HEAVY METAL - Halál - vagy mégsem?

Netán csak a sok 10 ezres metal fesztiválok halála jön el?

2013. december 29. (vasárnap) 14:13

Polgár Péter kollégánk, metaltesónk fotóit bizonyára ismered a magazinból vagy a honlapunkról, és talán azt is tudod róla, hogy A Vasszűz fogságában címmel 2006-ban megjelent egy könyve is az Iron Maidenről.

Ezúttal egy akár vitaindítónak vagy gondolatébresztőnek szánt írásra szánta el magát a heavy metal jövője kapcsán. PP azt mondja, hogy a decemberi számunkban megjelent Bathory Zoli interjú néhány gondolata is egybecsengett azzal, ami már régebb óta kavargott a fejében, azért döntött úgy, hogy közzétenné írását.


Nem az a cél, hogy egyetérts PP-vel, néhány kijelentésével mi sem értünk maximálisan egyet. Például a blues színtéren éppen az utóbbi néhány évben bukkant fel jó néhány izgalmas figura (pl. Gary Clarke Jr, Marcus Bonfanti), azaz nem csupán Joe Bonamassának kell tartania a frontot. De az tény, hogy az igazán nagy metal fesztiválok szervezői belátható időn bell gondban lesznek, amikor headlinereket keresnek.



"A Heavy Metal halála – vagy mégsem? A címben szereplő hangzatos mondatot nagyon sokan mondogatták a ’90-es évek közepén. Akkoriban tényleg mélypontra süllyedt a stílus megítélése, de a fémzene túlélt mindent. Jelen írás sem a műfaj jelenlegi helyzetéről szeretne szólni, hiszen a heavy metal köszöni szépen jól van, talán sosem volt ennyire erős és sokszínű. Sokkal inkább kedvenc zenei stílusunk jövőjéről van itt szó, arról, hogy mi lesz 10-20-30 év múlva.

Most sokan mondhatják, hogy miért van erre szükség, hiszen a jövővel kapcsolatban csak találgatni lehet, ám ahhoz, hogy megértsük jelen írás üzenetét, célját vissza kell mennünk az időben egy kicsit.

A heavy metal mint kifejezés és mint zenei stílus ugyebár a ’60-as évek végéhez, ’70-es évek elejéhez köthető. Jómagam onnantól számítom ezt a pillanatot, amikor Tony Iommi megírta a Black Sabbath nótát, de tény, hogy az, amit mi ma heavy metalnak hívunk, a ’80-as évek elején indult el igazán. Igaz, hogy a ’70-es években is nagyon sok heavy jellegű zenekar létezett már, gondoljunk a nagy hármasra (Sabbath, Zeppelin, Purple) vagy a Judasra, a Scorpionsra, a Motörheadre, de említhetnék a második vonalból is olyan bandákat, mint az Atomic Rooster, Cactus, Budgie.

Az is tény, hogy ’79-ben már megjelent az első lemeze az Acceptnek és a Saxonnak is, ám igazából 1980 volt az-az év, ami fordulópontot jelentett a metal történetében. Gondoljuk végig, milyen lemezek jelentek meg abban az évben és minden világossá válik: első Maiden, British Steel, Wheels Of Steel, Back In Black, Ace Of Spades, I’m A Rebel, stb. Ezek az albumok, valamint a NWOBHM mozgalom szinte azonnal katalizátorként beindítottak egy sor olyan folyamatot, amiből aztán gombamód fejlődtek ki a stílus egyéb fajtái megalkotva egy rakás klasszikus és stílusteremő albumot.

Ez a tendencia a ’90-es években is folytatódott, majd szép lassan megállt. Magyarán a stílus, ami szinte velünk együtt alakult ki, fejlődött azzá, amit ma látunk/hallunk, nincs 50 éves sem. De gondoljunk csak bele, az első hangszedőt (pick up) 1931-ben készítette el George Beanchamp, az első tömörtestű elektromos gitárt 1948-ban tervezték és a Fender Telecaster nevet kapta. Az első Gibson Les Paul 1952-ben, az első Stratocaster pedig 1954-ben jelent meg.

Arra akarok célozni mindezzel, hogy akik ma a 40-es, 50-es éveiket tapossák, gyakorlatilag a ma ismert zenei stílusokkal együtt nőttek fel és teljesen természetes dolog, hogy fiatalkori kedvenceik még ma is aktívak, sőt még mindig viszonyítási alap a tevékenységük az újabb generációk számára.

De mi lesz 10-20-30 év múlva?

Sajnos már most is tetten érhető, hogy évről évre mennek el meghatározó zenészek. Hirtelen Ronnie James Dio és Jon Lord jut az eszembe, de aggasztó híreket halhattunk Tony Iommi és Lemmy felől is. Ozzy 65 éves, Ian Gillan 68, Robert Plant 65, Jimmy Page 69. Sokáig lehetne sorolni... Remélhetőleg mind sokáig élnek majd, de színpadon már nem sokáig láthatjuk őket, ez szinte biztos.

Ez a tendencia lassan a második vonalra is igaz. A Judas, a Scorpions, de már a Maiden is pedzegette, hogy nincs messze a vég. Vegyük azt, hogy van még jó 10 évük, ám 20 év múlva már szinte egyik zenekar sem létezik majd, amelyik a ’80-as vagy a ’90-es években alkotott valami maradandót. Ez azért érdekes, mert ha megnézzük pl. a mai fesztiválokat, akkor azt látjuk, hogy még mindig ezek a bandák jelentik a fő vonzerőt annak ellenére, hogy jelen vannak az új közönség kedvencei is.

Érdekes végiggondolni, kik is lehetnek majd a jövő headlinerei… Rendre felbukkantak/felbukkannak olyan bandák (Volbeat, Airbourne stb.) akikről azt gondoltuk/gondoljuk, hogy betölthetik majd ezt a szerepet, vannak csapatok (Powerwolf, Sabaton stb.), amelyek a szemünk láttára váltak klubzenekarból fesztiválszenzációvá, de akár a Báthory Zoli-féle Five Finger Death Punch tengerentúli sikereit is lehetne említeni, és persze sok más siker sztorit.

A saját véleményem viszont az, hogy egyikük sem fogja elérni a Metallica vagy akár a Maiden szintjét soha, még akkor sem, amikor ezek a bandák már nem léteznek.

Az eddig taglaltak eredményeként az is kijelenthető, hogy manapság nagyon sok jó lemez készül, de egyik sem éri el azt a státuszt, mint pl. azok a klasszikus albumok amelyeket 1980 kapcsán felsoroltam. Persze, azok a lemezek is csak később váltak azzá, amivé, és meglehet, hogy a ma nemzedékének 10-20 év múlva a Sabaton Primo Victoriája lesz az etalon, de félek, hogy 10-20 év múlva már Sabaton sem lesz.

Ez a tendencia amúgy a többi zenei stílust is érinti, egy globális kérdés és probléma. A blues stílus már most sem tud felmutatni jövőképet, a mainstream rock/pop csúcsáról is eltűnnek majd az olyan gigazenekarok, mint mondjuk a Depeche Mode, a Duran Duran, a U2, de a jazz sem tudja magát megújítani már nagyon régóta. Nem születnek Hendrixek, Zappák, Bowie-k, csak az előre gyártott ál-sztárok futtatása folyik. Félek, ha eljön az idő, amikor tényleg elmennek azok, akik ezeket a stílusokat megalkották, kitalálták, nem marad utánuk semmi, csak a nosztalgia ezerszer lerágott csontjai.

Ha megnézzük, a ’60-as években jöttek a hippik, a ’70-esben a punkok, a ’80-asban a hajbandák, a ’90-esben a grunge zenekarok, aztán a nu metal, és ezzel gyakorlatilag vége, nagyon régóta nem jön semmi új, ami fenekestül felforgatná a világot, amit pedig újnak tartanak, az is valami réginek a feltámasztása más néven, mint pl. a metalcore.

Igaz, hogy merő találgatás ez az írás, de meggyőződésem, hogy 10 éven belül nagyon sok itt felsorolt fikcióra választ kapunk majd, de legalábbis látható lesz, hová fejlődik a zene, mind a metalon belül, mind globálisan.

Én mindenesetre aggódom egy kicsit, de kíváncsian várom, 20 év múlva, amikor 60 évesen megállok majd egy fesztivál színpad előtt, kik fognak hasítani azokon a bizonyos világot jelentő deszkákon."

Polgár Péter

Hammer TV

 
ESKIMO CALLBOY - Pumpálj velük keményen! Új dal és videoklip: Pump It
2021. december 3. (péntek) 18:41

A We Got The Moves című nyári bulihimnuszt - és persze a felejthetetlen Hypa Hypát - most egy új klipes dallal igyekszik megfejelni a Ruhr-vidéki electrocore sikerzenekar, az Eskimo Callboy. Kevin Ratajczak énekes: "Ez barátaink, egy hihetetlen utazás kezdetét jelenti a testetek és a lelketek számára! Hallgassátok meg az új dalunkat, tegyétek a napi rutinotok részévé, és érezzétek, ahogy testileg és lelkileg is fejlődni fogtok! Pumpáljátok hangosan, pumpáljátok keményen, érezzétek át az igazi Eskimo Callboy testkultúra szellemét!" Január 12-én a Barba Negrában játszanak, ha minden jól megy... A buli persze már rég teltházas, de ha nagyon akarsz pumpálni velük, talán eladó jegyet még találsz az esemény oldalán.   www.facebook.com/eskimocallboy  

DYNAZTY - Itt a második dal a svédek tavasszal érkező új albumáról: Power Of Will
DYNAZTY - Itt a második dal a svédek tavasszal érkező új albumáról: Power Of Will

2022 április 8-án jelenik meg a modern melodikus metalt játszó svéd Dynazty nyolcadik albuma, a tavalyi The Dark Delight lemez utódja, második előzetesként pedig már itt is van...

SCYTHICON - Az új hazai death metal banda második dala: Whitehell
SCYTHICON - Az új hazai death metal banda második dala: Whitehell

Az még nyári hír volt, hogy befejezte első lemezének munkálatait a Scythicon zenekar, és be is mutattuk a Casus Belli lemez első előzetes dalát, a The Future Tomorrowt, most pedig itt a...

AMORPHIS - Hivatalos klippel a februári lemez első dala: The Moon
AMORPHIS - Hivatalos klippel a februári lemez első dala: The Moon

Halo címmel február 11-én jelenik meg az új Amorphis album, a 2018-as Queen Of Time lemez utódja, a finnek tizennegyedik albumának első előzeteseként pedig már lehet is barátkozni a The...

BLIND GUARDIAN - Ősszel jön az új album, videoklippel egy friss szám: Deliver Us From Evil
BLIND GUARDIAN - Ősszel jön az új album, videoklippel egy friss szám: Deliver Us From Evil

Még a nyáron írtunk arról, hogy befejezte új albumának munkálatait a Blind Guardian, most pedig már itt is van egy vadonatúj daluk, a Deliver Us From Evil. Ez az új szám ízelítő a...

FIT FOR AN AUTOPSY - Januárban érkezik az új album, klippel a harmadik dal: In Shadows
FIT FOR AN AUTOPSY - Januárban érkezik az új album, klippel a harmadik dal: In Shadows

Tavaly februárban, még a pandémia-őrület előtt Budapesten is bemutatta ötödik lemezét az amerikai deathcore fogat, a Fit For An Autopsy. A 2019-es The Sea Of Tragic Beasts lemez...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS