HAMMERWORLD - Egy rendhagyó interjú Milán Péter kollégánkkal

Zenéről, könyvekről, filozófiáról, politikáról, hitről

2012. november 26. (hétfő) 17:36

A Fémforgács oldal egy igen alapos, cseppet sem hagyományos témákat körüljáró interjút készített a HammerWorld egyik oszlopos tagjával, Milán Péterrel. Zenéről is esik szó az interjú során, természetesen, de filozófiai, politikai kérdésekről is. Szerintünk érdemes elolvasni!


"Milán Péter több, mint egy évtizede a HammerWorld munkatársa, ezenkívül zenegyűjtő, rajongó is egyben. Rengeteg zenekarral, zenésszel volt szerencséje találkozni, beszélgetni, vagy interjúzni, és egy egész ország metal zenei közönsége olvassa az írásait hónapról-hónapra. Ezen beszélgetésnek a célja az volt, hogy a dolgot megfordítsuk, a kérdezőből alany váljon, és egy kicsit bemutassuk a saját gondolatait, melyek időnként érezhetően átszűrődnek az írásaiból is.


Meg tudsz nevezni pár lemezt, amelyek mindenek felett állnak szerinted a zenében? Bármilyen műfajból akár...

"A listák készítése a metal műfajhoz szervesen hozzátartozik. Mindig élvezetes dolog az emberhez legközelebb álló műveket összeállítani, sorrendbe rakni, osztályozni. Egyáltalán, az ezekkel való foglalatosság örömteli időtöltés. Épp idén jutott eszembe, hogy összeállítanám 100 kedvenc lemezemet, de eddig még nem jutottam el odáig, hogy ezt meg is valósítsam. Lehet, hogy a 100-ba nem is sikerülne minden "életbevágóan" fontos albumot beilleszteni.

A legtöbb helyet természetesen metal-kiadványok foglalnák el, de természetesen nem kizárólag. Ami a "mindenek felett" álló lemezeket illeti, az első helyre az Emperor '97-es Anthems To The Welkin At Dusk albumát tenném. Ha egyetlen metal albumot kéne bárhová vinnem, és csak azt hallgathatnám, ez lenne az. Ezen az albumon csaknem minden megvan, ami nekem a metalban, sőt, magában a zenében fontos: drámaiság, számomra tökéletes, felülmúlhatatlanul megkapó hangulat, zeneiség kombinálva a maximális extrémitással.

Extrémitás a maga tökélyében: a legszebb részek és a legdurvábbak akár egy dalon belül is (érdemes meghallgatni a The Loss Of Curse Of Reverence-ben Ihsahn dallamait a dal közepén, majd az ezt követő váltás után a szólóval együtt véghez vitt pusztítást. Sok brutális, szélsőséges zene van, sőt, egyre több, de olyan mérvű, szinte vizuálisan is érzékelhető forrongó káoszt, ami itt hallható, máshol még nem hallottam). A legjobb dallamok, a legjobb gitártémák, a wagneri monumentalitás, ami itt hallható... máig megborzongat ez az album, akármikor felteszem. 200 éves koromban is hallgatnám.

A következő a Reign In Blood a Slayertől. Ez a szűk félóra egyszerűen egy megmagyarázhatatlan valami. Agresszív zenében ezután már nem is kellett volna semmit tenni. Mindenki letehette volna a hangszert. Nyilván ebben most van némi retorikai túlzás, de ez a tízszámos album olyan, mint egy tömör acélgolyó; egy minden irányból kikezdhetetlen, mindennél keményebb, mindennek ellenálló képződmény. Olyan, ami egyszer születik csak, és akik megalkotják sincsenek sokszor ennek tudatában. Szerintem minden idők legkeményebb albuma a Reign In Blood. Nem a legextrémebb, a leggyorsabb, a legsúlyosabb, de a legkeményebb.

Gondolatban sorra vettem rengeteg súlyos, durva albumot, de a legszélsőségesebb death metal lemezen is vannak dallamos riffek, szólók, az indusztriál metalban szintén, a black metalról nem is beszélve, a thrashben meg senki a közelébe sem jutott e 28 perc lemeztelenített színtiszta agressziójához. Csontszikár, nincsenek dallamok a szólókban, nincs az énekben; a tempók könyörtelenek, a riffek metszőek, élesek. Olyan ez a lemez, mintha egy szikékkel teli szobán kellene mezítláb, ruhátlanul átjutni. A legkeményebb album. A South Of Heaven is szorosan a Reign In Blood nyomában van, épp csak egy paraszthajszállal lemaradva attól.

A következő hibátlan mű számomta a Don't Break The Oath a Mercyful Fate-től. Ez a legjobb, legtökéletesebb heavy metal lemez, ami valaha született. Káprázatos hangszeres játék párosul a lehető legjobb dalokkal, s az egésznek van egy egyedi íze, sajátos hangulata, ami elkülöníti a lemezt a masszától. S természetesen King Diamond fantasztikus hangja, ami szintén kisebbfajta sokkal ért fel számomra, de azonnal beleszerettem. King Diamond szólólemezeibe egészen a The Eye albummal bezárólag nem tudok belekötni, klasszikusok mind egy szálig, de az Abigail a legkedvesebb mind közül. Ez csaknem a Don't Break The Oath mellé tehető - megjegyzem a Mercyful Fate debüt, a Melissa úgyszintén.

Ide kívánkozik a Voivod két alapműve (a többi között), a Killing Technology és a Dimension Hatröss, a két csúcsalbum számomra a kanadai cyber-thrasherektől. Kihagyhatatlan alapmű a Psychotic Waltz mind a négy sorlemeze, de különösen a kettes, az Into The Everflow. Az egész album a progresszív metal abszolút etalonja, de a címadó dal szépségét már nehéz lenne szavakkal jellemezni.

Fontos megemlítenem az Omnio-t a már nem létező norvég In The Woods...-tól, ami az epikus északi melankólia csúcsműve, és visszaugorván a '80-as évekbe, a Coronertől a No More Color. Azért nem a Mental Vortex, mert a végén a Beatles feldolgozás nálam levon egy pontot. Az I Want You nélkül ez a lemez is tökéletes lenne.

Az epikus doom legfontosabb zenekara, a svéd Candlemass, s első két lemezük sarokköve az underground metalnak, és az én gyűjteményemnek is, akárcsak a doom/death mesterek, a brit My Dying Bride Turn Loose The Swans című klasszikusa, s ugyanennyire az Altars Of Madness a Morbid Angeltől.

Távolodván a metaltól, meg kell említenem a favorit Dead Can Dance lemezemet, ami a Within The Realm Of A Dying Sun. Műfajok születését idézte elő ez az örök-szépségű, katedrális-tisztaságú apokaliptikus neo-klasszikus zenemű. Soha nem álltak hozzám túl közel a dark/gothic zenék, de a Fields Of The Nephilim kivételt jelentett nálam. Egyedül ebben a csapatban láttam meg azt a mélységet, ami számomra az 1988-as The Nephilim albumon tetőzött. A zene komorsága, az ősi mítoszokból, sötét legendákból szőtt világ zseniális dalokban, drámai hangulatokban manifesztálódott ezen a lemezen.

A The Gospel Of Inhumanity, a Blood Axis bemutatkozó albuma is egy folttalan remekmű a gyűjteményemben. Michael Moynihan, a zenekar feje különböző hagyományokból, zenei elődök munkáiból merít, de a saját ötletek hozzáadásával egy olyan világot festett le, egy heroikus embertípust, a lemezen olyan erővel jelenített meg egy harcos, "mozgósító" attitűdöt, hogy sokáig nem tudtam szabadulni a lemeztől.

A finn Tenhi bemutatkozó Kauan albuma szintén egy gyöngyszem. A csodaszép, sokszor ábrándos, befelé fordult dalokban a maga tisztaságában jelenik meg az északi természet. Naturmystikk ez a javából. A felsorolt lemezek nálam "mindenek felett" állnak, bármely skálán a maximumot kapnák. Természetesen más művek is vannak, amelyek most kimaradtak, de nem írhatok regényt."


A teljes interjút ide kattintva olvashatod el.

 

Hammer TV

 
KING OF ASGARD - "Quorthon és a Bathory hagyatéka rengeteg zenén átsüt"
2021. május 15. (szombat) 09:57

Svartrviðr címmel május 28-án jelenik meg a folkos északi death/viking metalt játszó svéd King Of Asgard ötödik albuma, a 2017-es Taudr lemez utódja, amelynek producere Magnus "Devo" Andersson volt a Mardukból. A 2008-ban elindított King Of Asgard frontembere, Karl Beckmann a 90-es évek végén feloszlott Mithotyn oszlopos tagja, gitárosa, egyik fő zeneszerzője volt, a csapattal pedig egy alapos interjút is találsz a májusi HammerWorld magazinban. A két hét múlva érkező friss lemez harmadik előzetes dala a klippel kísért Ammobiærg - ismerkedj meg vele!   www.facebook.com/kingofasgard   Részlet a májusi HammerWorld magazinban olvasható interjúból:   A Sartrviðr alapján azt kell mondanom, hogy a zene jóval keményebb éllel rendelkezik az átlagos ’viking’ metalnál, s közben egy monumentális, epikus vonulata is tapasztalható. Mit gondolsz erről? "Úgy vélem, tökéletesen igazad van, ez egészen...

DREAM THEATER - Megnyitják az archívumot, premier: a Pull Me Under felvétele 2017-ből
DREAM THEATER - Megnyitják az archívumot, premier: a Pull Me Under felvétele 2017-ből

Archív kiadványsorozatot indított a Dream Theater, amelynek elnevezése Dream Theater's Lost Not Forgotten Archives, elsőként pedig egy 2017-es japán koncert felvételét hozzák majd ki...

BRAINSTORM - Nyár végén jön az új album, a Rage főnökével az első klipes dal: Escape The Silence
BRAINSTORM - Nyár végén jön az új album, a Rage főnökével az első klipes dal: Escape The Silence

Wall Of Skulls címmel augusztus 20-án lát napvilágot az Andy B. Franck énekes vezette Brainstorm új stúdióalbuma, a 2018-as Midnight Ghost lemez utódja. Első előzetesként már itt...

KÁRPÁTIA - Megjelent és végighallgatható az új album: Csatazaj
KÁRPÁTIA - Megjelent és végighallgatható az új album: Csatazaj

Csatazaj címmel megjelent és vlgig is hallgatható a Kárpátia zenekar új albuma. "A Csatazaj lemezt szerettük volna úgy időzíteni, hogy akkor már elindulhatnak a koncertek is. Bíztunk...

BILLY GIBBONS - Új szólóalbum jön a ZZ Top főnökétől, friss dal és klip: My Lucky Card
BILLY GIBBONS - Új szólóalbum jön a ZZ Top főnökétől, friss dal és klip: My Lucky Card

Hardware címmel június 4-én jelenik meg Billy Gibbons harmadik szólóalbuma, legfrissebb előzetesként pedig itt a klippel kísért Ny Lucky Card dal. A ZZ Top gitáros/énekese 2015-ben...

PAIN - Öt év után klipes új felvétel Peter Tägtgren csapatától, a póló mindent elárul
PAIN - Öt év után klipes új felvétel Peter Tägtgren csapatától, a póló mindent elárul

A Hypocrisy-vezér Peter Tägtgren másik csapata, a Pain még 2016-ban adta ki a legutóbbi albumát, a Coming Home-ot, de a banda nagyon is aktív, lesz majd új lemez is a hírek szerint, a...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS