FEZEN FESZTIVÁL 2013 - Hangulatjelentés az utolsó két napról

Jövőre találkozunk!

2013. augusztus 4. (vasárnap) 07:57

"Hatalmas tömeg a FeZen utolsó napján. Minden korosztály képviseltette magát, apukák, anyukák, tinik és kicsik együtt nyomultak, mert így szép. Finnugor nyelvrokonsági metal és a mindent elsöprő Deep Purple. Méltó zárása az év legmokányabb fesztiváljának.


Már a korai órákban látszott, hogy derekas muri lesz, a No wave sátorban a stand-up comedys arcok műsoráról szó szerint folyt ki a nép. A Kalinka Nagyszínpadot nyitó Depresszió közönsége a pokoli meleg ellenére lelkesen énekelte a dalokat, a srácok is bőszen nyomták."


www.fezen.hu

www.facebook.com/FEZENFesztival



"Az ifjabbik generáció Tankcsapdájának is hívható Depi magabiztosan hozta a szintet, a magukból kivetkőzött tinilányok látványa pedig minden érző szívű rocker lelkét megérintette, ebben biztosak vagyunk.A Fezen Csarnokban is megdörrent a heavy metal, és a nyitó csapat, az EGO Project finoman szólva sem a padlónak zúzott. A MediaMarkt közönségét pedig egy kicsivel később derekasan megugráltatta a hazánk első számú ska brigádja, a végletekig őrült PASO. A Kalinka Nagyszínpadon a Depressziót a finn Amorphis váltotta.
 



 


A régebben a Kalevalát is feldolgozó progos metal csapat remekül balanszírozott a mogorva death metal témák, a nagyívű dallamok és a finom elszállások között. Nagy örömünkre nyomtak néhány régebbi dalt is, például az Elegy-ről, sajnos a Black Winter Dayt nem, de hát ne telhetetlenkedjünk persze, így is eléggé ledöngöltek.




 


Vannak, akik olyan szinten komolyan veszik a FeZent, hogy elő-esküvőt tartottak, teljes dresszben grasszálva. Ezen felbuzdulva odajöttek hozzánk páran, hogy merre is van a házasságkötő sátor. Erre mi készségesen összeadtuk őket, mivel ez a fesztivál már csak ilyen, mindent megoldunk. Innen is sok boldogságot kívánunk Vikinek és Gábornak, és a többi FeZenen összeházasodott alkalmi párosnak.

A Csarnokban a Blind Myself is komolyan vette a rockot. A régebbi, őrültebb dalok mellett nyomták az újabb, rádiókompatibilisebb vonalat is, amelyet a közönség szintén lelkesen fogadott.

Persze, azt kár lenne tagadni, hogy ezen az estén mindenki a Deep Purple koncertjét várta. Extra mennyiségű ember gyűlt össze, és ismét bebizonyosodott az axióma igazsága, miszerint öreg rocker nem vén rocker. A profizmus, a rutin, a jó hangulat természetesen alapból megvolt, de ezen felül még több is. Látszott, hogy a csávók egész egyszerűen élvezik, amit csinálnak.

Belegondolni is félelmetes, hogy 1968 óta tolják és nem hogy belefáradtak volna, de tanítanivaló energiával nyomták. Több ezer ember énekelte a dalokat, és nem csak a kötelező Smoke On The Watert. Stílusok, idők jönne-mennek, de a Deep Purple örök. Amíg az embereknek lesz füle, addig erre a zenére szükség lesz. A FeZen közönsége nem csalódott, hiszen világszínvonalú produkciót, sőt, talán nem nagy szó, hogy életre szóló élményt kaptak. Részesei lehettünk egy picike rocktörténelemnek.

 



Mi a magunk részéről olyan nagypapák szeretnénk lenni, mint a Deep Purple tagjai. Mert azért magunk között: Ian Gillannak nem csak a hangja van még mindig teljesen rendben, de egyikünk se kapna tőle szívesen egy pofont, olyan jó kondiban van. Szegény Heaven Street Sevennek jutott az a feladat, hogy a Deep Purple koncertjével párhuzamosan nyomuljon, de a fiúk becsülettel megtették, amit lehet. A közönség egy része komótosan távozott, tekintve, hogy másképpen a FeZenről nem lehet. De hát ez a hely varázsa. A keményebbek persze maradnak velünk és nyomják addig, amíg el nem kezdik bontani a nagyszínpadot. Jövőre találkozunk!"


2. nap

"Dőlt a nép a FeZenre, mert mindenki tudja, hol van a legnagyobb buli. A Fear Factory mészárolt, a Dragonforce mulattatott, a N.O.H.A. megtáncoltatott, Ákos lehengerelt, a Csarnokban inkább pankok, mint tankok, a Gépházban ezerrel blastbeat. Egyre keményebb a helyzet. Egyre.

A második napot nyitó Pokolgép magabiztosan hozta a klasszikusokat, énekelte a derék közönség a Tépett Madárt, egy pillanatra mindenki picit a metal boldog aranykorában, a nyolcvanas években érezhette magát a Media Markt színpad körül.

A Kalinka Nagyszínpadot nyitó angol heavy-power metal Dragonforce olyan, mint a viszkikóla. A komponensek (önfeledt bohóckodás, mese-tematika, sziréna magas énekhang, és Vai-féle gitárvirtuozitás) önmagukban nehezen emészthetőek az olyan egyszeri rockerek számára, mint mi vagyunk, azonban a srácok kombója annyira őszinte, hogy emeljük kalapunkat. A dobos pedig néha olyan blastbeateket tolt, amiket a legeszeveszettebb grindcore brigádok is megirigyelhettek volna.






Az Európa Kiadó magabiztos, életerős fellépést abszolvált, egyáltalán nem érezhette senki, hogy nosztalgiabuli lenne, hiszen sok új dalt is játszottak. A Gépházban ma a brutalitásé volt a főszerep, a Limb for a Limb mészáros death metalja legyalult, a záró Freedom Is A Lie pedig, mint hazánk egyik legmokányabb crust-grind brigádja, szintén hozta a kellő szintet. Ahol blastbeat van, ott baj nincs.

Akik a táncolást preferálták, azok sem jártak rosszul, hiszen a internacionális legénységű N.O. H. A. tolta a világzenével kevert dárenbéz talpalávalót, amire a jó nép derekasan megmozgatta a kötőszöveteket. A Csarnokban a nemzetközi vizeken egyre ismertebb Wisdom nyomta a tökös power metalt. A power szó szerint értendő, ennyi szaladgálás látványától is elfáradtunk, nem semmi.

Amikor, körülbelül harminc perces technikai csúszás után a Kalinka Nagyszínpadon egy mogorva, tetotvált férfi beleüvöltötte a mikrofonba, hogy "I got no more goddamn respect, I got no more goddamn regret" egy pillanatra újra taknyos kölkökké váltunk. Mit tagadjuk, nosztalgikus pillanatok voltak ezek.

Az amerikai indusztriális metal Fear Factory sajnos nem zúzhatta ki magát teljesen, de amit adtak, meggyőző volt. Dino Cazares gitáros nem öregszik, Burton picit fáradt volt ugyan, de a közepén ő is belejött, a közönség üvöltött, ahogy kell. A metal ilyen ordítozós, azt te nem szereted, mondta is egy izmos férfi a szőke barátnőjének mellettem, ám a csajt szemmel láthatóan nem hatotta meg ez a vélemény, mivel sikítva szaladt az első sorba tombolni.

Ákost lehet gyűlölni vagy szeretni, de közömbös egy ilyen színvonalú produkcióval szemben senki sem maradhat. Elképesztő profizmus, végletekig kidolgozott show. Ezért, vagy éppen ennek ellenére, a dolog nagyon is élő. Ez nagyban köszönhető Bánfalvi Sándor dobosnak "zenekarunk egyetlen férfitagjának", ahogy Ákos fogalmazott. Ákos tökéletes fesztiválprodukció, minden időben működik. A mostani stílusa alapján pedig jövőre Spiritual Front koncertet szeretnénk a nagyszínpadra."
 

Hozzászólások

[012440]
apple
Hát igen, kozmikus magyarázatokkal szolgál, hogy vannak még ilyen alacsonyabb szinten lévő lények...
Vajon melyik "iskolát" kell követni a szintugráshoz?
A XIX. században bizonyított török-magyart, a mindenki által közismert és cáfolhatatlan magyar-sumert, a ma már megdönthetetlen magyar-japánt, a nyilvánvaló (ó)görög-magyart, vagy a mezopotámiai eredetet elvető, napnál is világosabb magyar-egyiptomit? Netalán a betonbiztos észérvekre alapozott Fülöp-szigeti származása nyelvünknek, ami a felsőbb szinteken magától értetődő, vagy esetleg a pl. Ibi Duba (vagy hogy hívták) féle elmélet a magyar nyelv intergalaktikus voltáról, nem beszélve arról, hogy Ádám és Éva is magyarul beszéltek a Paradicsomban, meg a sok bibliai név, hogyaszongya Mózes, Áron, Simon stb. is mind magyarok.
Persze gondolom, egyik sem, hanem valami más, amit mindenki tud, aki nyitott szemmel jár a világban (azaz csak én nem).
[012439]
szabogyula
Finnugor nyelvrokonsági ..., ez sok mindent megmagyaráz, ha ti még ezen a szinten vagytok :))))
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
KARI RUESLÅTTEN - Sørgekåpe (kritika)
2020. július 12. (vasárnap) 11:53

KARI RUESLÅTTEN Sørgekåpe (Spindelsinn)   Negyedszázad telt el azóta, hogy Kari Rueslåtten kilépett a The 3rd and the Mortalból, az egyik első olyan metal zenekarból, melyben énekesnő is volt. A norvég csapat zeneileg is megelőzte a korát, Kari azonban szólóban kevésbé akart újítani – bár Spindelsinn című első albuma akkor is valami új volt, hiszen norvég nyelvű, erősen népzenei ihletésű muzsikát rejtett, ami sokunk számára újdonságot jelentett, hiába, hogy régiek a gyökerei. Később Kari egyre inkább pop-os irányba fordult, de mindvégig megőrizve valamit a folkból, a melankóliából, s a gyönyörű dallamokról sem feledkezve meg. Ám a Sørgekåpe album a Spindelsinn óta az első, amelyen végig norvégul énekel. Ugyanakkor nem tért vissza ahhoz a nordikus pogány vonalhoz, maradt a pop-folk, de a legtöbb dal erősen éjjeli, szomorú, melankólikus. Kari azt nyilatkozta, „a Sørgekåpe azokat a magányos...

TOKYO MOTOR FIST - Albumpremier a Danger Danger énekes és a Trixter gitáros csapatától: Lions
TOKYO MOTOR FIST - Albumpremier a Danger Danger énekes és a Trixter gitáros csapatától: Lions

Még 2017-ben jelent a debütáló albuma annak a Tokyo Motor Fist nevű dallamrock csapatnak, amit a Danger Danger énekese, Ted Poley és a Trixter gitárosa, Steve Brown hozott össze. Már a...

OSSIAN - Premier, új szöveges videó: Mennyit ad még
OSSIAN - Premier, új szöveges videó: Mennyit ad még

Április közepén jelent meg az Ossian legutóbbi albuma, a Csak a Jót, a Mennyit ad még című dalhoz pedig most elkészült egy hivatalos szöveges videó, melynek képanyagát a tavalyi...

BLUES PILLS - A visszatérés, jön az új album, friss dal és klip: Kiss My Past Goodbye
BLUES PILLS - A visszatérés, jön az új album, friss dal és klip: Kiss My Past Goodbye

Eredetileg már júniusban kijött volna a klasszikus blues rockot játszó és egy döbbenetesen jó hangú frontcsaj vezette Blues Pills harmadik albuma, a Holy Moly!, azonban a világjárvány...

SKELETAL REMAINS - Az első új dal a kaliforniai death metal brigádtól: Illusive Divinity
SKELETAL REMAINS - Az első új dal a kaliforniai death metal brigádtól: Illusive Divinity

The Entombment Of Chaos címmel szeptember 11-én jelenik meg a kaliforniai death metal gépezet Skeletal Remains negyedik albuma, a 2018-as Devouring Mortality lemez folytatása, első...

MEZMERIZED - Új dal az Amaranthe hörgősének vendégszereplésével: Cyanide
MEZMERIZED - Új dal az Amaranthe hörgősének vendégszereplésével: Cyanide

Cyanide címmel máris megismerkedhetsz a modern metalos, hazai Mezmerized legfrissebb dalával, amelyben az Amaranthe hörgőse, Henrik "GG6" Englund vendégszerepel. "Ez az eddigi...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS