PAGANFEST 2009 - 09/09/28 Diesel Klub

Beszámoló fotókkal!

2009. október 2. (péntek) 18:04 | utoljára módosítva: 2009. november 15. (vasárnap) 18:20
Az első Paganfest turné európai és amerikai sikere nyomán szinte kötelező volt összehozni az idei folytatást, még ha most nem is sikerült olyan jól meríteni a felhozatalból. Azt most hagyjuk is, hogy az igazán nemzetközi fellépőgárdából - Swashbuckle, Ex Deo, Dalriada, Alestorm, Die Apokalyptischen Reiter, Unleashed, Korpiklaani - kinek mi köze a pogánysághoz. Ha jövőre is folytatják a turnét, nyilván még vadabb neveket látunk majd a plakátokon. A Diesel Klubban azért Lénárd László és Szilvás Gergő is magasra emelte a mézsörös kupát.
Fotógaléria: Juhász Gavrant Tamás, Gyöngy

 Az amerikai Swashbuckle három zenésze kalózgúnyába bújva nyomja a nyaktörő thrasht, nagyjából olyan fineszesen, mint az 1991-es Tankard, csak jóval kevesebb színpadi akcióval. A szövegeik kalózosan mókásak, egy ideig lehet derülni a joviális rendszergazda külsejű basszer/énekes vállára ültetett plüss papagájon, vagy a cápa és papagáj jelmezes hangulatfelelős haverokon, de maga a zene nyom nélkül szaladt át rajtam. Megint.

A Kataklysm főnök rómás projektje, az Ex Deo viszont már komolyságot sugárzott, igazi erőt mutatott fel. Voltak légiós zászlóik, mellvértjeik, csuklószorítóik, igyekeztek látványban is hozni az utóbbi évek ókori kardozós, csatázós filmjeinek hangulatát, amely egyébként death metalra épülő, epikus zenéjük alapjául is szolgált. A Cry Havoc-kal indítottak, majd folytatták az öldöklős programot a Storm Of The Gates Of Alesia (talán a lemezük csúcspontja), Legio XIII, Romulus nótákkal. Film- és klasszikus zenés betétekkel még monumentálisabbra hízlalt dalaik néhol olyanok voltak, mint egy 1983-as Manowarba oltott Sear Bliss. Maurizio a gégemetszett üvöltés helyett itt-ott hozhatna több felemelő dallamot, de így is volt bennük spiritusz.
A hangulatot tovább fokozta a lemezbemutatós Dalriada, a feszt egyetlen hazai fellépője, akik A Nap és Szél házával indítottak. Jó, hogy nem nyitóbandának kellett bekönyörögniük magukat a Swashbuckle elé, sűrű tömeg várta őket – nem is érdemtelenül. A Védj meg láng 1. dalt rengetegen énekelték velük, az ősbemutatós, Arany-lemezes Bor vitéz után pedig spontán Dalriada kórus is kialakult. A hangzásuk is telt, élvezetes volt, és látszott rajtuk az is, hogy az utóbbi időben sokat koncerteznek. Laura még mindig lehetne bátrabb, merészebb, mind a színpadi munka, mind a hangok kieresztése terén, de így is voltak libabőrös pillanatok (Szent László I, és a végén a walesi/szondi kettős). És persze Tadeusz cseppet sem szokványos dobolását figyelni is élmény volt!
Az Alestormra is rendesen megtelt a dühöngő, páran egyenesen kalózos cuccokban ropták a táncot a nyersen elővezetett, de kétségtelenül bulizós skót kalóz metalra. A The Quest és a Wenches volt a nyitány, és azonnal látszott, hogy komolyabb lett a banda külseje a pár évvel ezelőtti felbukkanásuk óta. A nem éppen vérszomjas kalózforma Christophernek jót tett az arcszőrzet, Dani Evans meg jóféle szólókkal kísérte a slágerekkel telepakolt műsort (That Famous Ol’ Spiced, Over The Seas, Keelhauled). De egy Alestorm buli nem zeneelemzésre való, hanem féktelen bulizásra, itt fülig érő szájjal kötelező headbangelni, de úgy, hogy közben egy csepp serital se vesszen kárba. A tempót először az egyszerű refrénű, jól énekelhető Nancy The Tavern Wedge-nél fogták vissza (jött is fel mulatni Patrick a Swash-ből), de a zárás sem volt egyszerű a Captain Morgan’s Revenge és Wolves Of The Sea kettőssel. Ki lehet őket nevetni a skót kalózság miatt, de sokkal jobb érzés velük nevetni. Egy jó kis koncertbanda…
Nehezen megfogható, nehezen leírható egy-egy Die Apokalyptischen Reiter lemez, és ez hatványozottan igaz a koncertjeikre is. A gitáros Ady idei megérkeztével lett két lóhajú bárdistájuk két oldalt, a full szadomazo cuccba bújt Pest szintis meg saját hintáján lógázva(!) játszik a háttérben (néha előrejön megkorbácsolni az első soros arcokat), a fronton pedig a karcos, de jó hangú Fuchs lengeti a zászlót (Revolution), táncol, buzdítja a közönséget. A Wir sind das Licht-tel indító csapat egyszerű, de folkosan fülbemászó dallamokkal megspékelt, de intenzív nótáiban állítólag a német szövegek is fontosak - meglehet, hangulatgyártásban viszont verhetetlenek. Az Es wird schlimmer, a balladisztikus Nach der Ebbe, és különösen a megasláger We Will Never Die még azokat is megénekeltette, akik eddig nem nagyon ismerték őket. Természetesen a Seemann alatt itt sem maradt el a meghitt tánc a felrángatott rajongólánnyal, aki aztán egy gumicsónakon távozott a színpadról! A kegyetlen közönség azonban túl hamar felborította a csónakot, de a buli folyt tovább.
A svéd death metal őscsapat Unleashedet megint nem túl szerencsés körülmények között sikerült elcsípni. Tavaly egy zágrábi minifeszten az Amorphis és a gajdolós/blekkelős (amúgy meglepően jó formát mutató) Finntroll mellé építve, hiába is zúztak nagyot, az valahogy nem az ő bulijuk volt. Hasonlóképp éreztem itt is, a kalóznak álcázott és/vagy folkos dallamokkal operáló bandák közönsége itt sem igen tudott mit kezdeni velük. Érezhetően meg is csappant náluk a nézőszám, holott szinte főzenekari pozícióban játszottak. Feszes, kíméletlen death metaljukkal itt kilógtak a sorból. Persze nem izgatták magukat, rutinos a gárda, masszívan egyben is voltak, jól vegyítve a kult és az utolsó lemezes dalokat.
A Korpiklaani új lemezét kissé átlagosnak találtam, ám a slágernóták itt azért rendesen telibe találtak. Meg a visszaérkezett nézőket is. Kezdettől fogva táncolás-ugrálás jellemezte a bulit, itt ösztönösen mozogtak a lábak. Mára egy profi szórakoztató brigáddá nőtte ki magát a Korpi, a tartalomhoz illő forma sem hiányzott, bár a hegedűs srác erősen Ludas Matyis kezd lenni... Az utóbbi években valahogy mindig nagyobb helyeken, vagy fesztiválokon futottam beléjük, ez a buli most felidézte a három évvel ezelőtti Kultis fellépést. Még ha itt nem is kellett izzadtan préselődnöm a tömegben. Talán tudatosan, talán nem, de a szettjüket az ultimatív sláger Beer Beer-rel zárták keretbe, hiszen a Vodkával nyitottak. Ahhoz képest, hogy hétköznap éjjel volt, a szintén nem szomjas publikum mindenestül megkajálta a finneket. Másfelől viszont az ő nevük sem volt elég ahhoz, hogy a mostani körutat teltházassá tegye.
A Paganfest idei felhozatala a metal szórakoztató, bulizós vonalára koncentrált (minimális kivétellel), és a célnak végül is megfeleltek a bandák. Aki zenés/táncos metal mulatságra vágyott, itt aztán rendesen megkapta a magáét!
 
 
 

 

 

 

 

Paganfest 2009 - 09/09/28 Bp, Diesel Klub - Juhász Gavrant Tamás képei

 

www.myspace.com/gavrant

 

 

 

 

 

 

Gyöngy képgalériája:

Hammer TV

 
P. MOBIL - A Fábry-show vendégei voltak, nézd meg a videót!
2021. december 4. (szombat) 09:32

Csütörtökön a Fábry-show vendége volt a P. Mobil, ahol a készülő nagylemezről, a Nyugodjál meg-ről a második előzetes dalt - Nagyon nagy a baj - élőben is előadták. Előtte pedig Schuster Lórival beszélgetett Fábry Sándor. És már az indítás remek volt... Fábry Sándor: "...A zacskós tejet már beadtuk, mint hungarikumot. Szeretnénk téged is beadni, mert úgy vagy rock-ikon, zenekarvezető, hogy se nem énekelsz, se nem zenélsz. És mégis... Ez a világon egyedülálló." Lóri: "...Annak idején, az Országos Rendező Iroda és más egyéb cégek azt mondták, hogy szervező csak az lehet, aki a zenekar tagja. Mert a szervező vagy a menedzser, az egy rohadt kapitalista ármány. Az kizsákmányolja a zenészeket... Így aztán levizsgáztam kongából..." A P. Mobil ma este Gyöngyösön játszik, az idei év utolsó Mobil-koncertje pedig a klubjukban lesz, az Analogban december 11-én. És még egy hír, már vinylverzióban is...

COMEBACK KID - Új dal és klip a Gojira frontemberével: Crossed
COMEBACK KID - Új dal és klip a Gojira frontemberével: Crossed

Heavy Steps címmel január 21-én jelenik meg a melodikus hardcore vonalas kanadai Comeback Kid hetedik albuma, a 2017-es Outsider lemez utódja, harmadik előzetesként pedig azzal a klippel...

TONY MARTIN - Az ex-Sabbath énekes első új dala: As The World Burns
TONY MARTIN - Az ex-Sabbath énekes első új dala: As The World Burns

Thorns címmel január 14-én jelenik meg az ex-Black Sabbath énekes, Tony Martin új albuma, első előzetesként pedig a szöveges videóval kísért As The World Burns dallal lehet ismerkedni....

ESKIMO CALLBOY - Pumpálj velük keményen! Új dal és videoklip: Pump It
ESKIMO CALLBOY - Pumpálj velük keményen! Új dal és videoklip: Pump It

A We Got The Moves című nyári bulihimnuszt - és persze a felejthetetlen Hypa Hypát - most egy új klipes dallal igyekszik megfejelni a Ruhr-vidéki electrocore sikerzenekar, az Eskimo Callboy....

DYNAZTY - Itt a második dal a svédek tavasszal érkező új albumáról: Power Of Will
DYNAZTY - Itt a második dal a svédek tavasszal érkező új albumáról: Power Of Will

2022 április 8-án jelenik meg a modern melodikus metalt játszó svéd Dynazty nyolcadik albuma, a tavalyi The Dark Delight lemez utódja, második előzetesként pedig már itt is van...

SCYTHICON - Az új hazai death metal banda második dala: Whitehell
SCYTHICON - Az új hazai death metal banda második dala: Whitehell

Az még nyári hír volt, hogy befejezte első lemezének munkálatait a Scythicon zenekar, és be is mutattuk a Casus Belli lemez első előzetes dalát, a The Future Tomorrowt, most pedig itt a...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS