ÉLŐ FÉM - A nagy thrash négyes a cseh Sonisphere-en!

Nyírbátori metalfejek kalandozása

2010. július 16. (péntek) 17:28 | utoljára módosítva: 2010. augusztus 6. (péntek) 05:09

Június 18-án négy, a negyvenhez közelítő, illetve már azt taposó fanatikus metalos indult el Nyírbátorból Csehországba, hogy tanúja lehessen a nagy thrash négyes (Anthrax - Megadeth  - Slayer - Metallica) első közös turnéjának.
A készülődés esetünkben már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. A tökéletes kikapcsolódás érdekében Mimon közelében egy kempingben foglaltunk egy kellemes kis faházat. Miután a fesztivál szervezői megváltoztatták a helyszínt, áttették a Prágához közeli Milovicébe, a szállást már nem tudtuk átszervezni, így 100 km-t kellett utazni a helyszín, valamint a festői szépségű tó mellett lévő erdei kemping között. A fesztivál fontosságára való tekintettel egyáltalán nem bántuk a változtatást, csakis a négy nagyágyúra tudtunk koncentrálni... és a koncert előtti este koccintani.
Szombat délelőtt érkeztünk meg Milovicébe, és csaknem 40 percbe telt, amíg megtaláltuk a fesztivál helyszínét. Az út mentén semmi sem jelezte, hogy túlzás nélkül rocktörténelmi esemény van készülőben a környéken. A faluban rendőrök és szekusok próbálták gumibotlengetéseikkel tudtunkra adni a követendő irányt.
Kattints, ha érdekel Farkas Laci fotós beszámolója!





Krumpliföldeken át, és kihalt lakótelepek mentén végre elérkeztünk a már gyepes reptérre, ahol hatalmas, jelzés nélküli szektorokra osztva alakítottak ki parkolókat a néhol térdig érő fűben. A fesztivál területe elég egyszerű elrendezéssel bírt. Sörsátrak, ételes standok, póló-, és egyéb árusok vették körbe a helyszínt, ahol egy kisebb fajta vidámpark is szórakoztatta a koncertek előtt, közben, és után a „lóhajú” nagyérdeműt.  A sörsátrak elegendőnek bizonyultak, a 39 Koronás ár (kb. 390 Ft) is tűrhető volt.

A mobil WC-k száma és elhelyezése is korrekt volt, nem kellett sokat harcolni egy kabinért. A logisztika tehát véleményem szerint kellőképpen kiszolgálta a csaknem 40 ezres népet.
 
A négy Thrash Metal ikon első közös színpadon történő fellépését két banda, az általam nem ismert brit Panic Cell, valamint a kaliforniai DevilDriver 30-30 perces bemelegítése előzte meg. Előzőről nem nyilatkozom, nem ismerem munkásságukat. Csak annyit észleltem, hogy a tűző napon sörözgető közönség nem törte össze magát, elszórt taps és némi bemelegítő csápolás volt a lelkes banda jutalma.

Dez Fafara a DevilDriver élén már talált párszáz lelkes rajongót. Nekem sajna nem jött be az üvöltős-hörgős vokállal kísért jellegtelen szegelésük. 1995 táján lehet, hogy elismerően bólintottam volna rájuk, de a kiművelt metalos közönséggel ezt nehéz volt megetetni. Az utoljára elnyomott nótára (bocs, de számcímeket nem ismerek) némi frontemberi instrukció után egy közepes méretű „circle pit”, majd pedig nagy erőltetve egy „wall of death” került végrehajtásra. Nem tudom miért, de erre gerjednek az amcsi zenészek.


 

A napfényes forró délután első igazán várt eseménye az ismét Joey Belladonnával egyesült Anthrax programja volt. Amint feltűnt az Among the living hatalmas logoja a háttérben, már vigyorogtunk, hogy egy jó kis oldschool műsort fogunk kapni a lendületükből semmit sem vesztett thrasherektől.



A feketébe öltözött banda egységes és egészséges képet mutatott. Öröm volt látni/hallani, ahogy az örökké 1000 fokon égő Frank Bello belekezdett a kötelező koncertkezdő Caught in a mosh-ba. Volt még énekeltetős Be all, nagy közönségkedvenc Antisocial, I am the law, tolldíszes Indians, aminek a közepét átvezették a Sabbath Heaven and hell-jébe, meghatóan tiszteletet adva DIO-nak (R.I.P.). Szimpatikus húzás volt, hogy előadták a Bush korszakos Only-t is. Megemlítem még Benante pontos, laza, de húzós dobolását is, a szokásos minőséget hozta. Végig tiszta hangzás volt a műsoruk alatt, öröm volt látni őket.

A Megadeth tökölés nélkül csapott bele a Holy wars-ba (ami egyébként a programjuk keretéül is szolgált). A hangzás terén itt már volt kivetnivaló. Kellett 2-3 dal, mire összerakták a hallható, és érthető éneket, a tiszta gitárokat. Megahalál slágergyár hangzott el a kihagyhatatlan remekekkel, In my darkest, Trust, A tout le monde, Headcrusher, Peace, Symphony, Sweating…




Mustaine jó formában volt, mi pedig élveztük a műsor végére helyreálló hangzású penge rifforgiáját, és Broderick-kel vívott szólópárbajait. Sallangmentes, szűkszavú programot toltak, de jólesett a délutáni napfényben elcsipegetni a klasszikus Megadave riffekre.
 
A nagy négyes közé talán pihentetőként beékelt Alice in Chains műsorát örömmel fogadtam, de a zúzásra éhes publikum hűvösen fogadta Cantrelléket. Rendesen megritkult a küzdőtér, a saját bulin egyébként taroló AIC műsora alatt. Szerintem a dalok sem túl jól voltak beválogatva, sajnáltam, hogy ez a szerep jutott most nekik.


 
 
Már a Lombardo dobszerkóját közrefogó Marshall láda falak puszta látványa tekintélyt parancsolt a lemenőben lévő nap fényében. Tetőzte ezt még az a várakozás, az érezhető vibrálás, amit a közönség soraiban érezni lehetett a Slayer kezdése előtti pillanatokban. Aztán már rombolt is az új albumot nyitó World Painted blood. Végig hibátlan, gyilkos sounddal nyomták le a klasszikus szettet.


 

Szegény Araya a dokik által letiltott hedbangelés helyett csak bólogatott, de fülig érő szájjal üvöltötte arcunkba kedvenc Ölő eposzainkat, Jihad, Mandatory, Seasons, South, Silent, Chemical, Hell Awaits, Raining, és a kihagyhatatlan Angel of death-t. Nálam ők vitték az est pálmáját. Kíméletlenül, csalódást kizáróan adták elő a programot. A King-Hanneman duó precízen mészárolt, Lombardo pedig újra méltó a legjobb thrash dobos címre. Briliáns borzongás volt a Slayer!


 
 
A Metallica műsorára már totál kikészültünk, lábakat és derekakat fájlalva, de a végsőkig kitartva küzdöttünk a heroikusan kiharcolt helyünk megtartásáért. A hosszú átszerelés után Hetfield-ék még kb. fél órát késtek, ez igencsak korbácsolta a hangulatot. A megszokott Morricone intro után jött a megszokott Creeping.



Szépen bedörrent a banda, a kézilabda pályányi HD led-fal pedig kellemes látványt nyújtott, a profi kamerás stáb élő közvetítésével, képvágásaival. Dalokat nem sorolnék, inkább kiemelném, hogy milyen jólesett az überritka Disposable heroes. Megtisztelve éreztük magunkat, hogy megkaptuk ezt a gyöngyszemet, melyet egyébként nagyon élvezhetően, mismásolás nélkül toltak a képünkbe. Mások szerint is a legkedvesebb pillanat az volt, amikor a Nothing else közben a kamerás egy giga-zoommal behozta James pengetőjét, amit a bátyó trükkösen odatolt a kamera elé, megmutatva rajta a 4 zenekar, a The Big Four 4 címerét. Szép volt!



Aztán jött a tűzijáték, piró hegyek, máglyák, lángok, robbanások. A One elején egy háborúba csöppenve éreztük magunkat, a már megszokott módon. Az aktuális Lars fikázást nem szaporítván, de fájó volt megtapasztalni a One dupla lábgépes részének totális megalázását. Ez valóban arcpirító volt. Ennyit Ulrich-ról. Negatívum volt még, hogy ahányszor (kb. 129-szer) gitárt cseréltek, annyiszor lett szar a hangzás. Tompán pöfögő gitársound volt hallható ezen esetek többségében. A klasszikus Motorbreath és Seek zárás viszont nagyon jólesett, az utolsó életerő cseppet is kifacsarták belőlünk.


 
A szervezőknek a tömeg kezelésében kell még fejlődniük (be-, kiengedés, parkolók, távozó autók kezelése), de nálunk jelesre vizsgázott az idei Sonisphere Csehországban. Elnézést, ha nem a megfelelő sorrendben soroltam a dalokat, és ha kihagytam dolgokat, de elég nehéz feldolgozni ezt a rendkívüli erejű élményt. Büszkék vagyunk, hogy ott lehettünk! Találkozzuk a Sonisphere-en 2011-ben is!!!
Farkas László Nyírbátorból (fjlaszlokukacgmailpontcom)



A cimbora korán érkezett...

 

Meg ő is...


Mi viszont előbb még beugrottunk Rumcájsz kománkért is, aki mint tudjuk jól, feleségével, Mankával és fiúkkal, Csibészkével a Jicín melletti erdő közepén tengetik életüket...



A metalista falunap színhelye


És amikor az Anthrax játszott...


Meg amikor a Megadeth...


Alice in Chains alatt viszont inkább a sörpult előtt támadt tumultus...


Slayerék még néhány Marshall-ládát felpakoltak...


A Metallica szereti a zöldet...


 

 

 

Hozzászólások

[002176]
farkaslaci
PayaV: Nagyon szívesen! A Machine Head valóban jobban passzolna. Amúgy még így is örüljünk (még ha sokan nem is jutottak el), hogy ezúttal nem csak Amerika kapott a jóból, mint általában. Az Anthrax megdobogtatta a thrasher szíveket :)
[002175]
PayaV
Kösz a beszámolót. A 4 banda mindegyikét megnéztem volna én is élőben (főleg Anhraxéket), igaz a Megadethet a 90-es években szerettem, a Slayer is csak a Seasons albumig volt a kedvencem. Ha összejönne kis hazánkban is egy ilyen négyes koncert, én az AIC helyett a Machine Headet mindenképpen el tudnám képzelni ezen bandák között.
[002174]
farkaslaci
adam1990: a facebookon írtam a sonispherenek, hogy ha van nekik, akkor vennénk, de még nem válaszoltak...de szerintem árulják a neten más helyen is...hallottam, hogy a big four pengetőket is árulják már.
[002173]
adam1990
Irigy vagyok! :(
Egy olyan pólónak az 1. képen tudnék örülni, lehet olyan szerezni itt Magyarországon?
[002172]
farkaslaci
Arra itt vannak a profik. Csak megosztom saját tapasztalataimat.
[002171]
attila70
a végén még újságíró leszel
[002170]
farkaslaci
Nos, szóljatok hozzá :) Köszi!
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
HÉTKÖZNAPI CSALÓDÁSOK - "Sírva vigadunk József Attilával...", új klip született: Dúdoló
2020. november 30. (hétfő) 07:36

Csókol Attila címmel jelent meg a hónap elején a Hétköznapi Csalódások új albuma - József Attila versek megzenésítésével. A friss klipjük a Dúdoló dalhoz született meg. "Itt az első klip az új lemezhez! Sírva vigadunk József Attilával és minden olyan emberrel, aki a társadalom perifériájára szorult és esélye sincs onnan feljebb kapaszkodni. Nézd és dúdold velünk a Dúdolót, a nyomorgók dalát!" Az idén éppen 30 éves punk rockerek a 2006-os Én, József Attila itt vagyok folytatásaképp újból egy teljes albumot szenteltek József Attila versek megzenésítésének. A friss anyagon több vendég is hallgató, énekel Kálmán Kata (Perfect Symmetry) és Tamás Éva (Tamás Éva Játéktára), brácsán játszik Martos G. Csongor (Hangerdő Társulat, Boja), nagybőgőn Kerekes Kornél (Kacaj, Boja), illetve hegedűn Katona Bálint (Kacaj, Four Keys).   www.facebook.com/hetkoznapicsalodasok "József Attila...

CADAVER - Újdonság a Megadeth dobosával feltámadt norvég death brigádtól
CADAVER - Újdonság a Megadeth dobosával feltámadt norvég death brigádtól

Új szöveges videóval jelentkezett az 1988-ban alakult norvég death metal brigád Cadaver. Az alapító/gitáros Neddo (Anders Odden) mellé még 2014-ben sorakozott fel Dirk Verbeuren dobos...

HATEBREED - Itt az új album, és mellé egy friss videó is
HATEBREED - Itt az új album, és mellé egy friss videó is

Megjelent és végig is hallgatható a Hatebreed nyolcadik nagylemeze, a Weight Of The False Self. Eredetileg májusban jött volna ki az új lemez, amit Chris Zeuss Harris producerrel (Rob...

SCOUR - Hivatalos videoklip Phil Anselmo extrém, blackes projektjétől: Doom
SCOUR - Hivatalos videoklip Phil Anselmo extrém, blackes projektjétől: Doom

Phil Anselmo blackes, extrém metalos projektje, a Scour tegnap adta ki a három részből álló EP-sorozatának harmadik darabját, a Blacket. A 6 tételes EP-t végig is hallgathatod, a Doom...

VOIVOD - Itt az új koncertlemez, videópremier: Overreaction
VOIVOD - Itt az új koncertlemez, videópremier: Overreaction

Már dolgozik a 2018-as The Wake album folytatásának dalain a kanadai Voivod, a mai napon viszont egy koncertlemezzel jelentkeztek. A Lost Machine - Live című anyagot máris...

VOLBEAT - Megjelent az új koncertlemez, videópremier: Sorry Sack Of Bones
VOLBEAT - Megjelent az új koncertlemez, videópremier: Sorry Sack Of Bones

Rewind, Replay, Rebound: Live In Deutschland címmel egy koncertanyaggal jelentkezett a Volbeat, nézd meg a legfrissebb élő videójukat, a Sorry Sack Of Bones felvételét - Stuttgartból....

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS