DELAIN - "10 éves koromban a Spice Girls és a Metallica volt a két kedvencem"

Gyuricza Barbi interjúja eredetileg az októberi HammerWorldben jelent meg

2016. december 21. (szerda) 12:01 | utoljára módosítva: 2016. december 21. (szerda) 14:33

Idén két alkalommal is játszott Magyarországon a Charlotte Wessels énekesnő vezette holland Delain, és egy új albumuk is kijött Moonbathers címmel a nyár végén.


Gyuricza Barbi a holland szimfo-metal csapat énekesnőjével készített egy alapos interjút, ami eredetileg az októberi HammerWorld magazinban jelent meg, most azonban itt, a honlapon is elolvashatod.


 



www.facebook.com/delainmusic



Mikor és hol születtél?

„Zwollében, ami egy közepes nagyságú vá­­ros Hol­landiában. 1987. má­­­­­­­­­jus 13-án születtem, tehát 29 éves vagyok."



Milyennek mondanád a gyer­­­­­­­­­­mekkorodat?


„Van egy bátyám, aki másfél évvel idősebb nálam, és van egy három évvel fiatalabb húgom is, vagyis a családunk elég nagynak számított, legalábbis Zwollében. Boldog gyerek voltam, és a zenének nagyon fontos szerepe volt a mindennapjainkban. A szüleink mindenben támogattak bennünket, pedig eléggé más volt az érdeklődési körünk. Én például már nagyon fiatal koromban zenélni szerettem volna, s a szüleim sosem tiltottak ettől, mindenben mellettem álltak. Ennek ellenére a középiskola után jelentkeztem az egyetemre, elvégeztem az alap- és a mesterképzést is. Sosem mondták, hogy ezt várnák el tőlem, de úgy éreztem, hogy erre szükség van ahhoz, hogy továbbra is bízzanak bennem, és hogy lássák, felelősségteljesen gondolkodom. Nagyon örülök, hogy így döntöttem."



Ezek szerint a tanulással nem voltak nehézségeid?

„Mondhatjuk, hogy elég jó tanuló voltam, legalábbis 14 éves koromig mindig 'A' minősítést kaptam (Hollandiában ez felel meg a legjobb érdemjegynek – Gy. B.). Utána egy kicsit megváltoztak a dolgok, de én magam is. Elég sokat eljártam otthonról, buliztam, és az alkoholt is felfedeztem magamnak. Egy évet meg is kellett ismételnem a suliban, s ez volt az a pont, amikor felismertem, hogy ez így nem mehet tovább. Gondolj bele, egy év alatt a kitűnőből olyan mélyre süllyedtem, hogy újra kellett járnom egy osztályt.

Tudtam, hogy nagyon rosszul szerepeltem az iskolai teszteken, és hogy nem tanultam eleget, de nem gondoltam volna, hogy ennyire rossz lenne a helyzet. Úgyhogy megtapasztaltam az érem mindkét oldalát. A középiskolát tehát egy plusz évvel tudtam csak elvégezni, de utána egyből jelentkeztem az egyetemre, azt viszont elég jó eredménnyel fejeztem be. Nem voltam végig teljesen kitűnő, azt szerintem senki sem tudja megcsinálni, de nem volt rám panasz."



DELAIN - We Are The Others (a 2012-es We Are The Others albumhoz)


 



Ha jól tudom, jazz-énekesnek tanultál, s voltak klasszikus ének tanulmányaid is. Így van?


„Azt hiszem, erről muszáj egy kicsit mesélnem, hogy megértsd a hátteret. A városban, ahol felnőttem, a zenei oktatás eléggé a klasszikus vonalon mozgott. Mindössze kétféle éneklési stílust lehetett tanulni, a klasszikust, és minden mást, amit ők jazznek hívtak. Éppen ezért nem is azt mondanám, hogy jazz-énekesnek tanultam, habár ez szerepel a papírjaimban, inkább úgy mondanám, hogy ezeket a könnyedebb éneklési stílusokat sajátítottam el.

Tulajdonképpen a tanárom tanácsolta, hogy vegyek klasszikus órákat is, ha a későbbiekben énekléssel szeretnék érvényesülni. Ezért jelentkeztem arra a kurzusra, amelynek most már valóban érzem az előnyét, de akkor rettenetesen utáltam. Gyűlöltem a tanáromat is, aki a saját speciális módszere szerint akart tanítani, miközben én inkább arra vágytam, hogy magam fedezzem fel a klasszikus éneklésben rejlő lehetőségeket. Mivel egyre inkább az derült ki, hogy a zenét illetően eléggé eltérőek az elképzeléseink, végül ott is hagytam. Ma azonban már elismerem, hogy tényleg nagyszerű tanár volt, csak nem nekem való."




Voltak fellépéseid is jazz- és klasszikus énekesként?

„Néhány, ahol elsősorban klasszikus dalokat adtam elő. Akkoriban kezdte kinőni magát ez az énekesnős szimfonikus metal, és egyre többen próbálgatták magukat a színtéren. Nekem is tetszett, s amikor volt egy fellépésem valami kisebb nyitott színházi esten, vagy talán egy iskolai rendezvényen, akkor egy áriát és egy szimfonikus metal dalt adtam elő. A következő reggel három sms-re ébredtem, olyan emberektől, akiket egyáltalán nem is ismertem. Mindhárman azt szerették volna, ha csatlakozom a zenekarukhoz.

Nekem is tetszett az ötlet, így rövid időn belül több csapatban is megfordultam. Persze, ezt meg­előzően is voltak próbálkozásaim. 14 éves lehettem, amikor a legjobb barátommal már dalokat írtunk és egy közös sulibandát is alapítottunk. Még egy-két helyi bárban is felléptünk. Ezt nyilván nem lehetett még igazi zenekarnak nevezni, de voltak céljaink, és tettünk is azért, hogy megvalósuljanak az álmaink.
Mostanában gyakran kérdeznek arról 13-14 év körüli lányok, hogy mit kell tenniük, ha egy szimfonikus metal bandában szeretnének énekelni. Mindig azt válaszolom, hogy csatlakozzanak bármilyen zenekarhoz, próbáljanak ki mindenféle stílust, amire csak lehetőségük adódik. Én is ugyanezt csináltam annak idején, tagja voltam különböző kórusoknak és zenekaroknak. Az egyiket például a mostani vőlegényemmel közösen alapítottuk, ő volt a gitáros, én az énekes. A sulis éveim alatt mindent kipróbáltam, amit csak lehetett."



Ennek az említett csapatnak köszönhetően váltottál metal zenére?

„Igen, szerintem ez volt az a pillanat, bár amikor bekerültem a középiskolába, ott már tudatosan kerestem a minél hangosabb zenekarokat, miközben a szüleim inkább klasszikus rockot hallgattak. Pink Floyd, Genesis, ilyesmik szóltak otthon. A bátyám azonban a sokkal hangosabb metalt kedvelte, s ez egyre inkább átragadt rám is. Tehát úgy nőttem fel, hogy mindenféle zenét hallgattam. Tíz éves korom óra folyamatosan gyártottam magamnak a válogatáskazettákat. Azokon tényleg volt minden, a Spice Girls-től a Metallicáig! (nevet) Kérlek, ne utáljatok meg ezért, de tíz éves koromban tényleg ez a kettő volt a kedvencem.Szerettem a gitárokat, de a girl power stílust is, s ez máig elkísér.

Tehát így nőttem fel, a metal mindig ott volt valamilyen szinten az életemben, de akkor vált igazán fontossá, amikor a zavaros tiniéveimet éltem. Amikor rosszul éreztem magam, mindig sokat segített, ha nagyon hangos zenét hallgattam. Arra jobban szükségem volt, mint bármi másra. Valószínűleg ezért is voltam olyan boldog, amikor felkértek azok a metal bandák. De ezek mellett mindig benne voltam olyan big bandekben is, amelyek jazzt, rock'n'rollt, és ilyesmiket játszottak, de még egy szimfonikus zenekarnak is tagja voltam. Ezekben amúgy klarinéton játszottam."




A klarinét mellett más hangszeren is kiismered magad?


„Klarinéton nem játszom kiemelke­dően, én egyértelműen énekes vagyok. Azt nem mondom, hogy játszom zongorán, de zeneszerzés közben használom. Szükségem van rá, hogy megtaláljam a megfelelő akkordokat, s fel tudjam építeni a dalokat. Persze a Delainben van, aki igazán tudja, hogyan kell zongorázni, így aztán előfordulnak vicces szituációk is. Például amikor megmutatom az ötleteimet, s nagy nehezen lepötyögöm a hangokat... Martijn (Westerholt, a Delain vezetője, ex-Within Temptation – Gy. B.) ilyenkor csak nevet, s megkérdezi, hogy erre gondoltam-e, miközben minden erőlködés nélkül tökéletesen lejátssza, amivel én két percen át szerencsétlenkedtem!" (nevet)


A Spice Girls és a Metallica mellett kik voltak még a példaképeid, a kedvenceid?


„Kate Bush például. Őt mindig is nagyon szerettem. A zenéje nagyon sokat segített abban, hogy megtaláljam a stílusomat. Amikor kezdtem felfedezni a saját utamat, akkor pedig nagyon sok Muse-t és Radioheadet hallgattam. Amire mindig el tudom engedni magam, az a Radiohead, és akinek a zenéjére állandóan énekelek, az Kate Bush meg Björk. A dalszövegek tekintetében pedig egy­értelműen Nick Cave a kedvencem. Ha elakadok a dalszerzésben, mindig Sia valamelyik dalát hallgatom meg, aki egy ausztrál popénekesnő, de egyben nagyon jó zeneszerző is, óriási popslágereket írt."



A kezdeti zenekaraidról már beszéltél, de ha jól tudom, az első komolyabb csapatod a To Elysium volt.

„Így van, bár az egy nagyon rövid időszak volt. Fiatalabb koromban sokszor elmentem a koncertjeikre, és amikor az énekesnőjük kilépett, engem hívtak el a helyére. Akkor már eléggé a végstádiumban járt a zenekar, bár volt egy-két fellépésünk, de a szikra kihunyt, egyáltalán nem volt ambíció a csapatban. Ennek ellenére minden második este összeültünk dalokat írni, bár inkább csak borozgattunk.

Nagyon jól éreztük magunkat, de leginkább a költészetről beszélgettünk. Aztán a To Elysium gitárosa csinált egy másik projektet Infernorama néven, így a próbáknak nevezett beszélgetéseknek is vége szakadt. De például az Infernorama révén ismerkedtem meg Martijnnal is. Hálás vagyok a sorsnak azért az időszakért, nagyon jól éreztem magam, és sokat is tanultam."




Ennyi előzmény után térjünk át a Delainre! Mikor hitted el, hogy ez a zenekar tényleg sikeres lehet?

„Még mindig nehezen hiszem el! (nevet) Amikor Martijn felkért, hogy csatlakozzak, nem fő énekesnek hívott. Ennek az is oka volt persze, hogy akkoriban tényleg nagyon sok zenekarnak voltam a tagja. Amikor szólt nekem, már szinte az összes zenei alapot megírta a lemezhez, és egy olyan énekest keresett, aki segít neki a szövegek, az énekdallamok terén. Előttem próbálkozott több személlyel is, de velük nem jött össze a dolog. Az volt a terve, hogy egy olyan albumot jelentet meg, amelyen ismert, híres énekesek szerepelnek.

Az első dal, amin közösen dolgoztunk, a See Me In Shadow volt. A mai napig emlékszem a pillanatra. Beállított a To Elysium próbatermébe, és azt mondta, hozott valamit, és érdekelné, hogy tudnánk-e közösen dolgozni rajta. Nagyon izgatott a feladat, s amikor nagyjából elkészültem az énekdallam kiigazításával, majd el is énekeltem a nótát, éreztem, hogy tetszik neki. Martijnnal nagyon könnyű volt együtt dolgozni, gyorsan haladtunk. Ahogy egyre több dal készült el, folyton jött azzal az ötletével, hogy nekem kellene énekelnem a lemezen.

Így született meg a Lucidity album, és annak elég jó volt a fogadtatása. Ezek után viszont el kellett döntenünk, hogy hogyan tovább. Mi ugyanis csak egylemezes projektet terveztünk, az emberek viszont koncerteket akartak, a kiadó pedig egyenesen követelte, hogy lépjünk fel. Folytatni kellett, de mi is folytatni akartuk, hiszen ráéreztünk a siker ízére. A Delain valahol a Lucidity és az April Rain lemez között vált igazi zenekarrá. 2006-ban, amikor az első demókon dolgoztunk, magam sem gondoltam volna, hogy tíz év múlva is együtt leszünk.

Akkor egyáltalán nem számítottam rá, hogy a projekt ennyire kinövi magát. Martijn azonban hitt a sikerben. Tudod, ő a Within Temptation révén akkor már ismert zenész volt, aki a legnagyobb fesztiválokat is megjárta, de a Withinből a betegsége miatt ki kellett lépnie. Végig hitt benne, hogy újra képes lesz elindulni a csúcs felé vezető úton. Ahogy egyre több mérföldkövet hagyunk magunk mögött, én is egyre inkább képes vagyok ezt elhinni. Közben pedig nagyon fáradtnak és öregnek is érzem magam, hiszen már tíz éve ez a zenekar tölti ki az életemet."



A Delain név egy Stephen King regényből adódott. Miért éppen erre esett a választásotok?

„Amikor 2003-2004 körül elkezdtem az első dalokon dolgozni, már megvolt a név. Martijn inkább a filmeket szereti, de tudom, hogy A sárkány szeme című Stephen King könyv az egyik kedvence. Abban szerepel a Delain, ami egy királyság neve. Szerintem csupán megtetszett Martijnnak, ugyanis nincs semmi különleges jelentése. Egyszerűen csak egy jól hangzó név."


DELAIN - Stardust (a 2014-es The Human Contradiction albumhoz)


 



És te szeretsz olvasni? Van rá elegendő időd?


„Nagyon szeretem a könyveket, és a legtöbbet épp a turnékon olvasok. A mozgó turnébuszon nagyon nehezen tudok aludni, ami elég zavaró, hiszen sokszor nem tudom rendesen kipihenni magam. Néha napokig nincs igazán pihentető alvásom. Ezért inkább olvasok. Lehet, hogy különben nem is lenne rá időm, úgyhogy valahol még hálás is vagyok ezért. Most éppen újraolvasom Ovidiustól a Metamorphosest; ő volt az egyik legnagyobb kedvencem a művészettörténeti tanulmányaim során."



Nemcsak a Delain előtt volt párhuzamosan több zenekarod, hanem azóta is szerepeltél egyéb projektekben. Például a Karmaflow-ban, ami valójában rockopera, de közben egy video­játék is, amelyhez ti készítettétek a zenét. Kérlek, beszélj egy kicsit erről is!

„Amikor felkértek, hogy vegyek részt benne, s legyek a narrátor, csak annyit tudtam, hogy valami nagyon ambiciózus dologról van szó. Tetszett a koncepció, úgyhogy azonnal igent mondtam. Egyáltalán nem vagyok nagy videojátékos, de szeretem az olyan projekteket, amelyek különféle médiában jelennek meg. Néhány jó barátom szintén csatlakozott a Karmaflow-hoz, úgyhogy a hangulat is nagyon jó volt. Magát a videojátékot még nem próbáltam ki, de most már igazán itt lenne az ideje."



Van egy másik projekt is, a Phantasma. Azzal 2015-ben egy lemezt és egy könyvet is kiadtatok, ez utóbbi egy komplex történetet tartalmaz. Létező zenekar a Phantasma, azaz várhatóak további kiadványok is, vagy ebben csupán ennyi volt?

„Per pillanat nem igazán tudnám megmondani, hogy mi a helyzet a Phantasmával. A Karmaflow egy teljesen más szituáció volt, ott már kész volt a zene és a szöveg, semmit nem kellett tennem, csak a nekem kijelölt részt előadnom. A Phantasma teljesen más, ott nemcsak a zenét és a dalszöveget kellett megírnunk, hanem magát a könyvet is. Nagyon izgalmasnak találtam azt a munkát, de azt vettem észre, hogy a könyv nem igazán érdekelte az embereket, holott a két dolog összetartozik. Ez egy kicsit frusztrált is. Nem értheted meg, hogy miről szólnak a dalok, ha nem olvastad a könyvet!"
 


DELAIN - The Glory And The Scum (szöveges videó a 2016-os Moonbathers albumhoz)




Szakmai visszajelzések sem jöttek a könyv kapcsán?


"Nemrég olvastam az első hivatalos könyvkritikát, s abban nagyon magasztalták. El sem tudod képzelni, mennyire örültem neki! Úgy ugráltam, mint egy kisgyerek... (nevet) Nagyon élveztem ezt a projektet is, de elég komoly falatnak bizonyult, nagyon sokat kellett vele dolgozni. Biztos, hogy ez az egyik legnagyszerűbb projekt, amiben valaha részt vettem, de egyelőre nem tudnék a folytatáson gondolkodni. Ahhoz még rengeteg energiát kellene gyűjtenem. Ha lesz is folytatása, biztosan nem a közeljövőben fog megjelenni."



A legkülönlegesebb dolognak az eddigi munkásságodból mégsem ezt, hanem az Embrace The Night című Da Y-már dalt tartom. Hogy jutott eszedbe egy DJ-vel dolgozni?

„Ennek személyes okai vannak, Da Y-már ugyanis az unokatestvérem, aki valóban egy hardcore DJ. Felkért, hogy énekeljek az egyik dalában. Nagyon élveztem az egészet, de egy kínos történet is kapcsolódik hozzá. A kiadója, a Masters Of Hardcore szervezett egy óriási partit, ott mutattuk be ezt a dalt. Az est headlinereként... El tudod képzelni, mennyire izgultam? Egész este csak DJ-k szerepeltek, én voltam az egyetlen, aki élőben énekelt. Emiatt igyekeztek a produkciót különlegessé tenni, építettek nekem egy emelvényt, ami olyan volt, mint egy temető. Néhány sírkő pedig olyan, akár a női nemi szervek... Ez volt a háttér.

Amikor délután megnéztük a helyszínt, az egyik DJ azt mondta a szervezőknek, hogy ez már túl sok, mire néhány sírkövet elvittek, de ettől még inkább morbiddá vált az egész. Az emelvényhez tartozott egy óriási kifutó is, ami benyúlt a közönség fölé. Nagyon magas volt, ijesztően magas! Amikor átbeszéltük a programot, mondtam a világosító srácnak, hogy nekem pontosan éjjel kettőkor lesz a fellépésem azon a kifutón, ezért két perccel előtte fel kell másznom oda, át a női nemi szerveken, magassarkúban és egy nagyon szűk meg hosszú gót stílusú ruhában, olyanban, ami még sosem volt rajtam. Ezért nagyon fontos, hogy mindaddig teljesen sötét legyen ott, amíg meg nem érkezem a kijelölt helyemre.

Biztosított is róla, hogy érti. Persze, hogy nem így történt! Képzeld el a szitut: épp mászom át a sírkövek között, a szűk ruhában csak tipegni tudok, a cipő miatt majdnem kitörik a bokám, s hirtelen jön a full spotlight! Ettől úgy meghökkentem, hogy egyik lábammal ráléptem a szoknya szélére, s már dőltem is bele az egyik női nemi szervbe... Mindenki engem nézett, borzalmas pillanat volt! De az este amúgy nagyon jól sikerült, mindenki elájult a daltól."


DELAIN - Suckerpunch (a 2016-os Lunar Prelude EP-hez)


Lenne pár személyes kérdésem is. Van egy orrkarikád, s mintha korábban köldökpiercinget is viselték volna. Egyéb testékszer vagy tetoválás?


„Csak orrkarikám van, a köldökömben nincs piercing. Tetoválásom viszont több is van. Az alkaromon egy pávatoll, a jobb kezem középső ujján jelenleg pedig két csík látható. Ennek nagyon fontos jelentése van számomra: az idő múlását jelképezi. Egy vonal öt évet jelent, a két vonal együtt tehát tízet. Pontosan ennyi ideje vagyok együtt a vőlegényemmel. Amikor majd eltöltünk újabb öt évet, akkor jön a következő vonal, és így tovább. Amikor 90 leszek, a kis járókeretemmel beslattyogok majd a tetkószalonba egy újabb vonalért!" (nevet)

DELAIN - RockPart 2016 (a nyári magyar buli)



Azt olvastam, hogy nagyon szereted a horrorfilmeket.


„Valóban ez szerepel a wikipédia oldalamon, de fogalmam sincs, honnan vették. Tény, hogy szeretem a horrort, de nem vagyok óriási rajongó. Azt meg egyáltalán nem élvezem, ha sztori nélkül végig kell néznem mindenféle kínzást. De ha van egy jól kitalált történet, azt szívesen megnézem."



Ezek szerint a kedvenced nem is egy horrorfilm?

„Nem, hanem a Jézus Krisztus Szupersztár. Várj csak, mégsem az. Nagyon szeretem azt is, és minden évben legalább egyszer meg kell néznem, mégsem azt mondanám a kedvencemnek. Általában szeretem a zenés filmeket, például a Pink Floydtól A fal klasszikust, de ezeket sem nevezném a kedvenceimnek. Ez egy nehéz kérdés, nagyon sok filmet kedvelek, de nem tudnék csupán egyetlen olyat kiemelni, ami a legkedvesebb számomra."



Ki a legszexibb pasi a világon?


„Nick Cave. Ne, ne, ne! Váááárj! Ez csapda volt! (nevet) Hát persze, hogy a vőlegényem az, őt akartam mondani! De tényleg... Úristen, csak meg ne lássa ezt az interjút, mert a végén még nem vesz feleségül!" (nevet)


DELAIN - Graspop 2016


Álomnyaralás?


„Hmmm... Nagyon szeretem a kultúrsokkot. Szeretnék egy hosszabb ázsiai utazáson részt venni. Korábban voltam már Nepálban, ami a legnagyszerűbb hely, ahol eddig jártam. Tényleg lenyűgöző, és az emberek is nagyszerűek. Nem vagyok annyira vallásos, templomba is általában csak Karácsonykor megyek, hogy meghallgassam édesanyámék kórusát, de szeretem azokat a történeteket, amelyek hatással vannak az emberekre. Nepál nagyon megérintett, tetszett az emberek hozzáállása, és a természeti környezet is gyönyörű."



Hogy állsz az ételekkel?

„Nem eszem húst, úgyhogy a turnékon sincs is soha semmi problémám. A többiek általában a különböző húsételek miatt szoktak olykor rosszul lenni. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen vegán lennék, hiszen például sajtot szoktam fogyasztani, de ezen kívül elég kevés állati eredetű ételt eszem."



Mivel tartod magad formában? Sportolsz?


„Jógázom, ennyi elég is számomra."



Jövőbeni terveid? Említetted a vőlegényedet...

„Ez elég személyes, de azért elárulom, hogy hamarosan összeházasodunk. Soha nem szoktam a páromról beszélni az interjúkban, de úgy érzem, hogy most nincs miért titkolóznom. A gyermekvállalásról azonban egyelőre nem tudok mit mondani. Talán később lesznek gyermekeim, de most egyáltalán nem tervezem. A bátyáméknak nemrég született meg a kislányuk, aki a legimádnivalóbb teremtés a világon. Nem tudok betelni vele! Én azonban szinte egész évben turnézom, és nem tudom elképzelni, hogy ez változna a közeljövőben egy kisgyermek miatt."



Akár azt is elképzelhetőnek tartod, hogy a karriered érdekében feláldozd a magánéletedet, ahogy vállaltan Doro is tette?

„Igen, ezt is el tudom képzelni. Elég sok olyan barátom van, akik egyelőre még nem szeretnének gyermeket. A pasiktól ezt természetes dolognak tartják az emberek, viszont ha egy nő mondja ugyanezt, nekiesnek, hogy miért mond ilyet. Engem azonban nem érdekel senki más véleménye, tehát el tudom képzelni, hogy feláldozzam a családanyaságot a karrier érdekében, és ezt ki is merem jelenteni. Akár így, akár úgy lesz, ez egy nagyon személyes döntés, ami csakis rám és a vőlegényemre tartozik. Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő!"


Az interjú eredetileg az októberi HammerWorld magazinban jelent meg.

 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
VARG - Újra felvették az első lemezüket, premier: Das alte Feuer
2019. április 19. (péntek) 11:56

Újra feljátszotta az eredetileg 2007 tavaszán még egy kis kiadónál napvilágot látott bemutatkozó albumát a pagan, death, black metalos német Varg. A Wolfszeit lemez új verziója a Wolfszeit II címet kapta, június 7-én lát majd napvilágot, és most már azt is meghallgathatod, hogy milyen lett a Das alte Feuer daluk friss verziója. Készül persze egy vadonatúj Varg album is, előbb azonban jelezni akarták, hogy visszatérnek a zenei gyökereikhez. Októbertől a Varg és az Ektomorf együtt turnézik majd Németországban.   www.facebook.com/VargOfficial     VARG - Das alte Feuer (szöveges videó a 2019-es Wolfszeit II albumhoz)  

CELLAR DARLING - Animációs klippel egy új dal az ex-Eluveitie zenészektől: Freeze
CELLAR DARLING - Animációs klippel egy új dal az ex-Eluveitie zenészektől: Freeze

The Spell címmel nemrég jelent meg a második albuma annak a Cellar Darling névre hallgató progos folk rock csapatnak, amelyben a svájci Eluveitie-ből 2016-ban kivált Anna Murphy...

RAMMSTEIN - Borító és dallista a májusi albumhoz
RAMMSTEIN - Borító és dallista a májusi albumhoz

A Rammstein klipes dalát, a Deutschlandot nyilván ismered, de most már a május 17-én érkező új stúdióalbum borítójával és a komplett dallistával is lehet ismerkedni. A hetedik...

ACCEPT - Egy vadonatúj dal: Life's A Bitch
ACCEPT - Egy vadonatúj dal: Life's A Bitch

Egy Life's A Bitch című vadonatúj és máris meghallgatható dallal jelentkezett a német-amerikai metal legenda Accept. Az új nótát kislemezen is kiadták, a B oldalán a Restless And Wild...

SYMMETRY OF THE VOID - A Wolfheart főnökével készült az új dal, klippremier: Divine Serenity
SYMMETRY OF THE VOID - A Wolfheart főnökével készült az új dal, klippremier: Divine Serenity

Még tavaly januárban jelent meg a dallamos death metalt nyomató budapesti Symmetry Of Void első nagylemeze, a folytatáson pedig nem mással dolgoznak, mint a finn Wolfheart főnökével,...

VÁMOS ZSOLT - Jubileumi koncert, számos vendéggel: 50 év Lélekjelenlét
VÁMOS ZSOLT - Jubileumi koncert, számos vendéggel: 50 év Lélekjelenlét

Vámos Zsolt idén áprilisban tölti be az 50. életévét, valamint 30. éve, hogy koncerteken és lemezeken is egyaránt találkozhatunk gitárjátékával, szerzeményeivel. A kerek...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS