ARCH ENEMY - Itt az új videóklip!

ARCH ENEMY - Khaos Legions
(05/30 - Century Media)

01. Khaos Overture (instrumental)
02. Yesterday Is Dead And Gone
03. Bloodstained Cross
04. Under Black Flags We March
05. No Gods, No Masters
06. City Of The Dead
07. Through The Eyes Of A Raven
08. Cruelty Without Beauty
09. We Are A Godless Entity (instrumental)
10. Cult Of Chaos
11. Thorns In My Flesh
12. Turn To Dust (instrumental)
13. Vengeance Is Mine
14. Secrets
15. The Zoo
16. Snow Bound (acoustic)
 


Angela Gossow énekesnő a friss Hammerben címlapsztorijában metalos élményeiről is mesélt:


Angela, nézőként melyik fesztiválon voltál először?

„A holland Dynamo volt életem első fesztiválja. 17 éves voltam, és konkrétan végigittam, végigpartiztam azt a három napot. Rendesen el is áztam... Minden szempontból, ugyanis három napon keresztül zuhogott az eső! (nevet) De az sem érdekelt, mert iszonyat jó volt a hangulat. A bandákból, a koncertekből mondjuk konkrétabban nem sokra emlékszem, de ez Hollandiában nem olyan meglepő... Az viszont határozottan megmaradt bennem, hogy nem volt egyetlen olyan zenekar sem, amelyiknek ne élveztem volna a fellépését. Nagykanállal zabáltam a metalt! (nevet) Mivel három napon át dagonyáztunk, ráadásul mindvégig ugyanabban a ruhában, amikor hazaértem, a mamám még az előszobába sem akart beengedni! Egyenesen a pincébe kellett mennem, hogy a ruháimat azonnal bepakoljam a mosógépbe..."


És melyik volt a nem-fesztiválos első koncertélményed?

„Egy apró kölni klubban játszott három banda, a Pungent Stench, a Disharmonic Orchestra, valamint az Artillery. A hely agyig tele volt, mondanom sem kell, engem meg totálisan odapréselt a tömeg a hangfalhoz. De az sem érdekelt... És még a póló is megvan valahol, amit a bulin vettem."


Melyik a kedvenc metal albumod?

„Összességében is a legkedvesebb lemezem a Morbid Angeltől az Altars Of Madness. Abban aztán valóban ott van a teljes tinédzserkorszakom, minden lázadással együtt. Egészen más ember lennék, ha nem ismerem meg azt az albumot. Minden túlzás nélkül mondom, hogy a Morbid Angel megváltoztatta az egész életemet. Eleve imádom azt a brutalitást, ami sugárzik a zenéből, az énekből, és a szövegvilág is hatalmas. Egy klasszikus death metal album, ugyanakkor nem tiszta death metal, hiszen vannak groove-os részek, fura témák, és persze mindezt megfejeli Trey Azagthoth teljesen egyéni játék- és dalszerzői stílusa. Az a lemez minden brutalitása ellenére is tele van jó dalokkal, és persze a borítója is zseniális. A bőrdzsekim hátát is az Altars Of Madness borítója díszítette akkoriban."


A teljes interjút megtalálod az áprilisi HammerWorldben.