SZARKA JÓZSEF - Kulcs a zenéhez: a Purple-től és Queensryche-tól a Leander Kills-ig

Keytracks / Hear Hungary - Kulcs a zenéhez

2018. február 24. (szombat) 11:00 | utoljára módosítva: 2018. március 2. (péntek) 05:11

Szarka Joseph neve minden hű Hammer-olvasó számára ismerős. Első munkatársaink egyike volt, aki zenerajongóként kezdte, újságíróként folytatta a pályáját és közben, szinte saját maga számára is észrevétlenül az elmúlt három évtized egyik legfontosabb hazai zeneipari szakemberévé nőtte ki magát. A Sony Music kiadónál eltöltött évei alatt a teljes ranglétrát végigjárta, majd megalapította saját cégeit (Hear Hungary, Keytracks), amelyek vezetése mellett aktív szerepet vállal a MAHASZ (Magyar Hangfelvételkiadók Szövetsége) elnökségében is.

Cselő azért ült le Joseph-fel, hogy egy régóta esedékes, hosszú beszélgetés során kiderítse, mi minden történt vele az elmúlt esztendők alatt és mi is motiválja őt a munkája során. A novemberi Hammerben megjelent beszélgetés teljes verziója.


 


www.facebook.com/keytracks


A novemberi számunkban megjelent interjú Kulcson készült, ahol Joseph a szabadidejét tölti a csodaszép telkén, illetve egy különleges zeneszobában, ahol elképzelhetetlenül sok CD mellett dobszerelés és gitár is várja őt, ha éppen zenélni támad kedve.

Vissza tudsz emlékezni, hogy mi volt a legelső zenei élményed még gyerekkorodban?

"Nálunk mindig szólt a zene. Édesapám a Beatlest, a Rolling Stonest és kortársaikat nagyon szerette. Az konkrét emlékem, hogy a gödöllői házunk kertjében hintázom és bentről George Harrison bangladeshi koncertje szól. A bátyám is nagy hatással volt rám, aki nálam négy évvel idősebb és rendkívül jó gitáros. Fénykorában szerintem ő játszott Hendrixet a legjobban az országban. Eleinte az ő hatásukra válogattam a kedvenceimet, akik közül a Deep Purple volt az első igazán meghatározó zenekar. Ez kb. 10 éves koromban lehetett.

1984-ben már minden addigi Purple albummal a gyűjteményemben vártam a banda újjáalakulását és a Perfect Strangers albumot. Apukám, Pisti és a gyerekkori barátok (Lőrincz Karcsi – ex-Notre Dame, Asphalt Horsemen, Répássy Gabi, Csikós Zoli) mellett egy embert mindenképp ki kell emelni, aki óriási hatással volt a zenei ízlésemre és elsőként mutatta meg, hogy akadémikus igényességgel lehet a műfajhoz közelíteni. Ő Göczey Zsuzsa, aki a Lemezbörze helyett című rádióműsorával nagyon sok új kedvencet mutatott meg számomra. Nála hallottam először Malmsteent vagy a Holy Diver albumot.

A műsorokat felvettem a rádióból kazettára és rengeteget hallgattam őket. A zenekarokat bemutató válogatásainak összekötő szövegeit szó szerint megtanultam. Mai napig emlékszem, hogy a Deep Purple stílusát így határozta meg: 'hard rock, újabb keletű elnevezésén heavy metal'. "

 



Mi volt a következő lépés a zenei fejlődésedben?

"Egyértelmű fordulópont az Iron Maiden volt, akiket nem apukám vagy Pisti hatására kedveltem meg, hanem magamtól döbbentem rájuk. A Powerslave albumot már én vettem meg magamnak a megjelenésekor. Aztán jött a Queensryche, a Dream Theater és a progresszív rock mániám."



Koncertek terén milyen korai, nagy hatású élményed van?

"Már gyerekként is gyakran jártam koncertre, hiszen Pistiék sokat koncerteztek Gödöllőn, édesapám pedig az 1984-es Chuck Berry koncertre is elvitt minket. A Kisstadion-beli Helloween/Ossian buli volt az első koncert, amire egyedül mentem el. A Helloween akkoriban óriási kedvencem volt és az Ossian is nagyon közel állt a szívemhez, a mai napig tisztelem Endre munkásságát, kiemelkedő szövegírónak tartom."



Zenéltél is annak idején?


"Zenélésnek nem nevezném, de a kezdetektől fogva nagyon érdekeltek a hangszerek. Pisti révén mindig volt gitár az otthonunkban és keresgéltem a hangokat rajta, de sajnos nem vagyok igazán tehetséges. Ez persze nem gátol meg abban, hogy sokat gitározzak magamnak vagy jammeljek nagyfiammal, Ferkóval. Amikor Pistiék Aszfalt Trió nevű zenekara az épülő, új, gödöllői házunk pincéjében próbált, akkor beültem néha Ligeti Zoli dobjai mögé is.

Évtizedekkel később elkezdtem dobolni tanulni annak reményében, hogy egyszer Pistivel közösen zenélgessünk. 6 évig jártam Korompay Zsolthoz (ex-Notre Dame) órákra, de egy érdekes élmény után abbahagytam a dolgot. Történt ugyanis, hogy egy részben egyetemi évfolyamtársakból – köztük Szabó Attila énekes - álló zenekar dobost keresett és Matastik Pali barátom addig unszolt, hogy két alkalommal lementem vele a megboldogult Vágóhídra próbálni. A második alkalommal hangszert cseréltünk és rájöttem, hogy sokkal jobban szeretek gitározni, mint dobolni.

 



A gitározással egyébként akkor kezdtem komolyabban foglalkozni, amikor Ferkó fiam megszületett és esténként odaültem, odafeküdtem a kiságya mellé és cincogtam neki apósom, Juhász Béla általam nagy becsben tartott orosz gyártmányú akusztikus gitárján. Ekkor vettem meg a képen látható fekete-fehér mexikói Fender Stratocastert Fejes Tomi (Tankcsapda) közbenjárásával. A választás egyértelmű volt, hiszen az összes addigi, számomra meghatározó játékos ilyen hangszeren játszott: Ritchie Blackmore, Jimi Hendrix, Yngwie J. Malmsteen, Stevie Ray Vaughan, Dave Murray. És innentől nem volt megállás, elkezdtem gyűjteni a hangszereket. Évente egy-egy új darabbal jutalmazom magamat, ha jól mennek a dolgaim. Mindegyiknek külön története van, de az egy másik beszélgetést igényelne.”



A Hammerrel hogyan kerültél kapcsolatba?

"A Helloween koncerten találkoztam a Metallica Hungarica kiadvánnyal, mely azonnal magába szippantott. Az első betűtől az utolsóig elolvastam minden lapszámot és legkedvesebb középiskolai osztálytársammal, Rezsabek Nándorral gyakran szó szerint idéztünk a cikkekből. Nemcsak a zene szeretete sugárzott az újságból, hanem a téma és az alkotók iránti elkötelezettség, alázat, tenni akarás is.

Egyébként hihetetlen, hogy a Metal Hammer Hungarica magazin milyen hatást gyakorolt az emberekre, milyen nyomot hagyott. Még mostanában is, ha idegen helyen, akár a határon túl is bemutatkozom, sokszor rákérdeznek, hogy 'Te AZ a Szarka Joseph vagy?' és nyilván arra gondolnak, hogy az, aki a Metal Hammer számára cikkeket írt."


 




Mikor kezdtél el azon gondolkodni, hogy magad is a zenével foglalkozz?

"Szép fokozatosan kerültem bele a dolgok sűrűjébe. A középiskolában egy évfolyammal felettem járt Márkus Attila, a Just zenekar basszusgitárosa, akivel hamar összebarátkoztam és elkezdtem lejárni a próbáikra, koncertjeikre és szerettem volna segíteni nekik. Aztán felvettem a kenderesi Metal Sides fanzine készítőjével, Kiss Andrással a kapcsolatot. Ott jelentek meg az első írásaim: a Mötley Crüe Dr. Feelgood, a Testament Practice What You Preach és a Bonfire Point Blank albumokról írt ismertetőim.

Aztán jött a Panic fanzine, ahol sok kiváló emberrel (Frölich 'Vectomi' Tamás, Molnár 'Monci' Gábor, Bicskey Levente) ismerkedtem meg. Közben a Demonstráció rovat hatására én is elkezdtem külföldi zenekarokkal, fanzine-készítőkkel levelezni. 1990 január első munkanapján adtam fel az első levelemet.

Pontosan emlékszem rá, mert egy brutál vastag könyvbe vezettem, hogy kinek mikor írtam, mikor válaszolt. Gyorsan olyan sok zenekarral kerültem kapcsolatba, hogy a fanzine-ekben nem tudtuk feldolgozni a beérkező anyagokat. Akkor írtam levelet Lénárd Lacinak, hogy nem lehetne-e..."



Már korábban is voltak újságírói ambícióid?

„Á, dehogy. Ez a semmiből jött. Volt a középiskolánkban egy holland-magyar diákcsere program. Mi is mentünk, ők is jöttek egy hétre tanulni, megismerni egymás világát. És engem jelöltek ki a beszámoló megírására. Úgy is írtam alá a cikket, hogy 'Szarka József, Az Önkéntesen Kijelölt Újságíró'! (nevet) A Hammer viszont nagy inspiráció volt számomra. Tőletek kaptam azt a gondolatot, hitet, hogy tehetek valamit a kedvenceimért."



Tudatosan törekedtél arra, hogy bekerülj a zeneiparba?

"Á, dehogy! Semmi tudatosság nem volt ebben. Egyszer csak azt vettem észre, hogy ebből élek! (nevet) Hosszú évekig csupán hobbinak tűnt az egész. Édesapám azt kérte tőlem, hogy menjek egyetemre. Cserébe hagyták, hogy a szabadidőmben azt csináljak, amit akarok. Mai napig az motivál, hogy tegyek valamit az alkotókért, akiktől annyi élményt kapok nap mint nap a zene révén. Nyilván nekem is ki kell fizetnem a számláimat, de a pénz soha nem motivált."



A te égiszed alatt alakult meg a Hungarotonnál a Stone Music label. Ez hogyan történt?


"Az egyetemi évek alatt külsősként kerültem az akkor Kóbor János és Benkő László által vezetett kiadóhoz, ahol Reisz Ildikó irányításával dolgozhattam. A Hungarotonnál olyan komoly rockzenekarok dolgoztak, mint az Ossian, az Omen és az Akela, akikkel nagy élmény volt együtt dolgozni... És emellett lehetett egy kicsit kísérletezni. Nagy élmény volt a Metal Hammerrel, azaz veletek közösen kiadni az első két Demonstráció válogatást, de még abban is támogattak, hogy elkészítsük és kiadjuk a Screen zenekar Begin The Season! és az Unicum States Különleges állapotok albumát. Sőt két Omen turnén a brazil Viper zenekar turnémenedzseri feladatait is rám bízták. Nagyon sokat köszönhetek nekik ezekért a lehetőségekért."

 

SCREEN - Begin The Season! (1993, Hungaroton)

 


Aztán egyszercsak a Sony Musicnál találtad magad.

"Azért ezek a munkahely váltások nem történtek ilyen gyorsan! (nevet) Az egyetem után elvittek katonának és a szolgálat vége felé – Lénárd Laci javaslatára - vettem fel Szűts Lacival a kapcsolatot, mert kollégákat keresett a céghez. Nagyon hálás vagyok Lacinak, hogy bekerülhettem a Sony Music-hoz. Nagyon nagyon sokat tanultam tőle."



Olyannyira jól végezted a munkád, hogy eljutottál a Sony Music magyarországi ügyvezetői pozíciójáig.

"Igen. Két alkalommal is vezettem a magyarországi leányvállalatot és egy évig a régiót. 17 évet dolgoztam alkalmazottként a Sony Music kötelékében. Fokozatosan kaptam újabb és újabb munkaköröket, de az ügyvezetői pozícióra soha nem vágytam. Először pont Lacitól vettem át a stafétabotot 2003 nyarán és 2004. december 31-ig vezettem a céget, amikor a Sony Music és a BMG összeolvadt egy kiadóvá. Az új cégben marketing igazgatóként folytattam a munkát Geszti Margit irányítása mellett. Tőle is rengeteget tanultam az évek folyamán.

A Sony Music számomra mindig is a tanulás lehetőségét jelentette. Rengeteg kiváló embert ismertem meg a cég leányvállalatainál, központjaiban, akik közül nagyon sokkal a mai napig tartom a kapcsolatot. Idővel a marketing mellett rám bízták a digitális, aztán a new business üzletágat, majd 2010-ben felkértek a cég, 2012-ben pedig a régió vezetésére."


Te azért erősen a vinyl- és a CD-korszak gyermeke vagy. Hogyan élted meg a digitális formátumok gyors terjedését?

"Engem nem zavart ez a folyamat. Nekem a zene a lényeg. Akkoriban – 2010-ben - költöztettem le ide Kulcsra a CD-gyűjteményemet, mert a panellakásban, ahol azóta is laktunk, már nem fértünk el tőle. Ami azt is jelentette, hogy el leszek vágva a zenéimtől. És éppen azon gondolkodtam, hogy kéne vennem egy nagy winchestert és be kéne digitalizálni az egészet, amikor a munkám kapcsán kaptam egy teszt Spotify előfizetést. Lényegében megcsinálták helyettem a digitalizálást!" (nevet)

 




Később önálló vállalkozásba kezdtél. Megcsináltad a Hear Hungaryt, de aztán alapítottál még egy céget, a Keytracks-et. Miért?

2013-ban a Sony Music úgy döntött, hogy nem foglalkoznak új hazai előadókkal és radikálisan lecsökkentették a magyarországi operációt. Megkérdezték viszont, hogy lenne-e kedvem csinálni egy céget és a Sony Music kizárólagos magyarországi marketing ügynökségeként népszerűsíteni a nemzetközi kiadványaikat. Kihagyhatatlan lehetőség volt és Külkey Ádámmal, aki akkor már másodszor dolgozott velem a Sony Music kötelékében, megalapítottuk a Hear Hungary-t. Már a cég nevében is jelezni akatam, hogy számomra a hazai művészek is fontosak.

Kamaszkori álmom, hogy egyszer egy magyar zenekar felkerüljön a Billboard 200-as albumlistájára. Ádámmal azóta külön utakon járunk, de a Hear Hungary továbbra is a Sony Music marketing ügynöksége és a Keytracks-hez szerződtetett előadók fizikai termékeinek kiadója. A Keytracks egy publishing megközelítésű menedzsment cég, melyet már úgy építettem fel, ahogy azt az évtizedek alatt megálmodtam."



Technikai szempontból mi volt a legnagyobb változás a saját vállalkozás indításánál?


"A Sony Music esetében egy nagy gépezet kicsi része voltam és mindig egy adott helyzethez kellett alkalmazkodnom. Például mindkét alkalommal, amikor át kellett vennem a Sony Music vezetését, igyekeztem a lehető legkevesebb személyi változást eszközölni és az adott humán erőforrással továbbdolgozni. A Hear Hungary indítása is ilyen kontraszelektív módon történt. Amikor Ádámmal úgy döntöttünk, hogy külön utakon folytatjuk és egyedül maradtam, akkor jöttem rá, hogy nem jól gondolkoztam addig.

A szakítás után fél évig direkt egyedül csináltam tovább, ami borzasztó nehéz volt, hiszen volt egy csomó kifutó hazai projekt, valamint az új Hooligans album és a teljes Sony Music marketing. Így viszont láttam, hogy milyen típus feladatok vannak és ezekre célzottan kerestem embert. Blahó Dávid a Sony Music promóciót és a Leander Kills turnémenedzseri feladatait látja el. Az In Flames 2014-es budapesti koncertjén ismerkedtünk meg. A Sony Music részéről én szerveztem az interjúkat, ő pedig csinált egyet a Kultography számára. Nagyon jó benyomást tett rám és amikor embert kerestem a promóciós feladatokra, felhívtam, hogy lenne-e kedve csatlakozni hozzám?

Ifjabb Holdampf Gábort édesapján, a legendás Mood zenekar hasonlóan legendás énekesén keresztül ismertem meg. Amikor eredetileg Gábor felhívott, hogy a fia munkát keres, éppen nem kerestünk munkatársat, de egy évvel később, amikor a turnézni kezdő Leander Kills merch-árusítására külsőst kerestünk, felhívtam Gábort, hogy vajon szar alkalmi munka is érdekli-e kevés pénzért? (nevet) Érdekelte és egy nagyon megbízható, lelkiismeretes embert ismertem meg benne, aki azóta normális bérezésű főállású alkalmazottja a Hear Hungary-nek és mostanában veszi át tőlem a Sony Music marketing feladatait."

 

LEANDER KILLS - Nem szól harang (A Dal 2018)

 


A zenei színtér, mondjuk úgy, hogy zeneipar melyik része érdekelt jobban: a művészeti vagy a szervezési rész?

"Mindkettő. Nagy szerencsém volt, mert mindig odafértem a lényeges témákhoz. Sok időt töltöttem kiadói és marketing tevékenységgel. De érdekel a publishing, a menedzsment és a koncertszervezés is. Ezzel együtt érdekel a zene művészeti része is. Azért is gyűjtöm a hangszereket, mert mindent szeretnek kipróbálni és szeretem megismerni az adott téma hátterét. A Guitar World magazint már sokkal azelőtt rendszeresen vásároltam, hogy az első gitáromat megvettem volna.

Amikor a basszusgitár vásárlás gondolata befészkelte magát a fejembe, elkezdtem vásárolni a Bass Player magazint. A dobtanulós évek alatt a Modern Drummer volt a bibliám. Évtizedek óta Billboard előfizető vagyok, sőt amikor a stúdióépítés gondolata felmerült bennem, nagyon sok szaklapot és könyvet vásároltam, olvastam ebben a témában."



Mi a mottód az új cégnél?


"A dal a legfontosabb. Arra jöttem rá az évek során, hogy az egész életemet végigkísérték meghatározó dalok. Ilyen például a Best I Can a Queensryche-tól. Az egyetemen öt éven át minden egyes vizsga előtt leültem és meghallgattam. Abból a dalból merítettem erőt, hogy a lehető legtöbbet kihozzam magamból. Szinte minden élethelyzetre van egy ilyen dalom. A munkám során azt tartom elsődleges feladatunknak, hogy a kulcsdalok alkotóinak biztosítsuk az alkotás feltételeit és az igazán fontos dalokat juttassuk el a nagyközönséghez."

 

QUEENSRYCHE - Best I Can (az 1990-es Empire albumhoz)

 


Akkor te zenekarokat vagy művészeket szerződtetsz?

"Kiemelkedő előadói tehetséggel megáldott szerzőket szerződtetek. A Leanderrel közös munka során érett meggyőződéssé az a gondolat, hogy a dalszerző a motorja az egész alkotói folyamatnak. Nyilván elengedhetetlen az előadói teljesítmény, ezért az a legjobb kombináció, amikor ez a két dolog egy emberben megvan. Leander a tökéletes példa: zseniális zeneszerző és kiváló szövegíró, ugyanakkor világklasszis énekes, kiváló zongorista, gitáros és basszusgitáros, ráadásul kiemelkedő hangmérnök, producer. Ezért gondolom róla, hogy generációjának legtehetségesebb embere.

Bátorfi Attila (Tér-Idő zenekar)  is óriási zeneszerző és szövegíró, de legalább ilyen jó gitáros és én imádom a minimalista ének megközelítését, mert rengeteg érzelmet közvetít a hangja. A Nomad zenekarral való megismerkedésem, az első hivatalos megbeszélés már ennek a gondolatmenetnek megfelelően történt és elmondtam nekik, hogy nem tudom, ki mit csinál a bandában, de én azért az emberért szeretnék dolgozni, aki a Hotel Polimer dalait megírta. Így derült ki számomra, hogy az alkotói munka oroszlánrészét Cicó, azaz Jánosi Szabolcs (ex-Bedlam) végzi a csapatban, aki a Márványmenyasszony albummal ékesen bizonyította ezt.

Lehet, hogy ez a megközelítés bántó lehet annak a zenésznek, aki 'csak' hangszeresként vesz részt az alkotásban, de én szeretek nyílt lapokkal játszani. Számomra is nagyon sokáig tartott, mire rájöttem, hogy mi a dinamikája egy sikeres zenei karriernek, hiszen évtizedekig zenekarokban gondolkoztam. Nem agyaltam azon, hogy egy adott zenekar ki miatt működik, alkot maradandót."

 

NOMAD - Márványmennyasszony (a 2016-os Márványmennyasszony albumhoz)

 


Kikkel dolgozol most együtt?

"Jelenleg három alkotónak szenteljük az időnket, energiánkat (az interjú elkészülte óta már van egy negyedik is, a Békés megyei Mudfield zenekar - a szerk.). Köteles Leanderrel már hetedik éve dolgozom együtt és egy különlegesen értékes emberi kapcsolat keretében a Leander Kills és az Amigod dolgait szeretnénk a lehető legsikeresebbé tenni. A Nomad zenekarral a Hotel Polimer album megjelenése után kezdtem dolgozni és a közös munka során derült ki, hogy Cicó milyen különleges tehetségű zeneszerző, szövegíró, hangmérnök. Bátorfi Attila (Tér-Idő) esetében jelenleg kevés eszközünk van, hogy új szintre emeljük a karrierjét, de ha új dalokat alkot, akkor annak technikai és anyagi hátterét biztosítani fogjuk."

 

MUDFIELD - Nem kell (2017)

 


A beszélgetéseink során, ahogy most is, sokszor előkerül a dalszövegek jelentőségének a témája. Amikor dalszerzőkről beszélünk, akkor ezek szerint nem csak a zeneszerzőkre, de a szövegírókra is gondolsz, ugye?

"Abszolút! A számomra fontos dalok, mint például a cikk végén található Kulcsdalok playlist dalai, az esetek 90%-ban a dalszövegektől lesznek igazán meghatározóak, de az az igazi varázslat, amikor a zene és a szöveg képes ugyanazt a gondolatot közvetíteni. És létezik olyan, hogy egy zeneszerző zenész hangokban, szöveg nélkül is át tudja adni az üzenetet. Erre a legjobb példa számomra Steve Vai. Mivel Sony Music művész volt, így többször volt alkalmam vele találkozni, hosszabban beszélgetni, de a virtuozitása számomra sokáig elfedte az alkotásainak mélységét.

Tiszteltem, de nem rajongtam a zenéjéért. Aztán mindez megváltozott, amikor első alkalommal láttam élőben. Az egyik dal alatt istenközeli élményem volt és kiderült, hogy a kompozíció címe For The Love Of God. Vai egyébként spirituális emberként és üzletemberként is a példaképemmé vált az évek során. A 50-50 profitshare koncepcióval, ami mentén most a művészeinkkel dolgozunk, nála találkoztam először, amikor egy Billboard interjúban a Favored Nations nevű kiadójáról mesélt."



És szerinted te jól megérzed, van tehetséged ahhoz, hogy felfedezd, ha ilyen zenét hallgatsz?

"Igen, azt hiszem, van érzékem hozzá. Természetesen ez egy teljesen szubjektív folyamat és tévedhetetlen sem vagyok, de évtizedek óta olyan környezetben dolgozom, ahol az a feladat, hogy a beérkező óriási mennyiségű zenéből kiválasszuk azt, ami működőképes. Igaz ez a Sony Music nemzetközi repertoárjára is. Arra, hogy mely dalokat lehet sikerre vinni a hazai rádiókban vagy egy adott albumról mely dalok lesznek a kislemezek.

Nagyon sok olyan élményem van, hogy egy albumelőzetes anyagból azok voltak a kedvenceim, amelyek később slágerré váltak. Én egyébként kiadóként és menedzsmentként is ezt a kiválasztói szerepet tartom a legfontosabb feladatunknak. Én nem akarom és nem is tudom megmondani, hogy egy zenész mit csináljon, milyen dalt írjon. Viszont ki tudom választani, hogy kiben van benne a lehetőség, hogy emiatt kit érdemes segíteni a munkájában."

 

LEANDER - Csak te (2009)

 


Beszéltünk arról, hogy a kiadók szerepe mennyire megváltozott az utóbbi években. De a szavaidból azért azt veszem ki, hogy továbbra is szükség van olyan emberre, rendszerre, amely kiválasztja a sok zene közül az igazán figyelemre méltót. Valóban így gondolod?

"A kiadók szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Nagyon sokáig a kiadók dominálták a zeneipart, de a fizikai termékek jelentősségének csökkenése miatt felerősödött a koncertezés fontossága. Jelentős változásokat hozott az internet a MySpace-hez, a Youtube-hoz, a Facebookhoz hasonló szolgáltatások miatt. Hasonlóan nagy változásokat hoztak a tévés tehetségkutatók. Mindez újra felerősítette a menedzsmentek fontosságát.

Már az alkalmazotti Sony Music-os időszakom végén is gyakran előfordult hogy az akkori főnököm, Adam Granite felhívott, hogy ne lepődjek meg, ha egy-egy szupersztárunk lemeze másnap, minden korábbi értesítés nélkül meg fog jelenni. Ilyen volt David Bowie The Next Day vagy Beyonce Beyonce című albuma. Később ugyanígy jött ki Miley Cyrus & Her Dead Petz lemeze.

Ettől függetlenül azt gondolom, hogy jó kiadókra nagy szükség van. Sok esetben a kiadó nem kapja meg azt a kreditet, amit a munkájáért megérdemelne. A Sony Music időszak végén gyakran éreztem azt, hogy sokkal többet teszünk egy projektbe, mint ami egy kiadótól elvárható, de sok esetben nem volt benne köszönet."

 

ÚJ GITÁROS 2018 - Tehetségkutató - felhívás

 




Ezt a mostani pártfogoltjaiddal kapcsolatban is érzed, mint menedzser?

"Egyáltalán nem. Nagyon nagy a kölcsönös tisztelet egymás iránt. A művészeinkhez képest öregnek számítok és elég sűrű 46 év van mögöttem, melyből az elmúlt 27 év sok szakmai tapasztalatot adott, melyből a lehető legtöbbet szeretnék a művészeink szolgálatában felhasználni. A korkülönbség egyébként generációs problémát is okozhatna, hiszen Leander fiatal harmincas, Juhász Marci a Nomadból pedig konkrétan még huszonéves, de szerencsére kialakult az a kölcsönös bizalom, amire építeni lehet. Nyilván én is tényleg nagyra tartom őket, mert különlegesen tehetségesek és hálás vagyok, hogy velük dolgozhatok. De ők is elismerik azt, hogy hozzá tudok tenni a karrierjükhöz."



Beleszólsz a művészeid munkájába, aktívan részt veszel az alkotói folyamatokban?


"Az nem jó szó, hogy beleszólok. Nyilván elmondom a véleményemet, de a döntés az övék. Azért dolgozunk együtt, mert én maximálisan hiszek bennük."



Keresel további tehetségeket?

"Célirányosan nem, mert az a fajta munka, amit most Leanderért és Szabolcsért végzünk, huszonnégy órás szolgálat és a jelenlegi stábot túl is terheli. Javában dolgozunk a stáb bővítésén, de ezt nagyon körültekintően akarom csinálni, mert nem szeretném, ha a szervezet túlnőne a feladaton és egyszer csak azért kelljen dolgoznunk, hogy a gépezet működésben maradjon. Nem szeretném, ha gyárat működtetnénk. Nem szeretném, ha ez zeneipar lenne.

Ettől függetlenül nyitott szemmel járok. Minden beérkező demót meghallgatok és személyesen válaszolok az adott zenekarnak. Sok tehetséggel találkozok a Leander Kills és a Nomad előzenekarai között. Természetesen ha valami annyira szíven üt majd, mint a Viharom tavaszom és a Csak Te (az első Leander dalok) vagy a Hotel Polimer vagy a Tér-Idő zenekar Lépd át albuma, akkor jelentkezni fogok szolgálatra."



Az világosan kiderül, hogy számodra mennyire fontos a zene és a szöveg, az üzenet, amit a muzsika hordoz. Ha ez ennyire mélyen gyökerezik benned, akkor te magad írtál, írsz-e zenét és/vagy szövegeket?

"Zenei téren alapvetően tehetségtelennek tartom magamat, de nagyon szeretek gitározni. Hat évig tanultam dobolni azzal a céllal, hogy a bátyámmal tudjak zenélni. Erre eddig sajnos kevés alkalom adódott, viszont óriási élmény, hogy Ferkóval, a nagyobbik fiammal rendszeresen jammelünk. Általában ő dobol, én gitározok és nagyon jó hangulatok szoktak kikerekedni belőle. Írni viszont nagyon sokat írok. Gyűjtöm az anyagot a Könyvhöz, amiben szeretném leírni, hogy mitől is olyan csodálatos az élet. Book Of Love a munkacíme. Sok ötletet dalszöveg tömörségűen vetek papírra, hiszen napi szinten ezzel a formával találkozok a legtöbbet."



És hogyan érzel ezekkel kapcsolatban? Jónak találod őket?

"Igen, úgy érzem, jó szövegeket tudok írni. De ennek ellenére nincs tervem velük. Magamnak írom őket."



Miért?

"Mert ahhoz, hogy publikálhatóak legyenek, tökéletesre kéne csiszolnom őket. Semprunnek van egy számomra különösen kedves könyve, az Írni vagy élni. Én most inkább élek. A munka mellett szabadon maradó időt a családommal szeretem tölteni. Az írás nagyon nagy koncentrációt igényel és erre csak néhány lopott pillanatban van időm. Olyankor, amikor már mindenki alszik és nekem is maradt kreatív energiám."



Mondjuk Leander szövegeit átnézed, esetleg át is írod, ha szükségét látod?

"Inkább csak megosztom vele a meglátásaimat. De olyan volt már, hogy közösen alkottunk meg egy szöveget. A Sony Music évek alatt nagyon sok közös projectünk volt az anyacéggel, a hardware-eket gyártó, 'nagy' Sony-val. Az akkori marketing vezetőjüknek, Lányi Péternek volt egy érdekes ötlete, hogy készítsenek egy reklámfilmet a Siketek és nagyothallók számára, amihez szükségük lett volna egy dalra. Mindenki nevetett vagy legalábbis udvariasan mosolygott az ötletén, de nekem szöget ütött a dolog a fejembe és megkértem Pétert, hogy minden kötelezettségvállalás nélkül hadd tegyünk egy próbát Leanderrel.

Zárójelben jegyzem meg, hogy mind a mai napig nagyon szeretem a Sony Musicot, sőt a 'nagy' Sony-t is. Nagy hatással volt rám a Sony alapítójának életrajza (Akio Morita – Made In Japan) és nagyon szeretem a japán kultúrát. Szóval már csak a cég iránti elkötelezettségből is szerettem volna segíteni Péternek. Ráadásul a szerencse is mellém állt, mert bár nagyon keveset nézek tévét, de belefutottam a Listen To Your Heart című filmbe, ami egy siket kislány és egy pincérként dolgozó zenész fiú szerelméről szól.

Megírtam a szöveg vázlatát angolul, Leander pedig megírta a dalt, kiegészítette a gondolataimat a sajátjaival és felénekelte a Touch Me To Hear Me-t. Elkészült belőle a Sony reklámfilm, Leander pedig megírta a magyar változatát Taníts meg élni címmel, ami azóta is nagyon rezonál az Amigod rajongókban."



Újságíróként igen sok cikked jelent meg az évek alatt. Vannak maradandó élményeid, visszajelzések, amire szívesen emlékszel?


"Igen. Egy időben intenzíven gyűjtöttem a képregényeket és egy személyes átvétel alkalmával megismerkedtem egy tanár házaspárral, akik – miután kiderült, hogy AZ a Szarka József vagyok, aki a Hammerbe írt – elmesélték, hogy a Queensryche Promised Land albumáról írt ismertető alapján megvásárolták a lemezt és életük egyik meghatározó zenéje lett. Akkor hallottak először a zenekarról."



Te ezt az egész szakmát, a zenét és a művészeket is nagyon emberi oldalról közelíted meg. Ez a szakma pedig korántsem ennyire az emberi oldalról szól. Érzed a pozitív visszajelzéseket, hogy ez a jó út?

"A Sony Music-os időkben ugyanezzel a hozzáállással dolgoztam, de akkoriban kevés pozitív visszacsatolás érkezett. De például az éveken át tartó közös munka a Tankcsapdával rendkívül pozitív élmény volt, a mai napig nagyon sokat kapok tőlük emberileg és szakmailag. Most ugyanez működik Cicóval vagy Leanderrel is. Bár én nem vagyok az a nagyon barátkozós, másokhoz közelkerülős ember, de Leanderrel például koncertek után megöleljük egymást, úgy köszönjük meg a közös munkát és az együtt töltött időt. Egyébként pedig nem biztos, hogy onnan, attól kapod vissza a jót, akinek adtad. Én olyan sokat kapok nap mint nap a zenétől, az emberektől, az Élettől, hogy már rég nem foglalkoztat, hogy kitől mit kapok, hanem azon agyalok, hogy mit tudok én beletenni a világba."



Szarka Joseph - Kulcsdalok:
open.spotify.com/user/szarka/playlist/2b4yf7c9mzwY9RTuJumO56


 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
MICHAEL SWEET - Dalpremier az októberi szólóalbumról: Ten
2019. szeptember 18. (szerda) 17:26

A Stryper frontembere, Michael Sweet gitáros/énekes/dalszerző a 90-es évek eleje óta rendszeresen készít szólólemezeket, a 10. önálló albuma pedig Ten címmel jön majd október 11-én. Máris megismerkedhetsz a szöveges videóval kísért harmadik előzetes dallal, a Tennel, amelyben a Fozzy és a Stuck Mojo soraiból ismert Rich Ward gitáros a vendég. A lemezen számos más vendég is játszik: Todd La Torre (a Queensrÿche énekese), Jeff Loomis (Arch Enemy, ex-Nevermore), Andy James, Tracii Guns (LA Guns), Ethan Brosh, Joel Hoekstra (Whitesnake), Gus G. (Firewind), Howie Simon, Marzi Montazeri, Will Hunt (Evanescence), John O’Boyle, valamint Mike Kerr és Ian Raposa a Firstbourne-ból. Michael Sweet: "Szinte minden dalban más és más zenész vendégszerepel. Eredetileg csak néhány vendéget terveztem, de aztán úgy döntöttem, hogy érdekes lenne minden dalba meghívni valakit. Elkezdtem felsorakoztatni a neveket, majd megkerestem őket, és sorba...

MYRATH - Márciusban az önálló turnéjukkal is eljönnek Budapestre
MYRATH - Márciusban az önálló turnéjukkal is eljönnek Budapestre

Shehili címmel még májusban jelent meg a prog/power vonalas tunéziai Myrath új stúdióalbuma, a 2016-os Legacy lemez folytatása. Novemberben a Beast In Black vendégeként érkeznek...

ENTRAILS - Dalpremier a régisulis svéd death brigádtól: The Pyre
ENTRAILS - Dalpremier a régisulis svéd death brigádtól: The Pyre

Rise Of The Reaper címmel október 11-én jelenik meg a 2008-ban újjáéledt svéd old school death metal brigád Entrails hatodik albuma, a 2017-es World Inferno lemez folytatása. Az új...

MEGADETH - Dave Mustaine orvosai nagyon pozitívnak érzik a kezelés hatását
MEGADETH - Dave Mustaine orvosai nagyon pozitívnak érzik a kezelés hatását

Még júniusban derült ki, hogy a Megadeth alapítóját, főnökét, Dave Mustaine-t torokrákkal kezelik, de azóta is folyik a munka az új stúdióalbumon, januárban pedig a Five Finger Death...

OZZY - Négy hét alatt elkészült egy új album
OZZY - Négy hét alatt elkészült egy új album

A The Sunnak adott friss interjújában Ozzy beszámolt arról, hogy elkészített egy 9 dalos új albumot, mindössze négy hét alatt. Mégpedig azután, hogy a rapper Post Malone friss...

PHIL ANSELMO - Egy Pantera tribute turnéról Zakk Wylde-dal: "Miért ne?"
PHIL ANSELMO - Egy Pantera tribute turnéról Zakk Wylde-dal: "Miért ne?"

Phil Anselmo nemrég az egyik chilei Illegals buli előtt adott interjú során azt mondta, hogy ha minden körülmény adott, ő benne lenne a korábban is többször emlegetett Pantera tribute...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS