ENFORCER - Zenith (lemezkritika)

ENFORCER
Zenith
(NUCLEAR BLAST)

 

Az ötödik Enforcer albumot nyitó és előzetesként elsőként bemutatott Die For The Devil dal hallatán valószínűleg te is csak vakargattad a fejedet. Ez az 1984-es Scorpions-t felidéző nóta valóban a svéd Enforcer új dala?! Olof Wikstrand hangja persze felismerhető, de a svédekre jellemző harapós lendület eltűnt...

És ez nem egy rosszul kiválasztott felvezető dal, az Enforcer valóban megváltozott. Ez a lemez elsőre olyan hatást kelt, mint mondjuk a British Steel után a Point Of Entry. Csak nézel magad elé, és nem érted, hogy mi is történhetett.

Azt gyanítom, hogy a svédek nem akartak egy újabb régisulis heavy/speed albumot leszállítani nekünk, és az érésnek, az új irányok keresésének már a legutóbbi, From Beyond albumon is akadtak jelei. De az azért egy jellegzetes Enforcer lemez volt, a Zenith azonban nagyon más. Itt mindazt felvonultatják, amit a 80-as évek első felében a heavy metal kifejezés jelölt.

Van egészen kommersz hard rock (Sail On, One Thousand Years Of Darkness), van eszelős speed metal (Searching For You, Thunder And Hell), epikus, dallamos metal (The End Of A Universe), középtempós melodikus heavy a Dio-féle Sabbath és a korai brit metal vonalról (Zenith Of The Black Sun), pátosszal teli Mano-metal (Forever We Worship The Dark, Ode To Death), azaz valóban lefedik a teljes spektrumot.

Érdekes ez a kavalkád, bár itt-ott túlzottan ambiciózus, mind Olof hangját, mind a hangszerelést tekintve. De a gitármunka kiváló, és az is hallatszik, hogy alaposan kidolgozták, kiérlelték ezeket a dalokat. Éppen ezért idővel még az elsőre meghökkentő számok is elkezdenek működni. Ez egy sokat hallgatós lemez, úgy érzem.

A 10 nóta között azonban akad egy, amellyel képtelen vagyok barátságot kötni. A csaknem 6 perces, zongorával kísért Regrets power-ballada mit sem tesz hozzá az albumhoz, viszont sokat levon az összhatásból. Ez az üres, sehova sem tartó szám egyszerűen nem méltó az Enforcerhez. Tobi Sammet valószínűleg át tudná gyúrni egy hatásos, érzelemmel teli Avantasia-dallá, de még neki is rengeteget kéne dolgoznia rajta.

Sokan fogják értetlenkedve hallgatni, akár utálni is az új Enforcer albumot, és én sem mondom, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, de vannak remek pillanatai, dalai, ha kellően nyitott vagy. Kíváncsi vagyok, élőben mit mondanak majd ezek az új számok. 

L. L.  8