ÉLŐ FÉM - Masters Of Rock, Csehország - II. nap!

2010. július 16 - Vizovice, Csehország

2010. július 25. (vasárnap) 15:32 | utoljára módosítva: 2010. augusztus 12. (csütörtök) 08:04

Mivel a Masters Of Rock első napja számunkra valamikor hajnal fél három után ért véget, nem mondhatom azt, hogy hej-de-kipihenten futottunk neki a folytatásnak. Kezdtem is bánkódni, hogy a Joey DeMaio-féle Magic Circle istállóba tartozó MetalForce zenekart jól lekéssük, de ehhez képest amikor négy körül a nagyszínpad elé kerültünk, még épp csak cuccoltak felfelé. Mint kiderült, a holland Delain bulija valamiért sajnos elmaradt, így ráértek a kezdéssel. Kár, mert bár a Sonata előtt a PeCsában picit amolyan Within Temptation-klónnak tűntek, de azért szívesen megnéztem volna őket egy fesztiválon is.
Kattints Szilvás Gergő beszámolójának folytatásáért!





METALFORCE

Viszont így meg láthattuk MetalForce-ékat, akikről sokat nem tudtam a Manowar-kötődésen túl. Bundesliga kettes kategóriájú, tradicionális metalt toltak a srácok, talpig feketében/bőrben, ráadásul egy olyan basszusgitárossal, aki totál úgy nézett ki, mint egy fiatal DeMaio! Ezek után azon már meg sem lepődtem, hogy a dalaik is hasonlóak akartak lenni, csak hát a kivitel jóval gyengébb lett. Ráadásul a időjárás sem kímélt senkit: laza harminc-x fok, tűző napsütés... becsületes meló lehetett nappal szemben tolni a nehézfémet. Sörrel a kézben azért napnyitónak elment a MetalForce.


DESTRUCTION 


A teuton thrash legenda már a kiírt időben, délután ötkor kezdett. Sokat nem cicomáztak a dolgon, a rendelkezésükre álló egy órát kíméletlenül végigzúzták. Ez már csak azért is dicséretes teljesítmény, mert még bőven tűzött a nap - nekik sem lehetett könnyű dolguk.

 
DESTRUCTION  - Masters Of Rock 2010 (rajongói videó)




Schmier eléggé megöregedett szerintem, már a korához képest (44 amúgy), csúf thrasher-búrája lett, ráadásul a korábbi fesztiválokon a nap is jól megsütötte, de azért a hangja a régi volt, akárcsak a muzsika. Nem mentek el fullos múltidézésbe, simán nyomták az újabb albumok nagyjait is, ám az igazi borzongás mégiscsak az olyan ős-klasszikusoknál jött, mint a Bestial Invasion, a Life Without Sense vagy a Mad Butcher. Tömény és pusztító volt a Destruction, de egy későbbi időpontban, fényekkel, kevésbé izzadva még jobb lett volna.




TUBLATANKA

Magyar rocker számára érthetetlen, hogy a szlovák Tublatanka hogy kerülhetett ilyen előkelő pozícióba, de azért érdemes tudni, hogy az 1982-es alapítású pozsonyi csapat a '80-as évek második felében az egyik legnépszerűbb rockbanda volt az akkori Csehszlovákiában. Kvázi a helyi Eddáról van itt szó tehát.

Mi azonban kihasználtuk ezt az időt egy kis kószálásra a kajás és shopos részlegnél, majd „hűsöltünk” egyet az egyik gigantikus sörsátorban. A sátor túlsó végéhez még egy kivetítőt is állítottak, hogy látni lehessen, mi zajlik épp a színpadon. Az ékes szlovák nyelven előadott Tublatanka dalok még így, távolról sem hatottak meg. Bocs, ha ezzel valakinek a lelkébe taposok. Minimum fel kellett volna cserélni őket Schmierékkel...


 

EPICA

A holland Epica 20 órás kezdésére már egész komoly tömeg jött össze a színpad előtt. Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy addigra már enyhült a forróság. Nem vagyok hatalmas Epicás, bár a lemezeiket ismerem, ám nem ezért nem nyertek meg ezen az estén maguknak. Egyszerűen valahogy nem voltak formában. Jól játszottak, Simone is szépen énekelt (és igen dekoratívan festett elegáns ruhájában, ahogy a szél a haját lengette), de hiába szedték elő a lemezeik legjavát, valahogy nem éledt meg a buli. Fél óra után egyszerűen kezdett unalmas lenni, főleg, hogy a végén még egy tízperces monumentalitást is elővettek.

EPICA - Cry For The Moon (Masters Of Rock 2010 - rajongói videó)




QUEENSRYCHE

A Queensryche sem kifejezett fesztiválzenekar, már csak a(z újabb) lemezeik komolysága miatt sem, ők viszont nem tudtak tévedni. A hét elején a PeCsában már konstatáltam, hogy hatalmas formában vannak, és a furán halfordos fizimiskát öltött, mostanában kopasz és körszakállas Geoff Tate is példaértékűen énekelte végig a teljes műsort. Gondoltam, hogy itt is jók lesznek, de hogy ennyire?!

Mivel itt 70 percet kaptak, az önálló programot kicsit meg kellett nyesniük, de amúgy kb. ugyanazt játszották, mint nálunk. Megidézték az American Soldiert is, meg egy-két újabb darab még felbukkant (The Hands pl.), így sikerült kellő egyensúlyt tartani a klasszikusok és újak közt, aztán a Promise Land korszak érintésével jöttek a mágikus pillanatok is. Silent Lucidity, Jet City Woman...

Belakták ugyan a színpadot, és náluk már a fények is komolyat dobtak a produkción, de azért valami visszafogottságot érezni lehetett rajtuk - ez nem egy színpadfelszántós koncert volt. Szerencsére ez nem ment a minőség rovására, az elegánsan öltözött Tate pedig nemcsak frontemberként, de szinte színészként is hozta magát, 'eljátszotta' a dalokat. Sokat is mosolygott, és még szaxofont is ragadott, ha kellett, bár abból itt épp úgy nem lehetett semmit hallani, mint Pesten. De azért kiváló koncert volt!
 

MANOWAR

A második nap főzenekara a Manowar volt a tiszta fém négy mindenható istenével. Mivel a legutóbbi rendes turnén, még 2007-ben két olyan pazar bulit láttam tőlük (Zlin, Nürnberg), ahol fölösleges duma és egyéb sallangok nélkül tolták el a ritkaságokkal is megtűzdelt nettó két és fél órás programot, joggal bizakodtam, hogy hosszabb távon is visszavettek a pózokból.

Úgy látszik azonban, hogy mindez csak egyszeri csoda volt. Egyrészt alapos programcsere történt, itt gyakorlatilag csak új és újabb dalokat játszottak. A ráadás Black Wind Fire And Steelt leszámítva a legrégebbi dal a 2002-es Warriors Of The World volt (!). Egy idő után érződött, hogy ez a mostani koncepció, s miután az is elhangzott, hogy a sok kamerával vett buliból DVD készül, a miért is érthetőbb lett...

Ezzel azonban még nem volt nagy bajom, az újabb dalok ugyanolyan jók (na jó, azért a korai epikusokat soha nem fogják ütni). Olyanokat jászottak, mint a Hand Of Doom, a Call To Arms, a Let The Gods Decide, a King Of Kings, a God Or Man vagy a Die For Metal, sőt, még a legutóbb érthetetlen módon hanyagolt Sleipnir is előkerült a Gods Of War-ról. Nálam ez egyértelmű csúcspont volt.

 
MANOWAR - Die For Metal (Masters Of Rock 2010)




Ahogy az volt a Dio emlékére eljátszott Sabbath feldolgozás is, a Heaven And Hell is, pedig Karl Logan azért nem egy Iommi. Pazarul szóltak egyébként, Adams a csillagokat is leénekelte az égről, de még a homályos régmúltból előásott ős-dobos Donnie Hamzik is példásan dobolt. Viszont! A fociban is sárga lap jár a súlyos időhúzásért, sőt, a másodiknál már kiállítás is – nekik itt három juthatott volna ebből.

A harmadik nóta körül volt egy hulla fölösleges és hosszú közönségénekeltetés, aztán egy hasonlóan öncélú basszusgitár szóló, a végén pedig egy DeMaio-hegyibeszédet is meg kellett hallgatnunk arról, hogy a metal a legjobb, és nagy fuck-you annak, aki nem szereti Csehországot, meg a Manowart, meg a metalt, bla-bla.

Imádom őket, de ez már elég cinkes, nem? Ki az, aki elmegy egy metal fesztiválra, és nem szereti a metalt? Zárásként még DeMaio gigantomániájának megfelelően a közeli domboldalból egy kisebbfajta tűzijáték is eldurrant, tényleg nagyon szép volt. Kár, hogy nem játszanak feszítettebben Manowarék, mert amikor rendes dalokat nyomnak, az tényleg őrületes! Csak ez a sok üresjárat...

MANOWAR - Heaven And Hell (Masters Of Rock 2010)


 
A napzáró HolyHellt már nem vártuk meg. 3 éve a Manowar turnén már volt szerencsém hozzájuk, de nem jelentettek maradandó élményt, a fáradtságunk győzött. Akik maradtak, másnap azt mondták, hogy sokkal jobbak voltak, mint korábban, és sokan is nézték őket. Ráadásul az ex-Manowar ütős Rhino dobolt náluk, ami pont egy Manowar után azért elég jópofa húzás.

Folyt köv.

Fotók: Polgár Peti (MetalForce, QR), savafan
 

MOR 2010 - I. nap - Kattints ide!

 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
THE DEAD DAISIES - Új dal és klip Glenn Hughes-éktól: Holy Ground (Shake The Memory)
2020. december 4. (péntek) 15:19

Az még tavaly nyár végén lett hivatalos, hogy a The Dead Daisies-ből távozott John Corabi énekes (ex-Mötley Crüe, ex-The Scream) és a basszusgitáros Marco Mendoza, a helyüket pedig a legendás énekes/basszer, Glenn Hughes (Trapeze, Deep Purple, Black Sabbath stb.) vette át. A Glenn Hughes-zal elkészült új album, a Holy Ground január 22-én jön majd ki a Spinefarmnál, és ha minden igaz, februárban nálunk is bemutatják az új anyagot. A koncert a Barba Negrában lesz február 16-án. A Holy Ground album legfrissebb előzetes dala a Holy Ground (Shake The Memory), amelyhez egy klip is született.   www.facebook.com/TheDeadDaisies A koncert Facebook oldala "A Rock Hangjával az élen koncertezik jövőre a Dead Daises Újabb fejezetéhez érkezett a Dead Daisies története, ami a korábbiaknál is kalandosabb éveket ígér. Az Ausztráliából indult rockzenekar ugyanis felfrissült tagsággal, egy új lemezzel és vadiúj...

IRON SAVIOR - Az új album, és mellé egy friss klip is
IRON SAVIOR - Az új album, és mellé egy friss klip is

Skycrest címmel egy új stúdióalbummal jelentkezett a power metalos hamburgi Iron Savior, Kai Hansen egykori csapata. A Piet Sielck énekes/gitáros vezette banda legutóbbi lemeze a...

GROWN - A Clawfinger gitárosának új projektje, klippel az első dal: Stay Calm
GROWN - A Clawfinger gitárosának új projektje, klippel az első dal: Stay Calm

A Clawfinger gitárosa, Bård Torstensen egy új projektet hozott létre Harald Dose énekessel, a GrowN első dala a Stay Calm címet viseli, és egy klip is született hozzá. Ismerkedj meg vele!...

ANNEKE VAN GIERSBERGEN - Videoklippel a februári szólóalbum első dala: My Promise
ANNEKE VAN GIERSBERGEN - Videoklippel a februári szólóalbum első dala: My Promise

The Darkest Skies Are The Brightest címmel egy személyes hangulatú szólólemezzel jelentkezik 2021. február 26-án az egykori The Gathering énekesnő, Anneke Van Giersbergen. A 11 dalos album...

ORDEN OGAN - Dalpremier a márciusi albumról: Heart Of The Android
ORDEN OGAN - Dalpremier a márciusi albumról: Heart Of The Android

Eredetileg úgy volt, hogy a power metalos német Orden Ogan szeptemberre tervezett új albuma a járvány miatt csak november 13-án lát majd napvilágot, nemrég azonban egy még újabb kiadási...

HÉTKÖZNAPI CSALÓDÁSOK - "Sírva vigadunk József Attilával...", új klip született: Dúdoló
HÉTKÖZNAPI CSALÓDÁSOK - "Sírva vigadunk József Attilával...", új klip született: Dúdoló

Csókol Attila címmel jelent meg a hónap elején a Hétköznapi Csalódások új albuma - József Attila versek megzenésítésével. A friss klipjük a Dúdoló dalhoz született meg. "Itt az...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS