CLUE - "Sötétséggel a sötétség ellen nem lehet harcolni"

Május 15-én a Dürerben a Powertrippel és a Floppal

2015. május 11. (hétfő) 11:58

Tavaly október óta szabadon letölthető a grunge/stoner vonalas budapesti Clue második EP-je, a What's On Your Mind?, de a folytatásra sem kell sokat várni, a nyár folyamán a csapat rögzíteni szeretne egy újabb EP-t, öt dallal.


Május 15-én a nemrég visszatért, szintén grunge vonalas Flop és a hard rock/grunge/stoner világú Powertrip társaságban a Dürerben játszik a Clue a Shake Your Head Vol. II minifesztiválon. Ennek kapcsán Uzseka Norbert beszélgetett a Clue frontemberével, Kiss Péterrel.


www.facebook.com/Cluemusic



A Clue zenekart dark/gothic körökből (Autumn Twilight, Holt Költők Társasága) ismerős zenészek - Kiss Péter gitáros/énekes, Mándli István gitáros, Erdős László basszusgitáros, Varga Sándor dobos - alakították még 2012-ben. Már akkor kiadtak egy 5 számos EP-t (C.Q.), amit két évre rá követett egy újabb ötnótás EP (What's On Your Mind?). A zene azonban csak nyomokban tartalmaz dark elemeket, inkább grunge, stoner, pszichedelikus témák keverednek benne – méghozzá igen pozitív, elgondolkodtató szövegekkel.




Bocs, hogy ezzel kezdem, de a dark/gothic múltatok alapján eléggé meglepő volt először hallani a Clue zenéjét. Hogy alakult a banda, és miért ilyen zenét toltok?

"A külföldhöz képest nyilvánvaló késéssel, de itthon a kétezres években elég szép érája volt a fent említett stílusnak. Külön fesztiválok és klubos rendezvények szerveződtek a stílus zenekarainak, és az underground mércéjével mérve szépszámú és megbízható közönségének. Körülbelül egy évtized alatt azonban kiöregedtek a zenekarok és a közönség is, így szép lassan elfogyott a levegő az egész színtér körül.

Mi is öregedtünk, felnőttünk, értek bennünket tragédiák, a korunkkal változtak a körülmények, így változott az életünk is. Aztán valaki a zenekarból külföldre távozott ideiglenesen, valakit máshová szólított el az élet, végül ketten maradtunk Mándli István gitáros barátommal. Az akkor íródó új számokon is éreztem, hogy valami nagyon más készül megszületni, már a kreativitást is zavarta a műfaji behatároltság. Fárasztó több mint egy évtizeden át ugyanazt csinálni, és nem is tesz jót a kreativitásnak, főleg ha az emberben ott van az igény valaminek a megvalósítására.

Nekem is gyökeresen átalakult az életem, nagyon rövid idő alatt sok mindent és sok mindenkit kellett elveszítenem, a párkapcsolatomon kívül az életem minden területét elölről fel kellett építenem. Úgy éreztem, a zenélést is tiszta lappal szeretném folytatni. Egy igazi örömzenélős baráti társaság létrehozásában gondolkodtunk, akikkel le tudunk menni minden héten a próbaterembe, és egyfajta, kötelezettségek, elvárások nélküli alkotói és művészeti szabadidős tevékenységet tudunk folytatni elsősorban közös örömszerzés céljából! (nevet)

Zenei stílust illetően nem volt semmilyen célkitűzés, pont az volt a cél hogy legyen teljes szabadság! Ami jön... Szerintem mindenki számára az a legmeghatározóbb élmény, amivel elkezdődik valami az életében. Én szoktam írni a számokat, így fontos lehet, hogy a kilencvenes évek elején estem szerelembe a rockzenével, legelőször is a seattle-i vonulattal, ezért ez a zenei korszak dominánsan visszaköszönhet a zenében, mint ahogy bármi más, ami utána vagy azóta hatott rám.

Nincsen kitalált műfaji korlát, amihez ragaszkodni kellene, amilyen zenéket rajongóként hallgatok két két és fél évtizede, az tükröződhet a zenében. Nem vagyunk nagy muzsikusok akik majd feltalálják a spanyol viaszt, csak zenerajongók, és próbálunk olyan zenét csinálni, ami hallgatóként nekünk is elnyeri a tetszésünket. Ennyi..." (nevet)




Eddig két EP-t készítettetek, amelyek összesen kiadnak egy teljes albumot. Miért így csináltátok?


"Az előző évtizedben még mi is albumokban gondolkodtunk, de ma már ez nem feltétlenül, legalábbis nem minden szempontból a legpraktikusabb megjelentetési forma. Egy albumra több dalt kell megírni, ami alapból több idő, így fennáll a veszélye, hogy kevésbé egy alkotói korszak lenyomatai lesznek a felvett dalok. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel nagyobb és költségesebb feladat egy albumot rögzíteni, amely idő alatt könnyebb eltűnni a szem elől.

A mai iszonyatos méretű netes dömpingben lustábbak lettek az emberek foglalkozni egy-egy új anyaggal. Egy EP meghallgatása könnyebben kivitelezhető akár utazás, közlekedés közben, és így gyakrabban és friss, aktuális dolgokkal lehet jelentkezni.

Gondolkodunk abban hogy majd meglévő és esetleg akkor aktuális új számokból összerakunk egy albumot, mert annak is megvannak az előnyei, és sok helyen az album, mint formátum az előrelépés záloga, de ennek az időzítése még képlékeny."



CLUE - What's On Your Mind? (a 2014-es második EP)



Bemutatod röviden a dalokat?


"Szeretem, ha egy alkotásnak van mondanivalója, üzenete, és lehetőleg pozitív kicsengésű, hiszen a művészet lényege nem a szórakoztatás vagy csupán a gyönyörködtetés.

Ezek közé sorolható például a Light Overcomes Darkness, amely egyfajta ars poetica is lehet, miszerint a fény felülírja a sötétséget. Sötétséggel nem lehet kioltani a fényt, míg a fény tud győzedelmeskedni a sötétség felett. Tehát a sötétség valaminek a hiányát jelenti. Sötétséggel a sötétség ellen nem lehet harcolni.

A Hologram szövege arról szól, miszerint különböző tudományágak képviselői arra a meggyőződésre jutottak, hogy ez az érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot. Valamint a bolygónk, az emberi élet kicsinységére, mulandóságára utal.

Ennek folytatásaként is lehet tekinteni a Fool szövegét, ami egy, a 'rendszerből' kilépett gondolkodást ír le. A félelmeken, hiedelmeken, problémákon való felülemelkedés megkönnyíti a létet, és ez van hogy csak szemlélet, hozzáállás kérdése.



CLUE - The Fool (a 2014-es EP-hez)

 


A Kaleidoscope a változó és a maradandó értékek közötti különbségekre irányítja a figyelmet, nyilvánvalóan az utóbbi fontossága mellett érvelve. Ugyanakkor vannak személyes, érzelmi tapasztalatokon, folyamatokon nyugvó számok, amelynek megírása belső, személyes igény. Az érzelmek feldolgozásában, vagy azok által keletkezett szövegekkel rendelkeznek.



CLUE - Kaleidoscope (a 2014-es EP-hez)

 


A Memory Machine vágyakozást ír le múltbeli, elmúlt emlékek iránt. Illúzió, hogy milyen lenne elmúlt dolgokat újra érezni. Az In God's Hand egy nagyon személyes dal, amivel tiszteletemet szerettem volna megfogalmazni az előtt, aki tud méltósággal, hitben, a környezete számára is tanító, példamutató módon meghalni. Negatívból pozitívat, mínuszból plusz jelet: kígyóból keresztet csinálni.

A Mayland ennek folytatása, tulajdonképpen egy messziről kapott leírása annak a világnak, ahol - előbb vagy utóbb - mindannyian együtt leszünk."



A Clue dalszövegeiben erősen jelen van a hit, méghozzá nem is annyira keresés, mint inkább megtalált hit értelemben. Méghozzá - bocs a szembedicsérésért - de nagyon intelligens, jobbára más hitet vagy épp nemhitet követők számára is befogadható/elfogadható módon. Ha nem túl személyes a kérdés, mesélnél erről?

"Köszönöm, örülök ha így gondolod! (nevet) Nagyon nehéz erről beszélni, mert félő, hogy ilyenkor csak a gyümölcs héját tudja átadni az ember, vagy talán még azt sem... Ha nem is minden szöveg, de többségük spirituális tartalmú. Ezek tulajdonképpen az én filozófiai elmélkedéseim, emiatt nem is muszáj komolyan venni őket, van aki csak a zenét hallgatja, úgy kell felfogni, hogy hangosan gondolkodok a szövegekben...

Viszont az a tapasztalatom, hogy aki elkezd a sorok között olvasni, azt jobban megérinti a Clue. Nem akarok senkire sem rátukmálni valami konkrét dolgot, ugyanakkor fontos, hogy ha egy dalszöveg elvet valami gondolatmagot egy lélekben vagy elmében, akkor abból valami jó dolog keljen ki! Sok ilyen jellegű visszajelzést kaptam, tehát van ennek a dolognak egyfajta felelőssége!

Attól, hogy előfordulnak idézetek például a Bibliából, még nem jelenti azt, hogy keresztény zenekar lennénk, és így tovább, sok mindenből táplálkoznak a szövegek. Ugyanúgy idézek íróktól vagy költőktől is, vagy más vallások is hatással lehetnek a szövegekre, mint különböző elméletek. Nem egy határozott dolog mellett akarom felemelni a zászlót, hanem próbálom megtalálni mindebben a közös igazságot. Mert nem gondolom hogy egy vallás, vagy tan, vagy -izmus, vagy ideológia önmagában rejtheti az egyetlen utat vagy megoldást.

Én a hit fontosságáról beszélek, és nem a hit tárgyáról. Fontos hogy az emberben legyen hit, egy magasabb, nemesebb cél iránt, de ezt ne keverjük össze az ember saját ambícióival, akaratával, mert az csak a saját istenülési kísérlete.

Ez egy tökéletlen világ, hiszen halál van, betegség van, öregség van, szenvedés van. De pont ez a tökéletlenség feltételez számomra egy másik valóságot. Ez lehet sokak számára naivitás, de számomra az az ostobaság, hogy az ember képtelen elfogadni a saját kicsinységét, jelentéktelenségét, és ezen a kicsi kis bolygón csak a saját szánalmas kis egójával törődik szemvillanásnyi életében. Így hát csak saját problémái és önzése való, meg az, amit a kezével meg tud fogni. Én a láthatatlan dolgokról írok, és megpróbálom láthatóvá tenni azokat szimbólumok, hasonlatok által.

A tudomány a mai napig képtelen megfejteni, hogy mi az az információ, ami mindent működtet. Mert ez az információ nem anyagi mennyiség, ezért nem az anyag tulajdonsága. Az ember kevés ahhoz, hogy azt a misztériumot megfejtse, ami körülveszi ezen a bolygón túl. 'Élő csak élőből keletkezhet.' Ezt nem valami próféta, hanem Louis Pasteur mikrobiológus mondja.

Bizonyítékot próbálok találni arra, hogy céllal vagyunk itt, és nem mindegy, hogy hogyan élünk, ezzel megpróbálva értelmet adni az életnek és a halálnak. És itt nem vallási moralizálásra, törvényekre gondolok, hanem a tetteink súlyára.

Entitásról beszélek, és nem emberek által kreált gondolat vagy hitrendszerekről. Létező energiáról, ami tudatos és nem véletlenszerű. Az ember nem életnek-halálnak ura, és emiatt nem magára kellene istenként tekintenie. Bízni a dolgok értelmében, jó kimenetelében, értelemmel szenvedni, számomra ez a hit.

'Mindenesetre a világot végleges helynek tartani ügyefogyottság, és aki nem ébred tudatára annak, hogy átalakulása érdekében mit kell tennie, az nyomtalanul elkeveredik és elmerül ebben az emésztőgödörben, és abszolút létéről lemond.' - mondja Hamvas Béla."



Mik az eddigi tapasztalatok, milyen emberek hallgatják a Clue-t illetve járnak a koncertjeitekre?

"Jók! (nevet) Előfordulnak fiatal arcok, akik akár vásárolnak is ezt-azt a merch-ből, de összességében olyanok találják meg könnyen az utat hozzánk, akiknek a meghatározó zenei élményei szintén a kilencvenes évek zenei forradalmában gyökereznek. Van olyan tapasztalatom, hogy átlagban nem is annyira műfaji szinten dől el ez a kérdés, hanem a generációs szempont a döntő.

Ahogyan számunkra is kicsit nosztalgikus ez a zene, a közönség számára is, és talán pont ettől értékes, hogy egy olyan világba varázsol bennünket együtt, ami kellemes és nosztalgikus érzéseket is idéz. Látom, hogy van egy szélesebb társaság, egyetemistáktól a családos emberekig, akiknek egy-egy Clue koncert a zenén túl annak is apropója tud lenni, hogy ez a társaság összejöjjön és jól érezze magát."




Mit várhatunk a Shake Your Head vol. II. nevű minifesztiváltól?


"A gombamód szaporodó tribute bandák és az ezt felkaroló minden hétvégére jutó klubrendezvények, minden nyári hétvégére jutó fesztiválok mellett eltörpülnek a valóban alkotó, önkifejező, kreatív zenekarok. A minifesztivál-sorozat ötlete Csörgő Timi és a VHK-s Molnár Lujó által jött életre, amelynek célja, hogy az igényes keményzene feltörekvő csapatait mutassa be a célközönségnek egy jól bejáratott, megfelelő körülményeket biztosító helyen, amelynek a Dürer Kert ad otthont már másodízben."



Hogy álltok az újabb dalokkal?

"Az őszi lemezbemutató óta született már öt szám, amit nagyon szeretnénk a nyáron rögzíteni minimum egy újabb EP formájában. Ha minden igaz, már a nyáron megvillantunk egy számot egy stúdiós klippel, még az őszi megjelenés előtt. Zeneileg és szövegileg sem esünk majd messze a fánktól, de nem is lesz önismétlő vagy kiszámítható anyag.

Lesznek az eddigieknél meglepőbb megoldások, hangulatok. Bátrabban merészkedünk keményebb és az unplugged koncert hatására akusztikusabb irányba. Nem tudom, a számcímek mennyire beszédesek, de jelenleg így hívjuk őket: Polar Lights, Abstract Substance, Womb Of Soul, W.W.W., Turquoise."



A jubileumi ecsegfalvi Nightbreed fesztiválon és a Fekete Zaj osztálykiránduláson is fellép a régi zenekarod, az Autumn Twilight. Ott mire lehet számítani (úgy koncertileg, mint esetleges újabb dalok, további működés terén)?

"Az Autumn Twilight rendszeres fellépője volt mindkét fesztiválnak, így a tavalyi Fekete Zaj fesztiválra kaptunk egy felkérést, ami nagyon jól sült el. Anno abban maradtunk a tagok szétszéledése után, hogy nem oszlottunk fel, és ha lesz olyan alkalom, ahová garantáltan érdemes és megéri összehozni egy koncertet, akkor megadjuk ennek az esélyét!

Idén nyáron is hasonló a dolog, a Nightbreed ráadásul egy kifejezetten nosztalgikus jubileumi fesztivál lesz. Több mint egy évtized munkája rejlik az AT-ban, butaság lenne elvből elutasítani olyan lehetőséget, amely megéri, ennyivel tartozunk nem csak az alkalmanként összeverődő közönségnek, hanem az akkori önmagunknak is...

Az AT az internet hatására külföldön nagyon szép életet él a mai napig, de azt gondolom itthon már mindent elért, amit elérhetett ebben a rétegben, úgyhogy további működés kreatív szinten nem várható. Koncertek terén pedig csak mint a szellem, talán megjelenünk. Ha ezzel tudunk és van kinek örömet okozni, mindezt méltó körülmények között, akkor megtesszük alkalmanként, de mindannyian nagyon másban vagyunk már benne.

Tehát ez inkább nosztalgia, de fontos hozzátennem, hogy nem tudjuk és nem is akarjuk autentikusan interpretálni az AT számokat. Frissebb, érettebb megfogalmazásban tolmácsoljuk a régi dalokat, itt-ott belenyúlunk, kiigazítjuk az esetleges hiányosságokat. Idén bevetünk némi technikát is, így sokkal jobban megmutatják majd magukat a dalok, jobban szólalnak meg, és számunkra is marad benne kihívás."


Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
BRUCE DICKINSON - Jön az önéletrajz, az első részlet és egy videó
2017. szeptember 22. (péntek) 20:07

What Does This Button Do? címmel október 19-én jelenik meg az Iron Maiden frontemberének önéletrajza, amelyhez most egy friss videó érkezett arról, hogy Bruce Dickinson éppen befejezi a könyvírást. Dickinson híres arról, hogy az interjúk során nem szívesen beszél a magánéletéről, ezúttal azonban nemcsak a Maiden élén eltöltött évtizedekről számol be, hanem a korai éveiről, a gyerekkoráról, a szólópályájáról, a pilóta-karrierjéről és a nyelvrákkal folytatott küzdelméről is. A könyv mellé egy nemzetközi kőrútra is indul, amolyan író-olvasó találkozókat fog tartani. Ezek közül egyelőre csak három dátum ismert: 10/17 - Troxy - London, England (7:30pm) 10/20 - Assembly Rooms - Edinburgh, Scotland (7pm) 10/22 - The Lowry - Manchester, England (2pm)   Egy részlet már olvasható is az önéletrajzból, itt: ...

TARJA TURUNEN - Komor karácsonyi lemez jön az ex-Nightwish énekesnőtől
TARJA TURUNEN - Komor karácsonyi lemez jön az ex-Nightwish énekesnőtől

From Spirits And Ghosts (Score For A Dark Christmas) címmel egy karácsonyi (téli) albummal jelentkezik november 17-én az ex-Nightwish énekesnő Tarja Turunen, tizenegy ismert karácsonyi dal...

F.K.Ü. - Dalpremier a svéd horror-thrasherektől: Nightmares In A Damaged Brain
F.K.Ü. - Dalpremier a svéd horror-thrasherektől: Nightmares In A Damaged Brain

1981 cÍmmel november 3-án jelenik meg az idén kereken 30 éves svéd horror-thrasher F.K.Ü. (Freddy Kruger’s Ünderwear) ötödik albuma, amelyről máris itt az első előzetes dal, a...

SWEET & LYNCH - Dalpremier a Stryper énekes és a Dokken gitáros csapatától: Bridge Of Broken Lies
SWEET & LYNCH - Dalpremier a Stryper énekes és a Dokken gitáros csapatától: Bridge Of Broken Lies

Unified címmel november 3-án jelenik meg a második albuma a Stryper frontember Michael Sweet és George Lynch gitáros (Dokken, Lynch Mob stb.) közös projekjének. A 2015-ös Only To Rise...

NOCTURNAL RITES - A negyedik előzetes dal: What's Killing Me
NOCTURNAL RITES - A negyedik előzetes dal: What's Killing Me

Pontosan 10 évvel ezelőtt jött ki a power metalos svéd Nocturnal Rites nyolcadik albuma, a The 8th Sin, azóta azonban keveset lehetett hallani róluk. Nos, ez hamarosan megváltozik, ugyanis...

BELPHEGOR - Cenzúra nélkül az új klip: Baphomet
BELPHEGOR - Cenzúra nélkül az új klip: Baphomet

Totenritual címmel egy hete jelent meg a salzburgi Belphegor tizenegyedik albuma, a 2014-es Conjuring The Dead lemez folytatása, amelynek borítóját ezúttal is Seth Siro Anton (SepticFlesh)...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS