TARJA - "Nagy álmom, hogy egyszer magyar nyelven énekelhessek..."

A szeptemberi HammerWorldben megjelent Tarja-interjú

2017. február 1. (szerda) 15:52

Ma este a Barba Negrában mutatja be The Shadow Self című új albumát az ex-Nightwish énekesnő, Tarja Turunen. A szeptemberi HammerWorld magazinban jelent meg Gyuricza Barbi alapos interjúja Tarjával, amit most a itt, a honlapon is elolvashatsz

A mai koncert várható menetrendje:
19.00 - kapunyitás
19.30 - AnVision
20.20 - Devilfire
21.15 - Tarja


 




A finn Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen egyetlen év leforgása alatt három lemezt is kiadott, melyek közül a két utóbbi 2016 nyarán látott napvilágot. Mindez akkor is rendkívüli teljesítmény, ha a 2015-ös Ave Maria – En Plein Air albumon csupa klasszikus dal, pontosabban 12 Ave Maria feldolgozás szerepelt. A 2005 óta szólóban dolgozó énekesnővel a két részletben kiadott friss anyag - az elsőként megjelent bónusz EP, a The Brightest Void és a The Shadow Self album - apropóján beszélgetett Gyuricza Barbi, de nem csak zenéről.




Mikor és hol születtél?


„1977. augusztus­ 17­­­­­-én,­­­­ egy Kitee nevű városban, Finnország­ban (u­­­gyan­­­itt született a Nightwish ­­két tagja, Tuomas és a gitáros Emppu - Gy. B.). Két fiútestvérem van, egy öcsém és egy bátyám. Elég nagy a korkülönbség köztünk, a fiatalabb tesóm és köztem öt év, a bátyám pedig hét évvel idősebb nálam."



Milyennek mondanád a gyer­­­­­­­­­­mekkorodat? Babusgat­­­­tak,­ mint­­­ egyedüli lányt, vagy meg kel­­­­­­lett vívnod a magad harcát a családban?


„Mindannyian nagyon különbözőek vagyunk, de szerencsére nem kellett harcolnom a tesóimmal. A bátyám mindig is védelmezett, és azt is megmutatta, hogy mi a jó és mi a rossz az életben. Ennek ellenére érzelmileg inkább az öcsémhez, Tonihoz kötődtem, aminek az is oka lehet, hogy ő egy igazán szuperérzékeny ember. Timo bátyám pedig minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami ahhoz kell, hogy gondját viselje a nála fiatalabbaknak.

2003-ban vesztettük el az édesanyánkat, egyedüli nő lettem a családban, az én igazi szerepem ekkor erősödött meg. A gyermekkorom azonban nagyon boldog és igazán különleges volt, egy varázslatos erdőben nőttem fel Finnország középső részén, még szomszédaink sem voltak. Azt nem mondanám, hogy egy farmon éltünk, de a körülmények mégis olyanok voltak; minden oldalról erdő vett körül minket.

Az iskolában viszont öt éven keresztül én voltam az osztályban az egyedüli lány. Csak én és a fiúk, akik nagyon sokat bántottak, terrorizáltak. A zene volt az egyedüli menedékem. Azok valóban nagyon nehéz évek voltak számomra. Ekkor jöttem rá, hogy a gyerekek milyen kegyetlenek is tudnak lenni egymáshoz, és nagyon féltem attól, hogy az én lányom is hasonlóan jár majd, de szerencsére nem így történt."



Pontosabban mit értesz azon, hogy a zene volt a menedéked?

„Számomra a zene mindig nagyon fontos volt. Elég hamar rátaláltam, hat évesen már zongorázni tanultam, 8-9 évesen pedig beiratkoztam zeneiskolába is. A klasszikus zene tehát a gyermekkorom óta jelen van az életemben, de dalokat írni is elég hamar elkezdtem. Az is tudatos döntés volt a részemről, hogy zenét akarok tanulni. 15 évesen kezdtem el a klasszikus énekesi pálya felé orientálódni, akkor vettem az első énekóráimat. A hangom is akkor kezdett változni, és egyszerűen imádtam, ahogy kialakult a jelenlegi hangszínem.

16-17 évesen már tudtam, hogy profi énekes szeretnék lenni. Arról viszont szó nem volt, hogy ez egy heavy metal zenekarban történik meg, mindaddig, amíg a Nightwish be nem lépett az életembe. Ez is egy óriási, de gyönyörű változás volt az életemben, egy nagyszerű kihívás, aminek meg akartam felelni. Én már csak ilyen vagyok, keresem az újabb és újabb bizonyítási lehetőségeket. Tulajdonképpen a Nightwish volt életem legnagyobb kihívása, de azt is megléptem."




Ezek szerint gyermekkorodban egyáltalán nem is hallgattál metal zenét?


„Az 1996-os csatlakozásomig szinte egyáltalán nem. Talán a Metallica volt az egyetlen, ami eljutott hozzám, csakis pop/rock zenét hallgattam. A metal világát csak később fedeztem fel. Ezért is volt óriási élmény számomra, hogy engem, a klasszikus tanulmányokat végzett fiatal lányt ilyen könnyedén befogadott a metal közönség. Mivel mindig is nagyon őszinte voltam a hátteremet illetően, így mindenki tudhatta, hogy honnan érkezem, mégis elnézőek voltak velem.

Manapság persze már a metal zene az egyik legnagyobb inspirációm. Ebben az a legszebb, hogy ha elég nyitott vagy a világra, a világ dolgaira, akkor rengeteg mindennel megismerkedhetsz, ami hatással lehet rád. Nagyszerű érzés volt, amikor a klasszikus hangversenyekről ismert arcokat először fedeztem fel a metalos szólókoncertjeimen, de ugyanezt fordítva is megélem. Ez egy csoda, egy olyan élmény, amiért valóban érdemes élni!"



Térjünk vissza egy kicsit a tanulmányaidhoz! A Sibelius Akadémia hallgatója voltál, ami az egyetlen finnországi zenei egyetem, egyben Európa egyik leghíresebb iskolája. Ezért döntöttél a Sibelius mellett?

„Igen, de az is fontos szempont volt, hogy akkor még Finnországban akartam maradni, így ténylegesen ez volt számomra az egyedüli lehetőség. A Sibeliusra nagyon nehéz bejutni; ismerek olyanokat, akik 7-8 éven keresztül próbálkoztak - sikertelenül. Éppen ezért óriási elismerés és lehetőség volt számomra, hogy sikerült, alig akartam elhinni.

Pár év után azonban Németországba, Karlsruhéba költöztem, hogy ott fejezzem be a tanulmányaimat. Azt azonban el kell mondanom, hogy operát sosem tanultam, ez egy széles körben elterjedt félreértés. Én klasszikus lírai éneket tanultam, de amikor ez elhangzik, mindenki az operára gondol. Lírai énekesként arra tanítottak meg, hogy hogyan kell Schubert és Schumann dalokat előadni, vagy például az Ave Mariát."



Max Lilja, aki korábban az Apocalyptica tagja volt, jelenleg pedig a zenekarodban játszik, szintén a Sibelius hallgatója volt. Vele ott ismerkedtél meg?


„Ha jól tudom, az Apocalypticás srácok is akkor jártak az Akadémiára, amikor én, de ez egy elég nagy iskola, ahol nem igazán találkozol a többiekkel. Több épületből áll a kampusz, a különböző szakos hallgatók teljesen elkülönülnek egymástól, így az énekesek és a csellisták maximum ebédidőben futhattak össze. Max-szal csak jóval később ismerkedtem meg, amikor csellistát kerestem a koncertjeimhez."

 




A Nightwish időszakból mi a legkellemesebb emléked?


„Őszintén szólva, talán az utolsó közös koncertünk, ami a Hartwall Areenában volt Helsinkiben. Ha jól tudom, mi voltunk az a finn zenekar, amelyik elsőként léphetett fel ott, ráadásul telt ház előtt, ami óriási siker és hatalmas elismerés volt. Nagyon izgultam a koncert előtt, és akkor még nem tudtam, hogy ez lesz az utolsó közös fellépésünk. Ennek ellenére ma is azt mondom, hogy az egy csodálatos koncert volt, minden árnyoldala ellenére is egy gyönyörű élmény."



Mire vagy a legbüszkébb a Nightwish időszakból?


„Talán a munkámra, és arra, amit elértem a zenekarral. Én voltam az egyik első klasszikus énekesnő a metal zenében. És természetesen büszke vagyok azokra a dalokra is, amelyek velem születtek meg."



Azt el tudod képzelni, hogy valaha is színpadra lépj - akár csak egy különleges koncert erejéig - a Nightwish-sel?


„Nem, és ebben teljesen biztos vagyok, mivel egyáltalán nem is érdekelne egy ilyen lehetőség." Az elégtétel számodra, hogy tízből kilenc Nightwish rajongó a veled készült dalokat, pl. Ghost Love Score, Nemo, Wishmaster, The Pharaoh Sails To Orion stb. tartja a legjobbaknak?

„Nem is tudom. Mindannyian kü­­lönbözőek vagyunk, a zenehallgatás pedig szubjektív dolog, mindenkinek más tetszik, mindenkinek más az ízlése. Én magam nem követem már a zenekar munkásságát, nem hallgattam meg az azóta kiadott lemezeiket, és az sem igazán érdekel, hogy engem, vagy valamelyik másik énekesnőt tartják a legjobbnak a zenekar történetében. Én tudom, hogy mit értem el velük, hogy milyen dalok születtek velem, és csakis ez érdekel. Erre pedig nagyon büszke leszek életem végéig."



Tuomas tényleg olyan zsarnoki természet, ahogy egyesek mondják?

„Szóval Holopainen zsarnok lenne? Hmmm... Ezt nem igazán szeretném kommentálni, de az biztos, hogy minden pletykának van valami alapja."



Nézzük az aktuális történéseket! Nagyon termékeny időszak van mögötted, hiszen egy éven belül már a harmadik lemezzel rukkolsz elő. Az első a tavalyi Ave Maria volt, idén júniusban kijött a The Brightest Void, egy 9 dalos "bónusz" EP, nemrég pedig megjelent a The Shadow Self album is. Mi indokolta ezt a kiadvány-cunamit?


„Valóban nagyon energikus két év van mögöttem. Nagyon jól éreztem magam, a zenekarom és a magánéletem is rendben van, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen kreatív időszakot élhettem meg. Amikor a The Shadow Self anyagán kezdtem dolgozni, kiderült, hogy túl sok dal született. Egyetlen albumban gondolkodtam, de amikor nekiláttam kiválogatni a számokat, rájöttem, hogy egyik dalt sem engedném el szívesen, mert szerintem mindegyik erős lett. Beszéltem erről a kiadóval, és közösen döntöttünk arról, hogy akkor legyen két önálló lemez. Abban állapodtunk meg, hogy a Brightest Void amolyan bónuszanyag lesz, a Shadow Self pedig egyfajta negatív-pozitív vagy árnyék-fény dolgot képvisel, épp mint a jin-jang a kínai filozófiában. Több dala is nagyon személyes üzenetet hordoz, a belső sötétséget jeleníti meg, ami egy gyönyörű sötétség, hiszen lehetővé tette számomra, hogy minden érzésemet zenévé alakítsam.

Sajnos ezt nem minden zenész teheti meg a karrierje során, pedig szerintem fontos lenne, hogy mindent kiírjunk magunkból. Áldásnak tartom, hogy nekem sikerült. Amikor végeztünk a lemezzel, éreztem, hogy ez az én pillanatom, megszületett az az album, amire annyira vágytam. Ez talán a legkeményebb hangzású lemez a szólókarrierem során, de ezek az energiák jelen voltak a magánéletemben is, azaz szükségem volt rá, hogy zenébe ültessem át őket. Most, hogy mindkét lemezt a kezemben tarthatom, nagyon örülök ennek a lehetőségnek, főleg azért, mert így nem kell több évet várnom arra, hogy az összes új dal megjelenjen.

Az Ave Maria album pedig egy megvalósult álom volt; nagyon keményen dolgoztam lírai énekesnőként az elmúlt időszakban. Azért is, mert szerintem ezáltal a rock műfajban is még jobb lehetek. A klasszikus éneklés terén kialakított készségemet sem akarom elveszíteni, mert szerintem erre mindig szükségem lesz."



Úgy fogalmaztál, hogy a Brightest Void amolyan bónuszalbum. Ezért is került fel rá három feldolgozás: a House Of Wax című Paul McCartney szerzemény, a Goldfinger című James Bond filmzene és a Paradise, amit a Within Temptation Hydra albumán hallhattunk veled?

„Igen. Úgy éreztem, hogy a feldolgozásoknak inkább egy ilyen bónuszalbumon van létjogosultsága. A Paul McCartney dalt már évek óta szerettem volna elénekelni, mert első hallásra beleszerettem, Max Lilja pedig nagyszerű munkát végzett vele. McCartney általában pozitív dalokat ír, és ez is egy gyönyörű történet, viszont elég komor és melankolikus.

A Goldfinger kapcsán el kell mondanom, hogy hatalmas James Bond rajongó vagyok, és egy finn televíziós eseményen volt először lehetőségem arra, hogy előadjam ezt a dalt. Azonnal beleszerettem, így több tavalyi koncertemen is elővettem. Mivel a közönségnek is tetszett, úgy döntöttem, hogy felteszem a lemezre. Énektechnikailag nem egy könnyű dal, de nagyon élveztem a felvételét."






Van egy feldolgozás a Shadow Self albumon is, a Supremacy a Muse-tól...

„Ennek nagyon egyszerű oka van: a Muse az egyik legfontosabb inspirációm volt az elmúlt időszakban, sokat hallgattam őket, és nagyon tetszik, ahogy dalok írnak. A Supremacyt is elég nehéz elénekelni, de ahogy már említettem, szeretem a kihívásokat. Biztos vagyok benne, hogy ez volt az egyik legnehezebb dal, amit valaha is felénekeltem, de imádtam a stúdiózás minden pillanatát."



Az An Empty Dream ugyancsak egy filmből ismert, a Co­razon Muerto-ból. Ezek szerint a filmes világ iránti vonzódásod nem merül ki a James Bond történetekben...

"Valóban nem, de ez azért egy egészen más történet. Többször kaptam már filmzenés felkéréseket, s olyan is volt, hogy már a tárgyalásokat is elkezdtük, de végül ezek sehova nem vezettek. A filmes világ ezért számomra sokáig csak álom volt. Aztán egy argentin ügynökség azzal keresett meg, hogy írjunk közösen egy dalt egy készülő filmhez. Ez lett az An Empty Dream, de hasonló filmes inspiráció nyomán született a Witch-Hunt is. Nagy álmom, hogy egyszer egy egész filmhez én magam írhassam meg a zenéket."






A metal közönség mennyire fogékony erre az elektronikus hangzásra, ami a szólómunkáidat jellemzi?

„A metal közönség nagyon pozitívan áll a dolgaimhoz, tőlük mindig megkapom a tiszteletet, sosem kellett szenvednem azért, hogy nőként próbálok helyt állni ebben a világban, de azért sem, hogy milyen stílust képviselek. Számomra a rock és a metal világa óriási váltást jelentett a korábbi énemhez képest, és amikor húsz éve beléptem ebbe a közegbe, törekedtem is arra, hogy megtartsam az egyéniségemet, a saját stílusomat.

Ez a metal rajongókból ez tiszteletet váltott ki, ami számomra azért is nagyszerű élmény, mert ugyanezt a tiszteletet a pop vagy dance stílusban egyáltalán nem látom. Szoktam is mindig mondani, hogy nekem vannak a leghűségesebb rajongóim, hiszen bármibe is fogok, mindig ott vannak mellettem. A metal zene közönségét nagyon különleges és nagyon tiszteletre méltó emberek alkotják."



Az új dalaidban több közismert vendég is szerepel. Sharon ugye adott volt, de itt van Alissa White-Gluz, Michael Monroe, illetve Chad Smith dobos a Red Hot Chili Peppers-ből. A te ötleted volt velük dolgozni?


„Mindaz, ami megvalósul a lemezeimen, az én ötletem. Ez az egyik nagyszerű előnye annak, ha szólista vagy. Szabadon követheted az álmaidat és vágyaidat, bármilyen újdonságot kipróbálhatsz. Minden egyes vendég jelenlétének megvan a maga oka, leginkább az, hogy a dalok az ő személyüket követelték meg. A Your Heaven and Your Hell-t együtt írtuk Michael Monroe-val (a finn Hanoi Rocks legendás énekese - a szerk.), amit többen azért is nehezen hisznek el, mert sokkal több benne a rock'n'roll, mint bármiben, amit eddig írtam. De ez azért alakulhatott így, mert amikor a dal született, Michael Monroe ott volt mellettem, ezt hozta ki belőlem a személyisége.

Michaelt a The Voice Of Finland során ismertem meg, ami egy tévés tehetségkutató. Több éven keresztül dolgoztunk együtt abban a műsorban, s nagyon jó barátok lettünk. Chadet pedig a basszusgitárosom, Kevin Chown mutatta be, évekkel ezelőtt. Mindig elmondta, hogy ha van számára egy jó dalom, csak hívjam, és a rendelkezésemre fog állni. Így is történt, végül talán öt dalt is feljátszott.

És ott van még Alissa (az Arch Enemy énekesnője - a szerk.), meg a Demons In You című dal... Szerintem tökéletesen illik hozzá. Én meg sem próbálnám azt, amit Alissa csinál a hangjával. Azt gondolom, vele is egy nagyon jó párost hoztunk össze."


TARJA & ALISSA - Demons In You (a 2016-os Tarja lemezről, a The Shadow Selfről)



Az Ave Maria album kapcsán is lenne egy kérdésem, ugyanis az egyik dal zenéjét a magyar Farkas Ferenc írta. Van bármilyen más személyes vagy művészi kapcsolatod hazánkkal?

„Nem igazán tudok ilyesmivel büszkélkedni. Amikor ahhoz az albumhoz elkezdtem keresgélni a dalokat, rengeteg Ave Maria verziót találtam, ezeknek csak egy részét ismertem korábbról. Schubert Ave Mariáját persze mindenki ismeri, de azon kívül a többség talán egy-kettőt ismer, pedig valóban rengeteg létezik.

Farkas Ferenc szerzeménye számomra is meglepetés volt. Biztos vagyok abban, hogy Magyarországnak nagyon gazdag a klasszikus zeneirodalma, és jó is lenne felfedezni, de eddig még nem volt rá sem időm, sem lehetőségem. Sajnos egyelőre azt az embert sem találtam meg, aki bemutathatná nekem ezt a világot. Az is nagy álmom, hogy egyszer magyar nyelven énekelhessek nektek! Szerintem a magyar egy gyönyörű nyelv, de abban is biztos vagyok, hogy számomra óriási kihívás lenne magyarul énekelni."



Olyan speciális karácsonyi koncertre gondolsz, mint amilyennel megfordultál például Romániában?


„Talán igen. Azokat a koncerteket mindig is nagyon szerettem; az adventi időszak teljesen kikapcsol és megnyugtat. Ha a korábbi évek karácsonyi koncertjeire gondolok, mindig érzem a vágyat, hogy milyen jó lenne újra egy ilyen turnéra indulni. 2016-ban viszont erre biztosan nem lesz lehetőségem, mert decemberben még a Shadow Self lemezbemutató turnéján leszünk. De remélem, hogy a következő években újra sort keríthetünk egy karácsonyi sorozatra, és akkor talán Magyarországra is eljuthatok egy ilyen programmal. Ezek az események mindig nagyon különlegesek, és szeretném ha a magyar rajongóim is átélhetnék ezt."



Szemmel láthatóan nagyon sokat adsz arra, hogy mindig elegáns legyél a színpadon, és többször láttalak már valamilyen fűzőben énekelni. Technikailag hogyan lehet ezt megoldani? Hiszen köztudomású, hogy a fűző összepréseli a tüdőt.

„Ez igaz, de itt egy kicsit csalok! (nevet) Azok a fűzők, amiket a színpadon viselek, valójában nagyon kényelmesek. Rugalmas anyagból készülnek, ezért egyáltalán nem szorosak. Speciálisan nekem készítik ezeket a ruhákat, ügyelve arra, hogy semmi se akadályozzon a színpadon. A kényelem amúgy nagyon fontos szempont nálam, az otthoni viseletemben például csakis ez számít."






És hogy állsz az ékszerekkel? Ha jól tudom, van saját kollekciód is...

„Igen van egy saját márkám. A finnországi Union Designnal együtt alkottam meg két éve, Clouds a neve. Most egy újabb kreáción dolgozunk, és remélem, hogy hamarosan megjelenhetnek azok is. Az ékszerek nagyon fontosak számomra, szerintem a nőiesség kifejezésének egyik eszköze az ékszer."



A hétköznapokban, amikor nem dolgozol, mi a kedvenc időtöltésed?

„Szabadidőről mostanában nem nagyon beszélhetünk, hiszen egy 4 éves kislánynak vagyok az édesanyja. Ha épp otthon vagyok, akkor figyelnem kell a családomra, a háztartásra. Ha mégis el tudok egy kicsit szakadni a házimunkától, akkor szívesen ülök le megnézni egy jó filmet. Szeretek utazgatni is, és ha nyaralásról van szó, akkor mindig a tenger mellé megyünk, mert a férjemmel van egy közös hobbink, a búvárkodás. Nagyon szeretek a víz alatti világban gyönyörködni."



A párkapcsolatodat nem akar­­­­nám feszegetni, mert ez mégiscsak abszolút magánügy, de az érdekelne, hogy mi fogott meg a férjedben, Marcelo-ban?


„A türelme, és az, hogy mindig le tud csillapítani. Néha engem is megszáll ez az előadói őrület, amikor megijedek az előttem álló feladatoktól. Sokszor túl stresszes vagyok miattuk, és hiába van kiegyensúlyozott, boldog magánéletem, ilyenkor mégis sikítani lenne kedvem! (nevet) Marcelo ilyenkor mindig segít, megnyugtat, ő az, aki képes elérni, hogy feleslegesen ne stresszeljem magam. A nyugalom szigetét jelenti számomra. Talán el sem tudja képzelni, hogy mennyire szükségem van rá."



Eddig Argentínában éltetek, de úgy tudom, hogy most vissza akartok térni Európába. Ennek mi az oka?

„Nagyon egyszerű: a kislányunkat beírattuk egy iskolai előképzőbe. Eddig mindenhova vittem magammal, stúdióba, turnékra, fesztiválokra... Minden országot megjárt velem, két éve Magyarországra is elkísért. Az előképző miatt azonban most már nem tud velem jönni. Ki kellett találnunk, hogy hogyan is lehetne ezt a legjobban megoldani. A turnézásról nyilván nem akartam lemondani, hiszen ez az életem. Ugyanakkor egyben anya is vagyok, ezt a feladatomat sem szeretném elhanyagolni.

Mivel a legtöbb koncertem továbbra is Európában van, ezért úgy döntöttünk, hogy visszaköltözünk a kontinensre, méghozzá Spanyolországba. Európán belül már nem olyan nagyok a távolságok, könnyebb megoldani, hogy a turné alatt is láthassam a lányomat. Közben persze összetörik a szívem, mert imádtam Argentínát, az ottani kultúrát. Buenos Aires egy gyönyörű város, imádtam ott élni! Nagyon boldog voltam ott, ezért igyekszem továbbra is fenntartani a kapcsolatot az országgal, az ottani barátokkal, és persze a családdal is. Most már úgy érzem, hogy félig argentin, félig finn lettem."



A turnék alatt Marcelo lesz a főállású apuka?

„Igen, ez a megfelelő kifejezés erre a helyzetre. Mindannyiunk számára újdonság lesz, de azt is megbeszéltük, hogy Marcelo és a kislányom minden hétvégén utánam repülnek. Hétfőn azonban vissza kell térnie az iskolába. Tudom, hogy vannak egyéb lehetőségek is, Skype, Facetime és a többi, de ebbe még bele kell rázódnom. Biztos, hogy nagyon nehéz lesz, és tudom, hogy sokat fogok sírni emiatt, ahogy a kislányomnak is hiányozni fog az anyukája. De már annyi mindenen mentünk együtt keresztül, hogy szerintem ezt is meg fogjuk tudni oldani."



Ha a kislányod idővel énekes akarna lenni, támogatnád ebben a tervében, vagy más jövőképet ajánlanál neki?

„Azt szeretném, ha megtalálná a saját szenvedélyét az életben, bármi is legyen az. Ha atléta akar lenni vagy más sportoló, ha festő, énekes, dobos, akármi, az az ő választása lesz. Én is meghozhattam a saját döntésemet, hiszen a szüleim, bár volt kapcsolatuk a zenével, de nem voltak zenészek. Én voltam az első a családban, aki a zenét hivatásának választotta. A szüleim végig mellettem álltak és támogattak, és én is ezt fogom tenni a lányommal."


Gyuricza Barbi interjúja eredetileg a szeptemberi HammerWorld magazinban jelent meg.



 

Hozzászólások

[017137]
lackovkin
foleg ha meg tudna is magyarul...mert ha bemagol egy szoveget,az meg nem magyarul lesz enekelve...csak bemagolva...
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
BRIAN MAY - Szívrohama volt a Queen gitárosának
2020. május 25. (hétfő) 13:12

Szívrohamon esett át, de már jobban van Brian May, a Queen gitárosa. "Sokkoló volt ezt megélni. Azt hittem, egészséges fickó vagyok. Negyven percen át éreztem nagy fájdalmat a mellkasomban, a karjaimban és erősen izzadtam. A csodálatos orvosom személyesen szállított be a kórházba" - idézte fel Brian May abban a videóban, amelyet hétfőn tett fel a közösségi oldalára.   Mint elmesélte, a szívroham előtt egy héten át komoly fájdalmai voltak gerince alsó részében, az ülőidegében, és MRI-vizsgálatot is végeztek rajta. Megjegyezte: olyan volt, mintha egy csavarhúzót szúrtak volna a hátába. Szörnyű, ijesztő fájdalmat érzett, ami sokkoló volt számára, és ez vezetett a szívrohamhoz. "A kórházban elvégeztek rajtam egy érrajzolatot, vagyis a vérereim röntgenvizsgálatát. Az orvosi stáb megállapította, hogy három artériám záródott el, ami miatt felvetődött egy nyitott szívműtét...

MAN ON MAN - A Youtube leszedte a Faith No More billentyűs meleg projektjének videóját
MAN ON MAN - A Youtube leszedte a Faith No More billentyűs meleg projektjének videóját

Pár nappal ezelőtt jelentette be új projektjét a Faith No More billentyűse, Roddy Bottum, és akkor be is mutatta a Man On Man első klipes dalát, a Daddy-t, amit azóta letiltott a Youtube....

ARCHAIC - Eldöntötték: nem keresnek új énekest, négyesben folytatják
ARCHAIC - Eldöntötték: nem keresnek új énekest, négyesben folytatják

Még május elején jelentette be Jósa Tamás énekes, hogy kiszáll a thrasher Archaic-ból, a csapat pedig némi tanakodást követően úgy döntött, hogy nem keresnek új énekest, Erdélyi...

JOURNEY - Újra teljes a felállás, megvannak a kirúgott tagok utódai
JOURNEY - Újra teljes a felállás, megvannak a kirúgott tagok utódai

Az még márciusi hír volt, hogy a legendás arénarocker Journey megvált Steve Smith dobostól és Ross Valory basszusgitárostól - üzleti és jogi nézeteltérések miatt. Az 1973 óta...

STABBED - Groove-os, progos metal súly, új EP a budapesti csapattól: Never Here
STABBED - Groove-os, progos metal súly, új EP a budapesti csapattól: Never Here

Never Here címmel megjelent és végig is hallgatható a groove-os, progos, súlyos metalt nyomató Stabbed új EP-je, a 2017 tavaszán megjelent Long Way Down album folytatása. Az egyik dalhoz...

FLOOD IN THE DESERT - Lemezelőzetes új dal érkezett: Egy új nap virrad ránk
FLOOD IN THE DESERT - Lemezelőzetes új dal érkezett: Egy új nap virrad ránk

Egy új nap virrad ránk címmel egy szöveges videóval kísért friss dallal jelentkezett a budapesti Flood In The Desert. A 2008-ban alakult heavy metal banda 2015-ben adta ki az Árvíz a...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS