ALICE IN CHAINS - Élő Fém!

2009. november 27., Bp., PeCsa

2009. november 30. (hétfő) 10:00 | utoljára módosítva: 2009. december 24. (csütörtök) 09:26
Néha úgy érzem, ha az ember elég sokáig él, végül minden eljön hozzá. Persze, ahhoz a mindennek is élnie kell addig... De ugyan ki gondolta volna, hogy valaha lesz új Alice In Chains lemez, meg hogy végre eljönnek Budapestre is?
Enyhe képzavarral a Pearl Jam Alive-ját is berakhatták volna intrónak, mert hát ugye, erről van itten szó: három tag még mindig él, és úgy döntöttek, márpedig ők viszik tovább az AIC nevet, új énekessel, és amilyen az új lemez (Black Gives Way To Blue), azt tanítani kellene. Mármint, visszatérést vagy így, vagy sehogy. Persze nagy kérdés volt, hogy William DuVall mire lesz képes élőben (tekintve, hogy az albumon eléggé háttérbe szorították). Véleményem szerint korrekt frontember átlagon felüli jó hanggal (a Love, Hate, Love után nincs mit bizonyítania), de kicsit az volt az érzésem, hogy a koncepció a visszafogottság.

De ez is szimpatikus volt. Nem erőlködtek görcsösen, hogy majd mi megmutatjuk, nem volt túlzásba vitt bratyizás, ami azelőtt sem jellemezte őket, és Layne Staley-t sem emlegették, mert nem is kellett. Mindig hiányozni fog, ahogy a hármas Alice In Chains album borítóján lévő kutya egyik lába is, de ezzel nem akarom azt mondani, hogy DuVall a mankó. A csókában van annyi, hogy saját jogán is királynak nyilvánítsuk, épp csak erre még várni kell a következő lemezig, mivel egyelőre nem kapott akkora teret. De tökéletesen énekelt, érzéssel és ízléssel, és ennél most nem kellett több.

A koncert a Rain When I Die, Them Bones, Dam That River, Again négyessel indult, vagyis bődületesen jól. Ahol a javában álltam (majd’ félúton színpad és keverő között a falnál), ott jobbára iszonyú hangos volt, mennydörögtek a mélyek, de mikor a végére hátramentem levegőért, ott simán hallottam a mellettem gajdolókat, és vékonynak tűnt a hangzás. Elég az hozzá, hogy jobbára úgy szóltak, mint egy doom vagy stoner banda, Jerry Cantrell gitárja tényleg dohogott, mint egy gőzmozdony, de Mike Inez basszusgitárja is vastagon alapozott. És néha úgy éreztem, ezt-azt az eredetinél lassabb tempóban játszanak, bár Sean Kinney dobolása is sokszor élményszámba ment. Mindenesetre az első hidegrázás a Your Decision-nél jött, az új lemez gyönyörű akusztikus dalánál, amit az ordas riffű Check My Brain követett, majd a koncert egyik nagy meglepetése: sosem gondoltam volna, hogy a heroinista-depressziós Sabbath-ként leírható Love, Hate, Love-nak valaha ennyire fogok örülni. Onnantól meg voltam véve. It Ain't Like That, A Looking In View, jók voltak, de az újabb csúcspont a Nutshell, még ha Will picit túl is frazírozta. Ami lélek abban a dalban van... Nem is igaz, hogy nem volt ott Layne...

Aztán a We Die Young-gal visszakanyarodtak a zúzáshoz, a hármas lemez nyomasztó Sludge Factory-ja csodásabb volt, mint valaha, ellenben az Acid Bubble még mindig túl fárasztó nekem. Az Angry Chair újfent megdobta a hangulatot, majd újabb döbbenet következett: zúzás az ultrabeteg Sickman-re. S végül az alap: Man In the Box. Majd kettő, és sajnos nem több ráadás: Would? össznépi bemozdulással és Rooster, amit aztán tényleg mindenki együtt énekelt.

Hiányérzetem nem a kimaradt dalok miatt van, és már túltettem magam azon, hogy Layne meghalt. Egyszerűen csak... nem tudom. Voltak óriási pillanatok, de nem volt folyamatos katarzis, és én titkon azt reméltem, hogy nem, hogy az év, de az évtized (s így persze az évszázad és évezred) koncertje lesz ez, de nem az volt. Egy nagyon-nagyon jó, örök emléknek való, csodás koncert volt, de néhány percétől eltekintve nem éreztem azt az eufóriát, amit pl. a The Bedlam visszatérésekor a Dieselben. De hát ez csak az én véleményem. Volt, aki totál elégedetlen volt és Layne-t hiányolta, más meg élete koncertjének nevezte a bulit. Mindenesetre amit a koncertből hiányoltam, azt pótolta, hogy előtte, közben és utána rengeteg jobbára rég látott ismerőssel, baráttal találkoztam össze, és így sajátos plusz értelmet nyert az el sem játszott No Excuses ezen pár sora: „You my friend, I will defend, And if we change, Well I love you anyway”.
Uzseka Norbert



A műsor Budapesten:
1. Rain When I Die

2. Them Bones
3. Dam That River
4. Again
5. Your Decision
6. Check My Brain
7. Love, Hate, Love
8. It Ain't Like That
9. A Looking In View
10. Nutshell
11. We Die Young
12. Sludge Factory
13. Acid Bubble
14. Sickman
15. Angry Chair
16. Man In The Box
ráadás:

17. Would?
18. Rooster

 

 

Fotók: Juhász Gavrant Tamás

 

Hammer TV

 
MHORAI - It az új hazai deathcore csapat első albuma: Hegemony
2021. szeptember 26. (vasárnap) 07:14

Hegemony címmel megjelent és végig is hallgatható az új hazai deathcore formáció, a Mhorai első albuma. "A felvételek a házi stúdiónkban készültek, a keverési munkálatokat pedig a No Silence Studio végezte. A Hegemony című nagylemezünk fizikai formában is megrendelhető. A 10 saját dal mellett van egy bónusz is, egy feldolgozás, az I'm Broken a Panterától." Rendelés (CD/póló)     www.facebook.com/mhoraimetal "...Ez a lemez tartalmazza mindazt, amit jelenleg a metal zenéről tudunk és szerettünk volna megosztani Veletek. Az elmúlt évben, debütálásunk óta egyre többen hallgatják a zenéinket internetes felületeken és egyre többen hordanak Mhorai-pólókat is. Bizony lettek, akiknek már most kedvencei közé tartozik egy-egy dalunk. Ez az ok, ami mindig elég motivációt adott a folytatáshoz..."   MHORAI - Hegemony (a 2021-es album)   MHORAI: Köteles Máté gitáros...

DAWN OF SOLACE - Új dal és klip a Wolfheart főnökétől: Skyline
DAWN OF SOLACE - Új dal és klip a Wolfheart főnökétől: Skyline

14 év után adta ki második albumát 2020 elején a Dawn Of Solace, a Wolfheart-főnök Tuomas Saukkonen szólóprojektje, de a folytatásra nem kell ennyit várni. A sötét hangulatú,...

EMIGRATE - Két albumelőzetes dal a Rammstein gitárosától
EMIGRATE - Két albumelőzetes dal a Rammstein gitárosától

The Persistence Of Memory címmel november 5-én érkezik az új lemez a Rammstein gitárosának Emigrate projektjétől. Richard Z. Kruspe másik bandájának legutóbbi albuma a 2018-as A Million...

NORTHTALE - Az első albumelőzetes dal az új énekessel: Only Human
NORTHTALE - Az első albumelőzetes dal az új énekessel: Only Human

Itt az első Northtale dal az új énekessel! A power metal bandában az ex-Twilight Force énekes, Christian Eriksson utódja a brazil Guilherme Hirose (Traumer) lett, a november 12-én...

THE DARKNESS - Novemberben jön az új album, friss dal és klip: Jussy's Girl
THE DARKNESS - Novemberben jön az új album, friss dal és klip: Jussy's Girl

Motorheart címmel november 19-én jelenik meg a Justin Hawkins énekes vezette brit hard rocker The Darkness hetedik albuma, harmadik előzetesként pedig a videóval kísért Jussy's Girl dallal...

THE ANSWER LIES IN THE BLACK VOID - Album és friss klip, atmoszférikus doom a magyar/holland duótól
THE ANSWER LIES IN THE BLACK VOID - Album és friss klip, atmoszférikus doom a magyar/holland duótól

Horváth Martina énekesnőt ismerheted a Niburtából, a Ghymesből, a Thy Catafalque lemezeiről is, de az Agregator egyik dalában is vendégeskedettt, a legfrissebb formciója pedig egy...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS