk jó pár rajongót: szinte ránk vetették magukat extázisukban. Azonban mégsem ezt, hanem a moszkvai klubbulinkat választottam ki. Előző nap Szentpéterváron játszottunk, ami nem sikerült hibátlanul (technikai és egyéb problémák), ellenben a moszkvai: az előzenekar az utolsó pillanatban lemondta a fellépést, így végül bő 90 percet nyomtunk, olyan dalokkal megspékelve, amiket szerintem azóta sem vettünk elő külföldön. Ja, és a végére nem maradtunk szomjasak – a vérbeli orosz vodkára már a koncert alatt sem tudtunk nemet mondani… (nevet)
Videófelvételek:
Szondi két apródja, 1. rész
Két szál pünkösdrózsa + vodkázás
Hajdútánc
Szettlista
70000 TONSOFMETAL (Independence Of The Seas, Karib-tenger)
2017. február 4.
A Karib-tenger palócai… Igen, eljutottunk a 70000 Tons-ra. Előtte még alkalmunk nyílt körülnézni Miami-ban (sőt, előző este egy álmom teljesült: NBA meccs élőben!), majd irány a világ egyik legnagyobb, 15-16 emeletes luxushajója, tetején templommal, kosárlabda- és golfpályával – meg mindennel, ami kell. A rajongó bármelyik lépcsőházban, folyosón vagy egy medencében összefuthat a zenészekkel. Egy külön világ… Két, szó szerint mozgalmas bulit csaptunk az „Independence Of The Seas”-en (mivel közben a tengeren tartózkodtunk) – az egyiket Haiti irányába, a másikat visszafelé. Utóbbi egy gyönyörű színházteremben zajlott, egyedi fényekkel és kialakítással, éjjel 3-4 fele (bár 5 napon át egy non-stop fesztiválon az idő irreleváns ugyebár). Sokan nyilván nem ismertek minket, de a végére olyan örömtánc kerekedett, hogy csak lestünk magunk elé. Megannyi sztorit tudnék mesélni e kiruccanásunkról, szóval inkább nézzétek meg a mellékelt zenekari és saját videós élménybeszámolót!
Videófelvételek:
zenekari roadmovie
Szög roadmovie
Szent László, 2. rész
Leszek a csillag
Szettlista
SPACEODD (Shibuya / Tokyo, Japán)
2018. április 22.
2018 tavaszán egy 3 fellépésből (egy Osaka, két Tokió) álló miniturnén vettünk részt az Orphaned Land és a Myrath társaságában. A zárókoncertet választottam ki, de nyugodtan kijelenthetem: mindegyik frenetikusra sikeredett. Sokan ismerték és énekelték a nótákat, ugráltak, pogóztak, villáztak. Igen, a japánok bizony tudnak bulizni! Ellenben a számok közt, ha beszél a zenész, hirtelen elkhalkul a közönség. Nos, hát, így… Ahogy a luxushajón zenélésre igaz, hogy külön világ, úgy Japánra végképp az. Osaka és Tokio egyaránt ámulatba ejtő, irreálisan tiszta, szervezett és rendezett.
Az emberek kedvesek, segítőkészek. Példának okáért az egyik színpadi technikus, mire a második koncert helyszínére érkeztünk, már centiméterre pontosan kijelölte a szintim helyét – a hangszert szinte kivette a kezemből, hogy az állványomra rakja, majd amint gondolkodtam valamin, máris ott termett, hogy segítsen. A rajongók pedig a leghálásabbak és legtürelmesebbek, akikkel valaha találkoztam. Egy kis extra merch-sztori: „Nyárutó-turné a Naruto mangasorozat hazájában”. Szóval kiötlöttem, hogy kéne egy póló, amin Naruto-stílusban vagyunk ábrázolva, a többiek rábólintottak, drága grafikusunk pedig fenségesen kivitelezte a dolgot. A lényeg, hogy mi értettük, miért készült… (nevet) Egy könyvet tudnék írni az élményekről, de inkább olvassátok el Andris beszámolóját a Japánban töltött napjainkról.
Japán turnénapló
Videófelvételek: majdnem teljes koncert – az élő Facebook közvetítés felvétele
Szettlista
MASTERSOFROCKFESZTIVÁL (Vizovice, Csehország)
2018. július 13.
2018 nyarát számunkra kiemelkedőnek tartom fesztiválszempontból, épp ezért ebből az időszakból 3 jeles eseményt választottam a 10-es listámba. Masters of Rock. A kedvenc fesztiválom. 2005-ben látogattam meg először, olyan bandák miatt, mint Manowar, Rhapsody, Nightwish, HammerFall, Edguy és Rage, és azóta még jobban kinőtte magát. 10. alkalommal pedig felléphettem a Ronnie James Dio nagyszínpadon! Ugyanúgy végig ott tartózkodtam és a magyar táborban sátoroztam, ahogy az előző években. Déltájban szinte megtelik a placc, többezer ember, benne vagy százával magyarok, lebegnek a magyar zászlók, körtánc, pogó, buli ezerrel. Örök, feledhetetlen élmény, és a listából szerintem a MOR áll legközelebb a szívemhez…
Videófelvételek:
Hajdútánc – evezés, circle pit…
Komámasszony – wall of death, circle pit, mosh pit, tánc…
Napom, fényes napom
Áldás – az élő Facebook közvetítés felvétele
Szettlista
WACKENOPENAIR (Wacken, Németország)
2018. augusztus 4.
A (tehát: „A”) legnagyobb és leghíresebb metal fesztivál. Álmomban sem gondoltam volna… Tény, hogy a kisebb színpadok egyikén játszottunk, de még így is több 1000-en összegyűltek, méghozzá úgy, hogy a bulink hajrájában már a fesztivál egyik, ha nem a legnagyobb attrakciója, az újjáalakult Helloween nyomta a nagyszínpadon. (Siettem is át utána…) Ezen a hatalmas hepajon aztán minden van, amit egy vérbeli rocker el tud képzelni. Sőt, még annál is több. Rengeteg kaja-pia, sörsátrak és színpadok tömkelege, éjjel-nappal koncertek, exkluzív programok, elmebeteg figurák, viking falu, játszóterek, a sátortábor meg önmagában több négyzetkilométer. Néha úgy érezheti az ember, hogy ekkora távokat bejárni képtelenség, amit 2011-ben már tapasztaltam, de a „megye legbrutálisabb dobosával” (és Judittal) úgy gondoltuk, uccu neki, fesztiválozzunk egy nagyot, aztán majd meglátjuk, hogy bírjuk a koncertet Monesszal. És bírtuk! A mobilos lépésszámlálóm persze ritkán látott értékeket mért, de ahogy mondani szoktam: „holérdekel!”. Faster! Harder! Louder! WACKEN!
Videófelvételek:
teljes koncert – az élő Facebook közvetítés felvétele
Ígéret – az élő Facebook közvetítés felvétele a színpadról
Szög „synthcam” – részletek a színpadról
LEYENDASDELROCKFESZTIVÁL (Villena, Spanyolország)
2018. augusztus 11.
Wacken után alig sikerült kipihennünk a fáradalmakat, már jött is egy meglehetősen neves esemény, a spanyolok kultikus fesztiválja, a Leyendas del Rock. Általában ritkaságszámba megy, hogy épp nem sietünk őrjöngve a-ból b-be, de meglepetésre vagy 2 teljes napunk volt felfedezni a környéket. Végigjártuk a csodálatos Villenát, ellátogattunk a híres alicantei tengerpartra, azonban hűsítő-frissítő vízből sosem elég, így kihasználtuk hotelünk szolgáltatásait, benne a medencével (Freedom Callékkal egyetemben). Itt persze mindent kipróbáltunk, amit a táblán tilosként jeleztek! (nevet)
Te atyaég, hogy augusztusban milyen meleg van Dél-Spanyolországban… Nem mondanám, hogy előzetesen megfontoltan döntöttünk „azimidzsmindenekfelett” kapcsán: bakancs, bőrgatya, szőrmék… Az hagyján, hogy alapdolgokat dobtunk ki a bőröndből, hogy mindezek beférjenek, nade még nehezek is – a koncert után meg 10 percen át húztuk lefele őket… Ekkor döntöttük el végérvényesen: ez volt az utolsó alkalom, hogy nyáron bőrgatyában toljuk… A fesztivál minősége méltó a hírnevéhez, a közönség pedig megállás nélkül énekelt, táncolt, ugrált, tombolt, és a buli második felére teljesen megtelt a sátor. Meg a gatyám. Izzadtsággal… (nevet)
Videófelvételek:
Kinizsi mulatsága + Napom, fényes napom – az élő Facebook közvetítés felvétele a színpadról
Komámasszon – wall of death, circle pit
Áldás
RAGNARÖKFESZTIVÁL (Lichtenfels, Németország)
2019. április 27.
Top 10-es listámat az immáron pont 2 évvel ezelőtti (hogy megy az idő…) naaagy-nagy európai körutunk befejező koncertjével zárom (stílszerűen: Ragnarök). Választhattam volna valamely svájci, holland vagy belga koncertet is, de végül erre voksoltam. Nem mondanám, hogy energiabombaként léptünk a színpadra (23 nap alatt 22 koncert, sok ezer kilométer utazás, 10 országon keresztül), azonban „ahogy az lenni szokott”, minden hát- és fejfájást, gyomorrontás, másnaposságot elfelejtve, olyan bulit nyomtunk, hogy ihaj. A zene ereje… Ha már utolsó koncert, apait-anyait beleadtunk, és a közönség is vette a lapot – a kora délutáni időpont ellenére szinte izzott a levegő, és nem csak a meleg miatt (ez kivételesen egy fesztivál volt, nem csak a Týr / Heidevolk / Dalriada-turné egyik állomása). Magáról a turnéról nem írok semmit, hisz ezt már megtettük Andrissal egy 4 részes, képekkel tarkított beszámoló keretén belül, amit alább a linkekre kattintva tudtok elolvasni.
EU turnénapló:
1. rész (Andris)
2. rész (Szög)
3. rész (Szög)
4. rész (Andris)
Videófelvételek:
teljes koncert – hivatalos bootleg
Szög „synthcam” – részletek a színpadról, teljes turné
Remélem, tetszett nektek ez a kis olvasnivaló! Hiszem, hogy mihamarabb találkozunk a koncerteken!
Addig is vigyázzatok magatokra és az egészségetekre! Áldás!
