Kiadó: DOLOREM RECORDS / Írta: MILÁN PÉTER / 7
A 21. századi extrém metal sok tekintetben más arculattal bír, mint a korábbi évtizedek irányvonalai. A death metal kapcsán már régóta nem beszélhetünk olyan egyértelműen európai és amerikai stílusról, mint a ’90-es években, azon egyszerú oknál fogva, hogy ma már minden mindenhol fellelhető. Ennek a teljes összekeveredettségnek nagyban oka az internet: a színterek sokkal elmosódottabbak, kevésbé körvonalazottak, mint régebben, sok esetben a zenei gyökerek hollétére sem nagyon lehet rábukkanni.
A francia Creeping Fear 15 éve van a pályán, Clément Ducouret énekes/gitáros és Gabriel Hammel gitáros a két alapító, egy demó és egy EP után 2017-ben jelent meg az Onward To Apocalypse nagylemez. A folytatás, a Hategod Triumph 2021-es keltezésű, ez év júniusára pedig megérkezett a Realm Of The Impaled című harmadik album. Ha utánanézünk az adatoknak, láthatjuk, hogy a death metal zsánerét maximálisan komolyan vevő kvartettről van szó: Paolo Girardi készítette a borítófestményt, a masztert a színtér veteránja, Dan Swanö végezte, s a számcímek, szövegek sem tágítanak egy mm-re sem a műfaj nagykönyvétől.
A 35 perces Realm Of The Impaled az amerikai death metalhoz áll közel, főleg annak késő ’80-as, korai ’90-es időszakához. Ezen belül is kiemelkedő a floridai death metal hatása. A Cannibal Corpse erősen jelen van a riffekben, de a Deicide, a Monstrosity, a Malevolent Creation által fémjelzett death metalhoz is szoros szálak kötik a Creeping Fear legénységét. Egyes, úgynevezett „brutal death metal” bandákhoz képest nem olyan őrült és témahalmozó ez a brigád, azt lehet mondani, hogy a technikásság, a feszesség szintje is hasonló mérvű, mint imént említett neves csapatoké. Nem kell kihangsúlyozni, hogy ez egy masszívan rifforientált műfaj, Ducouret és Hammel a death metal szabályait betartva játszik, díszítget, iktat be egy-egy kiállást, riffváltást, de ez nem az a banda, ahol a technikásság kedvéért technikáznak, és az sem cél, hogy számonként száz riffet zsúfoljanak össze.
A pengeéles riffeket olykor megszakítja egy-két jól elsült gitárszóló (Et ils se couvrirent de gloire), s a tempók is elég változatosak. Nem sebességmániás társaság a Creeping Fear, Hector Hellgz dobos és Matthias Biechler bőgős magabiztos pontossággal biztosítja az alapokat e gránitszilárdságú death-felépítményhez. A franciák albuma főleg azoknak lehet kedves, akik az említett death-vonalat preferálják. Nem alapmű a Realm Of The Impaled, de a maga területén megbízható színvonalat nyújt.
