HOT BEAVER - Új klip, új felállás, december végén visszatérő buli

Még 2016 őszén jött ki a stoner, desert grunge rock vonalas budapesti Hot Beaver bemutatkozó lemeze, a Pillars Of Creation, a csapat azonban két alapos Európa-turné után felszívódott. Most azonban egy új felállással térnek vissza, az első koncert december 30-án lesz az Analóg Music Hallban a Slowmesh és a Tündérvese társaságában, és van egy friss klipjük is.

"Újra színpadon Horváth 'Sexy' Gábor és zenekara, a Hot Beaver! Immáron új felállással, az első nagylemez dalaiból kerítenek a srácok egy hatalmas, XI. kerületi stoner rock szeánszot, ahogy a legnagyobb kedvencük, a Kyuss csinálta 25 évvel ezelőtt a Palm Springs-i sivatag környékén. Gyönyörű táncoló lányok és sármos szakállas fiúk várhatók! A helyszínen VIP jegy váltható, korlátlan fogyasztással!"

 

www.facebook.com/hotbeaverband


A koncert Facebook oldala



Horváth "Sexy" Gábor:

"...és akkor megjöttünk a második 30 napos Európa-turnéról, amelyre az Ektomorf, a Hemlock (USA), és az Arise In Chaos (USA) társaságában mentünk. A turné nagyon jól sikerült, azonban volt valami, ami beárnyékolta az egész koncertsorozatot: Zolival, akivel a nagylemezt felvettük, eléggé megromlott a viszonyunk; megint azt éreztük, hogy valahogy mi hárman együtt vagyunk (Ati, a dobos, Mike a gitáros, és én), de az énekes valami egészen más dimenzióban létezik.

Miután hazaértünk, nyomtunk még egy koncertet, aztán 2-3 hét múlva Zoli egy Facebook üzenetben kilépett a zenekarból. Közben le volt már szervezve egy klipforgatás 2017. márciusára; ennek a gyümölcsét láthatjátok most.

2017. januárjában teljesült egy nagy álmom: eljutottam végre az Egyesült Államokba, ahova a világ legnagyobb hangszerkiállatásán (NAMM Show) vettem részt egy angol céggel, mint konzulens/bemutató ember. (Ők egyébként a fellépéseimen használt hangszereimet gyártják.) Gondoltam, ha már így alakult, ráhúzok az ügyre egy hetet; így kivettem pár napra egy szobát Palm Springs-ben, hiszen innen származik az egyik kedvenc bandám, a Kyuss.

A maradék 5 napot Los Angelesben, a Hollywood Boulevardon töltöttem. Még 2016-ban voltunk Kocsándi Mike-val Unida koncerten Bécsben, - ahol egyébként a backstage-ben alapítottuk meg a zenekart,- ott ismertem meg Mike Cancino-t és Arthur Seay-t, a Unida (John Garcia Kyuss utáni bandája) és a House Of Broken Promises tagjait. Egyik este ráírtam Mr. Cancino-ra, hogy épp itt vagyok Palm Springs-ben; hogy van? Erre felhívott messengeren, és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem átugrani hozzá egy kicsit dumálgatni, sörözni. Kikerekedett a szemem, és mondtam, hogy persze, miért is ne?

GPS-be beírtam a címét, és elindultam. Tök sötét volt, egy lélek sem volt az utcán.. Aztán egyszer csak az egyik házból kiballagott egy ismerős forma, és odaintegetett. Megölelgetett, és mondta, hogy épp lemezt készítenek, úgyhogy ha nem baj, akkor ugorjunk be a kocsiba, és menjünk át Arthoz, a stúdiójába. Mondtam, hogy alap, nyomassuk. Közben beszélgettünk, mutogatta a helyeket; pl. egy benzinkutat, ahol John Garcia melózott még a Kyuss elején, hogy legyen pénze énekcuccra; megmutatta az első koncertjük helyszínét is, és még néhány relikviát.

 

Odaértünk a stúdióba, ami egy gyártelepen volt; felmentünk, ledobtuk magunkat, dumálgattunk egy kicsit, aztán Arthur megkérdezte, hogy amúgy zenélek? Mondtam, hogy igen, és pont van nálam egy CD. Ha érdekli, szívesen megmutatom. Persze! - felelte, és bedobta a CD-t, miközben egy pár nappal későbbi bulira gyártotta a plakátot. Azt hittem, az első szám felénél kiveszi a szokásos 'Tök jó!..' kommenttel. Lement az első dal, aztán a második, harmadik; már kezdett egy kicsit ciki lenni, hogy az én kis zenekarom próbateremben felvett lemezét hallgatom a számomra ikonnak számító desert rock legendákkal a stúdiójukban. Úgy az 5. dal körül egyszer megállította, rám nézett, és azt kérdezte: 'Tudod mi a baj ezzel a lemezzel?' Én meg csak néztem magam elé: 'Nem. Mi?' feleltem. Jött a válasz: 'Hogy nem mi írtuk! HAHA HAHA! - nevetett fel, én meg csak kamilláztam.

Akkor vált világossá bennem, hogy lehet, tényleg tetszik nekik. És tetszett! Végighallgatták, aztán Art megkérdezte, hogy milyen vasakkal (többmilliós stúdiós előfokokkal) vettük fel; mondtam neki, hogy az egyik legjobb barátom (Lukács Peta) átjött, és a két középkategóriás hangkártyájával felvette, ahogy a próbateremben zenélünk. Teljesen ledöbbent, és mutatta, hogy nála itt van minden, ami csak számít; de neki nagyon tetszik ez a hangzás, mert iszonyat őszinte.

Az Into the Sunt Mike és én írtuk még 2016-ban, a szöveg Makács Zoli műve. Íme a klip, melyet a a HSC Stábiskola készített nekünk. Ezt a lehetőséget a 2016-os Roxiget (Öröm a zene) tehetségkutató első helyéért járó díjcsomag tartalmazta.

December 30-án újra láthattok minket a színpadon az új felállással!"

 

 

 

A Hangfoglaló Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.