THE TUMOR CALLED MARLA - Beszámoló a lemezbemutató bulijukról

Trip hajó, 2018. szeptember 21. - Cetti beszámolója

2018. szeptember 28. (péntek) 12:48 | utoljára módosítva: 2019. január 7. (hétfő) 10:26

Múlt pénteken mutatta be Limbo City című első nagylemezét a budapesti The Tumor Called Marla a Trip hajó fedélzetén, az ünnepléshez pedig becsatlakozott három másik csapat, az 58, a The Trusted One, valamint a No Last Page. Az itthoni zenei életben még nem számít hétköznapinak egy hajón koncertezni, sokáig az A38 jelentette a nagy lehetőséget arra, hogy a Dunán ringatózva tomboljunk egy jót, azonban a Trip hajó megjelenésével bővült a lehetőségek listája.
(Fotók: Somogyi Lajos - Bands Through The Lens)
 



A sokszínű programlehetőségekkel egyre szélesebb körben terjedt el a hajó híre, így amikor a fülembe jutott, hogy a The Tumor Called Marla itt tartja meg Limbo City című nagylemezének bemutatóját, egy percig sem gondolkodtam, tudtam, hogy ott a helyem.

Érkezésem után gyorsan felmértem a terepet, és igyekeztem az estére hangolódni, ami nem volt egy nehéz feladat. Adott egy hajó, egy jónak ígérkező este négy fellépővel. Ennyi már bőven elég.

Az estét a The Trusted One nyitotta, és igyekezett felfűteni kellően a még nem túl bátor közönséget. A zenekar ma már inkább a modern metal vonalba sorolható, azonban régebbi nótáik között még visszaköszön egy kis hardcore íz, ami élőben is megmutatkozott. Kicsit bontotta a menetrendszerű, nagykönyvben megírt koncertforma világát az, amikor az énekes a színpad helyett a közönség tagjai között pörgött, és a zúzós dallamok mellett nem egyszer hívta táncba a jelenlévőket.

Miután magunkhoz tértünk az ütős szett után, a szemtelenül fiatal trió, az 58 vette át a színpadot, és fiatalságukon túl műsorukkal okoztak még nagy meglepetést. A zenében minden elemet fontosnak tartok, ugyanúgy érzékeny vagyok az énekre, mint a hangszerekre is. Az 58 esetében bátran ki merem jelenteni, hogy aggodalomra semmi ok, jó kezekben van az új generáció, a party prog metal brigád kellemesen ötvözi a progresszív elemeket a lágy dallamokkal, mindezt egy csodás hangú női énekessel megfejelve.

 



Az 58 után jött a fő műsorszám, a The Tumor Called Marla, akik már többször bebizonyították, hogy nem éppen szarral gurigáznak, láthattunk már tőlük 360°-os klipet, estünk velük az időhurok csapdájába, és korábban a Trance című EP lemezükkel megmutatták, hogyan is kell a metal, valamint az elektronikus elemekkel egy zúzós, ám szerethető műfajban helytállni. Most folytatták a sort a Limbo City című nagylemezükkel, amivel máris magasra tették a lécet, és nem is ők lennének, ha nem törekednének arra, hogy az élő show keretében is felülmúlják önmagukat.


 



Már a műsor kezdése előtt fokozta a hangulatot a technika ördögének beleköpése, de ez is az élő zene varázsa, ilyenkor bármi megtörténhet. Nincsen megoldhatatlan probléma, most is sikerült kezelni a helyzetet, Marláék velősen bele is csaptak a lecsóba, és a közönség is azonnal ráhangolódott a színpadról áradó energiákra. Tökéletes volt az összhang a tagok és a hallgatók között, az időnként sorra kerülő pogón kívül voltak bodysurf kísérletek, ami egy kicsit merész dolog volt, de szerencsére nem fulladt kudarcba.

A The Tumor Called Marla azon underground csapatok közé sorolható, akik szeretnek kísérletezni, és kiválóan ráéreznek arra, mi kell a mai közönségnek, mi kell azoknak, akik nem csak a nagynevű, már több évtizede befutott csapatok muzsikájára szomjaznak, hanem teret adnak a kicsiknek, és nyitottak az újdonságokra.

A csapat nem csak zeneileg figyel oda a minőségre, azon felül, hogy a hangszerbűvölők és a női-férfi énekpáros remek összhangban van, a vizuális élményre is nagy gondot fordítanak. Nagy zenekaroknál már megszokhattuk, hogy a háttérben megy a vetítés, ezzel színesítve a látványt, Marláék pedig ezt meg tudták lépni kicsiként is, ami nekem már csak azért nem hat újdonságként, mert a nevükkel kapcsolatban sosem jutott eszembe semmilyen negatív jelző, egyszer sem okoztak még csalódást.

 



Látványszettjükből nem maradhatott el a részleges arcfestés sem, ez már csak egy plusz adaléka volt az amúgy sem rossz műsornak. Mivel lényegében a Limbo City című lemez bemutatója miatt gyűltünk össze a hajó gyomrában, így az anyagot élőben szépen meg is kaptuk, horzsolt, ahogyan azt egy új anyagtól illik is. Ha ez nem lett volna elég, néha még a hajótestet is elkapta a bugi, a közönséggel együtt ringva élvezte a szerkezet a muzsikát, persze csak óvatosan, alig érezhetően, jól nevelt hajó módjára. Sajnos az idő, a vidéki élet és a MÁV szépséges együttállása úgy hozták, hogy a No Last Page performanszába csak belekóstolni tudtam, de biztos vagyok benne, hogy méltó módon zárták az estét. Emlékeztessetek, hogy lógok nektek egy részvétellel!

Bevallom, bár idén rengeteget voltam nagyobb koncerteken, még mindig a feltörekvőket részesítem előnyben, és szeretem végigkísérni azt a jelenséget, amikor még egy fiatal, mondjuk "egy kezemen megszámolom, hány évesek vagyunk" zenekar tábora szépen növekszik. Ez a sokaknak ma már furcsa jelenség azt mutatja, hogy van utánpótlás, még ha nem is a klasszikus vonalon, hanem egyre színesebb változatokban beszélhetünk erről, és minderre igény is van. Aki azt hiszi, hogy a rockzenekarok ideje lejáróban van, javaslom, hogy emelje fel a popóját agyonnyúzott foteljéből, lépjen ki a nagyok árnyékából, és nézze meg, mit is tud a fémes dallamok új nemzedéke. Nekik szükségük van ránk, és bizony nekünk is szükségünk van rájuk, bármennyire is nehéz elhinni.

Az undergroundban van a szín, a jövő, és hamarosan eljön az az idő, amikor szélesebb körben rebegünk hálát azért, hogy ezek a csapatok léteznek, és értenek a zenéhez.
Én már most hálát adok azért, hogy vannak ilyen helyek, mint a Trip hajó, mely lehetőséget ad a feltörekvőknek, és a zenekarokat is üldözi hálám azért, hogy vannak, és nem riadnak vissza az előttük álló kihívásoktól.

Mert akárhogy is vesszük, egyre nehezebb megfelelni a zenei elvárásoknak. De amíg vannak olyan csapatok, mint a The Tumor Called Marla, addig a hazai underground színtér jó irányba halad, a hallgatóság pedig nagyon is jó kezekben van.

Cetti

 



 





 



A Hangfoglaló Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.


 

 

Hammer TV

 
U.D.O. - Új klipes dal az októberi Game Over! lemezről: Prophecy
2021. szeptember 17. (péntek) 18:54

Game Over! címmel október 22-én jelenik majd meg az új U.D.O. album, Udo Dirkschneideréktől pedig már itt is a harmadik előzetes dal, a videoklippel kísért Prophecy. "Game Over! - A kijelentés többféle jelentést is hordoz. Egy dolog azonban biztos: a U.D.O. nem végez félmunkát, mindig beleadnak apait-anyait. A világszerte adott több száz koncert során, Oroszország és Dél-Amerika legeldugottabb helyein is játszva, a U.D.O. egy igazi egységgé, szenvedélyes zenészek és barátok konglomerátumává vált. Mindenki pontosan tudja, hogy mi a feladata, hogyan illeszkedjen a zenekar hangzásába a lehető legtökéletesebben. A Game Over! lemez összes dala jellegzetes karakterrel bír..."     www.facebook.com/udoonline U.D.O. - Prophecy (a 2021-es Game Over! lemezhez) U.D.O. - Kids And Guns (szöveges videó a 2021-es Game Over! lemezhez) U.D.O. - Metal Never Dies (a 2021-es Game Over! lemezhez)...

IGNITE - Klippremier, bemutatkozik Téglás Zoli utódja: Anti-Complicity Anthem
IGNITE - Klippremier, bemutatkozik Téglás Zoli utódja: Anti-Complicity Anthem

Máris itt van két Ignite dal az új énekessel, Téglás Zoli utódjával. Zoli 2019 novemberében jelentette be, hogy távozik a kaliforniai dallamos punk/HC csapat éléről, azóta nem is...

HOBO - Megható búcsú Póka Egontól, "Most ő ment el, de a zenéje marad"
HOBO - Megható búcsú Póka Egontól, "Most ő ment el, de a zenéje marad"

Hobo, azaz Földes László a Facebook oldalán emlékezett meg egykori zenésztársáról, a pár nappal ezelőtt, 68 éves korában elhunyt Póka Egonról, aki 1978 és 1993 között 12 Hobo...

EXODUS - Dalpremier szöveges videóval: Clickbait
EXODUS - Dalpremier szöveges videóval: Clickbait

November 19-én jön majd ki a Bay Area thrash veterán Exodus új albuma, a Persona Non Grata, és máris itt a második előzetes dal, a szöveges videóval kísért Clickbait. Eredetileg már...

INSOMNIUM - Itt az új EP, és mellé egy friss klip is: The Wanderer
INSOMNIUM - Itt az új EP, és mellé egy friss klip is: The Wanderer

Argent Moon címmel megjelent és végig is hallgatható a négy tételes új EP a melodikus death metal egyik kiváló északi képviselőjétől, a finn Insomniumtól. Mi több, a nem éppen...

IGNITE - Az első két dal Téglás Zoli utódjával, az új énekessel
IGNITE - Az első két dal Téglás Zoli utódjával, az új énekessel

Máris meghallgatható két új Ignite dal az új énekessel, Téglás Zoli utódjával. Zoli 2019 novemberében jelentette be, hogy távozik a kaliforniai dallamos punk/HC csapat éléről, azóta...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS