RUDÁN JOE - A tábortűztől a Pokolgépig

Márciusban szólóalbummal jelentkezik az énekes

2014. január 15. (szerda) 19:15 | utoljára módosítva: 2017. június 5. (hétfő) 09:42

Március elején Én ez vagyok címmel lát napvilágot az egyik legismertebb hazai rock/metal énekes, Rudán Joe első szólóalbuma. Joe olyan legendás zenekarokban énekelt az utóbbi 25 évben, mint a Pokolgép és a P. Mobil, egészen december végéig pedig a Mobilmánia frontembereként ismerhettük. De folyamatosan játszik eredeti zenekarával, a pécsi Codával is, valamint számtalan projektben is részt vesz.

 



Rudán Joe nemrég ünnepelte 50. születésnapját. Ebből az alkalomból ült le vele Cselőtei László, hogy megtudja, hogyan lett a fiatal, lelkes pécsi rockrajongóból az ország egyik legnevesebb énekese.

Az interjú sorozat első részében a '70-es évek közepétől a '80-as évek végéig terjedő időszakról mesél az énekes.




Annak idején hogyan ismerkedtél meg a rockzenével?


“Volt a szomszédunkban egy nálam két évvel idősebb srác, aki akkoriban már hallgatott ilyen muzsikákat. A környéken lehetett fogni egy jugoszláv adót, ahol sok rockzenét sugároztak. Meg persze a Magyar Rádióban ott volt Komjáthy György műsora, a Beat kedvelőinek, ahonnan ez a srác a jó zenéket felvette kazettára, én pedig rendszeresen jártam hozzá és átmásoltam ezeket a felvételeket.

De tőle függetlenül is sok rockzenét hallgattam a rádióban. Emlékszem, hogy 1975-ben éppen a nagymamámnál voltam, amikor Komjáthy Gyuri bácsi leadta az akkor frissen megjelent Sabotage című Black Sabbath albumot. Fogtam a nagymamám Sokol rádióját, bebújtam a paplan alá és úgy hallgattam végig. Teljesen libabőrös lettem, ahogy megszólalt a Symptom Of The Universe riffje és Ozzy elkezdett üvölteni. Már akkor tudtam, hogy nekem ez a zene tetszik igazán!

Nyolcadikos koromra már volt MK25-ös magnóm, azt bömböltettem egész nap! Még a suliba is bevittem. Az énektanárom, akihez énekkarra is jártam, odavolt Kocsis Zoltánért és mindig mondta, hogy így Bartók, meg úgy Kodály. Én meg fogtam és bevittem neki a második Emerson albumot, amin játsszák az Allegro Barbaro-t Barbarian címmel. Van a nóta elején az a rettentő torz gitár rész. Hű, mondta a tanárnő, azonnal kapcsoljam ki. Mondtam neki, várjunk egy kicsit, mert mindjárt jön a zongorás rész és az a lényeg. És képzeld el, hogy végül tetszett neki! Nagyon büszke voltam!”



Hogyan döbbentél rá, hogy tudsz énekelni és ezt szeretnéd csinálni a jövőben?

“Ahogy mondtam, egészen kis koromtól énekkaros voltam. Amikor pedig a sulival mentünk például szüretelni és ott aludtunk Villányban, akkor a tábortűznél előkerült az akusztikus gitár, amin az egyik cimbim jól tudott játszani és együtt énekelgettünk. Ő már akkor a HGM gitárosa volt. Tudta, hogy vonzódom a rockzenéhez és nagyon mondogatta, hogy milyen jó hangom van és mindenképpen énekelnem kéne.”



Ekkor már zenéltél valahol?


“Igen. Az első zenekaromat a középiskolában hoztam össze. Már elsőben kikínlódtuk magunkból a bandát. Egy saját készítésű basszusgitárral játszottam benne. A szomszéd srác, akivel a rockzenéket hallgattuk, igazi ezermester volt, így később vele készítettem el az első basszusgitáromat. Több hangszer is született a kezünk alatt. Az övé jól sikerült, azt hiszem, hogy a mai napig megvan neki és lehet rajta játszani. Az enyém kevésbé lett tökéletes, nagyon magasan voltak a húrok, alig bírtam lefogni.

Na, de a lényeg, hogy az első komoly csapatba harmadikos koromra kerültem be. '79-ben történt, hogy a már említett bandába, a HGM elnevezésű formációba hívtak énekelni. Jó zenészeknek számítottak és az akkor népszerű magyar és külföldi bandák dalait nyomták. Volt a repertoárban Skorpió, P. Mobil, a külföldiek közül többek között Deep Purple. És persze saját nótákat is írtak.

Elmentem hozzájuk egy próbára. Akkoriban jelent meg a Dinamit első kislemeze, rajta a Tinédzser dal című számmal. Azt kellett elénekelnem. Utána egyből megkérdezték, hogy lenne-e kedvem velük zenélni, mert bevennének énekesnek! Már hogy a fenébe ne lenne kedvem hozzá! (nevet) Egészen a '81-es érettségiig velük muzsikáltam.”



Mikor vált nyilvánvalóvá számodra, hogy az éneklés lesz a hivatásod?


“Vegyipari szakközépbe jártam és érettségi után a pécsi sörgyárban helyezkedtem el. A bejárat a sulival szemben volt, az utca másik oldalán. Gondoltam, nem megyek messzire dolgozni! (nevet) Ekkor már a Morris zenekarban énekeltem. Elvállaltunk zenélést falusi művházakban, de mindig becsempésztük a műsorba a rockzenéket is. Olyan dalokat nyomtunk, mint például a Whitesnake-től a Fool For Your Lovin’. Így figyelt fel rám egy bonyhádi csapat, akik már szinte a zenélésből éltek.



MORRIS - Cesar (1985)


 


Elmentem hozzájuk és kisvártatva fel is kellett mondanom a sörgyárban. Talán ha másfél évet dolgoztam ott összesen! Hétvégenként több pénzt kerestem, mint mikor egész héten, reggel hattól melóztam a sörgyárban. A hajnali kelés sosem volt az erősségem. Gondolhatod mit éreztem, amikor ötkor keltem, hogy hatra beérjek a gyárba! Persze, a zenekarnál is voltak hét közben próbák, heti kettő, amire le kellett mennem Bonyhádra, de így is fantasztikusan éreztem magam.

Később átkerültem egy szekszárdi bandába. Ezek a srácok hajóra készültek zenélni, ami nagy felkészültséget igényelt, így nekem is el kellett mennem gitártanárhoz és szaxofontanárhoz is. Közben olyan helyeken játszottunk, mint a pécsi Orvosi Egyetem báljai, vagy Keszthelyen az Agrártudományi Egyetemen, Kaposváron a Dorottya bálon. Legtöbbször öltönyben kellett fellépnünk.”



És ez ellen nem tiltakozott a szervezeted?


“Egyáltalán nem. Sőt, mivel sok klasszikus, örökzöld nótát is meg kellett tanulni, én ezt kihívásként éltem meg. Pont most raktam be egy '84-es kazettát, amin olyan dalokat játszunk, mint a Want To Break Free a Queentől, meg Wham és George Michael dalok, amiket a mai napig felvállalnék. Közben amúgy nagyban ment a rockzene is. A Morrisba is visszatértem. De sajnos a távolság miatt ez nem tartott sokáig, mert Szekszárdról nem nagyon tudtam visszajárni Pécsre próbálni.

Ekkor került a Morrisba Szebeni Jani, aki most a Virrasztókban énekel. ‘85 körül vele indultak el egy országos versenyen is. Én pedig egyszerre több zenekarban is vállaltam szerepet. Szekszárdon volt egy Jimi Hendrix nótákat játszó banda, nagy ritkán visszajártam Pécsre, ahol egy gyors kezű, Yngwie Malmsteen stílusban gitározó srác bandájában énekeltem. Aztán ott volt a szintén pécsi Candy zenekar, ott is muzsikáltam.

1987 környékén nyílt egy blues kocsma Pécsett, ahol megismerkedtem néhány Led Zeppelin fanatikussal. Ők rendszeresen felléptek ott, én meg többször is jammeltem velük. Végül mindnyájan úgy gondoltuk, hogy ebben több is van, mint alkalmi együtt zenélés. Elkezdtünk közösen Led Zeppelin nótákat tanulni. Eleinte mondtam nekik, hogy ezek a dalok nekem kicsit magasan vannak, nekem inkább a Deep Purple témák fekvése esik jól, de mivel nem volt billentyűs, a Purple nótákat majdnem ki kellett hagynunk. Ezért aztán maradtunk a Zeppelin programnál, amit olyan szinten összepróbáltunk, hogy fel is léptünk a '88-as EFOTT-on, amit abban az évben Orfűn rendeztek meg.”



CODA - 1988



Ezek szerint rengeteg mindent kipróbáltál egy viszonylag rövid idő alatt. Melyik részét élvezted a legjobban?

“Mindegyik részét élveztem, de alapvetően nem akartam megragadni a vendéglátózásnál. Ugyan elmondhatom, hogy már ‘84-ben, 21 éves koromban ORI vizsgát tettem, tehát profi zenésznek számítottam és ez az időszak iskolának jó volt, de igazából vártam egy nagyobb lehetőségre a rockzenei vonalon. Csak hát ez Pécsről elég nehéznek tűnt.”



És végül mikor adódott a lehetőség?


“A Led Zeppelin Emlékprogram kinőtte magát és megalakítottuk a Coda zenekart. Velük már országszerte zenéltünk, sok helyre hívtak minket blues kocsmákba, fesztiválokra. Aztán egyszer eljött Pécsre a Hobo Blues Band. Ezen a koncerten mi voltunk az előzenekar. Itt ismerkedtem meg Póka Egonnal, aki többször meghívott minket Pestre, hogy a Hobo előtt játsszunk. Felléptünk a Hobo Karácsonyon, játszottunk előttük a Tabánban is. Így kerültem szem elé a fővárosban is.

Kezdtek megjelenni rólam cikkek, hogy itt egy jó énekes. Besnyő Laci (legendás koncertszervező, aki sokáig volt a Beatrice menedzsere, számos jelentős művész hazai koncertjeit turnéit, valamint nemzetközi sztárok fellépéseit és fesztiválokat is szervezett, illetve szervez a mai napig. Jelenleg a nevéhez fűződik a június 7-i nagy Pokolgép koncert is – a szerk.) elhívott a Drakula fesztiválra, ahol állítólag a Pokolgép tagjai már kiskubiztak maguknak!

Kevesen tudják, de egy rövid ideig énekeltem az ex-eddás Slamó No zenekarában is. Oda az akkori dobos, a szintén pécsi Csülök révén kerültem be. De a No együttessel csak próbáltam, fellépésre nem került sor. Pedig még énekmotyót is vettek nekem. Csak Slamó bevitte a demókat Erdős Péterhez, a Lemezgyár főnökéhez, aki azt mondta, hogy jó ez az énekes, de lemez csak akkor lesz, ha a régi énekes visszakerül a bandába.

Slamó rendes volt, mert keresett nekem másik zenekart. Jó cimborák voltak Cverencz Ákossal, a budapesti, dallamos rockot játszó Griff együttes vezetőjével. Így kerültem a Griff soraiba. Velük a legjelentősebb fellépés egy Pecsa koncert volt, ahol a saját dalokon kívül a Still Of The Night című Whitesnake klasszikust is eljátszottuk. Ezzel párhuzamosan persze a Coda folyamatosan létezett és turnéztunk is rendszeresen.

Ekkor történt, hogy csörgött a telefon és Besnyő Laci volt a vonal túloldalán, és a Moby Dick együttesbe invitált, amit nem vállaltam el. Már bánom a dolgot, mert lehet, hogy érdekes albumok készültek volna a fiúkkal. Viszont a pár nappal későbbi telefonhívásra igent mondtam, amikor Kukovecz Gabi volt a telefonnál. Itt kezdődött igazából a pályám második szakasza!”


rudanjoe.hu

 



CODA - 1992 (Rocktükör)


Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
DEÁK BILL GYULA - "Ez az életem: a zene meg a család"
2018. szeptember 26. (szerda) 14:33

"Egyszer megkérdezték tőlem, hogy lehet így bluest énekelni. Hát, mondom úgy, hogy egy szobában laktunk hatan a Külső Jászberényi úton, a dzsumbujban. A wc kint volt, bent egy lavórban fürödtünk, és nagyon nagy dolog volt, ha karácsonyra kaptunk egy almát" - mondja Deák Bill Gyula, aki 70. születésnapját nagykoncerttel ünnepli a Papp László Budapest Sportarénában november 9-én. Mindenki Bill kapitányát arról kérdeztük, mi lehet az oka, hogy már három generáció fújja kívülről a dalait, és azt is megtudtuk, milyen jótanáccsal látja el a mai fiatal zenészeket. Ménes Márta interjúja a 061.hu számára. (Fotó: Horváth Péter Gyula)   www.facebook.com/deakbillgyula A koncert Facebook oldala Ez egy kerek évforduló, alkalmas az összegzésre, számvetésre… "Van, aki összegez, én nem törődöm ezzel. Mennie kell az életnek tovább, remélem még élek öt-tíz évig. Addig is szeretnék még...

TERROR - Dal-és klippremier Scott Vogeléktől: This World Never Wanted Me
TERROR - Dal-és klippremier Scott Vogeléktől: This World Never Wanted Me

Total Retaliation címmel szeptember 28-án jelenik meg a Los Angeles-i hardcore brigád Terror hetedik albuma, amelyről máris itt a harmadik előzetes dal, a klipes This World Never Wanted Me,...

THE THREE TREMORS - Új dal a három gigatorokkal: When The Last Scream Fades
THE THREE TREMORS - Új dal a három gigatorokkal: When The Last Scream Fades

Október 26-án jelenik meg a debütáló albuma annak az új power metal formációnak, a The Three Tremors-nak, amelyben a metal színtér három legendás énekese egyesítette erőit. Tim...

SLASH Ft. MYLES KENNEDY & THE CONSPIRATORS - Friss videoklip: Driving Rain
SLASH Ft. MYLES KENNEDY & THE CONSPIRATORS - Friss videoklip: Driving Rain

Living The Dream címmel múlt pénteken jelent meg a Slash Ft. Myles Kennedy & The Conspirators harmadik albuma, amelynek Driving Rain dalához egy bábos, animációs klip született. Máris...

DOROTHY - Szöveges videóval a második lemezelőzetes szám: Legalább
DOROTHY - Szöveges videóval a második lemezelőzetes szám: Legalább

Tessék! címmel szeptember 28-án jelenik meg a negyedik Dorothy album, amelyről máris itt a második előzetes dal, a szövegtes videóval kísért Legalább. Az albumra felkerül a szeptemberi...

METALLICA - Ritkaság videó a Justice remaszter Boxból: a The Shortest Straw 1992-ből
METALLICA - Ritkaság videó a Justice remaszter Boxból: a The Shortest Straw 1992-ből

A Metallica 1988-as ...And Justice For All albumának jubileumi, remaszterizált változata november 2-án lát majd napvilágot, spéci díszdobozban, számtalan extrával kiegészítve. A Dyers...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS