BZ PROJECT - Halk EP jön, jövőre pedig a hangos nagylemez

December 2-án progresszív fesztivál lesz a volt Gödörben

2014. október 28. (kedd) 09:33

Tavasszal jelent meg a Wendigo, Stonehenge, HARD vagy az After Crying éléről is ismert Bátky "BZ" Zoltán új projektjének bemutatkozó EP-je, amit a Miserium tagjaival készített el. (Fotók: Baloo)



A BZ Project rövid távú tervei között egy decemberi prog fesztivál is szerepel, miközben folyamatosan születnek az új nóták az első nagylemezhez, előbb azonban egy speciális, akusztikus hangvételű kiadvány várható a projekttől.


www.facebook.com/bzproject


"Hogy miért BZ Project, ha egyszer szólóanyag? Egyszerű: a saját dalok eljátszására felsorakozott mellém a Miserium zenekar teljes tagsága, és bár a dalok továbbra is száz százalékosan tőlem származnak, a fiúk olyan elhivatottsággal és energiával kezdtek bele a közös munkába, hogy itt is kialakult egyfajta egészséges zenekari hangulat." - fogalmazott BZ a 7414 című EP tavaszi megjelenésekor.


Arról, hogy pontosan milyen tervei vannak most a BZ Projectnek, Boltsek Andi készített egy alapos interjút Bátky Zolival a metalkilincs.hu számára.



Amennyire tudtam, nyomon követtem a zenei munkásságodat, így nem volt meglepő számomra, amikor feltűntél az X-Faktorban. Azt gondolom, hogy az ilyen műsorok kellene, hogy némi löketet adjanak az ilyen kvalitású művészeknek. Te valójában miért jelentkeztél?

"Több ok is vezérelt. Egyrészt bennem volt, hogy így a 40 felé, már sok 'bizonyítással' a hátam mögött akár vállalhatok rizikós, akár kétértelműen megítélhető dolgokat is, pusztán kíváncsiságból. Másrészt persze láttam azt is, hogy kereskedelmi médiában, az általánosan vett 'popzenei iparban' meddig lehet eljutni rock és metal zenével, tehát semmiképp sem az volt a célom, hogy ezzel legyek sztár, vagy neadj'isten celeb.

Inkább egy kicsit a kulisszák mögé akartam látni, szakmai ismeretségeket kötni, a másik oldal irányából tapasztalatokat szerezni. Szerencsére Geszti Péter kifejezetten jó partner volt a céljaim elérésében (és direkt írok partnert, nem mentort). Jól látta, meddig éri meg nekem ez az egész cirkusz, és honnantól kezdenék bohócot csinálni magamból, ezért abszolút pozitív körülmények között távoztam, és ennek a hatásait morálisan, lélekben azóta is érzem. Nagyon sokan állítanak meg azóta is az utcán azzal, hogy 'nagyon jó volt, hogy idáig tartott, és magának már nem kellett bájalexet énekelnie'.



BZ PROJECT - Barricade (szöveges videó a 2014-es EP-hez)




Maradjunk egy kicsit a televíziós tehetségkutatóknál. Függetlenül attól, hogy én mire tartanám ezeket érdemesnek, valahogy nem mindig az alapján döntenek a döntnökök, ahogy szerintem kellene. Próbálják kiszolgálni a közízlést, amit lényegében ők alakítanak. Neked végül adott valami pluszt ez a szereplés?


"A fentieket tovább fűzve mindenképpen. A tapasztalatok, bennfentes információk, kapcsolatok mellett azért jóval könnyebb eljutni szervezőkhöz, a szakma szereplőihez. Ezelőtt eléggé furcsa, sőt kissé visszatetsző volt, hogy amikor egy koncertet akartam leszervezni, vagy épp interjúban beszéltem valakivel, tulajdonképpen legelőször 'el kellett adnom saját magam', azt ecsetelni, hogy így a Fonogram-díj meg az eMeRTon-díj, úgy a nemzetközi koncertek és sikerek...

Nem szívesen reklámozza magát az ember, ettől tűnik aztán túl nagy arcúnak. Most legalább kötnek egy arcot a névhez, megvan az alap sztori, és talán az is, hogy nem úgy kezdenek velem beszélni, mint valami lehúzható, hülyének nézhető, nyeretlen kétévessel. Ettől persze még ugyanúgy bizonyítanom kell mindenhol, ezt nem is volt célom megúszni, de a bemutatkozás, az első lépések megtételében mindenképpen segít.

A kérdés másik fele, miszerint tehetségkutatónak nevezett, de valójában közízlést kiszolgáló műsorok... Ez üzletileg szerintem teljesen érthető. Kapitalizmus van, az üzlet, az eladhatóság vezérel mindent, nem is voltak illúzióim induláskor. Sőt, épp ezért igyekeztem olyan trükkökhöz folyamodni, mint például egy popdal (Madonna egyébként valóban zseniális Frozenjének) metal feldolgozása. Oké, a felszínen a ti szabályaitok szerint játszom, névleg ez popzene - de amire nem számít senki a fejesek közül, hogy így csak azért is becsempészek H-ra hangolt zúzdagitárt kétmillió ember tévéjébe."

 



Stonehenge, After Crying, Wendigo, At Night Fly, Queen Tribute. Pályafutásod zenekarai. Melyik működik még és melyikkel jutottál legmesszebbre? Nem térben gondolom...

"Menjünk sorban, az a legegyszerűbb nekem is (kopnak ám az emlékek, meg nehéz is sokszor mindent évekre kategorizálni). A Stonehenge volt talán az a zenekar, amivel - legalábbis a metal színtéren - elsőként nagyobb közönség is megismert. Előtte is már jó tíz éve zenéltem, de természetesen ezek az amatőr krampácsolásból a valódi zenélés felé tartó lépcsőfokok voltak.

A Stonehenge 1998-tól valóban egy komoly, és azóta is sokat adó zenekar volt számomra, a 2000-ben felvett lemezünk (Angelo Salutante) pedig tényleg bizonyította, hogy egy kifejezetten egyedi és minőségi zenét tudtunk összehozni. Nemzetközi szinten is kifejezetten jó volt a visszhang, bár már itt is látszott, hogy afféle "szakma zenekara" vagyunk, a hozzáértők az egekig emeltek, de azért ez a fajta - a szó eredeti értelmében progresszív - zene sosem lesz igazán a tömegek étke.

A csapatot a szokásos dolgok zilálták szét: amikor igazán komolyra fordultak a dolgok, a tagság nagy része nem volt felkészülve arra, hogy mindent alárendeljen a zenének. Volt, aki családi, másvalaki karriert érintő szempontok miatt állt le, akadt olyan is, aki a zenéből inkább megélni szeretett volna, ez mind érthető (bár számomra sajnálatos) szempont. Szóval '93 végével én kiléptem, és bár egy velem közösen megírt EP még megjelent később, végül a teljes zenekar leállt.



STONEHENGE - Between Two Worlds (a 2001-es Angelo Salutante albumhoz)


 


Érdekes, hogy néhány éve amolyan tét nélküli örömzenélés újra összehozta a Stonehenge egyfajta újraéledését (bár ezt sajnos Baki Ádám billentyűs nem érhette meg, egy szerencsétlen balesetben elhunyt). Egy hihetetlenül jó hangulatú koncertünk volt a MetalFesten, de közben az is kiderült, hogy időközben mindenki más-más tempóval és elvárásokkal képzelte el a dolgot, szóval egy idő után nem erőltettük a folyamatos jelenlétet.

Az viszont továbbra is érezhető, hogy a zenekar fő motorja, Bóta Balázs gitáros és köztem a mai napig ott a 'kémia" és vannak elvarratlan szálak, ezért inkább úgy fogalmazok, hogy a Stonehenge jelenleg alszik, de ki tudja, mikor és milyen hatásra akár fel is ébredhet egyszer.

A Wendigo hasonlóan szerencsétlen sorsú létforma. 2004-ben hihetetlen energiával és fanatizmussal fogtunk bele az új bandába, kijött két lemez, de aztán itt is a munka és a körülmények csaptak szét (meg egy borzalmasan radikális tervekkel érkező, a zenéhez egyáltalán nem értő, ám nagy dolgokat ígérgető menedzserjelölt, aki végül teljesen demoralizálta a bandát). Tulajdonképpen itt sem lett egyértelműen kimondva, hogy vége a történetnek, de jelenleg annyira másfelé áll minden tag feje - zeneileg, életpályát tekintve, szóval mindenhogy -, hogy mélyen szunnyad a Wendigo is. Hiányoznak zeneileg, emberileg, majd egyszer lesz valami... vagy nem.

Az After Crying köszöni, él, jól van. Bár én 2002-ben szálltam be, a zenekar maga idén már 28 éves, tehát lassú, körültekintő működés jellemzi. A tagok is szerteszét vannak millió egyéb produkcióban, de ettől minden működik. Kábé úgy kell elképzelni a dolgot, mint egy nagy barlangi medvét, ami nem csak egy telet, de akár egy egész évet is átalszik, de aztán előjön, és ereje teljében lesz megint egy ideig. Velük igazából 2015-re vannak ismét tervek koncertekre (többek között szimfonikus fellépésekre is).

Emellett ott az At Night I Fly, ami egyfajta közös kis kedvencünk Horváth András Ádám gitárossal. Abban egyeztünk meg, mikor elkezdtük, hogy örömből, görcsmentesen akarjuk csinálni, akkor, és addig, amíg jól esik. Nekem is van mindenféle egyéb, neki is kijutott egyéb munka, meg külföld is csőstül, de vannak tervek, szóval az ANIF táján várhatók mocorgások.

A Queen Tribute-ot szintén úgy 2002 környékétől nyúzzuk, és az benne a jó, hogy semmilyen folyamatosságnak vagy elvárásnak nem kell megfelelnünk. Olyan zenészek játszanak itt, akik akár teljesen különböző stílusban muzsikálnak, de ott a közös pont, a Queen, ezért amikor lehetőség adódik, összejövünk és nyomjuk. Természetesen egy igazi, Queen-féle stadion-hangzást nem lehet kis klubokban, félamatőr keverés és borzalmas akusztika mellett elővezetni, ezért inkább nagyobb színpadokon, fesztiválokon, városi rendezvényeken működünk, de működünk.

Aztán persze ott volt egy csomó egyéb zenekar és projekt, például az egyeztetési gondok miatt korán elfonnyadó PhoeniX Files, vagy az emberi és irányvonalbeli súrlódások miatt földbe álló H.A.R.D. - igaz, ez utóbbival kapcsolatban lesz egy rövid visszatekintés, a tervek szerint a zenekar különböző változatainak 10 éves szülinapi buliján, 2015 januárjában én is fellépek majd a 2008-as lemez dalaival.

Szóval, összefoglalva, röviden jöjjön a helyzetjelentés. Stonehenge: alszik. Wendigo: alszik. After Crying: él és alkot. Queen Tribute: él és koncertezik. At Night I Fly: él és tervez. Közben pedig megszületett a BZ Project..."



BZ Project. A saját projekt. Ez egy „akkor most azt csinálok, amit igazán akarok” dolog?

"Tulajdonképpen igen. Annyira igen, hogy még jóval radikálisabb terveim voltak, amikor elindítottam. Arra gondoltam ugyanis, hogy annyiféle stílusban írok dalokat az AOR-tól a modern metalon át a progresszívig, hogy minden tét nélkül, "alanyi jogon", a magam örömére csinálok valamilyen szólóprodukciót, ami legfeljebb másoknak is tetszik. Viszont minden elvárás nélkül lehet így dolgozni, és tényleg a hajdobálós rocktól az elvetemült kilencnyolcadig bármit egymás mellé pakolhatok, hiszen valahol önmegvalósítás az egész, magamnak csinálom. Aztán máshogy alakult, ami persze átírta a terveket, de nagyon jó irányba vitte el a hajót."



BZ PROJECT - 7414 (2014-es EP)




Itt futottál bele a Miserium zenekar tagjaiba... Mi volt az a közös pont, ami végül is a közös munkát eredményezte?

"Az úgy volt, hogy láttam néhányszor a Miseriumot koncerten, és nagyon megtetszett a hozzáállásuk, a zenéről alkotott véleményük, a 'lexikális tudásuk'. Ráadásul Szabiról (Tari Szabolcs gitáros-énekes) kiderült, hogy ősidők óta 'BZ fan'. Konkrétan elhangzott, hogy kölyökkorában, amikor a Stonehenge lemezt hallgatta, két hőse volt, a Pókember és én. Azóta is reménykedem benne, hogy soha nem kever össze a latexruhás falmászóval... (nevet)

Komolyra fordítva a szót, egy idő után Szabit kerestem meg azzal, hogy van itt ez a szólóanyag, kész van egy rakás dal, meg ott van még több tucat az elmúlt kábé húsz évből, amiket eddig a fióknak írtam, segítene-e a fel- és eljátszásukban. Szabi pedig azzal hívott fel néhány nap után, hogy a teljes Miserium zenekarral szeretnének beszállni mellém. Nagyon jól esett, hogy elejétől fogva úgy álltak a dologhoz, hogy ez az én szóló produkcióm még akkor is, ha időközben zenekari jellegű működés lett belőle, tehát a dalok továbbra is tőlem jönnek, és továbbra is szeretnék, ha én szabnám meg az irányt.

Viszont az is tény, hogy az egyre szorosabban összeálló csapat miatt már nem szerencsés egy teljesen eklektikus, csak nekem tetsző és megfelelő anyagot összehoznunk, így egységesebb stílusképet faragtam magamnak, illetve most már magunknak. Persze van itt is jócskán extremitás, hiszen a stadionrock mellett ugyanúgy megfér egy elektronikus popmetal dal, aztán meg egy Pink Floydot modernizáló, monumentális prog-pszichedelikus dal, de mindenképpen egységesebb lett a kép."



BZ PROJECT - Barrikád (magyar verzió, szöveges videó a 2014-es EP-hez)




Hogy festenek a rövid távú terveitek?

"A BZ Project nagyjából fél éve létezik végleges formában, tehát a történet bevezetését megírtuk. Irodalomból tudjuk, hogy ilyenkor jön a bonyodalom, de nálunk inkább a kifejtésen, az elkezdett munka kiteljesítésén lesz a hangsúly. Mostanra mindenki megismerte a többiek zeneiségét, stílusát, korlátait, egyedi apróságait, és persze személyiségét is, szóval az alapokra elkezdhetünk valami szépet építeni.

Elsőként a 'háttér' biztosítását igyekeztünk megoldani, ezért leültünk egy profi promoterrel, hogy a média és a koncerthelyszínek, fesztiválok szereplői felé segítse a munkánkat. Mi pedig még jobban a zenélésre koncentrálhatunk: alapvetően kész is van a következő két anyag, már csak végleges formába kell önteni őket.

Elsőként egy akusztikus jellegű, helyenként ambient hatásokkal felvértezett EP-t veszünk fel, megmutatva egy kicsit más oldalunkat is, és persze ezzel apropót szolgáltathatunk csendesebb, családiasabb, 'leülősebb' koncertekre is. A halk EP rögzítésével egy időben pedig már folynak a következő "hangos" anyag felvételei is, ennek megjelentetését viszont már jövőre tervezzük.

A stúdiózás miatt az idei évben már csak egy BZ Project koncertre kerül sor, méghozzá egy progresszív fesztivál keretében. December 2-án játszunk a belvárosi G3 klubban (a volt Gödörben). Ezen a koncerten rajtunk kívül több hasonló stílusú zenekar is tiszteletét teszi, hamarosan mondjuk ezzel kapcsolatban is a részleteket. Annyi már biztos, hogy a 'személyzeti közös halmaz' okán egyértelműen ott lesz a Miserium, valamint az At Night I Fly is, szóval a Projectes fiúknak a húrkezelő és doboló 'szervei' fáradnak majd ki alaposan, nekem meg a hangszálaim."


A teljes BZ interjút ide kattintva olvashatod el.

 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
CELLAR DARLING - Animációs klippel egy új dal az ex-Eluveitie zenészektől: Freeze
2019. április 19. (péntek) 09:31

The Spell címmel nemrég jelent meg a második albuma annak a Cellar Darling névre hallgató progos folk rock csapatnak, amelyben a svájci Eluveitie-ből 2016-ban kivált Anna Murphy énekesnő/tekerőlantos, Marlin Sutter dobos, valamint Ivo Henzi gitáros egyesítette erőit. Az új album (amely egy konceptanyag) itt a Freeze című tétel, amelyhez ugyanúgy Costin Chioreanu készített animációs videót, mint a korábbi négy nótához. "Mint jó páran már tudjátok, megjelent a második albumunk, amelynek káprázatos artworkjét Costin Chioreanu-nak köszönhetjük, akárcsak az új dalainkhoz készített csodás animációs klipeket. A The Spell lemez 13 dala révén szemtanúi lehettek egy olyan lány utazásának, aki beleszeretett a Halálba."     www.facebook.com/cellardarlingofficial   CELLAR DARLING - Freeze (a 2019-es The Spell albumhoz) CELLAR DARLING - Drown (a 2019-es The Spell albumhoz) CELLAR DARLING...

RAMMSTEIN - Borító és dallista a májusi albumhoz
RAMMSTEIN - Borító és dallista a májusi albumhoz

A Rammstein klipes dalát, a Deutschlandot nyilván ismered, de most már a május 17-én érkező új stúdióalbum borítójával és a komplett dallistával is lehet ismerkedni. A hetedik...

ACCEPT - Egy vadonatúj dal: Life's A Bitch
ACCEPT - Egy vadonatúj dal: Life's A Bitch

Egy Life's A Bitch című vadonatúj és máris meghallgatható dallal jelentkezett a német-amerikai metal legenda Accept. Az új nótát kislemezen is kiadták, a B oldalán a Restless And Wild...

SYMMETRY OF THE VOID - A Wolfheart főnökével készült az új dal, klippremier: Divine Serenity
SYMMETRY OF THE VOID - A Wolfheart főnökével készült az új dal, klippremier: Divine Serenity

Még tavaly januárban jelent meg a dallamos death metalt nyomató budapesti Symmetry Of Void első nagylemeze, a folytatáson pedig nem mással dolgoznak, mint a finn Wolfheart főnökével,...

VÁMOS ZSOLT - Jubileumi koncert, számos vendéggel: 50 év Lélekjelenlét
VÁMOS ZSOLT - Jubileumi koncert, számos vendéggel: 50 év Lélekjelenlét

Vámos Zsolt idén áprilisban tölti be az 50. életévét, valamint 30. éve, hogy koncerteken és lemezeken is egyaránt találkozhatunk gitárjátékával, szerzeményeivel. A kerek...

ALLEGAEON - Technikás death metal, albumpremier: Apoptosis
ALLEGAEON - Technikás death metal, albumpremier: Apoptosis

Apoptosis címmel megjelent a technikás, progos, melodikus death metalt játszó amerikai Allegaeon ötödik albuma, a 2016-os Proponent For Sentience lemez folytatása, amelyet teljes egészében...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS