WINTERFYLLETH - Interjú a pogányságról, a Brexitről, a jövőt fenyegető harcokról

Milán Péter interjújának szerkesztett változata az évvégi Hammerben jelent meg

2017. március 12. (vasárnap) 09:56

The Dark Hereafter címmel tavaly szeptemberben jelent meg a folkkal átitatott black metalt játszó brit Winterfylleth ötödik albuma, az alábbiakban pedig elolvashatod Milán Péter interjúját, amely a gitáros/énekes Chris Naughtonnal készült. Az interjú szerkesztett változata a decemberi-januári HammerWorldben jelent meg.
 



www.facebook.com/Winterfylleth

 
A 2007-ben alakult angol Winterfylleth a skandináv black metal nyomdokain indult el, de lassanként kialakították a maguk irányvonalát. A gyors, sodró tempók mellett lassabb, monumentális témákat is használó zenekar idén ősszel az ötödik lemezt adta ki The Dark Hereafter címmel.


Szeptember végén jelent meg az ötödik Winterfylleth album, a The Dark Hereafter. "Csupán" 40 perces, de ez az eddigi legkompaktabb anyag, jól összefoglalja a zenekar lényegét. Ha összehasonlítanád az új lemezt a korábbiakkal, milyen különbségekre világítanál rá?

„Úgy gondolom, hogy pályafutásunk e szakaszában már tudjuk, hogy milyen a Winterfylleth hangzása, tehát az egyetlen különbség a lemezről lemezre történő dalszerzés terén kisebb megközelítésbeli változásokban mutatkozik meg; de nem olyan változások ezek, mintha stílust váltanánk vagy készítenénk egy elektronikus albumot. Variálunk a tempókon, a lemezen szereplő lassabb vagy gyorsabb számok arányán, különféle énektechnikákat vagy stílusokat használunk: ezek jelentik a változtatások egy részét, amelyeket a zenekari fejlődésünk során alkalmaztunk.

Ami a lemezhosszt illeti, ez nem szándékos döntés eredménye. Elégedettek voltunk ezekkel a dalokkal és így akartuk megjelentetni őket. Emellett úgy gondoltuk, hogy a szerzemények elég erősek, megállnak a maguk lábán. Most, hogy egy ilyen rövidebb, tömörebb albumot adtunk ki, ez azt jelenti, hogy 12 hónapon belül akár egy újabb lemezzel jelentkezhetünk."



Gyors szélvésztempók, fogós gitártémák jellemzik a legtöbb Winterfylleth dalt. Hogy "ragadjátok meg" ezeket a dallamokat, amelyek a számok központi elemei?

„Ami a dalszerzést illeti, Nick és én írtuk az eddigi lemezek legjavát. Mi állunk elő az első dalötletekkel, szólókkal és riffekkel, és hagyjuk, hogy a többiek is hozzátegyék ezekhez a magukét. Az otthoni stúdiómban sok előzetes felvételt készítünk, felvesszük a dalokat, megvizsgáljuk a szerkezetüket, a hangulatukat; megnézzük, hová kellenek szólók és további rétegek, építkezünk a demófelvételekből. Távozása előtt Mark is sok dalt írt egyedül, és ezeken is ugyanezen módszer szerint dolgoztunk. A vizuális részt, a borító illusztrációit inkább Simon és Dan felügyeli. Jó szemük van a képi világhoz és ahhoz a témához, amivel e téren foglalkozunk."



Csak egy bizonyos időszakban írtok - egy-egy album előtt - vagy máskor is születnek új témák?

„Valójában mindig írunk a zenekarban. Majdnem minden héten próbálunk és legalább egyszer egy héten megpróbálunk zenét is írni. Ha nem állítod magad ilyen jellegű kihívás elé, akkor nem hiszem, hogy valaha is lesz időd arra, hogy kritikusan állj hozzá ahhoz az anyaghoz, amit közvetlenül akkor írsz, amikor hozzáfogsz egy új albumhoz. Bármi is szülessék zeneíráskor, dolgozunk rajta, élesítjük, majd, amikor eljön az idő, kiválasztjuk a legjobb dalokat a lemezhez."

 



A Green Cathedral egy hosszú, lassú, epikus tétel. Hogy született?

„Nem hinném, hogy e dal esetében bármilyen titkos módszert követtünk volna a folyamat során. Mark Deeks és én írtuk meg ezt a számot egyetlen nap alatt egy egészen egyszerű riffből, ami épült és épült. Sok dalunk riff-orientált, tehát egy hatásos, erőteljes riff minden dal sarokköve. Amikor valaki előjön egy ilyen riffel, ez lesz a kiindulópont, és mindegyikünknek a segítségére van abban, hogy megtaláljuk azt az irányt, ahová haladhat a dal. Sok dalunk arra a különleges gitárjáték-stílusra és hangolásra épül, amit az évek során találtunk ki, emellett a riffekre is, melyeket igyekszünk hangulatossá és a 'sajátunkká' tenni.

Ritkán használunk barré-akkordokat a dalainkban, inkább nyitott akkordokat, zúgó hangokat, és 2-3 gitárréteget, a zene hangulata érdekében. Arra is hajlunk, hogy a szóló és ritmusgitár-témákat egyetlen gitárrészbe olvasszuk (ez egy olyan technika, melynek elsajátítását érdekesnek találta Dan, amikor belépett a zenekarba), így marad hely a dalok további szólókkal, harmóniákkal, atmoszférikus részekkel való rétegzésére."



Mark Wood gitáros mindjárt a The Divination Of Antiquity felvételei után távozott a Winterfylleth soraiból. Mi volt döntésének oka? Utódja Dan Capp, aki már készített borítókat, illusztrációkat zenekarok számára.

„Mark távozásában nem volt semmi drámai, egyszerűen csak más jellegű zenei törekvései vannak. Ezen kívül elég messze is lakik a zenekar többi tagjától, így sokszor nem volt könnyű megoldani, hogy velünk próbálhasson. Dan mindig is közel állt a zenekarhoz mint barát és közreműködő. Valamennyi előző lemezünk külcsíne Dan munkája, valamint a pólómintáink 95 %-a is. Így tehát Mark 2014-es, év végi távozása után könnyedén folytattuk tovább Dannel. Dan egy nagyon jó szólógitáros, ismerte is a zenét, emellett egy kreatív ember a vizuális művészetek és a dalszerzés terén. Számomra tehát könnyű volt a döntés, Dan igazán jól illik a csapatba, és abban is biztos vagyok, hogy aki látott minket élőben, az meg tudja mindezt erősíteni."
 


WINTERFYLLETH - The Divination Of Antiquity (a 2014-es album címadó tétele)


 


A skandináv black metal a Winterfylleth fontos hatása. Ezen kívül milyen egyéb hatásaitok vannak?


„A skandináv black metal egy része fontos számunkra (Enslaved/Ulver), de másutt fontosabb inspirációkat is találtunk. Black metal Európa egyéb részeiről, más metal műfajok, mint például a doom/death, a brit szigetek régi zenéje, népzene, történelem, költészet, hogy csak néhányat említsek. Legfőképpen pedig a szépség és az áhítat, ami a természetben található. A tájak és a 'Zöld katedrális', amire utalunk a The Dark Hereafter lemezen."



Miben látod a különbséget a Winterfylleth és a hasonló jellegű 90-es évekbeli black metal zenekarok között?


„Már majdnem 30 év telt el jó néhány stílusteremtő black metal album születése óta, és azóta láttuk, hogy a műfaj népszerűbb annál, mint amilyennek, szerintem, az előfutárok látni szerették volna. Láttuk, ahogyan az image-et és az ötleteiket bandák ezrei használták fel mindenfelé, és bizonyos mértékig még a populáris kultúrában is ez történt. A sajtó és az akadémikus gondolkozás szeretné megpróbálni kiherélni, racionalizálni mindezt a saját érdekeiért, és én úgy gondolom, hogy ez az egész azt a célt szolgálja, hogy az műfajból eltávolítsák a misztikusságot és a veszélyt, pont azokat az elemeket, amelyek a legtöbb rajongót az irányzathoz vonzották.

Ami bennünket illet, mi 15-20 évvel a műfaj eredeti zenekarai után alakultunk, és nem feltétlenül az ő farvizeiken akarunk evezni. Dalokat kell írnunk és problémákkal kell szembenéznünk oly módon, amely a mai viszonyok közepette releváns. Így, a fentebb elmondottak mellett, a műfajnak számunkra másképp kell megjelennie. Remélhetőleg mi ezt különleges és autentikus módon műveljük, máskülönben nem a magunk művén dolgozunk. Nincs értelme a régi zenekarok zenéjét és ötleteit lemásolni, és úgy vélem, nekünk mindezt egy olyan irányba kell kimozdítani, ami megfelel a mai időknek."



Annak idején hogy találtátok ki a Winterfylleth nevet?

„Azt hiszem, Simon állt elő a névvel még a legelső próbánkon. Számomra ez egy olyan kifejezés volt, ami összefogta mindazokat a dolgokat, amelyekről a zenekar szól: ősz, változás, természet, történelem és régi angolság."



Az a szó, hogy "pogány" gyakran előkerül olyan zenekarok kapcsán, mint a Winterfylleth. Mit jelent számodra "pogánynak lenni"?

„A pogányságot általában rosszul használják a Winterfylleth kapcsán. Azt hiszem, mielőtt az emberek elkezdtek olyan kifejezéseket használni mint 'atmoszférikus black metal' és hasonlók, a 'pogány' egy figyelemfelhívó kijelentés volt mindazon bandák számára, amelyeknek a dalai kevésbé voltak lo-fi-hangzásúak, a természetről, a történelemről vagy az örökségről szóltak, vagy rúnákat, kelta szimbólumokat használtak. Ami a Winterfylleth-et illeti, mi soha nem akartunk 'pogány zenekar' lenni, inkább egy szociálisan és kulturálisan érzékeny zenekar, amely a modernitás problémáit boncolgatja, összekapcsolva a történelemmel.

Én magam ateista vagyok, sokkal inkább, mint 'pogány', bár sok ember, számos orgánumban, felcserélhetőnek tartja ezeket a fogalmakat. Ha olyan értelemben használjuk a pogányság fogalmát, hogy vallásellenes vagyok, valamint mindazokra az emberekre, akik kapcsolatban állnak a személyes történelmükkel, történetükkel, szülőföldjükkel, akkor lehet, hogy helytálló lenne. De örülök, ha nem használjuk ezt a címkét a Winterfylleth-re."
 


WINTERFYLLETH - The Dark Hereafter (a 2016-os album címadó tétele)


 


Mire utaltok a The Dark Hereafter címmel? Egyfajta másvilágot jelent?


„A zenekar minden lemezén természetről szóló téma állt a középpontban, és az új album sem tér el ettől, azon kívül, hogy valamelyest más perspektívából közelíti. Emellett, mint mindig, politikai és társadalmi kérdéseket is tárgyalunk a témában, afféle 'második értelmezésként' a szövegeken belül. Ami a szövegeket és a koncepciót illeti... A címadó The Dark Hereafter arról szól, hogy a pénzsóvár, hataloméhes kormányzati döntéshozó rendszerünk milyen erőteljes reakciókat váltott ki azokon a helyeken, amelyeket megtámadtunk, bombáztunk vagy más módokon próbáltunk a befolyásunk alá vonni. A voltaképpeni 'sötét másvilág' ebben az esetben a terrorizmus behatolása a társadalmunkba és a felfordulásé, kimozdítottságé azoknak az országoknak a lakossága körében, ami a kormányaink beavatkozásainak az eredménye.

A Pariah's Path nem kertel abban az értelemben, hogy ki kellene közösítenünk az úgynevezett vezetőinket azért, amit a világgal tesznek. Az Ensigns Of Victory arról szól, hogy mindig van egy gonosz a háború lobogói mögött. Elküldjük csapatainkat más országokba a kormány parancsainak engedelmeskedve (általában azt színlelve, hogy megvédjük otthonainkat és családjainkat a zsarnokságtól), mindezt pedig úgy adják elő, hogy 'elvisszük a demokráciát' a szóban forgó országba, vagy 'felszabadítjuk őket' a diktátori uralom alól stb. A zászlónk általában a rendszer gonosz tettének az erejét jelenti, amelyet leszúrunk a földbe, miután győzelmet arattunk a helyiek fölött (általában erő alkalmazásával). Ez a zászló aztán a kiszipolyozás szimbóluma lesz; hogy megszerezzük erőforrásaikat, nem pedig nemes célok érdekében.

Az album egyik fő tétele, a Green Cathedral azt taglalja, hogy miként kellene tekintenünk a lokalitásra a globalizmussal szemben a napi gyakorlat során; hogy mi módon tudjuk csökkenteni a jövő fenyegető környezeti harcait. Sok globális üzleti érdek annyira felelőtlen és pazarló, hogy nekünk, embereknek, vissza kell venni tőlük a hatalomból, hogy józan döntéseket hozhassunk az életünkben. Ha nem vásárolunk tőlük, vagy nem vesszük igénybe a szolgáltatásaikat, akkor nem fogják tudni kivágni az erdőket, vagy annyi szemetet termelni és kárt okozni."



Az új album utolsó dala egy Ulver klasszikus: a legendás Bergtatt nyitószáma. Furcsa, hogy sok kritikaíró nem ismerte fel a dal eredetét, még nagy magazinok és webzine-ek sem. Kinek az ötlete volt ez a feldolgozás?

„Először is köszönjük, hogy felismerted a feldolgozást! Egy ideje már terveztünk egy újabb feldolgozást és vakartuk a fejünket, mitévők is legyünk. Először a dobosunk, Simon tört lándzsát e dal mellett, mivel a Bergtatt a személyes kedvence – ahogyan valamennyiünkkel ez a helyzet. Millió Mayhem, Darkthrone, Burzum feldolgozás létezik, mi viszont valami mást akartunk, de olyasmit, ami zenekarként becses is számunkra, és jelentőségteljes a tekintetben, hogy honnan jöttünk.

Mindig is egy olyan átiratot képzeltünk el, ami különbözik a megszokottól, anélkül, hogy túl messzire kóborolna a forrásanyagtól. Ily módon átültettük az ó-dán szöveget angolra azon fordítás alapján, amit az Ulver tett közzé a Trolsk Sortmetall Boxban. Sok időt töltöttünk azzal, hogy, mintegy tiszteletadásképpen, megpróbáljuk a mi verziónkat úgy előadni, hogy az a minél hívebb legyen az eredetihez – nagyon elégedettek vagyunk a végeredménnyel."
 


WINTERFYLLETH - Led Astray In The Forest Dark (Ulver, a 2016-os albumról)


 


Kezdettől fogva szép tájképeket tesztek fel a borítókra. Hogy választjátok ki a felhasználandó fotó(ka)t?

„Nos, az új lemez borítóján ismét Simon fotója látható, aki egy kitűnő fotós. Ezt a képet az első látogatása során készítette az osztrák Alpokban, pár évvel ezelőtt. Olyan komorság és rossz előjel áradt a képből, hogy tökéletes választás volt ehhez a lemezhez. Ez megtöri a brit szigetekről származó képek használatának hagyományát, de ez a kép bizonyult a megfelelő választásnak. Szövegeinkben globális témákat érintünk, így nem érezzük szükségesnek, hogy mindig a szülőföldünkhöz kötődő képeket kell használnunk. Emellett, ez csak egy óriási fotó! Ugyanakkor egy pimasz utalás is a Bergtatt lemezre az Ulver feldolgozás kapcsán."



Az utóbbi idők egyik legtöbbet emlegetett témája Anglia kilépése az Európai Unióból? Mi a témáról a véleményed és mit gondolsz, hogy alakul majd országod jövője, ha Anglia kint lesz az EU-ból?


„Ha követted a pályánkat vagy az interjúinkat az évek során, akkor tudod, hogy én és mi mindannyian nagyon szókimondóan nyilatkoztunk az EU gonoszságaival kapcsolatban; a globális oligarchia és a társadalom fölötti hegemónia kapcsán általánosságban. Az utolsó lemezünk 2014-es, de azóta már látjuk is a borzalmasan negatív hatásait annak, amit az EU romló valutája okoz az Eurozóna 2-3 legnagyobb országában. Olaszország, Spanyolország, Franciaország és korábban Görögország mind ennek a romló pénzügyi és politikai rendszernek a kezében voltak.

A fiatalok munkanélküliségi rátája nagyon súlyos ezekben az országokban (van, ahol a 45-50 %-ot is eléri), és az a tény, hogy az EU olyan lépésre szánta el magát, hogy megakadályozza Görögországot abban, hogy demokratikus úton maguk határozzák meg országuk pénzügyi jövőjét, elég ahhoz, hogy lássuk, kik is ők valójában: egy oligarchia, amelynek a szorítása gyengül azokon az embereken, akiket uralni akarnak. Mindazonáltal a görögöket megterhelték egy olyan adóssággal (akaratuk ellenére), amit egy generáció alatt sem fognak tudni kifizetni. Hogy lehet ezt tisztességesnek vagy igazságosnak nevezni?

Én a magam részéről örülök, hogy a honfitársaink többsége átlátott a negatív fordulatokon és aszerint döntöttek, ami szerintük a legjobb a jövőbeli demokráciánk számára, és kilépnek. Nem vagyok olyan naiv, hogy azt gondoljam, ez a döntés nem lesz kihívások nélkül, de úgy érzem, hogy ez a lépés most lehetőséget ad nekünk a harcra, távol a centralizált EU-uralomtól. Még ha úgy is tűnik, hogy megpróbáljuk ezt minél jobban elodázni, de ez már egy másik történet...

A Brexit következménye, ahogyan az egész szavazási folyamat lezajlott, számomra egy keserédes fejlemény. Minden téren megosztó folyamat volt, és személyesen érzem az ország választójoggal nem rendelkezők negatív érzelmeit – kitöréseiket a közösségi médiában és másutt is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy honfitársaink 48 %-a elidegenedett egy olyan rendszertől, amire szavaztak. Láttuk, hogyan osztott meg családokat, barátokat egy olyan probléma, amelyet annyira túlpörgettek, hogy lehetetlen volt helyesen szavazni, hacsak nem tanulmányoztad évek óta a kérdést és álltál közel hozzá. Remélem, meg tudjuk majd oldani közösen a problémát, mindnyájunk érdekében, és oly módon, amely figyelembe veszi a 48 % nézeteit is, akik nem értettek egyet ezzel, mivel én nem akarok egy kettéosztott országban élni ennek eredményeképpen.

Az emberek azt is elfelejtik, hogy volt egy széles spektruma a politikai nézeteknek a 'maradni' és 'menni' szavazás kapcsán, ahol nem mindenki ugyanazon okok miatt szavazott ugyanarra, amire szavazott. Ez egy összetett kérdés, de hinnünk kell a demokráciában most, hogy mindannyian megszólaltunk, de továbbra is értelmesen kell döntenünk. A belső egység és az Európával való együttműködés kapcsán egyaránt. Mint zenekar számára, bármilyen döntés is születik, annak megfelelően kell majd navigálnunk a turnék, utazások kapcsán, de úgy gondolom, hogy ez a szavazás inkább elvi kérdés volt, mintsem a saját érdekekről szólt. Nem értek egyet azokkal a zenekarokkal, akik teljesen abból kiindulva szavaztak, ami azon érdeküket szolgálta, hogy a legkönnyebb feltételekkel turnézhassanak Európában. Számomra ez egy teljesen önző és sekélyes álláspont egy nagyon komplex és az életünket megváltoztató kérdés kapcsán."



Európa a legsúlyosabb problémákkal néz szembe a második világháború óta. Szerinted hová fog vezetni a problémák egyre növekvő mértéke (különös tekintettel a bevándorló-kérdésre), figyelembe véve az EU öngyilkos politikáját?

„Korábban már említettem, hogy a The Dark Hereafter megtestesíti a rossz politika következményét, valamint azt a bizonytalanságot, hogy 'mi jön legközelebb'. Úgy vélem, rémisztő és bizonytalan időket élünk az EU és a globális külpolitika következményeképpen és szerintem az (általában katonai) beavatkozásunk más országok népeinek az életébe három fő dolgot eredményez:

1. Hogy a multinacionális vállalatok megtömjék a zsebüket az általunk 'felszabadított' területek természetes erőforrásai révén, vagy szerződésekkel újjáépíthessék azokat a városokat és épületeket, amelyeket a hadseregek leromboltak.

2. Hogy karitatív, jószolgálati munkát végző emberek életét kockáztassák annak érdekében, hogy megvédjék honfitársainkat, akik idegenben vannak, miközben valójában vállalati zsoldosokként küldik oda őket, akik az első pontban szereplők érdekeiért dolgoznak.

3. A rossz külpolitika folytán, az életükben bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt, sok embert szakítanak ki otthonából, közösségéből. A külpolitikát messziről irányítók soha nem találkoznak ezekkel a kiszakított emberekkel, és soha nem kapnak kérdéseket, hogy miért teszik, amit tesznek, és nem is vonják őket felelősségre.

Ez az egész nagyon is komoly realitásokhoz vezet majd ezen kiszakított emberek számára az Eurozónában, s a kialakult politikai zűrzavarban el is fognak veszni, amit az idejövetelük okoz. Végül pedig soha nem is fognak olyan helyet találni, amit otthonuknak nevezhetnének. Amikor politikai zűrzavarról beszélek, ezt úgy értem, hogy sok egyéb vonatkozása is van annak, amit az emberek, a média vagy a politikusok vetnek fel a tömeges migráció nemzetbiztonsági kockázata kapcsán. Terrorista csoportok harcosokat küldhetnek menekültekként, akik aztán 'alvóügynökökként' lesznek itt, a társadalmainkban. Akár hiszed, akár nem, ezek a kiszakított emberek ott fogják találni magukat a politikai örvényben, aminek okozója az, hogy Európába való érkezésük minden velejárójával meg kell birkózniuk, és ez elkerülhetetlenül konfliktusokhoz fog vezetni.

Úgy gondolom, hogy bármi is fog történni, az elmondottak következményeképpen a világ ma már egy kisebb és még inkább klausztrofób hely, és a hozzánk hasonlóan szociálisan gondolkozó embereken múlik, hogy megvitassák ezeket a problémákat a normális emberekkel, hogy értelmesen tudjunk konfrontálódni mint választók vagy lobbista-csoportok, ahelyett, hogy félelmet gerjesztünk a közösségi felületeken. Ugyanakkor az idő számítása értelmében végül minden kiderül, mi pedig mérlegeljük majd a kilátásokat, és annak fényében reagálunk majd, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a zenekar számára."

Az interjú szerkesztett változata eredetileg a decemberi-januári HammerWorld magazinban jelent meg.

 

WINTERFYLLETH - Pariah's Path (a 2016-os albumról)


 



 

 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
MICHAEL SWEET - Dalpremier az októberi szólóalbumról: Ten
2019. szeptember 18. (szerda) 17:26

A Stryper frontembere, Michael Sweet gitáros/énekes/dalszerző a 90-es évek eleje óta rendszeresen készít szólólemezeket, a 10. önálló albuma pedig Ten címmel jön majd október 11-én. Máris megismerkedhetsz a szöveges videóval kísért harmadik előzetes dallal, a Tennel, amelyben a Fozzy és a Stuck Mojo soraiból ismert Rich Ward gitáros a vendég. A lemezen számos más vendég is játszik: Todd La Torre (a Queensrÿche énekese), Jeff Loomis (Arch Enemy, ex-Nevermore), Andy James, Tracii Guns (LA Guns), Ethan Brosh, Joel Hoekstra (Whitesnake), Gus G. (Firewind), Howie Simon, Marzi Montazeri, Will Hunt (Evanescence), John O’Boyle, valamint Mike Kerr és Ian Raposa a Firstbourne-ból. Michael Sweet: "Szinte minden dalban más és más zenész vendégszerepel. Eredetileg csak néhány vendéget terveztem, de aztán úgy döntöttem, hogy érdekes lenne minden dalba meghívni valakit. Elkezdtem felsorakoztatni a neveket, majd megkerestem őket, és sorba...

MYRATH - Márciusban az önálló turnéjukkal is eljönnek Budapestre
MYRATH - Márciusban az önálló turnéjukkal is eljönnek Budapestre

Shehili címmel még májusban jelent meg a prog/power vonalas tunéziai Myrath új stúdióalbuma, a 2016-os Legacy lemez folytatása. Novemberben a Beast In Black vendégeként érkeznek...

ENTRAILS - Dalpremier a régisulis svéd death brigádtól: The Pyre
ENTRAILS - Dalpremier a régisulis svéd death brigádtól: The Pyre

Rise Of The Reaper címmel október 11-én jelenik meg a 2008-ban újjáéledt svéd old school death metal brigád Entrails hatodik albuma, a 2017-es World Inferno lemez folytatása. Az új...

MEGADETH - Dave Mustaine orvosai nagyon pozitívnak érzik a kezelés hatását
MEGADETH - Dave Mustaine orvosai nagyon pozitívnak érzik a kezelés hatását

Még júniusban derült ki, hogy a Megadeth alapítóját, főnökét, Dave Mustaine-t torokrákkal kezelik, de azóta is folyik a munka az új stúdióalbumon, januárban pedig a Five Finger Death...

OZZY - Négy hét alatt elkészült egy új album
OZZY - Négy hét alatt elkészült egy új album

A The Sunnak adott friss interjújában Ozzy beszámolt arról, hogy elkészített egy 9 dalos új albumot, mindössze négy hét alatt. Mégpedig azután, hogy a rapper Post Malone friss...

PHIL ANSELMO - Egy Pantera tribute turnéról Zakk Wylde-dal: "Miért ne?"
PHIL ANSELMO - Egy Pantera tribute turnéról Zakk Wylde-dal: "Miért ne?"

Phil Anselmo nemrég az egyik chilei Illegals buli előtt adott interjú során azt mondta, hogy ha minden körülmény adott, ő benne lenne a korábban is többször emlegetett Pantera tribute...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS