DALRIADA - "Túlhajszolt nemzetimádat"?!

Beszélgetés az Ígéret album kétarcú fogadtatása kapcsán

2011. március 1. (kedd) 07:52 | utoljára módosítva: 2011. március 7. (hétfő) 01:36

Február közepén jelent meg a Dalriada hatodik albuma, az Ígéret, és annak köszönhetően, hogy a soproni folk metal csapat tavaly megállapodott a német AFM kiadóval, a magyar nyelvű album nemzetközi terjesztést és promóciót kapott.
Az Ígéret megjelenését egy rendkívül sikeres, Diesel Klubos lemezbemutató koncerttel ünnepelte meg a csapat, amelyen természetesen fellépett az Ígéret album elkészítésében is aktív szerepet vállalt, soproni népzenészekből álló Fajkusz Banda.
Az örömbe azonban némi üröm is vegyült, az Ígéret kapcsán ugyanis a zenekarról sorra jelentek meg negatív kicsengésű, lehúzó, ekéző írások, kivétel nélkül itthon, ráadásul olyan zenével foglalkozó oldalakon is, amelyek a 2003-as demó megjelenése óta mindeddig tudomást sem vettek a csapat létezéséről. Ficzek András gitáros/énekes, a Dalriada fő dalszerzője, az Ígéret lemez nemzetközi és hazai fogadtatásáról beszélgetett Lénárd Lászlóval, kitérve a nemtelen támadásokra is.






 

A hétvégén Debrecenben jártatok, milyen volt a buli? Mikor játszottatok ott legutóbb?

"Hatalmas koncert volt! Debrecenben nagyon szeretünk játszani, mert a helyi közönség mindig óriási hangulatot varázsol a bulikon. Ez a fellépés egyébként kisebb fesztiválnak is beillett, mi csak egy voltunk a sok csapat közül a Lovardában. A sikerről csak egy aprócska adat: több mint nyolcszázan voltak kíváncsiak az eseményre, amelyen a Szepultúra, az Angerseed, a Chrome Rt. mellett a Replika, az Ossian, és mi játszottunk. Legutóbb tavaly nyáron, a Campus fesztiválon léptünk fel Debrecenben, és arról a buliról is nagyon kellemes emlékeket őrzünk."



Hány új dalt játszottatok most?


"Csupán három fért most a műsorba a szűkebbre szabott, fesztiválos műsoridő miatt: a Leszek a Csillag, a Kinizsi mulatsága, és a ráadásban a Hajdútánc. Utóbbit külön jó volt a hajdúsági közönségnek tolni! (nevet)



A Korpiklaanis Jonnét felvonultató új dalt amúgy szoktátok játszani?


"A Leszek a Hold című tételt a Dieseles lemezbemutatón előadtuk, mégpedig úgy, hogy a finn részeket Barna, a billentyűsünk vezette elő - nagyon jól!"


DALRIADA - Hajdútánc (a 2011-es Ígéret albumról)





Nagy hűha lett Laura hörgéséből a Hajdútánc dalban, legalábbis a kezdeti reakciók alapján. Ezt a hörgős éneket kellett külön is gyakorolnia a lemezfelvétel előtt?


"Ezt a női hörgést-károgást nyilván nem mi találtuk fel, és szerintem nem is visszük túlzásba, néhányan mégis úgy érzik, hogy valamiféle szentségtörést követtünk el. Laura lemezen sem most használja ezt a hangját először, már a Szelek albumon is hallható volt, a koncerteken pedig hosszú évek óta teljesen természetesen működik ez, így nem egészen értettük, hogy most mire fel ez a nagy értetlenség.

Erről nagy vonalakban egyébként az a véleményem, hogy mindenkinek meg kell értenie, hogy egy zenekar, egy baráti társaságként - is - funkcionáló csapat elsősorban és leginkább azért zenél, hogy a saját belső közlési kényszerét kielégítse, mégpedig olyan eszközökkel, amilyeneket maga választ magának. Ha ez sokak ízlésével, tetszésével találkozik, az a legcsodálatosabb dolgok egyike a világon, de ez nem befolyásolhatja, és nem is szabad, hogy befolyásolja a csapatot a zene, az eszköztár kialakításában.

A zenét, annak stílusát, elemeit, eszközeit egyetlen tényező befolyásolhatja csakis: maga a zenekar. Sem a szakma, sem a közönség elvárásai, sem a pénz, sem nagyobb sikerek reménye, sem semmi más nem szabad, hogy teret nyerjen a zene kialakítása során, mert azzal a csapat eredeti céljai vesznének el. Azzal haknicsapattá válnánk, amely mindig a széljárásnak megfelelően fordul, és ebben szerintem egyikünk sem óhajtana részt vállalni.

Így tessék szemlélni: a zenekar szuverén joga, hogy hörgést, vagy bármi más elemet alkalmaz, ott, annyit, és úgy, ahol, amennyit, és ahogy ő jónak lát, neked pedig szuverén jogod, hogy ne hallgasd, ha nem tetszik. Ennyi."






A német AFM kiadó által biztosított háttér nemcsak a terjesztésben, de a kinti promóban is komoly előny. Ennek milyen konkrét jeleit tapasztaltátok már?


"A lemezmegjelenés tájékán hihetetlen mennyiségű interjút adtunk a világ minden tájára: török, német, brit, norvég, olasz, görög, brazil, és még a jó ég tudja hova valósi magazinoknak, fanzine-eknek, és azóta is folyamatosan jönnek az interjús felkérések. Nagyon örülünk ezeknek, mert ez azt mutatják, hogy van érdeklődés a csapat iránt. A külföldi koncertlehetőségek terén is tapasztalható némi fellendülés. 3-4 lekötött, és további jó néhány szerveződőfélben levő, jellemzően fesztiválos bulink van már, de folyamatosan keressük mi is a lehetőségeket, hogy Nyugat-Európában is bemutatkozhassunk."



Milyenek a kinti reakciók a lemezre? Milyen kritikák jutottak el hozzátok?


"Konkrét eredményekről egyelőre nem tudok, viszont a Hajdútánc klipünk elképesztő nézettsége nagyon tetszett/tetszik AFM-éknek. Volt olyan nap, amikor a klipünk a 48. legnézettebb videó volt az egész világon, Németországban pedig a második, persze a youtube rendszerén belül. Ezen azért szerintem még ők is meglepődtek egy kissé! (nevet)

Rengeteg írás, kritika jött le az új albumról, és ezek csak az internetes médiumok, mert a kinti nyomtatott szaklapok anyagai még nem értek el hozzánk. Elsöprő többségében nagyon-nagyon pozitív hangvételű írások ezek, és akad köztük néhány egészen elképesztően jó is. Egy-két negatívabb kritikával találkoztunk csak, azokat is jellemzően a magyar nyelv használatának köszönhetjük, ezzel viszont nem tudunk mit kezdeni. (nevet)


DALRIADA - A Nap és a Szél háza (a 2008-as Szelek albumról)




Itthon viszont nem várt reakciókat is kiváltott az album. Amikor a kiadó kitette a Youtube-ra a Hajdútánc klipet, egy hardcore/metalcore közegből érkezett, de most már saját bevallása szerint death metalt játszó hazai banda egyik tagja gyorsan odavetette egy kommentben, hogy "borzalmas, német fesztiválszemét Finntroll módra". Veled előfordult már, hogy akár egy klipnél, akár más helyen a neten, nekiálltál magyar bandákat pocskondiázni?

"Nemhogy magyar zenekarnál nem, de külföldinél sem! (nevet) Nem szokásom, és pláne nem magyar bandákkal kapcsolatban, hogy mások munkáját, különösen ilyen formában minősítsem, mert sem etikusnak, sem elegánsnak nem gondolom az ilyesmit. Egy megjegyzés erejéig most mégis hadd menjek egy kicsit ebbe bele. Világos, hogy a zenekari identitás szintjén értendő kialakult énképpel és világképpel nem rendelkező csapatok, akik mindezt arroganciával takargatják, a frusztrációjukat valahol megkísérlik levezetni, ha mégoly lementábilis módon is. Erre mi most megfelelő alanynak tűnünk, úgy látszik.

Én mégis inkább azt tudnám javasolni ezen kedves kollégáknak, hogy a saját produktumukba fektetett munkamennyiséget növeljék. Saját tapasztalatból tudom, hogy a zenélés terápiás célra is kitűnően beválik! A zenekarozásban eltöltött 16-17 évem során összegyűlt tapasztalataim alapján, puszta jó szándéktól áthatva, azt tanácsolom nekik, hogy ne mással szemben, más - jó, vagy rossz, mindegy is - munkája alapján próbálják meg definiálni önmagukat, hanem arra törekedjenek, hogy ők legyenek az a viszonyítási pont, amihez a többiek mérik magukat.

Egyszerűbben fogalmazva: mindig az a zenekar jut el valahova, és viszi valamire, amelyik az energiáit nem mások pocskondiázására fecsérli, hanem a saját előrejutásán dolgozik, töretlen hittel, és lelkesedéssel, de nem másokon átgázolva, hanem adott esetben másokkal összefogva. Ez a mi magyar színterünk borzasztóan kicsi ahhoz, hogy felesleges veszekedésekkel, acsarkodással széthúzzuk a tábort, adott esetben megosztva akár a közönséget is."



Én eddig úgy gondoltam, hogy ha egy magyar banda külföldön turnézik, ha egy hazai zenekar kinti szerződéshez jut, legyen az a Sear Blisstől az Ektomorfig bármelyik csapat, annak nagyjából mindenki örül, de most mintha kimondottan az lenne a trend, hogy rúgjunk egy nagyot a Dalriadába. Olyan honlapokon is célzottan lehúzó írások jelentek meg rólatok, amelyek eddig egyáltalán nem vettek tudomást a létezésetekről. Számítottatok ilyesfajta hazai reakciókra?


"Volt erre vonatkozóan előzetesen némi sejtésünk, de ezen megnyilvánulások hevessége és célzottsága azért okozott némi meglepetést! (nevet) Nyilván nem tetszhet mindenkinek a zenénk, nincs is ezzel semmi gond, és egy alapvetően lehúzó, ámde objektív kritikával meg pláne semmi baj, de a szubjektív, dezinformatív, hogy azt ne mondjam, tudatosan, és rosszhiszeműen hazug, némelykor becsületsértő állításokkal már akadnak problémák.

Most nemcsak a kritikákról beszélek, hanem közösségi oldalakon, hírportálok fórumain, videómegosztók kommentjeiben, blogszerű oldalakon és egyéb más helyeken tömegével megjelent írásokról. Ezek többsége egy adott körhöz köthető, természetesen képben vagyunk ezzel kapcsolatban.

Ami viszont tényleg meglepett, az az, hogy nem csak az általunk művelt stílustól eredendően távol álló honlapok, zenekarok részéről érkeztek ilyesfajta hangok, hanem a a kimondottan a hazai folk metal színtéren mozgó csapatok közül is akadtak olyanok, amelyek nemcsak beszálltak ebbe a sárdobálásba, hanem egynémely esetekben épp ők bizonyultak a legagilisabbnak, ha a Dalriada ekézéséről volt szó.

Tényleg érdekelne, hogy a többségében a zenét egyszerűen csak a zenéért szerető, mindenfajta ideológiai kategória iránt közömbös közönségünk mit szólna ezekhez a megnyilvánulásokhoz. Pláne, hogy ezek a zenekarok pont őket kívánják amúgy megszólítani... (nevet)


DALRIADA - Téli ének (a 2006-os Jégbontó albumról)




Többen azt is leírták, hogy a kinti kiadó miatt váltottatok ekkorát zenében, külsőben. Én mondjuk nem érzékeltem akkora zenei változást, de azért felteszem az álnaiv kérdést: van ennek valami alapja?


"Többször, több helyütt elmondtam, leírtam már ezzel kapcsolatosan a tényeket, de ezek a források - többek között a februári Hammerworld magazinban megjelent interjú - nyilván nem bizonyultak elérhetőnek ezen kollégák, szakújságírók számára. Ugyanis továbbra is jönnek ezzel a kérdéskörrel összefüggésben a minden valóságalapot nélkülöző - nyilván csak alulinformáltságból származó, amúgy teljesen jóhiszemű... - feltételezések.

Ismét megpróbálom rögzíteni a tényeket, bízván abban, hogy a Hammerworld.hu oldalon megjelenő írást talán azok is elolvassák, akik az innováció és a progresszió egyedüli hazai letéteményeseiként - nyilván egészen idáig tudatlanságból - sajnos nem találkoztak ezekkel, ugyanakkor ezen tényekkel homlokegyenest ellenkező, a valósággal még köszönőviszonyban sem levő állításokat bírtak megfogalmazni velünk, az új lemezzel, és az AFM-szerződéssel kapcsolatosan.

Az Ígéret dalainak megírása a 2009. őszén megjelent Arany-album megjelenésével egy időben kezdődött el, és 2010. kora nyarán fejeződött be. A zenekar tavaly augusztusban rögzítette az anyagot a stúdióban, majd szeptemberben, a keverés-master folyamán jött az első tapogatózó e-mail az AFM Records részéről.

A lemez kiadása körüli tárgyalások, valamint a hazai kiadóval történő egyeztetések egészen december legvégéig zajlottak, addigra a lemez borítóval, digipack verzióval, keverve, masterelve, tokkal vonóval együtt már 3 hónapja készen volt, leadva a kiadónál. Tehát semmiféle megfelelési kényszer, vagy a külföldi piachoz való igazodás szándéka nem merült, és nem is merülhetett fel a lemezanyag milyensége kapcsán."

Egyébként ha ez ennyire egyszerűen működne, akkor például a minket leghangosabban savazó kedves kollégák miért is nem alkalmazkodnak gyorsan, előre kitervelt szándékkal az AFM, vagy más kiadó igényeihez, és miért is nem szerződnek le velük ennek megfelelően? Valóságos zászlóshajójává, mintegy vörösen izzó, mindenki számára zsinórmértékként szolgáló fáklyájává válhatnának a magyar színtérnek ezzel a zseniális taktikával!

A külsőben történt váltásról ugyanez mondható el. A Hajdútánc klipjét 2010. májusában forgattuk le, azaz  4-5 hónappal az AFM megkeresése előtt, méghozzá a dal általam otthon összerakott demóverziójára. Elsőként a forgatáson használtuk a szőrös-bőrös cuccainkat. A ruhákat illetően egészen egyszerűen a továbblépés szándéka mozgatott minket, az az - ezek szerint - botrányos, vállalhatatlan elképzelés, hogy próbáljunk meg valami pluszt adni vizuálisan is azon kedves Barátainknak, akik megtisztelnek minket azzal, hogy érdeklődnek a dolgaink iránt, eljönnek a bulira stb.

A ruhák kialakításánál, megvarratásánál az elsődleges cél az volt, hogy a végeredmény passzoljon az általunk vitt stílushoz is, és mi magunk is jól érezzük magunkat bennük. Ennyiben valóban volt tudatosság a dologban, ha ez bűn, hát vállalom."



Meglepett a rólatok mindeddig - a hatodik albumig - látszólag tudomást sem vevő nuskull online magazin eljárása is, ahol az egyik felelős szerkesztő a kimondottan az olvasói írásoknak fenntartott részen állt neki benneteket ekézni, a tényeket figyelembe sem véve. Pikáns adalék, hogy ez a webzine is benne van abban a tucatnyi webzine-re kiterjedő online csoportosulásban, amely Hangsúly név alatt díjakat oszt, és tavaly épp az Arany-albumot szavazta meg 2009. lemezének. Ennyit romlottatok a legutóbbi lemez óta?


"Ezt nem a mi feladatunk megítélni, mindenesetre érdekes tény, hogy az Arany-album és az új lemez megírása között kevesebb, mint egy év sem telt el, az alapötletek szállítója pedig épp úgy én voltam, mint az előző anyagnál. A fő dalszerző személye tehát nem változott, és ugyanaz a felállás dolgozott a próbateremben, ráadásul ugyanabban a stúdióban készült ez a lemez is, mint a legutóbbi... (nevet)  Mi tehát nem változtunk."



Elképesztő mondatok olvashatók az írásban amúgy, például az, hogy "az utóbbi évek túlhajszolt nemzetimádatát remek érzékkel lovagoljátok meg", de szerintem a leginkább övön aluli ütés a Harcos-pólós, Kárpátiás párhuzam. Elég gyakran megfordulok Dalriada bulikon, ahol kifejezett metal közönséget látok, nem Harcos vagy Kárpátia, hanem metal pólókban. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért akarnak titeket a szélsőjobb vagy az ún. nemzeti rock vonalra tolni?


"Én ezt egy nagyon erőltetett, és szánalmasan erőlködő kísérletnek tartom a zenekar degradálására, de ez legyen annak a baja, aki leírta. Mi egyszerűen csak egy metal zenekar vagyunk, magyar népzenei és egyéb hatásokkal. Ez a csapat sohasem politizált, és ez a jövőben is így marad! A kezdetektől fogva ezt mondjuk, és ennek megfelelően is visszük a zenekar dolgait."




A fenti írás a rajongóitokra is kitér, őket sem kíméli ("ivónótákat írjanak kevésbé igényes emberek számára", "azért nem írtam, hogy a „folk-rajongókat is”, mert népzene iránti tiszteletről nem lehet beszélhetni" stb. stb.). Ez azért fura, mert a honlap egyik szerkesztője egy olyan csapat tagja, amelyik a 'Hegyek között, völgyek között' mozgalmi dal feldolgozására vonatoztatja a népet a bulikon. Kettős a mérce itt is?


"A csapaton mindenáron fogást kereső törekvés érződik az idézett mondatokból is. A közönségünk 'leigénytelenezését' a leghatározottabban elítélem és visszautasítom, továbbá ezt egy olyan arrogáns és vállalhatatlan megnyilvánulásnak tartom, amely egyfajta kirekesztési szándéknak tekinthető a hazai rockertársadalommal, vagy annak egy részével szemben. És ez persze nemcsak velünk, vagy a mi közönségünkkel kapcsolatban fogalmazódik meg így.

Az említett honlapot jellemzően egy olyan bloggerekből, zenészekből, szervező arcokból álló kör szerkeszti, amely eddig valóban tudomást sem vett a létezésünkről. Így még inkább figyelemre méltó, hogy mitől váltunk számukra egyszerre ekézendő csapattá, amikor pontosan ugyanazt csináljuk, mint eddig. Lásd a 2003-as első demónkat. A választ nem tudom. De az nyilvánvaló, hogy megvannak a saját köreik, azok a bandák, akiket támogatnak, elismernek. Csak az nem világos, hogy mi most hogy kerültünk oda, és miért ilyen megkérdőjelezhető módon próbálnak minket támadni. A kettős mérce alkalmazása pedig ordító."



A csapaton belül ki hogyan viseli ezeket a - nevezzük így - "kritikákat"?


"A megalakulásunktól kezdve, és azóta is töretlenül a saját dolgunkat csináljuk, a magunk keretein és műfaján belül, dolgozva azon, hogy a lehetőségekhez képest mindig fejlődést tudjunk felmutatni. Ennek megfelelően zenekari szinten nem is nagyon foglalkozunk ezekkel a dolgokkal, főleg, ha érezzük a nyilvánvaló rosszindulatot.

Persze mindenkinek megvan a saját magánvéleménye, és ha már engem kérdeztél, néhány szempontot korábban ki is fejtettem. De itt azért még mindig egy metal zenekarról beszélünk, nem pedig egy kib...ott bölcsész-filozófus vitakörről!" (nevet)



Remélem, hogy a Fajkusz Banda tagjai már ki sem merik tenni a lábukat az utcára, amióta kiderült, hogy ők is részt vesznek az összeesküvésben, amelynek célja annak eltitkolása, hogy a népzene és a metal nem házasítható dolgok. Ezt a titkolós sztorit egyébként a Lángoló blog recenzense bírta megfogalmazni. Fajkuszék kaptak már hasonló kritikákat népzenei berkekből vagy csak a rock színteret sújtja ez a "turáni átok"?


"Az efféle kritikusok valóban nem veszik figyelembe - bizonyára elkerülte a figyelmüket -, hogy velünk együtt az új lemezt az a Fajkusz Banda készítette el, amelyik az autentikus magyar népzenei kultúrát, töretlen hittel, időt, energiát, fáradságot nem kímélve, évtizedek óta népszerűsíti hazánkban és Európa-szerte. A maga műfajában a Fajkusz egy elismert, és elfogadott népzenei együttes, és ők a lemez megírásában is részt vállaltak, ahhoz a nevüket adták.

Fajkuszék évtizedes, aktív népzenész, forrás- és adatgyűjtő munkája során talán már egész jól kicsiszolódott értékítéletét persze szabad bárkinek megkérdőjelezni, csak kérdés, hogy érdemes-e. Fajkusz Attila, a Fajkusz Banda, és a Dalriada prímása például egyben zenepedagógus is, Ernő bátyánk, a Fajkusz Banda nagybőgőse pedig a mostani harmincasok születésének időpontjára datálható sztorikat szokott mesélni az erdélyi táncházazásról...

Azt pedig, hogy a Lángolón megjelent írás kapcsán miként fogalmazott a brácsásuk egy Facebook-kommentben, a békesség kedvéért inkább csak részletként idézném (nevet): 'a Muzsikáson és a Csík zenekaron kívül nem ismernek mást, arról pedig, hogy az eredeti dallam hol található meg, fogalmuk sincs...' A Fajkusz Banda nemhogy kritikát nem kapott szakmai berkekből a velünk való közös muzsikálás miatt, inkább határozott elismerést váltott ki az, hogy a népzenét és a metalt ilyen formában segítettek, segítenek összehozni."

www.dalriada.hu

Hammer TV

 
THE OTHER - Új dal és klip a horror punk csapattól: Demon Eyes
2021. október 26. (kedd) 14:52

Demon Eyes címmel egy klipes új dallal jelentkezett a The Other, a kölni horror punk brigád. Feltámadt sírjából a legendás horror punk kiadó, a Fiend Force Records (többek között a This Is Horror Punk válogatások, Blitzkid, Nim Vind, Bloodsucking Zombies From Outer Space, Rezurex stb.), ez adta az apropót az új nótához. A kiadót 2003-ban alapította a The Other énekese, Rod Usher, a bandának pedig ez az első dala a tavalyi Haunted lemez óta. A Demon Eyes keverését és maszterizálását Dennis Koehne végezte, a borítót Oss Caroch készítette.   www.facebook.com/theotherhorrorpunk        

AUTUMN TWILIGHT - Tíz év után az első új dal: Cyclic
AUTUMN TWILIGHT - Tíz év után az első új dal: Cyclic

Tíz év óta először egy új dallal és szöveges videóval jelentkezett a dark/gothic/doom metalos Autumn Twilight. A 2010-es Sequel lemez utódja Valid címmel jelenik meg a decemberi-januári...

FIVE FINGER DEATH PUNCH - Júliusban visszatérnek Budapestre!
FIVE FINGER DEATH PUNCH - Júliusban visszatérnek Budapestre!

Az még májusi hír volt, hogy két album rögzítésére készül a Five Finger Death Punch, az viszont egészen friss, hogy a 2022 nyarára most meghirdetett Európa-turnéjuknak lesz budapesti...

SIJJIN - Új banda a Necros Christos romjain, dalpremier: Condemned By Primal Contact
SIJJIN - Új banda a Necros Christos romjain, dalpremier: Condemned By Primal Contact

Sumerian Promises címmel november 12-én jelenik meg a death/tharsh vonalas berlini Sijjin bemutatkozó albuma, második előzetesként pedig a Condemned By Primal Contact dallal lehet ismerkedni....

NEVERLAND - Videóval az új hazai metal formáció első dala: Nézz körül
NEVERLAND - Videóval az új hazai metal formáció első dala: Nézz körül

Nézz körül címmel egy szöveges videó kíséretében mutatta be első dalát a Neverland, egy új banda, amelyben az Avenford gitárosa, Szehoffner Péter ismét együtt zenél egykori...

RED FANG - Új klip a saját temetésükről: Rabbits In Hives
RED FANG - Új klip a saját temetésükről: Rabbits In Hives

Arrows címmel júniusban jelent meg a portlandi Red Fang új albuma - öt hosszú év után. A Rabbits In Hives dalhoz készült friss klipben a Red Fang zenészei a saját temetésüket...

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS