ANNA & THE BARBIES - "Nagyon veszélyes vizeket is átíveltünk a kommersz televíziózás révén"

Szilvás Gergő interjúja Pásztor Annával - 2. rész

2015. május 25. (hétfő) 15:42 | utoljára módosítva: 2015. május 25. (hétfő) 15:43

Szabadesés címmel tavaly jelent meg az Anna & The Barbies legutóbbi albuma, június 13-án pedig a Barba Negra Trackben lesz egy nagy bulijuk.


A múlt vasárnap egy monstre interjút olvashattál itt, a honlapon a gitáros Simivel, tegnap megtalálhattad a honlapunkon Szilvás Gergő és Pásztor Anna beszélgetésének első részét, most pedig itt az interjú folytatása.


www.facebook.com/annaandthebarbies



A tavalyi Szabadesés album kapcsán készült dupla interjúnk folytatásában a zenekar karizmatikus énekesnőjével, Pásztor Ánnával ültünk le beszélgetni, például azt kibogozandó, hogy Anna miként látja a zenekar jelenlegi helyzetét, hogyan élte meg az érezhetően növekvő sikereket, és hogyan lehet józanul kezelni azt, ha az embert celebként kezdi tálalni a magyar mainstream. Jelenről és jövőről egyaránt a tőle megszokott őszinteséggel beszélt, elárulva egy-két egészen friss információt is.


Az elmondottak alapján egy jó évre már látod előre a zenekar jövőjét, de amit felvázoltál, az még az Ózhoz kapcsolódó színházas történet nélkül is kitölti ezt az időszakot...

"Igen, nagyjából így van. Januártól indulna a színház turné, és vele párhuzamosan a rock turné is, azzal az albummal, amit Berlinben megírunk."



Az oké, hogy a zenekar lelkes, mindenki azt mondja, hogy irány Berlin, de azért ez komoly logisztikát igényel, és sok buktatója is lehet egy ilyen tervnek.

"Volt azért egy pici ellenállás... De hát ez hogy lesz, meg ezt így nem lehet megcsinálni, meg ennyi embert kivinni... De mondtam, hogy figyelj, lehet, hogy nem lehet megcsinálni, de nem lehet nem megpróbálni megcsinálni! (nevet) El lehet itt szépen punnyadni, meg kényelmesedni, mert most már volt egy Syma Csarnok koncertünk, meg öt év múlva lesz egy Arénánk mondjuk, és még egy szimfonikus nagy MüPánk, és aztán a zenekar meg ül a babérjain?

Most kimegyünk Berlinbe, aztán kimegyünk mit tudom én, Indiába, aztán föllőnek minket a Holdra, és ott is csinálunk egy albumot. Mindig kell inspiráció. És igen, a zenekarnak újra kell születni, és nem elpunnyadni. Le kell menni a kis klubokba Berlinben, ahol senki nem ismer, és megint megküzdeni, ugyanúgy, mint annak idején a Fészekben! Ez vérátömlesztés lesz szerintem, hogy együtt vagyunk új körülmények között, és egy multikulturális behatás, mert hát Berlin most egy hippi összművészeti hely, ahol még befogadóak.

Nem úgy, mint London, ahol egy kicsit már bezártak ilyen szempontból, vagy Amszterdam, ahol ez picit azért más irányultság. Berlin mindenféle népek tanyája, és ezt magunkba kell szívni, és most, hogy már megvan az egységes hangzásunk, ott egy új albumba át kell ültetni. Szerintem ez irtó izgalmas."





Ha tényleg sikerül majd Berlinben rendszeresen játszani, akkor akár önfenntartó is lehet ez a kaland, nem?

"Muszáj is, hogy legalább nullára kijöjjünk, mert nincsenek ilyen jellegű tartalékaink."



Szerinted Magyarországon hol tart most a zenekar? Volt annak idején a zsebkendőnyi Fészek Klub, és ott van a Tankcsapda, a Quimby vagy Ákos szintje. Ezekhez képest hol tartotok most?

"Ahogy én látom, vannak ezek a nagyon nagyok, meg a régi öregek, Demjén, az LGT, ezek a koronások. Hát azért ezek alatt vagyunk eggyel. Szóval, ha hasonlítani kéne magunkat ilyen szempontból, én azt mondanám, hogy nagyjából Péterfi Bori, Kiscsillag szint. Másodvonal, de egy nagyon szépen elől álló dolog. Bár ezzel a Symával azért letettünk valamit az asztalra. Olyan aranyosak voltak a Subscribe-os srácok is, a gitárosuk leült mellém a stúdióban, hogy te figyelj, hogy volt ez a Syma? Mert azért ezeknek a zenekaroknak is olyan ez, hogy hú, Syma? Hát az egy gigászi, hatalmas hely, és oda egy monumentális showt elvinni, az hatalmas bukta is lehetett volna.

Benne volt, hogy hatalmasat bukhatunk, de szerencsére megléptük. Két héttel ezelőtt Villányban találkoztam Demjén Ferenccel, és még ő is tudott rólunk! Tóth Vera születésnapjára, amikor lementem meglepetésként énekelni, ott meg Charlie-val találkoztam, és képben volt, tudta, hogy mit csináltunk, és mit értünk el. Ez óriási dolog!

De a kortárs zenekarokról ugyanez elmondható. Nemrég együtt zenéltünk például a Babellel, és olyan jól megértjük egymást, pedig van egy húsz év különbség köztünk. Elképesztően tehetségesek, és annyira jó, hogy fel is néznek ránk, de ugyanakkor inspirálnak is bennünket, veszett jó utánuk vagy velük játszani. Most lehet, hogy lesz közös nóta, de még az is elképzelhető, hogy kijönnek velünk Berlinbe.

Nagyon jó, hogy a zenekarunk ennyire nyitott és élő tud maradni, és hogy ezáltal felénk a húsz évvel idősebb és a hússzal fiatalabb generáció is zenei határok nélkül befogadó tud lenni. Ráadásul most nagyon veszélyes vizeket is átíveltünk a kommersz televíziózás révén. Az tényleg nagyon mély víz volt."



Ha akartad ezt, ha nem, űgy tűnik, hogy mára egyfajta magyar celebbé is váltál. Simit kérdeztem is arról, hogy ez gyakorolt-e rátok bármiféle nyomást, de a te véleményed is érdekelne.

"Ő mit mondott?"



Azt mondta, hogy ő személy szerint nem érzett ilyesmit. Mármint a zenekarra vonatkoztatva.

"Aha. Na, most ez úgy nézett ki, hogy nekem volt választási lehetőségem. Mivel külföldön is rengeteget éltem, láttam, hogy ott nagyon másképp működik ez, ott nincs negatív előjel a celebség előtt. Persze, idióták ott is vannak, de ha valaki zenészként befutott celeb, az nem szégyellni való. Attól, mert mindenki ismerte, és mert tévéshow-kban zsűrizett, és az MTV játszotta, még nem lett szégyellni való. Adott esetben ugyanúgy végigjárta a lépcsőket, és az undergroundból jött.

Magyarországon viszont van a nulláról két perc alatt felnőtt celeb, meg sztárocska kategória, és van az igazi underground arc, a kettő között pedig hatalmas szakadék. Én viszont ugyanúgy elvagyok a Megasztáros énekesekkel, mint a zenészekkel, öregekkel, fiatalokkal. Utálom ezeket az 'ezzel nem beszélünk, arra fújunk' mentalitást, mert jó zenész van, meg rossz zenész van. Jó ember meg rossz ember, jó cél van meg rossz cél.

Mi pl. simán elmentünk a Muzsika Tv-be, mert azt mondtam, hogy ha a Prodigyt elviszik Lagzi Lajcsihoz, attól az még ugyanúgy Prodigy marad. És én ugyanúgy a rock'n'rollt fogom hirdetni ott is! Mi voltunk az egyetlenek, akik a Muzsika Tv-ben élőben játszottak. Még ha úgy is szólt..." (nevet)



ANNA & THE BARBIES - Ünnepélyesen fogadom (Volt, 2013)



Azért ez csak egy bizarr élmény lehetett...

"Figyelj, olyan kontroll körülmények között voltunk, hogy örültünk, hogy valami nem gyulladt ki. Elképesztő volt, csuklottak az emberek, hogy mi van... Élőben, hogy?! De igen, élőben, ez volt a kikötésünk. A zenekar, ha önmagát képviseli, bárhová teszik is le, az üzenet értékű. Hasonló volt az is, amikor a Megasztárban felbukkantunk, vendégként. Óriás port kavart az is, az ottaniak nem értették, mi történik a színpadon, mert az ilyesmi ott sem bevett dolog.

De a tévé egy akkora médium, hogy a kis falvak legmélyére csak ők jutnak el. És nagyon fontos, hogy ha van rés a kommersz televíziónál, akkor be kell dugnia az embernek a lábát. De nem azonosulni az ottani elvárásokkal, hanem megpróbálni becsempészni az üzeneteidet. Nyilván ez rohadt nehéz, mert amikor bekerülsz egy ilyen gépezetbe, akkor egyrészről meg kell felelni, együtt kell működni, mert ez egy hihetetlen precíz gépezet. Ugyanúgy, mint egy színház, nem lehet azt mondani, hogy te külön megfejtő vagy, segíteni kell ezt a gépezetet. És abban meg kell találnod a szerepedet.

Nekem ki kellett sajnos járni a Sztárban Sztár iskoláját, ami nagyon-nagyon nehéz volt, főleg úgy, hogy én nem egy ilyen karaoke-megfejtő vagyok, aki mások bőrébe bújva bárkit leutánoz. De fejest kellett ugrani életem legnagyobb félelmébe, és akkora hangokkal egy színpadon állva egy nagyon nehéz versenyben talpon maradni, vagy legalább nullára kijönni."



Valahol szerintem eleve kódolva volt, hogy nincs esélyed nyerni, ahhoz túlságosan 'készen' mentél oda. Akár Mansonná váltál, akár Kóbor Jánossá, mind mögül kilógott valahol Pásztor Anna.

"Hát, nem is tudok annyira hangot utánozni, igazából a mozdulatokat utánoztam a legjobban. Viszont Mansonként marha jól néztem ki! (nevet) Összességében nagyon élveztem az egészet, ugyanakkor nagyon félelmetes is volt, és benne volt a nagyon nagy bukta lehetősége is. Nagy iskola volt, de ez kellett is ahhoz, hogy egy olyan fórumon tudjak megjelenni, ami a külsősök számára a tető, a plafon. Egy Rising Star zsűrizés mondjuk."



Meglepnél, ha azt mondandád, hogy a zenekarban nem voltak félelmek ezzel a lépéssel kapcsolatban.

"Nem titok, a zenekari buszban óriás veszekedések voltak. Mindkét műsorral kapcsolatban. Két részre szakadt a banda: az egyik fele azt mondta, hogy de kell, és meg kell próbálni, a másik fele meg azt, hogy elhasalunk, és mindent elvesztünk, amit eddig elértünk. De kockáztatni kell. Lehetünk alter megfejtők, és maradhatunk kiskocsmás zenekar, de én, ha ilyen lehetőség adódik, az üzenetünket, meg a zenekart megpróbálom betuszkolni.

Ha ott ülök egy élő műsorban, és két olyan mondatot el tudok mondani, ami a dalszövegünkben, az életünk hitvallásában benne van, akkor odamegyek és megpróbálom. És ezzel gyakorlatilag elmondom, hogy én miről szólok, és hogy a zenekarunk miről szól. Zsűrizés címszó alatt én üzeneteket mondtam az embereknek, és nem csak az ott szereplőknek, hanem az országnak. A zenéről, az élet, az emberek pozitív megítéléséről, az élet szeretetéről.

Nagyon koncentráltam arra, hogy abban a pár másodpercben, amikor megszólalok, miket mondok. Egyébként hihetetlen visszajelzések vannak, néha egészen furcsa helyekről. Múltkor voltam egy kis faluban, ahol két órát beszélgettem a falu lakosságával, és szóba jött először persze a műsor, aztán az élet, hogy mit csináltam, merre jártam, mi ez a zene, amivel foglalkozom, milyenek a fesztiválok, hogy néz ki a zeneírás. És ezt tényleg hatvan-hetven éves emberek kérdezték, meg a falu apraja, aki nem is tudja még, hogy mi legyen, tsz-elnök vagy állattartó... Ez egy misszió tulajdonképpen, és van egy csomó hely, ahol csak a tévé van, és nem lehet odamenni koncerttel, még a kiskocsmába sem."



ANNA & THE BARBIES & TÁTRAI TIBOR - SYMA 2014



Ha jól értem, amit mondtál, a Sztárban Sztár műsoros sikeres szereplés volt az elvárt belépő ahhoz, hogy a Rising Star zsűriszékébe ülhess?

"Volt egy ilyen elvárás, persze. Ez egy nagyon tudatosan felépített dolog, bárki nem ülhet bele abba a székbe. Így is nagyon 'outsider' voltam. Így is az volt, hogy 'Ki ez?'. Ha nem lettem volna ott előtte, még inkább ez lett volna. Megvolt persze a megfelelő polgárpukkasztás is, kitalálta a TV2, hogy kicsit idiótát csinál belőlem, és én ezt abszolút tűrtem.

Mindenféle cuccot a fejemre raktak, meg voltam 'sztájlisztolva'. Az első ötlet az volt, hogy kicsit dívás legyek, egy szokványos díva, de ezt azonnal levetettem magamról. Felöltöztettek szépen, de a grimaszaim, a nevetésem, a szarkazmusom, és ez a dívaság máris hülyén nézett ki együtt... Aztán mondták, hogy jó, akkor legyen valami csavar benne, és valamit mindig kitaláltak, hogy csinos is legyek, de valami őrült is legyen rajtam. A fejdíszek mondjuk."

 



A szakma részéről inkább hideget, vagy inkább meleget kaptál a kertévés szereplések miatt?

"Először csak óvatosan kérdezgettek, hogy nem félek-e ettől az egésztől, utána meg nagy csönd volt, aztán rengeteg pozitívum jött."



Megvárták, hogy megbuksz-e?

"Aha! (nevet). Mindenki azt nézte, hogy mi lesz Pásztor Anna nagy halálugrásából... Most meg az van, hogy 'nem hiszem el, hogy ezt is kibekkelte'. De nyilvánvalóan minden úgy működik, kiskocsma és fesztivál is, hogy ha behoz embereket a zenekar, akkor örül a tulaj, és mehetünk újra zenélni. És igenis a televízióból rengeteg ember bevándorolt a kiskocsmákba, a fesztiválokra is, hogy előtte soha nem volt rock koncerten. És lehet látni, hogy hol van a törzsközönség, és hol vannak ezek az új arcok, akik néha halálra rémülten nézik, hogy itt mi történik, és a végére vagy ottmaradnak, vagy megszöknek. De többnyire ott maradnak. Ez egy keresztes háború a rock jegyében."



A zenekar szempontjából tehát mindez eleddig csak pozitív dolgokat hozott?

"Eddig nagyon-nagyon pozitívakat. Most a Fishing On Orfűn és a SZIN-en például már nem is csak nagyszínpados headlinerek vagyunk, de egyenesen velünk hirdették a fesztiválokat. De az összes fesztiválon nagyon jó sávban vagyunk már, meg rengeteg olyan rendezvényre meghívnak, amilyenekről korábban álmodni sem mertünk volna."



Most nyáron hol, merre játszotok? Tudsz már pontos helyeket, fesztiválokat?

"Persze, várj, itt a kisokosom, mindjárt mondom (Anna előás egy agyonikszelt, széthajtható naptárat - Sz.G.). Mondom a nagyokat, jó? Négy nagy bulink lett lekötve nyárra Pesten, ebből a Kobuci már lement, lesz még két Barba Negra Track és egy Budapest Park, utóbbi július 18-án. Tematikus lesz, valahogy felhúzzuk, hogy mindegyik picit más legyen, nagyon nagy dolgokkal készülök.

Fesztivál szempontjából ami már le van kötve: a győri Ifi feszt június elején, Zalaegerszegen az Esztergom Feszt, Alsóörs, aztán Fishing On Orfű nagyszínpad, Tata Vizizenei Fesztivál, Vácon is lesz egy teljesen új fesztivál, aztán ott leszünk a Volton, ha jól tudom a Petőfi Színpadon. Ott leszünk Hegyalján is, az Efotton, a FeZenen, a Csongrádfeszten. Aztán augusztusban a zamárdi Strandfeszten, és persze két év szünet után végre újra a SZIN-en is, ráadásul headlinerként.

Aztán augusztus 27-én lesz a második Track Budapesten. Ja, és leszünk a Szigeten is, de arra még nem kaptuk meg a dátumot. S ezeken túl is van még jelenleg szervezés alatt néhány koncert. Szeptembertől pedig, ha minden jól megy, és lekopogom, akkor három hónap Berlin, albumfelvétel, dokumentumfilm forgatás, aztán decemberben egy gigabuli újra itthon, januártól pedig turnéztatjuk az Ózt. Az új lemez valamikor jövő tavasszal jelenne meg. Jelenleg ez a nagy terv."



Most voltatok 10 évesek. Mire mondjuk eléritek a 20 évet, ez a jelenleg titeket a "koronásoktól" elválasztó szakadék átléphető lehet?

"Ezt a közönség dönti el. De amennyivel nagyobb a színpad, annyival nagyobb a szakadék a zenész és a közönség között. Nagyon-nagyon fontos nekünk, hogy táplálkozzunk az emberek szeméből és közelségéből, és ha az ember már csak olyan magasságokban tud játszani, mint mondjuk Ákos, akkor nagyon nehéz tenyeres-talpas zenésznek maradni.

Az ember nagyon sokáig vágyik arra, hogy nagyszínpad-nagyszínpad, utána meg nagyon sokáig vágyik arra, hogy életerő, és megint zsigerből zenélhessen. Úgyhogy én nem siettetek semmit. Örülök, hogy tíz évbe telt, hogy idáig elértünk, mert nagyon jó, hogy minden kis lépést ennyire meg tudtunk ízlelni. Nagyon remélem, hogy még jó tíz év, amíg még egy kicsit följebb megyünk, aztán még tíz év, és hogy mindig lesznek újabb kihívások, magaslatok és mélységek.

Ez nagyon nehéz, de nagyon jó feladat, és sokkal fontosabb, mint hogy hirtelen csináljunk mondjuk egy Arénás nagykoncertet. Ha a csúcson vagy, onnan hova tovább? Lehet, hogy egyszer lenne egy Aréna, vagy végül már egy fejjel lefelé fordított Aréna, de utána?" (nevet)



Lehet, hogy egyszer még az is összejön, nem? Ha belegondolsz, egy ideje már egy olyan úton jártok, ami annak idején elérhetetlennek tűnt.

"Amikor először meséltem neked, hogy jön a Syma, akkor is azt mondtad, hogy tyű... Látod? (nevet) Még a Barba Negra is elérhetetlen volt. De ma sem annyira az egek felé törekszem, inkább horizontálisan szét, nem vertikálisan fölfelé. Sok mindent kipróbálni, vegyíteni... Mindenfelé menjünk, nézzük meg kihez hogyan tudunk szólni. Mindenféle művészetekbe hogyan tudunk egy picit átlógni. És ez szerintem végtelen. Nem véletlen, hogy a Tankcsapda is nyugat-európai klubturnékat csinál, meg speciális klubbulikat is ad itthon is. Meg a Quimby is most megy Hollandiába."



Az idei Anna & The Barbies Táborral mi a helyzet?

"Lesz idén is, megcsináljuk."



Azért kérdezem, mert tudom, hogy a tavalyi az utolsó pillanatig hajszálon függött, és jószerivel a véletlen dobta oda a szükséges anyagi támogatást.

"Igen, ez tényleg így volt. De végül nagyon jól sikerült, és előre is léptünk. Volt tábornyitó, nagy szambacsümbörgés, táborzáró, és jóval több zenekar is. Most augusztus első hetében lesz, hétfőtől. Azt hiszem, hogy egy nappal még hosszabb is lesz. Most már rendes hagyományokra építkezünk."



Simi említette, hogy a tavaszi egy hónapos szünetetek főleg azért volt, mert az utóbbi fél-egy év már belőled is nagyon sokat kivett.

"Megmondom őszintén, hogy az, hogy az elmúlt évet hogyan éltük túl, néha nekem is hihetetlen. Visszatekintve ez egy elmebeteg őrület volt. Fél év alatt háromszor költöztem, mellette volt ez a triumvirátus: tévé - zenekar - anyaság. És megvallom őszintén, voltak olyan mélypontok...

Nekem kifogyhatatlan az energiaszintem, de végül még így is volt olyan, hogy már elvesztettem az arcomat, leesett rólam a bőr, olyan mélyen voltam. Az egyik pont Ópusztaszeren volt a táborban. Ott azt hittem, hogy összeesek, és ott fogok aludni két hetet. Tavaly augusztusban, az utolsó Trackes bulin a beállásnál is olyan fáradt voltam, hogy remegett a lábam. Le kellett feküdnöm háromnegyed órára.

Emlékszem, hogy az AC/DC számmal kezdtünk (It’s A Long Way To The Top - Sz.G.), és annyira nem volt hangom, hogy mutattam az öcsémnek, hogy most egy oktávval lejjebb sem jön ki, dobjuk a nótát! Simi meg mondta, de, ki fog jönni, és ha visszanézed a felvételt, volt is jó három vagy négy perc, mire fölmentem a színpadra. Addig tuningoltam... Közben a zenekar lüktetett, és végül annyira fölszívtam magam, hogy csak kijött az a rekedtes, rendkívül magas hang is. Aztán buli után megint majdnem összeeestem, úgy vittek haza."

ANNA & THE BARBIES - Barba Negra Track (2014/08)



Emlékszem erre a bulira, s utána hátul még össze is futottunk, de ott nem érződött rajtad, hogy ennyire kimerült vagy.

"Igen, de akkor még tartott az adrenalin. Láttál volna hazaindulás előtt… De lenyomtuk, ezt is, ahogy az összes koncertet, tévét, mindent, a babával is ott voltam. Olyan volt ez a dolog, mintha wakeboardoznál, és egy rock'n'roll motorcsónak után lennél kötve. És már rég elvesztetted a wakeboardodat, már csak a csónak rángat, de nem engeded el, mész tovább, arcon, hason, seggen akár.

Végül mégis azt mondtam, hogy amikor ennek vége, kell egy kis szünet. Szeretnék újra nótákat írni, kell egy lélegzetvétel, amikor kezembe fogom a gitárom, leülök, és süttetem magam, vagy elgondolkozom egy patakparton. Kell az energia.

Hajszálon táncolt, hogy össze tudjam fogni a családomat, a zenekaromat, egyáltalán önmagamat is. Ezt nem lehet ennyire kifeszíteni. Ez olyan, mint egy óriási gigaturné a nagyoknál, ott is ráedzenek. Még egy Metallica is elmegy, és fitness, meg futópad, mert kell az erőnlét. Belőlem pedig itt aztán minden ki lett sajtolva minden szempontból."



Azt tudod, hogy a következő évetek, papíron legalábbis, ugyanilyen húzósnak ígérkezik?

"Igen?"



Miért, hát nem?

"Állok elébe! (nevet) Nagyobb színpadok, jobb időpontok... Meg azért a csomó megtapasztalás, a kialakult feladatkörök és a működő gépezet segíti ezt a dolgot, ez könnyíteni fog. Mozognak a fogaskerekek... És azt hiszem, hogy mi is egyre jobban tudjuk markolni a kormányt..."


Az interjú első részéhez kattints ide!
 
 

 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
METALLICA - Hivatalos: a 2019-es nyári európai koncertdátumok
2018. szeptember 24. (hétfő) 11:01

Ahogy megígérte a Metallica, 2019 nyarán visszatérnek Európa. A Summer Vacation 2019 turné május 1-jénm startol majd Portugáliában, a körút pedig augusztus 25-én zárul Németországban. 20 ország 25 városában lépnek majd fel, lesz bécsi, bukaresti, prágai és varsói koncert is, budapestit azonban nem találtunk a listán, pedig a 2019-es Sziget idején pont a környéken lesznek majd. Két vendégcsapat lesz a körútnak, a svéd Ghost és a stoner punk vonalas norvég Bokassa, amelyről már korábban is áradozott Lars Ulrich dobos. Íme a turnédátumok:   További infó: Metallica - Summer Vacation 2019    

HARDCORE SUPERSTAR - Megjelent az új lemez, friss klip: You Can't Kill My Rock 'N Roll
HARDCORE SUPERSTAR - Megjelent az új lemez, friss klip: You Can't Kill My Rock 'N Roll

A mai napon megjelent a svéd sleaze rocker Hardcore Superstar új stúdióalbuma, a 2015-ös HCSS lemez folytatása. A korábbi felvezető dalok után itt a lemez címadó dala - klippel együtt....

HARDCORE SUPERSTAR - Megjelent az új lemez, friss klip: You Can't Kill My Rock 'N Roll
HARDCORE SUPERSTAR - Megjelent az új lemez, friss klip: You Can't Kill My Rock 'N Roll

A mai napon megjelent a svéd sleaze rocker Hardcore Superstar új stúdióalbuma, a 2015-ös HCSS lemez folytatása. A korábbi felvezető dalok után itt a lemez címadó dala - klippel együtt....

ULTHA - Epikus black metal dalpremier: Cyanide Lips
ULTHA - Epikus black metal dalpremier: Cyanide Lips

The Inextricable Wandering címmel október 5-én jelenik meg a black metal vonalas kölni Ultha harmadik albuma. A 2016-os Converging Sins lemez folytatását már a Century Media gondozza, a...

BRAINSTORM - Új dal a szeptember végi albumról: Revealing The Darkness
BRAINSTORM - Új dal a szeptember végi albumról: Revealing The Darkness

Midnight Ghost címmel szeptember 28-án lát majd napvilágot az Andy B. Franck énekes vezette Brainstorm új stúdióalbuma, amelynek turnéjára 2019 elején kerül majd sor, és lesz budapesti...

MONUMENTS - Szöveges videóval a harmadik dal az októberi albumról: Mirror Image
MONUMENTS - Szöveges videóval a harmadik dal az októberi albumról: Mirror Image

Phronesis címmel október 5-én jelenik meg a prog metalos brit Monuments harmadik albuma, a 2014-es The Amanuensis folytatása, amelyen több stúdióban is dolgoztak idén március és július...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS