THE CULT - Májusban érkezik a Choice Of Weapon

Astbury a Rolling Stone-nak nyilatkozott

2012. január 31. (kedd) 08:54

Május 22-én jelenik meg a The Cult új albuma, a Choice Of Weapon, amit eredetleg Chris Goss-szal kezdtek felvenni, majd végül azzal a Bob Rock producerrel fejeztek be, akivel a Sonic Temple, a The Cult és a Beyond Good And Evil albumokon is dolgoztak. Angliában a Classic Rock magazin közreműködésével egy 132 oldalas The Cult-tematikájú magazinnal együtt jelenik meg a CD már május 14-én.
A csapat legutóbbi nagylemeze 2007-ben jött ki Born Into This címmel, azóta csak két ún. "kapszulát" adtak ki új dalokkal és koncertfelvételekkel. A kilencedik The Cult albumon folyó munkálatok kapcsán Ian Astbury a Rolling Stone-nak nyilatkozott:
"Fogalmazzunk úgy, hogy még nedves a festék. Ezt veletek közöljük elsőként, srácok. Azt hiszem, hogy az eredeti kiadási dátumról lecsúsztunk, részben annak köszönhetően, ahogy az új albumot végül befejeztük. A munkát Chris Goss-szal (Masters Of Reality) kezdtük, aki egy nagyon közeli barát, már jó 20 éve barátok vagyunk. Mindig is dumáltunk arról, hogy közösen készítsünk el egy The Cult albumot. Chris bele is vetette magát a finomításokba, segített kiválasztani, összerakni az anyagot aztán itt le is ragadtunk egy időre. Elkopott a dolog, valahogy mindenki kimerült. Lezsibbasztottuk egymást a stúdióban."

Itt meghallgathatsz egy új dalt Lucifer címmel.
 






THE CULT - Choice Of Weapon
(05/22 - Cooking Vinyl Records)

0
1. Honey From A Knife
02. Elemental Light
03. The Wolf
04. Life > Death
05. For The Animals
06. Amnesia
07. Wilderness Now
08. Lucifer
09. A Pale Horse
10. This Night In The City Forever






"Ez az image már sok-sok éve velem van, nagyjából 11 éves korom óta. Kanadában nőttem fel, az Ontario állambeli Hamiltonban. Kissrácként költöztünk oda, és így nagyon hamar megismerkedtem az amerikai bennszülöttek kultúrájával. Ez aztán csúcsra is járatta a bennszülött kultúrák iránti érdeklődésemet. Elég komoly hatással volt rám.

Ami ezt a képet illeti, már jó ideje itt kavar körülöttem. Szinte meg kellett jelenítenem magamban. Egy olyan képet akartam, ami bizonyos formában nem csupán a lemez érzésvilágát tükrözi, a legmélyebb érzéseket, de azt is, hogy mi folyik a társadalomban.

Azzal, hogy ennek a sámánfigurának egy maszk fedi az arcát, csaknem azokra a képekre emlékeztet, amik Líbiából vagy Egyiptomból érkeztek, meg az Occupy mozgalmakról vagy a brit lázadásokról.

A lemez címe pedig arra a tényre utal, hogy itt tartunk jelenleg, és itt van előttünk a választás lehetősége. Különféle módok közül választhatunk. Választhatjuk konkrétan a fegyvereket is, ahogy sokan fegyvert ragadtak Líbiában, Egyiptomban, Szíriában. Vagy választhatunk más fegyvereket is, hogy legyőzzük a rendszereket, fizikai úton, erővel.

Átvitt értelemben a fegyver lehet egy kamera, egy toll, egy állásfoglalás, egy szóbeli kinyilatkoztatás, de akár egy ruhadarab is. A tantrikus fegyverek olyan szimbólumok, amiket a tantrikus rituálék alkalmával használnak, ilyen például a dorje is (dordzse vagy vadzsra - a gyémántjogar), amit ez a sámáni figura tart a kezében. A dordzse a villámszerű megvilágosodást jelképezi, az ébredés pillanatát, amikor azt mondod, hogy 'Aha!'."

"Azt hiszem, a lényeg az, hogy el kell kezdenünk a belső kutatást. A spirituális életünk szinte becsődölt. A materiális rendszerek nem fogják megoldani a helyzetünket. Azzal, hogy a bútorokat tologatjuk, átvitt értelemben, tehát új elnököt kerítünk, vagy egy friss festékréteget húzunk a dolgokra, még nem feltétlenül oldjuk meg a probléma lényegét.

Emberi lények vagyunk, organikusak, és függünk a környezetünktől, ettől az élő bolygótól. Ez tény. Ez ellen nem lehet harcolni. A harcaink meg leginkább politikai rendszerekről, szavak értelmezéséről, nyelvekről, struktúrákról, listákról, grafikonokról szólnak. Ez csaknem olyan, mintha azt akarnánk, hogy igazunk legyen, győzni azonban nem akarnánk.





Láttam egy csodás Karl Lagerfeld interjút, amit Charlie Rose-nak adott. Charlie ezt kérdezte tőle: 'Szóval, mit is csinálsz divat-designerként?', ő meg így felelt: 'Nos, a munkám nem igazán arról szól, hogy meghatározzam a társadalom milyenségét. Sokkal inkább arról, hogy reflektáljak rá.' És ezzel én is nagyon tudok azonosulni. Tudod, a reflektálás gondolatára, arra, hogy mit látunk és érzünk.

Nem hinném, hogy művészként abban a helyzetben lennék, hogy megmondjam az embereknek, hogyan is kéne viselkedniük. De a helyzetem révén képes vagyok arra reflektálni, amit érzek, amit látok. És úgy gondolom, hogy ez a jelenlegi feladatok egyike, és sok művész talán tart attól, hogy pontosan kifejezze, amit érez.

Sokan attól tartanak, hogy netán magukra haragítanak valakit a Pitchfork Mediánál, hogy gyűlöletet váltanak ki. Ez azért érdekes, mert az internet, a közösségi hálók, a bloggolás révén mindenkinek megjelenik a véleménye. Viszont amit nem látunk, amit nem kapunk meg tőlük, az a megbízólevél, ami feljogosítja őket erre. Ha az emberek igazságosak lennének, a véleményük mellé ezt is odatennék.

Ha kritizálsz valamit, ha kritikus vagy, akkor tedd elérhetővé azt is, hogy mi jogosít fel erre. Az élettapasztalatokra gondolok itt. Nem arra, hogy milyen sulikat végeztél el, és nem csak annyira, hogy 'ide és ide jártam, vagy sokat utaztam'. Az a kérdés, hogy valójában mit tapasztaltál meg? Melyek voltak életed fő eseményei, amelyek alapján kialakítottad ezt az adott perspektívát? Oszd meg velünk, hogy ki is az, aki kritizál. Akkor több hitelesség lenne az adott kritikában.

Itt van például a Lou Reed - Metallica lemez, amiről sok emberrel vitatkoztam már. Mindenki azt mondja, hogy undorító, egy utálat. Te is tudod, hogy mennyi gyűlöletet kaptak a lemezre. Gyűlöletet! A Pitchfork talán 1 pontot adott rá, vagy nullát. Lou Reed egy 67 éves ember. Mindaz, amit felmutathat, csodás, egyike a legkitüntetettebb figuráknak. És ha tudsz róla valamennyit, azt is tudhatod, hogy nem érzi jól magát mostanában. Romlik az állapota, a teste beteg, ő maga pedig gyenge és törékeny.

A Metallicát választotta arra, hogy legyenek izmai, hogy legyen páncélja, hogy még egyszer kirukolhasson valamivel, hogy elmondhassa, mi történik a belső életében, és ehhez ezt a Weimari Köztársaságból származó darabot, a Lulut használta fel. Ha ténylegesen meghallgatod a lemezt, vannak rajta fenomenális pillanatok, akármilyen mércét is használunk. A Junior Dad például. Szerintem az egy kib...ott briliáns zenei darab!

És hogy visszatérjek ehhez a sámáni figurához, aki sok tekintetben egy olyan energiát reprezentál, amit még nem aknáztak ki. Megjelenik előttünk, ránk néz és választási lehetőséget kínál. Elvesszük a kést, a dordzsét. És ha a kést vesszük el, talán a saját torkunkat vágjuk el vele. És folyamatosan ezt tesszük. Nézd meg a kultúrát, amiben élünk. Közönséges. A felszínest ünnepeljük.

A kultúrán belül azt látom, hogy nem csak én vagyok így ezzel, más művészeknél is ezt tapasztalom. Például Grindermannél. Náluk egy farkas van a borítón. Szerintem Nick Cave is egy bizonyos energiára célozgat. Vagy az olyan bandák, mint a Wolves In The Throne Room, de még az olyanok is, mint a Salem. Vagy az egész witch house és drag színtér, mint a Balam Acab, a White Ring - az általuk keltett zaj bizony nem kellemes. Közben pedig ezeket a felszínes pop előadókat ünnepeljük és az emberek lelkesen mondják róluk, hogy milyen merészek, de valójában ez csak a felszínesség. Egy bőrdzseki, egy őrült frizura, egy dilis pillanat.

A Feist lemeze, a Metals is arra utal, amiről beszélek, PJ Harvey albuma is. Arra céloznak, hogy valami nem stimmel ebben a korszellemben, és ez nem egy materiális helyen működik, hanem egy spirituális helyen. De maga a spirituális kifejezés is szinte elfáradt. A Barnes and Noble-nél kapható könyvek jutnak róla eszedbe, könyvek a Dalai Lámáról, meg a kristályokról. Az egészből hókuszpókusz lett.

És azt hiszem, hogy ez egy újabb lejárató kampány azok részéről, akik ezt az egész ego-vezérelte dolgot állandósítani akarják, ezt az 'igazam van, igazam van, én vagyok az első, nézz rám, itt vagyok, mindent tudok, minden tudás birtokosa  vagyok, mindent tudok a krautrockról, mindent tudok az obskurus művészeti formákról, én vagyok az, tegyél fel, használj ki, itt vagyok' dolgot.
Elvesztünk."
 

Hammer TV

 
TRIVIUM - Matt Heafy és Mike Shinoda közös dalt készített: In Defiance
2021. június 19. (szombat) 09:07

Tavaly januárban a Trivium frontembere Matt Heafy és Mike Shinoda a Linkin Parkból közösen dolgozott egy új számon a Twitchen. Az In Defiance címet viselő nóta már meg is hallgatható. Matt Heafy: "Végre itt van az In Defiance dal, amelynek Mike Shinoda volt a producere. Ismétlőn nyomassátok! Arigato Shinoda-san, hogy ez a nóta úgy szól, mint semmi más, amit valaha készítettem!"   Produkció, programozás: Mike Shinoda Ének, gitár: Matthew K Heafy Artwork: Half Sumo      

TIMO TOLKKI'S AVALON - Hallottad már az új dalt James LaBrie-vel?
TIMO TOLKKI'S AVALON - Hallottad már az új dalt James LaBrie-vel?

The Enigma Birth címmel megjelent és végig is hallgatható az egykori Stratovarius vezér, a gitáros Timo Tolkki 2012-ben elindított Avalon projektjének negyedik albuma. A 2019-es Return To...

BUCKCHERRY - Marti Frederiksennel készült az új album, már három dal meghallgatható
BUCKCHERRY - Marti Frederiksennel készült az új album, már három dal meghallgatható

Hellbound címmel június 25-én jelenik meg a Josh Todd énekes vezette Buckcherry új albuma, a 2019-es Warpaint lemez utódja, harmadik előzetesként pedig a 54321 című nyitódallal lehet...

SAXON - Biff projektje és lemeze a fiával, jön a Heavy Water albuma, új dal és klip: Revolution
SAXON - Biff projektje és lemeze a fiával, jön a Heavy Water albuma, új dal és klip: Revolution

Ha olvastad a májusi HammerWorld magazinban a Saxon frontemberével készült interjút, akkor nem ér meglepetésként, hogy Biff Byford egy komplett nagylemezt készített el a fiával, Sebbel....

FEAR FACTORY - Friss klip az új album mellé: Recode
FEAR FACTORY - Friss klip az új album mellé: Recode

Megjelent és végig is hallgatható az Aggression Continuum című új Fear Factory album lemez, a Recode című dalhoz pedig egy klip is érkezett Noha a lemezen Burton C. Bell énekes...

AT THE GATES - Dalpremier a júliusi albumról: The Fall Into Time
AT THE GATES - Dalpremier a júliusi albumról: The Fall Into Time

The Nightmare Of Being címmel július 2-án jelenik meg az új At The Gates album, a göteborgi death metal alapbandától pedig már a The Fall Into Time című harmadik előzetes dallal is...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS