POKOLGÉP - 5 lemez, ami megváltoztatta a dobos Veress Marci életét

YES  - Endless Dream (az 1994-es Talk album 3 tételes záró eposza)





LINKIN PARK
Hybrid Theory (2000)

"Ezt az albumot szerintem minden korombeli fiatal hallgatta és talán hallgatja ma is. Még általános iskolás voltam, amikor a Linkin Park feltűnt a nu-metal színtéren, mi meg rögtön rákattantunk a hol üvöltözős, hol hip hop hatású énekkel kísért, de mégis slágeres muzsikára. Nemrég megint előszedtem az albumot és mostani füllel hallgatva is azt mondom, hogy ez egy nagyon jól összerakott zene. Egyszerű, de szakítós riffek és nagyon súlyos dobolás jellemzi. Azon kevés lemezek közé tartozik, melyekről majdnem mindegyik számot szeretem."


LINKIN PARK - A Place For My Head (a 2000-es Hybrid Theory albumról)





SLIPKNOT
Slipknot (1999)

"Ezzel a lemezzel először az egyik haveromnál találkoztam. Megnéztem a bookletet, és már az is rögtön lesokkolt! (nevet) Hihetetlenül beteg a design... Aztán beraktuk a lemezt és teljesen lehaltam tőle. Attól kezdve Slipknot fan lettem és minden lépésüket követtem. Joey dobolása is nagy hatással volt rám. A fanatizmusomnak köszönhetően manapság néha helyettesítek is a magyar Slipknot tribute-ban, a SlipChaos-ban!" "


SLIPKNOT - Eyeless (az 1999-es Slipknot albumról)





LED ZEPPELIN
II (1969)

"Legszívesebben az összes Led Zep lemezt felsorolnám itt. A heavy zene alapjait fektették le ezek az arcok, és leginkább csak közhelyeket tudnék most mondani, úgyhogy nem is ragozom túl a dolgot... Dobolásomra mindenesetre John Bonham volt a legnagyobb hatással. A Moby Dick-es dobszólóit vagy ezerszer végignéztem! Valójában ezeken tanultam meg dobolni. Ha valaki rockot szeretne dobolni és engem kérdezne arról, hogy az alapok után milyen zenéket kezdjen el tanulgatni, mindenképpen Bonzo munkásságát ajánlanám neki."


LED ZEPPELIN - Moby Dick (live - Royal Albert Hall, 1970)





DREAM THEATER
Train Of Thought (2003)

"A progresszív zene imádatomért elsősorban Édesapám és a Yes zenekar a felelős, és így ismerkedtem meg a mai prog királyok, a Dream Theater munkásságával. Az összes lemezt szeretem tőlük, és Bonzo mellett a másik legnagyobb példaképem Mike Portnoy, aki hihetetlenül egyéni ízzel játszik a lemezeken. Szerintem ez a legsúlyosabb anyaguk... 7 húros gitárok, sötét, brutális hangzás. A This Dying Soul nóta mindig leviszi a fejemet! (nevet) Érdemes belenézni a Budokanban felvett DVD-jükbe is, akkor épp ezzel az albummal turnéztak."


DREAM THEATER - This Dying Soul (a 2003-as Train Of Thought albumról)