ALESTORM - "Ezt a zenét nem is lehet kategorizálni szerintem"

Az interjú eredetileg a júniusi HammerWorld magazinban jelent meg

2020. augusztus 9. (vasárnap) 18:12

Bodor Máté már öt éve tagja az eredetileg Skóciában megalakult Alestormnak, amely a jelenkori színtér egyik legszórakoztatóbb, egyben legmegosztóbb csapata, de a gitáros a mai napig meg tud lepődni a folkos, kalózos banda főnökének, frontemberének újabb és újabb eszehagyott ötletein.

Jelenleg az Alestorm hajója is lékett kapott, bár itt az új lemez, a második albumuk Mátéval (a címe Curse Of The Crystal Coconut), de nincs koncert, nincs turné, arról egyelőre csak álmodozni lehet. Máté most a budapesti lakásában dekkol és unalmában tortákat készít...

(Az interjú eredetileg a júniusi HammerWorld magazinban jelent meg.)





Feltételezem, hogy az utóbbi pár hétben, pár hónapban nem sok minden történt veled. Te is úgy látod, hogy egyhamar nem fogsz színpadon állni?
(Megj.: Máté nemrég koncertezni tudott a másik csapatával, az All But One-nal, két bulit nyomtak le a Road vendégeként)

„Sajnos, igen. Először a nyarat kellett kihúznunk a naptárból, aztán az őszi terveink is teljesen bizonytalanná váltak. Jelenleg semmit sem lehet tudni, mármint a koncertezési lehetőségek tekintetében. Vannak persze terveink, van A, B és C opció is, attól függ minden, hogy mikor lehet majd újra koncertezni. Ha úgy alakulnak a dolgok, akkor nyilván nekiindulunk még az idén, de az is lehet, hogy csak 2021 elején, tavaszán."



Épp egy kosarazásból érkeztél haza. Ezen kívül mivel tudod mostanság lekötni magad?

„Igazából nem sok mindennel. Nevetni fogsz, de elkezdtem tortákat sütni idehaza! A nulláról indultam, mármint a tortasütés terén, de érzem, hogy minden egyes tortával egyre többet tudok meg erről a nemes szakmáról! (nevet) Arra persze nem gondolok, hogy szakmát váltsak, de időtöltésnek ez is kiváló. Nézem a Youtube-videókat, tanulom a trükköket, de vannak olyan kedves ismerőseim is, akik már profi szinten űzik a tortakészítést és tőlük is számtalan kiváló tanácsot meg receptet kapok. Heti egy torta, ez most az életem célja."



Idővel videózhatnád is a tortakészítést! Egyrészt az Alestorm van annyira dilis csapat, hogy ez is simán belefér az image-be, másrészt a biciklizve gitározós videód után ez már nem is lepne meg senkit...

„Tudod, honnan jött az a videó? Évekkel ezelőtt kitaláltam, hogy úgy fogok gitározni az egyik kezemmel, hogy a másikon az ujjamon pörgetek egy kosárlabdát. Nyilván akkor is eléggé unatkozhattam! (nevet) Most is ez volt a helyzet. Csak jöttek az újabb és újabb fesztivál lemondások, már látszott, hogy jó ideig nem lesz koncert... Akkor mit csináljak? Van pár videós cimborám és velük készítettem el az első videót. Az még a régi trükk volt, a kosárlabdás, közben meg játszottam egy Alestorm-szólót. Ezt ki is tettem az oldalamra, és ha nem is lett belőle vírusvideó, de sokan megnézték. Legyen akkor folytatása is! (nevet) És lett. Például palacsintát forgattam szólózás közben, aztán szőlőszemeket kaptam el szájjal, de van dekázva szólózós videó is. És persze az a bringás, amit említettél. Egyébként is sokat biciklizem, szinte minden héten elmegyek egy komolyabb túrára, most hétvégén például a Velencei-tó következik... Szóval, adta magát a bringa. Egyedül persze nem akartam az utcán bringázva szólózni, inkább egy eldugottabb helyen készült a videó. Elengedett kéz, közben szólózás, a végén meg egy jó nagy esés! (nevet) De a lényeg, hogy a videó megszületett. Az a baj, hogy lassan kifogyok az ötletekből, bár tizenévesen elég sok zsonglőrtrükköt tanultam meg a Youtube-ról."




 



Lassan beleőrülsz ebbe a nem koncertezős állapotba...

„Igyekszem nem megőrülni, úgyhogy a lezárós időszakban is kiszökdöstem itthonról. Bringázni, ide-oda elmenni. De amúgy itthon lenni is szeretek, különösen azóta, hogy nem albérletben lakom. Azt annyira nem szerettem, hogy inkább elmentem mindenféle turnékra, ha az Alestorm nem koncertezett, csak ne legyek otthon. Ezt az új helyet azonban valóban az otthonomnak érzem, én is rendeztem be. Szóval, azt leszámítva, hogy baromira hiányoznak már a koncertek, elvagyok magamban. Barátok persze gyakran jönnek hozzám, én is megyek ide-oda. De a legszívesebben egy koncertre mennék. Nem is játszani, már nézőként is nagyon élvezném! De ahogy fest ez a mostani helyzet, erre még jó ideig várnunk kell."



A többi alestormos arccal milyen gyakran beszélsz?


„Naponta, akár többször is. Van egy zenekari csoport, ahol csak úgy dumálunk, de van bizniszes is, ahol meg értesülünk arról, hogy itt sem lesz koncert, meg ott sem lesz. Ők is ugyanúgy nem tudnak mit kezdeni magukkal, ahogy én sem. Sőt, Angliában még rosszabb a helyzet, mármint a járvánnyal kapcsolatban."



Az elején súlyos nagy hibákat követtek el. Nem vették elég komolyan.


„Igen, ez volt a baj. Ezt szívják most meg. Még nem is tartanak ott, ahol mi, náluk még nincs enyhítés. Konkrétan otthon ülnek. Chrisnél azért jobb a helyzet, mert ő az USA-ban él, Tennessee-ben. Ott nem olyan durva a helyzet, mármint azon a környéken, mert ő nem is a városban lakik."



Chris miért költözött az USA-ba?

„A felesége miatt, aki amerikai. De most már ő is azt mondja magáról, hogy amerikai! (nevet) Vettek egy birtokot, földet, és most kacsaházat építenek. De vett most kecskéket is a kacsák mellé. Ott azért elvannak. Van is mit csinálni, meg nincs ez a karantén-őrület. Nagyon éli ezt a redneck-világot!"



Erről talán kérdeztelek már, de nem emlékszem a válaszra. Ennek a skót kalózmetal csapatnak volt valaha is skót tagja?

„Az előző gitáros, Danny valóban skót. Chris pedig Angliában született, London mellett, de ő is skót származású. Skóciában is nőtt fel. A kezdeti időszakban ténylegesen skót arcok alkották az Alestormot, de aztán ezek a zenészek sorra elhulltak. A mai Alestormban már csak Chrisre mondhatjuk azt, hogy van benne skót vér. De ő meg már amerikai..." (nevet)




ALESTORM - Big Ship Little Ship (a 2020-as Curse Of The Crystal Coconut albumhoz)




Azért azt a zenekari hangulatot, ami a turnékat jellemzi, nyilván nem tudja pótolni semmilyen csetelés vagy skype-dumálás.

„Hiányzik is nagyon. A koncertek, a hangulat, a többiekkel az ökörködés. Talán hülyén hangzik, de az ember nagyon bele tud szokni egy adott helyzetbe. Adottnak veszi, természetesnek. Én is így voltam a turnézással. Néha már soknak is éreztem, jó lett volna egy kicsit megülni itthon, erre tessék, most mást sem tudok csinálni. Az elmúlt három évem olyan volt, hogy évi 120 koncert. Ehhez képest most meg semmi. Még jó, hogy itt ez az új lemez, legalább azzal kapcsolatban történik ez-az. Jönnek ki a klipek, nézegetjük a reakciókat. Pár nap múlva pedig már az új album is megjelenik."



Amikor három év alatt van 360 koncert a világ minden sarkában, van amire emlékszel ezekből? Vagy összefolyik az egész?

„Ebből a szempontból szerencsés vagyok, mert bennem megmaradnak ezek a dolgok. Nem azt mondom, hogy minden koncertre pontosan emlékszem, de emlékfoszlányaim azért vannak. De még olyanok is eszembe jutnak, hogy ebben a backstage-ben ez és ez volt a vacsora! (nevet) Ránézek például turnédátumokra, olvasom a hely nevét, és azonnal beugrik valami korábbi emlék. Ez sokkal inkább előjön, mint mondjuk az, hogy egy hónappal ezelőtt mit is csináltam. Mondjuk egy hónapja sok mindent nem csinálhattam! (nevet) Ültem itthon... De ott volt például a Warped-turné Amerikában, ami egy baromi hosszú túra volt, rengeteg bandával, elsődlegesen punkosabb csapatokkal. Ott hiába nézem a régi turnédátumokat, alig jön vissza valami. Eleve nem is ismerem ki magam annyira az USA-ban, mint Európában, másrészt a legtöbb hely tök ugyanolyan volt. Amfiteátrumokban játszottunk, azokat pedig egyenminta alapján építették meg. Tényleg mind egyforma!" (nevet)





Van olyan sarka a világnak, ahol nem koncerteztetek még?


„Ázsia egyes részei egyelőre kimaradtak. Nem játszottunk még Kínában, Indiában... Volt már szó róla, de aztán mégsem jött össze. Oda például nagyon szívesen mennék, ahogy Oroszországba is. Játszottunk már Moszkvában, Szentpéterváron, de az eddigi legtávolabbi hely Jekatyerinburg volt, Európa és Ázsia határán. Az mondjuk poén volt, mert más, mint Európa vagy az USA. Mondjuk volt ott rengeteg panel is, tisztára, mint az Avas Miskolcon! De az tényleg különbözött a nyugati világtól, emiatt is volt érdekesebb."



Dél-Amerikában merrefelé játszottatok már?

„Sok országban voltunk ott is. Dél-Amerikában Kolumbia volt a legérdekesebb, Bogota. Ott is azt éreztem, hogy egy különleges vagy bizarr hely. Szóval, nem a szokásos. Az egyik hegyről is ránéztünk a városra, és én ilyen hatalmas háztömeget soha nem láttam még. De alapvetően Japántól vagyok a legjobban elájulva. Amikor Tokióban játszottunk, én már pár nappal korábban odarepültem, hogy körül tudjak nézni. Japánba bármikor szívesen visszamennék. Van is olyan tervem, hogy ha majd újra lehet utazni, akkor elmegyek Japánba. Körülnézni, turistaként."



Ami az Alestorm közönségét illeti, van különbség a különféle országok, földrészek között?


„Még Európán belül is van különbség. A francia és holland közönség például sokkal intenzívebb, mint a német. Az északiak is nagyon furák. A finnek mondjuk élvezik a bulikat, de a norvégokon például nem nagyon látszik, hogy jól érzik-e magukat vagy sem. Nem annyira bulizósak. Észak és Dél között van nagy különbség. Az olaszok, a spanyolok nagyon élik a koncerteket. Persze, a dél-amerikaiak még rajtuk is túltesznek. A mexikói rajongók különösen intenzívek tudnak lenni. Nemcsak a koncerteken, de ha kimegyünk dedikálni, akkor is. Rengetegen körbevesznek, mindenki pörög, jószerivel a ruhát is leszaggatják rólad... Aztán átrepülsz Japánba és óriási a kontraszt. Általában Chris megy ki először a koncertek után, és amikor először voltunk Japánban, arra számítottam, hogy mire kimegyek, Christ már szét is szedték. De nem! Ott volt vagy 100 rajongó és szépen egymás után álltak, sorakoztak, kivárták a sorukat. Rendkívül udvariasak, kedvesek, tisztelettel beszélnek az emberrel. Nekem ez nagyon bejött!"



A turnékon ti mennyire vagytok parti-arcok?

„Igazság szerint nem nagyon szoktunk berúgni. Azt inkább a technikusok csinálják. A dobtechnikus például simán nyomja a gin-tonikot reggel ötig, hatig, aztán alszik egy keveset és megy pakolni. Én erre képtelen lennék. A színpadon, pláne ha meleg van, lecsúszik egy-két sör vagy fröccs, de azt ki is izzadom magamból. Tudom, van ez a részeges kalózok image az Alestormnál, de a többiek sem isznak. Aki ivott, vagyis túlzásokba esett, az már nincs a bandában. De amikor minden este koncert van, senki sem akar másnapos lenni. Egy szünnap előtt rendben van, mert akkor lehet heverni másnap, ki tudom aludni magam. Inkább ilyen spontán bulik szoktak kialakulni, de az sem túl gyakran. Az kell hozzá, hogy mindenkinek olyan hangulata legyen, mondjuk egy különösen jól sikerült koncert után. És akkor ünneplünk. Másnap meg mindenki siránkozik... (nevet) De itthon sem vagyok nagy ivós. Megiszom pár pohár bort, aztán már fáj is a fejem! (nevet) De a legtöbb bandánál ez van. Inkább a technikusok buliznak többet."





Az Alestormban Chris a fő dalszerző és szövegíró. Volt már olyan, hogy te is tudtál valami ötletet hasznosítani a bandában?

„Erre az új lemezre is írtam két témát, de az előzőn is volt néhány. Nálunk ez úgy megy, hogy van egy zenekari gyűjtő, Chris oda pakolja fel az ötleteket, aztán ha valakinek van valami témája, odateszi. Vagy ha elakad az egyik dalnál, akkor segítünk, akár én, akár a többiek. Van, hogy több ötletből rakosgat össze egy új számot. Szeret az ilyesmivel szórakozni és van is érzéke a dalíráshoz, a dallamokhoz. Volt olyan dalom is, amiből csak az egyik részt használta fel egy másik számhoz, mert pont oda passzolt."



Az új lemezt elég jó helyen vettétek fel, Thaiföldön, az előzőt meg Floridában. Ti ilyenkor nyaralni mentek vagy dolgozni?

(nevet) „A fotókról nyaralásnak látszik, de ez inkább munka. Nem mondom, hogy szar helyeken dolgozunk, mert tengerpart, napfény, pálmafák, de a tengernél most is csak kétszer voltunk lent. Abból az egyik a klipforgatás volt! (nevet) A producerünk pedig még a közeli városkáig sem jutott el, ő tényleg végigmelózta azt az időszakot. De engem is rendesen meghajtott. Eleve négy gitársávot vesz fel velem, hogy a hangzás vastagabb legyen, és hiába ismétlődik mondjuk egy refréntéma, azt sem hajlandó átmásolni, mindig újra és újra fel kellett játszanom. Ha négyszer ismétlődik egy refrén, az számomra azt jelenti, hogy 16-szor kell feljátszanom ugyanazt a gitártémát. Rendesen frusztráló a fickó! Amúgy jó arc és az első lemez óta dolgozik az Alestormmal."



ALESTORM - Treasure Chest Party Quest (a 2020-as Curse Of The Crystal Coconut albumhoz)




Úgy érzem, hogy az Alestorm mára eljutott arra a szintre, hogy a legdilisebb ötleteket, a legdilisebb zenéket és szövegeket is elfogadják tőletek a rajongók.

„Nekem is úgy tűnik... (nevet) Egyébként nagyon érdekes figyelni azt, ahogy Chris dolgozik, ahogy a dalokat megírja, összerakja. És mindig kísérletezik, mindig egy kicsit arrébb tolja a határokat. Nagyon sok csapat van, amelyik újra és újra a legsikeresebb dalát próbálja megismételni, Chris viszont egyáltalán nem. Mindig előrukkol valamivel, amire senki sem számít. Amikor meghallják a rajongók, elsőre kiakadnak, felháborodnak, aztán jön a turné és mindenki üvöltve énekli az adott nótát."



Mintha kimondottan provokálná is az embereket, nem?

„Igen, abszolút. Sokszor én magam sem értem, hogy miért működik ennyire ez az egyveleg. Mert van a zenében metal, folk, vannak vicces szövegek, vannak popdallamok, üvöltős, akár káromkodós refrének. Az Alestorm zenéjét nem is lehet kategorizálni szerintem. Amikor annak idején beszálltam hozzájuk, az előző lemezre még csak egyetlen dalt sorakoztattak fel, a Fucked With An Anchort. Amikor meghallottam, megnéztem a szövegét, én is csak hümmögtem... (nevet) 'Tessék, beszállok a bandába, és pont most teszik taccsra a zenekart, halálra sértenek mindenkit'. Erre óriási siker lett belőle, azzal zárjuk a bulikat és mindenki énekli, üvölti a szövegét! (nevet) Chrisnek valami egészen különleges érzéke van ehhez."



Ezúttal is sikerült néhány fura nótát felvennetek...

„Igen, de most már nincs bennem semmi aggodalom. De néha azért szólni kell neki, hogy ne essen túlzásokba. A Shit Boat (No Fans) dalnak például eredetileg egészen más szövege volt, és nem is akarom részletezni, hogy mi is volt benne, de a lényeg, hogy az utolsó pillanatban sikerült rávenni, hogy írjon már egy új szöveget a számhoz."



Kristóf az eredeti szövegben is szerepelt?


„Igen, az a rész maradt meg egyedül. Ő egyébként a koncertszervezőnk, a kollégátok. Lesz is egy animációs klip ehhez a számhoz, szerintem abban is megjelenik majd. Így csak egy vicces szövegű szám, de az eredeti verzióval egy teljes országot haragítottunk volna magunkra!" (nevet)




ALESTORM - Shit Boat (No Fans) (a 2020-as Curse Of The Crystal Coconut albumhoz)




Olvastam nemrég egy Chris-szel készült interjút, amelyben arról beszélt, hogy háromféle tábort is elér az Alestorm, a metalosokat, a buliarcokat, akik kalóznak beöltözve csujogatnak, valamint a lebutított popzenéket hallgató embereket. És hogy ez milyen jó így.


„Igen, egészen vegyes a közönségünk, ugyanakkor nem félünk olyasmiket csinálni, akár zeneileg, akár a klipekben, akár a színpadon, ami megosztó, amit sokan utálnak. De egyelőre sokkal többen vannak, akik imádják a bandát. És nem is nagyon tudok másik olyan zenekart a színtéren, akik végignyomják a punkos Warped fesztivált, aztán átrepülnek Wackenbe, ami ugye egy nagyon metal fesztivál, majd másnap fellépnek valami bizarr folk fesztiválon, ahol mindenki középkori ruhákban van. És mindenhol tombol mindenki. Az ilyen fura fesztiválokon még én sem értem, hogy miért vagyunk sikeresek! (nevet) Egy azonban biztos, ha valaki eljön egy Alestorm koncertre, onnan úgy megy haza, hogy közben dúdolja valamelyik számunkat. Akkor is, ha ott hallott először rólunk. És ez Chris érdeme, mert baromi fogós nótákat ír."



A komédia-jelleg érdekessége nem fárad el egy idő után?

„Ha vannak jó dalok, akkor szerintem nem. És ha mindig vannak új elemek a zenében. A kalózvonal persze állandó, de az is tele van iróniával, csavarral. Most például itt van ez a rappel kevert új dal, a Tortuga, amihez direkt egy kalózos, hajós, ivós klipet készítettünk, a kalózos szövegű másik klipnótában, a Treasure Chest Party Questben pedig ilyen szlávosan gagyi, színes melegítőkben, kamu órákkal nyomulunk, ami igazából a rappel kevert dalhoz passzolt volna. És mindenki csak les a videók láttán, hogy teljesen elment az eszünk!" (nevet)



A Tortuga dalt hallva először mire gondoltál?

„Nekem az a szám nagyon tetszik. Ideje is volt, hogy valami egész mást csináljunk, valami nagyon meghökkentőt. Vannak persze az új dalok között is középtempós skandálások, ilyen nagyon alestormos témák, de van egy csomó minden más is. Punkos, epikus, black metalos részek, tradicionális skót folk dal, és minden keveredik mindennel. Ezért is mondom azt, hogy az Alestormot nem lehet felcímkézni. Nem hasonlítunk senki másra. Lehet, hogy másnak ez bugyuta, ez gagyi, meg nem elég metalos, viszont egyedi és különleges. Szerintem ez is nagyon tetszik az embereknek. Ilyesmit senki mástól nem hallanak. És pluszban ott van a dalok fogóssága. Sokan gondolják, hogy ezek csak ilyen összecsapott bolondságok, de nem így van. Chris álladóan agyal az új dolgokon, és a lemezeken mindig elrejt olyan apró poénokat is, amiket csak a fanatikusok vesznek észre.

A limitált verzióhoz most jár egy extra CD, az összes dal egy másik verziójával. Poénként az szerepel a címek mellett, hogy XVI. századi verzió, de valójában ilyen Nintendo-hangokból áll az egész. Viszont a tizedik dal táján hallani egy gyönyörű akusztikus gitártémát, amit egy igazi gitárművész játszott fel, Chris egyik ismerőse. Sokan el sem jutnak majd odáig, aki viszont igen, az valami különlegességre lel. De ilyen vicces meglepetéseket a másik bandájában, a Gloryhammerben is szokott alkalmazni. Ott például készített szintivel egy epikus latin kórust. Meghallgatod, hú mekkora, latin kórus, fenséges. De ha rákeresel, hogy mit is jelent az a latin szöveg, akkor kiderül, hogy ezt: 'jobb here, bal here'! (nevet) Egészen aprólékos munkát végez, sokan azonban csak annyit vesznek észre, hogy a zenénk ilyen kalózos, ivós, csujogatós. Az is van benne, nyilván, de azon kívül még egy csomó minden más. És nem szégyelljük, hogy szórakoztatjuk, mulattatjuk az embereket. Óriási hangulat van minden koncerten. Nálunk nem látsz szomorkodó vagy unatkozó arcokat. De elfogadom azt is, ha valakinek nem tetszik, amit csinálunk. Ez egy ilyen zenekar..."


(az interjú eredetileg a júniusi HammerWorld magazinban jelent meg.)


ALESTORM - Tortuga (a 2020-as Curse Of The Crystal Coconut albumhoz)











 

 

 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
PUSCIFER - Öt év után új album jön a Tool frontember csapatától, friss dal is van The Underwhelming
2020. szeptember 20. (vasárnap) 09:23

Existential Reckoning címmel október 30-án lát napvilágot a negyedik Puscifer nagylemez, a Tool frontember Maynard James Keenan másik bandájától pedig már a The Underwhelming című második előzetes dallal is lehet ismerkedni. A Money Shot című harmadik Puscifer album 2015 őszén jelent meg.   www.facebook.com/PusciferMusic   PUSCIFER - The Underwhelming (a 2020-as Existential Reckoning album előzeteseként) PUSCIFER - Apocalyptical (a 2020-as Existential Reckoning album előzeteseként) PUSCIFER - Existential Reckoning (10/30 - Alchemy Recordings/Puscifer Entertainment/BMG.) 01. Bread And Circus 02. Apocalyptical 03. The Underwhelming 04. Grey Area 5.1 05. Theorem 06. Upgrade 07. Bullet Train To Iowa 08. Personal Prometheus 09. A Singularity 10. Postulous 11. Fake Affront 12. Bedlamite

NIGHTMARE - Klippel a harmadik előzetes dal az új énekesnővel: Divine Nemesis
NIGHTMARE - Klippel a harmadik előzetes dal az új énekesnővel: Divine Nemesis

Aeternam címmel október 2-án jelenik meg a francia Nightmare új stúdióalbuma. A francia metal színtéren úttörőnek számító Nightmare legutóbbi lemezén (Dead Sun, 2016) még a belga...

SOULBURN - Az első új dal az ex-Asphyx gitáros blackes death bandájától: From Archaeon Into Oblivion
SOULBURN - Az első új dal az ex-Asphyx gitáros blackes death bandájától: From Archaeon Into Oblivion

Noa's D'ark címmel november 13-án jelenik meg a holland Soulburn negyedik albuma, a 2016-os Earthless Pagan Spirit lemez utódja, első előzetesként pedig a szöveges videóval kísért From...

LEE KERSLAKE - 73 évesen elhunyt az ex-Ozzy és Uriah Heep dobos
LEE KERSLAKE - 73 évesen elhunyt az ex-Ozzy és Uriah Heep dobos

73 éves korában elhunyt Lee Kerslake, aki 1971 és 1979, majd 1982 és 2007 között volt a Uriah Heep dobosa, a 80-as évek hajnalán pedig Ozzy első két szólóalbumán (Blizzard Of Ozz,...

BON JOVI - Country-verzió is született Jennifer Nettles-zel az új dalból: Do What You Can
BON JOVI - Country-verzió is született Jennifer Nettles-zel az új dalból: Do What You Can

Az új Bon Jovi album eredetileg májusban jelent volna meg, de a világjárvány miatt a Bon Jovi 2020 című lemez majd csak október 2-án kerül boltokba. A lemez legutóbbi előzetes dala a Do...

DIRKSCHNEIDER - Három ex-Accept zenész klipes közös dala: Where The Angels Fly
DIRKSCHNEIDER - Három ex-Accept zenész klipes közös dala: Where The Angels Fly

Where The Angels Fly címmel egy klippel kísért dalt mutatott be az Accept három egykori tagja, Udo Dirkschneider, Stefan Kaufmann és Peter Baltes. Még májusban Peter Baltes nyilatkozott...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS