ULCERATE - Maradt a nyugtalanító és kataklizmikus karakter, és jöttek a dallamok (interjú)

Az interjú eredetileg a HammerWorld magazin áprilisi-májusi számában jelent meg

2020. június 8. (hétfő) 10:08

Stare Into Death And Be Still címmel áprilisban látott napvilágot a technikás death metalt játszó új-zélandi Ulcerate trió hatodik nagylemeze, az album kapcsán az áprilisi-májusi HammerWorld magazinban megjelent interjút pedig az alábbiakban el is olvashatod

Ha a death metal 21. századi létjogosultságát kellene bizonyítani, akkor a 2002-ben Auckland városában alakult Ulcerate egymaga képes lenne elsöpörni minden kétkedést. A korábbi lemezeikkel az új-zélandi trió a legeslegszéléig elvitte a death metalt; olyan szélsőségekig, ahol nem sokan jártak előttük. Tán még egyik idoljuk, a Gorguts sem. Aki élőben látta ezt a kivételes zenekart, tudja, mire képes.

A most megjelenő hatodik albummal – Stare Into Death And Be Still – egy lépést tettek a közérthetőbb fogalmazás felé, de ez annyit jelent, hogy a lenyűgöző örvénylésből, amit bemutatnak, olykor memorizálható témák bukkannak fel. Azonban a saját út, a kompromisszummentes attitűd fikarcnyit sem sérült. Milán Péter kérdéseit Jamie Saint Merat dobos válaszolta meg.


 


www.facebook.com/Ulcerate





Az Ulcerate különleges időszakban alakult, nem sokkal az ezredforduló után, amikor az extrém metal bizonyos szegmensei újradefiniálták, újrafogalmazták magukat, új hangzások, alstílusok bukkantak fel a death, a black és a doom metalon belül és ezeken túl is. Miként kommentálnád mindezt az akkortájt születő Ulcerate-tel való összefüggésben?


"Őszintén szólva, nem vagyok biztos benne, hogy utólag szemlélve 'különleges' lett volna ez az időszak, de azt hiszem, értem, mire célzol. Nem könnyű erre válaszolni a mi nézőpontunkból, de természetesen tudat alatt az 1996 és 2000 között megjelent lemezek kulcsfontosságúak voltak abból a szempontból, hogy milyennek látjuk és halljuk a metalt, mivel mint tizenévesek számára, ezek az albumok jelentették a belépőt.

Személy szerint nekem ezek voltak az utolsó darabjai a 'régi' stílusnak, sok zenekar számára pedig az átmenet katalizátorai: Cryptopsy – Whisper Supremacy, Morbid Angel – Formulas/Gateways, Suffocation – Despise The Sun, Gorguts – From Wisdom To Hate. E lemezek mindegyike jó példa a zenekarok korai időszakának a végére, mielőtt különféle irányok fel vették volna útjukat, jó vagy rossz értelemben. Vagy éppen feloszlottak. Természetesen a kedvenc lemezeim egy része a mai napig ebből az időszakból származik; az Immolation Close To A World Below albuma bármely irányzatot tekintve az elsőszámú lemez számomra. A Today Is The Day-től az In The Eyes Of God és az Angelcorpse-tól a The Inexorable még mindig úgy visszhangzik bennem, ahogyan kevés más lemez. Ehelyütt a nosztalgiát sem lehet mellőzni, a legtöbb ember azt a korszakot magasztalja, amikor komolyan beleásta magát a zenébe."



Milyen zenei forrásokhoz, hatásokhoz vezethető vissza az Ulcerate? Bármi, ami hatással volt a zenekar kialakulására, akár a metalon túl, a zenén kívül is...


„Igazából ezt az előző kérdésnél megválaszoltam. Olyan zenekarok felfedezése, mint az Immolation, a Gorguts, az Angelcorpse, a Today Is The Day, a régi Cryptopsy, az első néhány Hate Eternal lemez, tökéletesen lefektette az alapját annak, amit zeneileg létre akartunk hozni. Később az olyan zenekarok, mint a Bohren und der Club of Gore kitárták az ajtót a metalon túli területekre is a valódi sötétség megjelenítését illetően, és megnyíltak a kreativitás zsilipjei. Ezenkívül természetesen megvannak az egyéni hangszerekhez, adottságokhoz fűződő hatások, amelyek stílusperspektívából szemlélve széles területet ölelnek át, ám önmagukban nem érintik a zenekart magát."




ULCERATE - Stare Into Death And Be Still (a 2020-os album)




Az újat nem számítva öt lemezt adtatok ki eddig. Hogyan látod a zenekar fejlődését, változását a Shrines Of Paralysis lemezzel bezárólag?

„A zenekar egy egészen egyenes vonalú sötét death metal zenekarként alakult, amely magán viselte a hatásait, ahogyan az a demókon világosan hallatszik. Az első lemezen minden koncepciót kidobtunk és aktívan próbáltuk átlépni a korlátokat a kaotikus dalszerzés terén, ám egy naiv, fiatalos hozzáállással az atmoszférát illetően. Az Everything Is Fire ezt tovább élesíti, finomítja; itt vetettük meg a lábunkat a hangzást tekintve és művészi szempontból. A Destroyers az önmérséklet gyakorlata volt a lineáris dalszerzéssel, a Vermis maximálisan nyomasztó és klausztrofób volt – egy rendkívül komplex és sűrű album. A Shrines volt az első lépésünk egy dallamosabb irányba, remélhetőleg memorizálhatóbb részekkel, csúcspontokkal. És itt húztunk meg egy vonalat a zenekar további útja számára."



A Stare Into Death And Be Still című hatodik lemezetek április 24-én jelenik meg. Tudomásom szerint, a lemez egyfajta új kezdet a zenekar számára. Kérlek, beszélj arról, hogy milyen elképzelésekkel, tervekkel álltatok neki az albumnak?


„Hat album után úgy érezzük, hogy kimerítettük a kaotikus, klausztrofób irányt, és hogy a legerősebb anyagunk mindig tartalmaz egy határozottan dallamos magot. Ezt kell kihasználnunk, a hangzást pedig a legtisztább formájáig finomítani. A kezdeti lépés az volt, hogy lefektetjük az alapját annak, hogy a hangzást miként tudjuk egy dallamosabb irány felé elvinni úgy, hogy közben megőrizzük a nyugtalanító és kataklizmikus karaktert. 2018 első felében sokat kísérleteztünk, ötletek merültek fel, amelyeket végül elhagytunk, de amint rátaláltunk az album általános hangzásívére, az ötletek gyorsabban kezdtek áramlani, mintsem lépést tudtunk volna tartani velük. Azt is eldöntöttük, hogy egy kicsit a fejére koppintunk a közös 'sémáinknak' – ez azt jelentette, hogy vannak tiszta riffelésű szekciók, sokkal magasabb hangolás, a ritmusok jobban együtt haladnak a basszussal, dobrészek, amelyek inkább az erőt tartják szem előtt, mint a szétziláltságot, valamint több árnyalattal rendelkező ének, mint ami valaha volt nálunk."



Töménysége, extrémitása ellenére mintha valóban több fogós témát hallanánk az új albumon, és tán a dalszerkezetekre, a kompozíciókra is nagyobb hangsúlyt fektettetek. Hogy zajlott a konkrét dalszerzés?

„Tehát, mint korábban, most is a disszonancia majdnem teljes eltávolítása történt, a káosz helyett pedig az erőre koncentráltunk. Pontosan a memorizálható pillanatokra törekedtünk ezúttal, de természetesen, azt hiszem, ez nem az az album, amely az első hallgatások alkalmával felfedi titkait – ez hónapokba telhet, én pedig ennek nagyon örülök. Nem akarjuk önkényesen megváltoztatni a zenekar hangzás-ethoszát, de azt sem engedhetjük, hogy bármilyen formában stagnáljon.

A dalszerzéshez való hozzáállásunk nem változott – tartjuk magunkat a szigorú rutinhoz, ami a heti órákat, határpontokat illeti, annak kapcsán, amit el akarunk végezni. Az alap dallam – és ritmusötleteket Mike a gitáros és én dolgozzuk ki, aztán ezeket levisszük a próbahelyre, hogy kidolgozzuk a dobtémákat, és idővel, lassan felépítünk egymástól különálló szekciókat, amelyeket aztán összerakunk. Jellemzően egyszerre egy dalra koncentrálunk, azonban a kimaradó ötleteket sem dobjuk el, bekerülnek a könyvtárba, hogy később újra felhasználhassuk őket, amikor itt az ideje. Amint egy számot lazán összeraktunk, az előzetes produceri munkát végezzük el egy multitrack-berendezéssel – itt végezzük el a valódi, részletekbe menő munkát (ellenpont-hangszerelés, énektémák, dobrészek beillesztése). Mindent a helyén szeretünk tudni, jóval azelőtt, hogy a lemezfelvételre gondolnánk."







A hangszeres tudás fölényes az Ulcerate-ben. Nyilván sokat gyakoroltok a hangszereiteken. A gyakorláson kívül van más módja is annak, hogy formában maradjatok és feszesen tudjatok játszani?


„Gyakorlás és koncentrált gyakorlás az egyetlen út. Szigorúnak és rituálisnak kell lennie."



Az Ulcerate-tel kapcsolatban olyan jellemzéseket lehet hallani, mint "death metal atmoszférával", vagy "az Ulcerate zenéje olyan, mintha a Neurosis játszana death metalt". Már sok interjút készítettem, és tudom, hogy a zenészek többsége nem szereti a kategorizálást, a dobozokat, de te miként vélekedsz erről?


„Engem sem túlzottan érdekel, hogy azt vitassam meg, mások hogyan skatulyáznak be minket. Értem én az ilyesfajta utalásokat, de a zenekarban, magunk között még csak távolról sem merült fel, hogy ilyen szarságokról beszéljünk – csak megírjuk azt, ami természetesen jön belőlünk, mások pedig halálra boncolgathatják."



A 80-as, 90-es évek death metalja egészen másképp festett, mint a mai. A death metal, ahogyan a black metal is, számos ágra szakadt, új hangzások születtek, és a folyamat ma is tart. Mi a véleményed a jelenlegi színtérről?

„Ez minden műfaj esetében elkerülhetetlen – megvan az alaphangzás, amit aztán ugródeszkaként lehet használni, és új hatásokat, ihletforrásokat lehet alkalmazni. Az érdekes ezekben az irányzatokban az, ahogyan megmarad bennük az erő. A death metal vonatkozásában, és ahogyan jelenleg a műfaj áll, leszámítva néhány nélkülözhetetlen játékost – Dead Congregation, Teitanblood, Arkhon Infaustus stb. – , én semmit sem hallok, ami csak megközelítőleg bírná a régi Immolation, Morbid Angel, Gorguts, Suffocation, Cryptopsy lemezek mélységét, erejét, sötétségét. Ehelyett másodosztályú HM–2 'old school' felmelegítések, vagy a halálra editált műanyag stílus óriási áradatát hallom, nulla igazi agresszivitással vagy érzéssel – és a 'nagy' megjelenések majdnem teljes egésze is idetartozik. Ellenben a black metal, véleményem szerint, erősebb, mint valaha. Minden hónapban olyan lemezeket veszek, amelyek rendkívül nagyot ütnek, és valóban újradefiniálják, hogy mi is az, hogy 'extrém' zene – ha végignézem a gyűjteményemet, csak az utóbbi pár év termését, hihetetlen megjelenéseket találok olyan zenekaroktól, mint a Drastus, a Mortuus, az Aosoth, az Ofermod, a Medico Peste, a Deathspell Omega, a Mgła, a Kriegsmaschine, az Ascension, hogy csak néhányat említsek."



A déli féltekén erős death és black metal színtér működik, mind Ausztráliát, mind Új-Zélandot tekintve. Olyan zenekarok működnek arrafelé, mint a BM-örvény Vassafor, a Portal death metal-kísérletezése, a pusztító Diocletian, vagy a death/doom mesterei, az Inverloch, hogy csak párat soroljak. Mi lehet a titka ennek az életerős színtérnek?


„Úgy gondolom, hogy ami a kívülállók számára messzire elérő 'színtér' képét mutatja, az valójában hasonlóan gondolkozó emberek egészen kis csoportja, akik egymás zenekaraiban játszanak. De mi, akik már régóta e művészeti formának szenteljük az életünket, megpróbálunk olyan termékenyek lenni, amennyire csak lehetséges, és nem ülünk a babérjainkon."



Érdekes az új lemez szövegvilága. A halál milyen arculata jelenik meg a szövegekben?


„Az album átfogó témája, ami kiterjed a legtöbb szövegre, ha nem is mindegyikre, az a passzivitás és erőtlenség, amit akkor élsz át, amikor tanúja vagy annak, hogy a halál elragad tőled valakit. Annak a borzalma ez, amikor látod, hogy valaki, akit szeretsz, lassan szertefoszlik a szemeid előtt – olyan jelenség ez, amivel személyes kapcsolatba kerültünk az elmúlt években."



Néhány éve láttalak titeket élőben Budapesten. Látsz most esély valamikor egy európai körre?


„Egész biztosan. 2021-ben látogatunk majd Európába, feltételezve, hogy a világ nem adja meg magát a totális koronavírus-paranoiának."


Az interjú eredetileg a HammerWorld magazin áprilisi-májusi számában jelent meg.











ULCERATE - Stare Into Death And Be Still
(04/24 - Debemur Morti Productions)

01. The Lifeless Advance
02. Exhale The Ash
03. Stare Into Death And Be Still
04. There Is No Horizon
05. Inversion
06. Visceral Ends
07. Drawn Into The Next Void
08. Dissolved Orders













Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
HÉTKÖZNAPI CSALÓDÁSOK - "Sírva vigadunk József Attilával...", új klip született: Dúdoló
2020. november 30. (hétfő) 07:36

Csókol Attila címmel jelent meg a hónap elején a Hétköznapi Csalódások új albuma - József Attila versek megzenésítésével. A friss klipjük a Dúdoló dalhoz született meg. "Itt az első klip az új lemezhez! Sírva vigadunk József Attilával és minden olyan emberrel, aki a társadalom perifériájára szorult és esélye sincs onnan feljebb kapaszkodni. Nézd és dúdold velünk a Dúdolót, a nyomorgók dalát!" Az idén éppen 30 éves punk rockerek a 2006-os Én, József Attila itt vagyok folytatásaképp újból egy teljes albumot szenteltek József Attila versek megzenésítésének. A friss anyagon több vendég is hallgató, énekel Kálmán Kata (Perfect Symmetry) és Tamás Éva (Tamás Éva Játéktára), brácsán játszik Martos G. Csongor (Hangerdő Társulat, Boja), nagybőgőn Kerekes Kornél (Kacaj, Boja), illetve hegedűn Katona Bálint (Kacaj, Four Keys).   www.facebook.com/hetkoznapicsalodasok "József Attila...

CADAVER - Újdonság a Megadeth dobosával feltámadt norvég death brigádtól
CADAVER - Újdonság a Megadeth dobosával feltámadt norvég death brigádtól

Új szöveges videóval jelentkezett az 1988-ban alakult norvég death metal brigád Cadaver. Az alapító/gitáros Neddo (Anders Odden) mellé még 2014-ben sorakozott fel Dirk Verbeuren dobos...

HATEBREED - Itt az új album, és mellé egy friss videó is
HATEBREED - Itt az új album, és mellé egy friss videó is

Megjelent és végig is hallgatható a Hatebreed nyolcadik nagylemeze, a Weight Of The False Self. Eredetileg májusban jött volna ki az új lemez, amit Chris Zeuss Harris producerrel (Rob...

SCOUR - Hivatalos videoklip Phil Anselmo extrém, blackes projektjétől: Doom
SCOUR - Hivatalos videoklip Phil Anselmo extrém, blackes projektjétől: Doom

Phil Anselmo blackes, extrém metalos projektje, a Scour tegnap adta ki a három részből álló EP-sorozatának harmadik darabját, a Blacket. A 6 tételes EP-t végig is hallgathatod, a Doom...

VOIVOD - Itt az új koncertlemez, videópremier: Overreaction
VOIVOD - Itt az új koncertlemez, videópremier: Overreaction

Már dolgozik a 2018-as The Wake album folytatásának dalain a kanadai Voivod, a mai napon viszont egy koncertlemezzel jelentkeztek. A Lost Machine - Live című anyagot máris...

VOLBEAT - Megjelent az új koncertlemez, videópremier: Sorry Sack Of Bones
VOLBEAT - Megjelent az új koncertlemez, videópremier: Sorry Sack Of Bones

Rewind, Replay, Rebound: Live In Deutschland címmel egy koncertanyaggal jelentkezett a Volbeat, nézd meg a legfrissebb élő videójukat, a Sorry Sack Of Bones felvételét - Stuttgartból....

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS