STABBED - "Igen, a dalok sűrűek, komplexek, a hangulat kényelmetlen..."

Twin Peaks metal - Uzseka Norbert interjúja

2018. január 7. (vasárnap) 12:17

Long Way Down címmel 2017 tavaszán jött ki a Fehérvárról startolt Stabbed zenekar első nagylemeze, amit a szegedi Miracle Sound stúdióban vettek fel Vári Gábor (a Dystopia frontembere) vezényletével. Az alábbiakban Uzseka Norbert interjúját olvashatod el a csapattal, akiket január 12-én élőben is elcsíphetsz a XV. Stagediving Fesztiválon.
(Fotó: Bodnár Dávid)
 


www.facebook.com/stabbedband


A 2017-es év egyik legkellemesebb hazai meglepetése volt a Stabbed debütalbuma. A Long Way Down lemez egy baromi sűrű, súlyos és hangulatos cucc, amelyben épp úgy van prog, mint groove, dark-gót vagy metalcore. Borult anyag, de nagyon hasít. Uzseka Norbert a gitáros-dalszerző Kecskés Attilától és a dobos-szövegíró Potkovácz Márktól próbált kulcsokat kapni a megfejtéshez.


Kezdjük az elején: hogy alakult a zenekar, és mi fontos történt az első albumig?

Attila: "Az első zenekari felállás 2013 nyarára alakult meg Székesfehérváron. Volt négy olyan dalom, amelyeket érdemesnek találtam arra, hogy kitörjenek az addig egyszemélyes 'szobaprojekt' kereteiből és szerettem volna élőben is megmutatni a közönségnek. Kemény munka volt megtanulni a dalokat, ugyanis amit otthon a négy fal között ülve éppen hogy le tudsz játszani, nem biztos hogy egyből makulátlanul megy egy zenekarral élőben. Merész vállalkozás egy prog metal lemezt bevállalni, amikor még a két hangos Sepulturákat se tudod pontosan lejátszani. Bíztunk abban, hogy sikerülni fog, és ez vitt minket előre.

Teljes mértékben el kellett hagyni a komfortzónánkat, hiszen ilyen komplexitású zenét még soha nem játszottunk előtte. Azt is tudtuk, hogy ez a fajta zene egyáltalán nem divatos itthon, és kemény fába vágjuk a fejszénket. Tagcserékre is szükség volt, így tudtuk elérni azt a minőséget, aminél lejjebb nem adjuk. Az első felállásból mindössze Kovács Gergely (gitár), Karamuskó Alex (ének) és jómagam maradtunk meg mára. 2014-ben volt egy dobos cserénk: Kovács Viktor helyét Potkovácz Márk vette át, 2016-ban pedig Demeter Marcell került a basszusgitáros pozícióba Roskó Dávid helyére. Minden szempontból fel kellett nőnünk a projekthez, el kellett hagynunk azt a korábbi zenekarainkból hozott felfogást, hogy 'jó lesz ez itthonra'.

Az önkritika gyakorlására jó módszer volt, hogy felvettük az összes próbánkat és utána napokig elemeztük, mit hogy játszunk, mire kell igazán rágyúrni. Elég ijesztő tud lenni, amikor próbán azt hiszed, mennyire jó vagy, aztán visszahallgatod, és szíved szerint sírva tennéd le örökre a hangszered a szégyentől. Nyáron meghallgattuk közösen a régi felvételeket, és sírva fetrengtünk a röhögéstől. Ezeken túl kellett esni, hogy ne nőjön nagyra az arcunk, és hogy képben legyünk a saját képességeinkkel.

A Submerge EP egy nagyon fontos mérföldkő volt a zenekar életében, először jártunk profi stúdióban, először vettük igazán komolyan magunkat. Ennek megfelelően rendesen tele is volt a gatyánk, de Nóniusz Gáborral és Gaál Csabival igazi élmény együtt dolgozni. Tény, hogy többet szoptunk a felvételekkel, mint Sasha Grey egész karrierje alatt, de így az EP minden szempontból felkészített minket a Long Way Down nagylemezre. Demózás, stúdiózás, később a zenekari marketing, koncertszervezés - ezek mind nagyon nyögvenyelősen mentek az EP idején, de kellettek ahhoz, hogy a nagylemeznél már kicsit rutinosabban haladjunk."



Miért épp Megkéselt vagy Ledöfött lett a zenekar neve?

Attila: "Kiskoromban falun kötelező ünnep volt a disznóvágás, és szerettem volna azt a békés közeget valahogy visszaadni. Egyébként korábban volt egy ambient / post rock stílusú demó dalom, amelynek Stabbed volt a címe, mert annyira fájdalmas és sötét hangulatot árasztott, hogy úgy érezte az ember, mintha szíven szúrnák. Amikor elkezdtem gondolkodni, hogy mi legyen a zenekar neve, átnéztem a demóim címeit, és megakadt a szemem azon, hogy Stabbed. Rövid, velős, jól néz ki leírva, akkor még úgy gondoltam, hogy akár itthon is ki tudják mondani az emberek. Ebben mondjuk tévedtem, mert elég nagy kihívást okoz a kiejtése sokaknak."



Kik/mik hatottak rátok zenei-szövegi értelemben?

Attila: "Azok a bandák befolyásolták zeneileg leginkább a Stabbed világát, akik hozzáállásban meghaladták a korukat annak idején. Gondolok itt a különböző stílusok fúziójára, érdekes, szokatlan megoldásokra, új zenei irányok lefektetésére. Amit például harminc éve a Meshuggah megmutatott, afölött sokan még a mai napig sem tudnak napirendre térni. A Gojira is egy nagy megfejtés, szerintem az elmúlt tíz év legmeghatározóbb zenekara a metal színtéren. A Mastodon pedig úgy keveri a klasszikus elemeket a modern hatásokkal, hogy öröm hallgatni.

Az Opeth vagy a Katatonia fenyegető, megfoghatatlan atmoszféráját is igyekezzük belecsempészni a zenénkbe. Itthonról a Watch My Dying és az Isten Háta Mögött, akik nagyon nagy hatással voltak ránk. Metalon kívül is léteznek stílusok ugyebár, jó dolgokat lehet átemelni pop, hip-hop dalokból, filmzenékből is. A recept egyértelműen az, hogy fogjuk a kedvenceinket, és megpróbáljuk úgy összeilleszteni ezeket az egymástól néha durván eltérő elemeket, hogy kijöjjön valami újszerű, friss, de semmiképpen sem erőltetett végeredmény."

 

STABBED - Long Way Down (a 2017-es album)




Hogy készült az első album? Úgy dalszerzés, mint felvételek.

Attila: "A dalszerzés nálunk úgy néz ki, hogy megírok egy vázlatot az alap riffekkel, és struktúrával, felveszem otthon, bepötyögöm midiben a dobokat hozzá, többnyire siralmasan megkeverem hogy valahogy szóljon, aztán megmutatom a nagyérdemű zenekaromnak. Aztán fogják a srácok, és elkezdik formálni. Kerülhetnek bele új témák, cserélődhetnek a meglévők, teljesen rugalmasan kezeljük a dolgot, de nem jellemző, hogy lényegesen eltérünk a vázlatomtól.

Márk és Alex együtt dolgoznak a szövegeken és énektémákon, mi pedig Gerivel finomítjuk a gitártémákat, készülnek szólók, fillek. Amikor úgy érezzük, hogy kész van egy-egy dal, akkor jöhet a következő fázis: a demózás. Ilyenkor már csak minimális módosításokat végzünk a dalokon, mivel ennek a fázisnak az a lényege, hogy 'kézben' legyen a dal. Gyakorlatilag stúdiókörülményeket 'szimulálunk', mindent úgy demózunk fel, mintha már éles felvétel lenne. Ez segít megszokni a stresszt ami egy felvétellel jár, és valamennyire rutinossá teszi a játékot, mire eljön a stúdiózás.

A nagylemez felvételei hasonló módszerrel folytak, mint ahogy az EP-nél csináltuk. Anyagi megfontolásból a gitársávokat házilag vettük fel, és a nyers sávokat később a stúdióban reampoltuk, így meg tudtunk spórolni viszonylag sok stúdióidőt. A dob és az énekfelvételek a Miracle Sound-ban készültek Szegeden. Gyorsan haladtunk, hála az alapos demózásnak. A keverés és az utómunkák sebessége egészen lenyűgöző volt, mivel Gábor egyből eltalálta, hogy milyen hangzás illik a legjobban a zenénkhez, utólag már csak finomhangolni kellett a dolgot, és igazából pár nap alatt, három változat után mehetett is a 'gyárba' az anyag."



Olvastam, hogy a bemutatkozó Submerge EP előtt kb. minden tagot érte valamiféle baleset. Ez mennyire hatott az albumra?

Márk: "Mivel életünk addigi legkomplexebb zenei kísérletét igyekeztünk megvalósítani, kénytelenek voltunk válaszokat kapni olyan égető kérdésekre, mint: Vajon át tudok-e ugrani egy lábbal ezen a korláton, anélkül, hogy eltörjem a könyökömet? Mi marad a basszusgitáromból, ha az autó hátsó kereke alatt hagyom? Vajon kapok-e robotlábat, amivel könnyedén lejátszom majd a Fear Factory összest, ha elüttetem magam egy autóval? Valamint, ha Márk ilyen könnyen megúszta egy évre a stúdiózást, mi lenne ha én is elüttetném magam egy autóval?! A válaszok természetesen mind hozzájárultak ahhoz, hogy kiadjuk minden idők EGYIK kislemezét, ehhez kétség sem férhet!"

 

STABBED - Vessel (a 2017-es albumról)




Szerepelt az album Vessel dalában Rieckmann Tadeusz is, a Dalriada dobosa, a Sunwharf frontembere. Ő hogy került képbe, és mennyire volt szabadkeze a rábízott énektéma kapcsán?


Márk: "Tadot jó pár éve a zenekar barátjának mondhatjuk, és nem mellesleg lakótársként is boldogítottuk egymást egy darabig... (nevet) Mindenképp akartunk a lemezre egy Zámbó Jimmy feldolgozást, s ahhoz Tad segítségét kértem, mint tapasztalt szakértőét, de ez különböző okok miatt végül nem jött össze. Viszont ha már úgy is éppen a konyhában söröztünk, a zenekari titoktartást sutba dobva megmutattam neki az utolsó félkész dalt, amihez szövegem volt, de semmilyen dallam nem ugrott be. Erre nekiállt ezt az Alice in Chains-es témát tolni a post-rock alapra, és eldobtam az agyam. Ezzel a dallal szerintem megint sikeresen házasítottunk három olyan stílusjegyet - post-rock, grunge, groove metal - amit ritkán látunk elegyedni, de mi már csak ilyen korcs fajzatok vagyunk."



Eltelt már némi idő a Long Way Down megjelenése óta. Mai fejjel milyennek érzitek?


Attila: "Szeretjük még mindig, csak játszani már picit unjuk. Így utólag nekem kicsit öntörvényűnek és hektikusnak tűnik, talán jobban is, mint amennyire szerettem volna, de ennek ellenére nagyon büszke vagyok ránk, és a stúdió munkájára is. Ez egy lépcsőfok volt a következő szint elérése felé. Rengeteg dolgon változtatnék, de nem foltozgathatjuk örökké a régi dolgainkat, előre kell nézni, és haladni. Abban biztos vagyok, hogy a következő lemez egy érettebb, dalszerzési szempontból kiforrottabb, egységesebb irányt fog mutatni."



És milyen visszajelzések érkeztek rá?

Márk: "Hála az ország egyik legjobb stúdiójának és Vári Gábor félelmetes szakértelmének, ez a lemez úgy megdörren, hogy bármelyik nyugati produkció mellé odarakhatod. Ez nagyban hozzátett ahhoz, hogy átmenjen a sajtó szűrőjén. Igen, a dalok sűrűek, komplexek, a hangulat kényelmetlen, de még az is elismerte a profi színvonalat, aki egyébként nem érti, mit akarunk ezzel a zenével.

Egyébként úgy látom, hogy régen csak simán meghallgattuk, amit éppen a kezünkbe nyomtak, és elfogadtuk, hogy akkor ez a Slayer, ez a Machine Head, ők ilyenek. Most már ha nem tudjuk előzetesen berakni valami dobozba, hogy akkor ez most metalcore, vagy melodeath, vagy retroposztutópikusreaggecore, akkor nem tudjuk szimplán elfogadni annak, ami, zenének."

Attila: "Nekem az tetszett a legjobban, mikor, miután itthon általában nehezen emészthetőnek aposztrofálják az új lemezt, addig külföldön volt egy kritika, amelyben azt írták, hogy kommersz lett az EP-hez képest, hogy eladtuk magunkat ezzel a popos iránnyal..." (nevet)



Pedig nekem is úgy tűnik, hogy ezzel az albummal külföldön is volna keresnivalótok. Van ilyen irányú próbálkozás?

Attila: "A külföldi lemezkritikák alapján sokkal jobban értik és értékelik kinn, amit csinálunk, szóval igen, abszolút van keresnivalónk, de egyelőre kevés sikerrel. Rengeteg kiadót megkerestünk a sajtócsomagunkkal, de visszajelzés alig érkezett. Természetesen nem adjuk fel, továbbra is küldjük az anyagainkat, és próbálunk kapcsolatokat kiépíteni a határokon túl is.

Első körben a szomszédos országokban keresünk hozzánk hasonló hozzáállású zenekarokat, és azért cserébe, hogy szervezünk nekik bulit Magyarországon, mi is mehetünk majd hozzájuk játszani. Kis lépésekben hódítjuk meg a világot! (nevet) Idén kicsit átírjuk a sajtócsomagot, hogy egyszerűbb, rövidebb, és designosabb legyen, aztán futunk még egy kört a kiadókkal."



Az albumnak iszonyatosan erős hangulata van, de sem a zenét, sem a szövegeket nem lehet könnyen megfejteni. Adtok némi támpontot?

Márk: "David Lynch fanatikusként az egyértelműség nem kenyerem. Ugyanazt a formulát igyekszem alkalmazni a szövegek terén, mint a rémtörténet írók nagyjai (pl. H.P. Lovecraft, Thomas Ligotti). Ha nem mutatsz meg mindent, csak sejtetsz és nyitva hagysz ajtókat a szabad értelmezésnek, az beindít egy kreatív folyamatot a hallgató részéről. Amit te képzelsz hozzá, mindig félelmetesebb lesz, mint amit készen eléd raknak, mert a tiéd, rólad szól. Szerintem a tudatalattinál nem létezik félelmetesebb szörnyeteg, ami szintén csak képekben, absztrakciókban kommunikál, ezért igyekszem a szövegeimmel ezt az álomszerű hatást elérni. Amit pedig valójában elérek, az általában a fejvakarás mások részéről, de legalább én jól szórakozom! (nevet)

Jogos kérdés, hogy itthon ki fogja ezeket angol nyelven megérteni és kielemezni, erre annyit tudok mondani hogy ha senki nem csinálja, nem is fog kialakulni a közönsége, mi pedig úgyis csak azt tudjuk csinálni, ami jön belőlünk. Ha mindenképp szeretnél kulcsot valamelyik ajtóhoz, akkor a Long Way Down című dal Chris Cornell és Chester Bennington elvesztése kapcsán nem is lehetne aktuálisabb. A depresszió nem egy hangulatingadozás, vagy akaratgyengeség, hanem komoly betegség és sokan félreértik. Szinte észrevétlenül furakszik be a résnyire nyitott ajtón és ha teret engedsz annak, hogy az élet folyton a halál gondolatáról szóljon, idő előtt fog mindent elrabolni tőled.

'Came in you left the door unlocked, with a smile I decrease, the room will fall. You should’ve save me for the last, now there is nothing holding me back'
."

 

STABBED - Lataris (a 2017-es albumról)




És mit jelent az, hogy Lataris?

Márk: "Ismét csak a mitikus hatást akartam elérni egy olyan szóval, aminek tetszett a hangzása, női névre emlékeztet, de van egy baljós, okkult felhangja. Ez a dal egyébként a nők elleni erőszak kapcsán íródott, ami szintén olyan téma, amiről kevesen mernek beszélni, de szerencsére egyre nagyobb teret kap a közbeszédben. Sajnos közvetlenül tapasztaltam, mennyire tehetetlennek érzi magát az ember, amikor egy szerettét zaklatják, és mennyire nincs kihez fordulni, hiába segítenél. A dal ezt a hétköznapokba befurakodó erőszakos atmoszférát, félelmet és kiszolgáltatottságot idézi meg."



Az elképzelhetetlen, hogy valaha magyarul is énekeljetek?

Márk: "Nem elképzelhetetlen, de nem is akarom mindenáron erőltetni. Alapvetően erre a nyelvre van ráállva az agyam, ha meghallok egy új dalt, a szavak angolul jelennek meg a fejemben, nem magyarul. Elég sokat éltem külföldön, és talán az lehet a dolog mögött, hogy amikor egy másik nyelven gondolkodsz, nem működnek bizonyos cenzúrák, sokkal szabadabban tudok olyan dolgokról beszélni, amik amúgy nehezen mennének. Nem kizárt, hogy egyszer eljutok arra a bátorsági szintre, hogy magyarul is ki merjem fejezni magam, de ehhez rengeteg technikai kísérletezés szükséges."



Mik a következő lépések a Stabbed útján? Lesznek-e koncertek, készülnek-e új dalok?

Attila: "Január 12-én fellépünk a Dürerben a Stagediving Fesztiválon, többek között a Watch My Dying és a Cadaveres társaságában. Tavaszra szerveződnek a koncertek, és két buli erejéig csatlakozunk az Omega Diatribe-hoz is vidékre. Elkezdődtek közben az új nagylemez munkálatai, egy dal zenei alapja már készen van, most éppen a dalszöveg és énektéma megírása történik hozzá.

Annyit elárulhatok, hogy egy kis frissítés várható zeneileg: sokkal inkább dallamos és emészthetőbb végeredmény várható reményeink szerint. Több időt fogunk szánni a dalok megírására, és formáljuk, amíg kedvünk tartja. Úgy vettem észre, hogy könnyebb zúzdákat írni, mint fülbemászó dallammeneteket, szóval most is nagy a feladat, és ismét a határainkon túlra célzunk."



A Wacken Metal Battle-ről van kedvetek beszélni?

Márk: "Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy egy másfél éve működő zenekart érdemesnek tartottak erre a megmérettetésre. Az pedig külön öröm volt, hogy egyáltalán nem jellemezte feszült hangulat, sőt jobban éreztük magunkat, mint sok fesztiválon. Családias volt, támogató és megerősítő, mind a többi banda, mind a zsűri és közönség reakciói alapján.

Még az sem tudott minket kizökkenteni, hogy a kínai állványom ledőlt a színpadról és pont úgy landolt hogy Marci gitárkábelét kettévágta a műsor közepén! (nevet) A Nova Prospect győzelmének pedig külön örültem, egyrészt mert a színtér egyik legőszintébb produkciójának tartom, másrészt 10 év után igazán megérdemelték, hogy kinyíljanak nekik ezek az ajtók."



A Facebook oldalatokról az jön le, hogy amennyire agyas meg komplex a zene, annyira őrültek tudtok lenni, ha összekerültök. Melyik volt előbb?


Attila: "Az elején voltak arról beszélgetések zenekaron belül, hogy legyen egy komoly, morcos image-ünk, ami illik a zenéhez. Ez - szerencsére - kudarcba fulladt, mert egyszerűen nem tudjuk, és nem is akarjuk meghazudtolni önmagunk. Szerintem az a legjobb üzenet a közönséged felé, ha nem egy álarcot mutatsz, hanem önmagad adod. Igen, meglehetősen kretének vagyunk, nagyot szoktak nézni azok a bandák, akik először játszanak velünk. Hangos, alpári, altesti humor, rettenetes szóviccek, bizonyos alkoholszint felett meztelenkedés a jellemző ránk, és imádjuk egymást verbálisan lealázni egy-egy poén kedvéért. Mindemellett ha szükséges, teljes komolysággal tudunk hozzáállni a dolgokhoz."



Az is érdekelne, hogy ti magatok milyen emberek vagytok civilben, mivel foglalkoztok, ilyesmik. S persze, hogy Márk hogyan került a Budapest Katalógusba?

Márk: "Marcit leszámítva mindannyian az informatika különböző ágazatain tevékenykedünk, és szabadidőnkben családalapítás, lakáshiteltörlesztés, vagy havi telefoncsere helyett minden megtakarításunkat egy underground zenekarba toljuk, mert az környezetbarát. A Budapest katalógus pedig úgy jött, hogy épp az Apáthy szikla környékén kirándultam, amikor a Spotify bekeverte a St. Angert, és úgy éreztem, ezzel a pergődob hanggal nem tudok tovább együtt élni, ezért inkább levetem magam a mélybe. Szerencsére Szöllősi Matyi barátom éppen arra járt és felajánlotta, hogy lefotóz, ha cserébe nem ugrok. Természetesen az emberi hiúság mindig győz mindenek felett!" (nevet)

(Kaptár fotók: Frigyer Sylvia Photography)

stabbed.hu



 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
KÁRPÁTIA - Trianonra emlékeznek az új albummal: 1920
2020. február 19. (szerda) 08:39

1920 címmel megjelent és végig is hallgatható a Kárpátia új lemeze.  "A trianoni tragédia századik évfordulójának évében megjelent lemez olyan dalokat tartalmaz, amelyeket korábban még nem dolgoztak fel. A CD megrendelhető a zenekar online boltjában." A legutóbbi rockos Kárpátia album a 2019 áprilisában kiadott Egyenes gerinccel volt.   www.facebook.com/Karpatiazenekar KÁRPÁTIA - (1920) (a 2020-as album) KÁRPÁTIA - 1920 01. Lesz-Lesz-Lesz 02. Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom 03. Mindent vissza! 04. Erdély induló 05. Kassán a szél 06. Az est harang 07. Igazságot Magyarországnak 08. Nem lehet azt parancsolni senkinek 09. Fenyő-fenyő 10. Bús magyarok imádsága      

SHAKRA - Jön a svájci hard rockerek új albuma, dal- és klippremier: Fireline
SHAKRA - Jön a svájci hard rockerek új albuma, dal- és klippremier: Fireline

Mad World címmel február 28-án jelenik meg a 25 éves jubileumát ünneplő svájci hard rocker Shakra új stúdióalbuma, amely már a harmadik lemezük lesz az öt év kihagyás után 2014-ben...

USEME - Jön a harmadik album, új dal: Mindenből a Semmibe
USEME - Jön a harmadik album, új dal: Mindenből a Semmibe

Üveghely címmel márciusban jön ki a Useme zenekar harmadik albuma, a lemez legfrissebb előzetese pedig a szöveges videóval kísért Mindenből a Semmibe dal. Csongor Bálinték első lemeze...

DEPRIVED OF SALVATION - Hazai régisulis death metal, itt az első album!
DEPRIVED OF SALVATION - Hazai régisulis death metal, itt az első album!

Decemberben egy 3 tételes EP-vel (Destined To Rot) mutatkozott be a régisulis, svédes death metalt játszó budapesti Deprived Of Salvation, most pedig már végig is hallgathatod az első...

ARCHAIC - Jótékonysági koncert a Dürerben: Thrashin' For Charity
ARCHAIC - Jótékonysági koncert a Dürerben: Thrashin' For Charity

Március 3-án az Archaic, a Stonedirt és a Wolverine Blues Brothers (Entombed tribute) a Dürer Kertben ad jótékonysági koncertet - egy rajongó megsegítésére. Archaic: "Miklós Csaba...

MUDFIELD - Közös dal Leanderrel, premier: A jobbik részem
MUDFIELD - Közös dal Leanderrel, premier: A jobbik részem

Kelet népe címmel február 21-én jelenik meg a szeghalmi Mudfield második albuma, a tavaly februárban kiadott Sárrét lemez folytatása, aznap pedig lesz lemezbemutató buli is a szeghalmi...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS