ANNA & THE BARBIES - Gyáva forradalmár

Interjú az új album kapcsán

2010. október 11. (hétfő) 08:55 | utoljára módosítva: 2010. október 29. (péntek) 13:31

"Viszont szeretnek a metalos pasik is, életem egyik csúcspontjának tudom be, amikor a Metal Hammer magazinban megjelent rólunk egy felettébb pozitív hangvételű cikk, ami ott páváskodott a Megadethről és a Slayerről megjelent cikk társaságában..." - mondja az Anna & The Barbies dívája, Pásztor Anna egy friss interjúban, amit zenekara most megjelent második albuma, a Gyáva forradalmár kapcsán adott. Anna még be sem fejezte a gimit, amikor egy Ladában lelécelt otthonról, volt takarító és bedrótozott kémnő Londonban, éveken át táncolt Mallorcán is, New Yorkban tanult egy kortárs táncakadémián, musicalt koreografált és rendezett, de túlélője lett egy Survivor shownak, csapatával pedig már nyitott Lenny Kravitznek, de az A-ha-nak is.
A 2007-es Medallion lemeznél jóval rockosabb Gyáva forradalmár című új Barbies album a Mahasz lista 3. helyén nyitott, majd a csapat rögtön meg is töltötte az A38 Hajót. Szilvás Gergőnek volt tehát miről beszélgetnie Annával... Fotók: Barócsi Dia









Szerintem induljunk el az A38 Hajón tartott lemezbemutatótól...

"Na, igen, a bemutató! Az a helyzet, hogy ott volt a kemény mag, azok, akiket már név szerint ismerünk, az összes haver, meg minden.... de ez is csak úgy harmada volt a Hajónak, a többi mind új arc. Nagyon nagy dolog, hogy szinte telt házat csináltunk! Volt négy zenekar, plusz egy DJ, kivetítő, jó hangosítás, és 'pozitívba' jöttünk ki. Vendégekkel együtt hatszázan voltunk!

És örülök annak is, hogy ennyi rock’n’roll kicsorgott belőlünk, belőlem! Három napig aludtam a koncert után... Tizenkét óráig nem bírtam utána aludni, aztán kialudtam az elmúlt fél évet. Három nappal később lementem a Gödörbe, hogy a kivetítős lánynak odaadjuk a pénzt. Megittam egy sört, meg két ilyen kicsi pálinkát, és eszméletemet vesztettem. A következő nyolc órára nem emlékszem, és nagyon durva dolgokat csináltam...

Egy egész zenekart kihoztam egy kocsmából, közgazdászokat összeadtam az utcán, így leborulva, még a Corvin-tetőn is volt egy kis őrület, asztalok tetején mászkáltam, volt ott minden. Többen biztos megharagudtak rám! (nevet) Kérdezték, hogy facebookra miért nem lépek be? Örülök, hogy még élek. De jó volt, átgondoltam a következő időszakot, az elmúlt időszakot, és nagyon szépen összegeztem."


A lemezbemutatót végig vette egy filmes stáb. Zenekari emlék, vagy valamikor látni is fogjuk?

"A Duna TV volt ott. Fölvették az egészet, és le is fogják adni, de még nem tudom mikor... egyelőre még ők sem tudják. De világgá fogjuk kürtölni, ha lesz dátum! Az első három zenekart (Ozone Mama, Manökken Proletarz, Anna & The Barbies) egy az egyben leadják majd, sőt, utána meg is kapjuk, a birtokunkban lesz a felvétel. Sajnos nem a nyersanyagot, de valószínűleg ők is szépen fogják összevágni... Viszont lesz egy szabadon felhasználható profi felvételünk!"


Szinte minden bulin új külsővel jelensz meg a színpadon. Néha már nem tudom elképzelni, hogy elő lehet rukkolni még meglepőbb, még őrültebb "outfittel"...

"Kicsit mintha csatába menne az ember... harci színeket ölt... tollak, festék, jelentéssel bíró ruhadarabok... és már kicsit transzban is vagyok. Néha, ha már majdnem elhiszem azt, amivé válni szeretnék, gyorsan az ellentétének öltözöm. Ez egyfajta kihívás, és amolyan zavar a rendszeremben, ami fura dolgokra inspirál. Én sufnituningnak hívom. Sokszor késem is a ruha miatt. Az utolsó pillanatban rángatom elő a leglehetetlenebb helyekről.

Ami viszont nagy cucc: Mojzes Dóri ruhatervező hasonló agymenésekben utazik. Mostanra is adott ruhákat. Én pedig akarok magamnak hímezni egy Hendrix fellépőruhát. Nem tudok hímezni, de ezért meg akarok tanulni! (nevet)  Örülök, hogy van olyan hely, ahova ezeket felvehetem, és már nem az utcára fog el a kényszer."



Finoman szólva is beledőltetek a rockba, sőt, a kemény rockba az előző album óta...

"Még az áprilisi Corvin-tetős bulink után kaptam egy levelet a kiadótól, hogy nagyon megijedtek, nem ezt a zenekart ismerték meg. Mi ez az őrület, hogy egyszerre csak egyértelmű kemény rockzenét játszunk? Nem találják az ő zenekarukat... (nevet) Én válaszoltam nekik, és azt, hogy igazából most találtuk meg magunkat. Ez az, amivel száz százalékig boldogok vagyunk, és még az is lehet, hogy mindez egy sokkal súlyosabb irányba is elmegy. Lehet, hogy nem fogunk sehova előbbre jutni, de akkor az az egy helyben járás boldog lesz. A kérdés tehát nem az, hogy mi ebben a műfajban maradunk-e, hanem hogy ők jönnek-e velünk? Akkor megmaradtunk annyiban, hogy nem szakítottunk, de jelezték, hogy lássuk, mi lesz ennek a vége."


Eleve adott volt, hogy az öcséddel alapíts zenekart? Így volt megírva a Nagy Könyvben?

"Nem, nem. Öcsémnek volt egy Red Hot Chili-t játszó zenekara, meg nyomtak Police feldolgozásokat is, ebbe kerültem bele. Elkezdtük összeolvasztani a rockot egyfajta hip-hopos világgal. Korábban volt egy fekete amerikai producer srác, aki összerakott egy zenekart, velem együtt négy énekessel. Ez még külföldön történt. Németországban és Angliában működtünk volna, és végül én voltam az egyetlen, aki megírt... pontosabban az öcsémmel együtt megírtunk egy jó háromnegyed albumnyi számot írt. Ez volt annak idején a Passionfruit néven futó első műsor alapja.

Megérkeztünk kintre, volt egy nagyon nagy körünk: Sonyval szerződés Németországban, utána még Svájc, ahol végül az egész produkció darabokra esett... Ezek hárman egymásba szerelmesedtek, klasszikus háromszög lett a dologból, így végül ott maradtam Svájc közepén, nulla forinttal. Itt vége lett a Sony történetnek. De ez a producer volt az első, aki nagyon hitt bennünk. Meghalt egyébként azóta. De rengeteg mindenben segített, igazából neki írtuk az After Hours-t, ami a Medallion lemeure fel is került. Az akkor maradt dalokból alakult ki az első saját programunk, amit akkor fél-playbackben el is vittünk Mallorcára, két táncossal... Az valóban egy populáris kör volt."


Hogy lett ebből aztán hazai kiadós háttér és Medallion album?

"Az öcsém mindig is ezen a rockosabb vonalon mozgott. De voltak olyan populárisabb dalai is, amiket énekesnőknek szánt, mint zenei producer. És a kiadó valahogy ránk akadt az Interneten. Volt egy oldal, igazából nekem egy saját honlapom, azon keresztül ismerték meg a dolgainkat. A Medallion 2007-ben jött ki. Az a lemez még hangzásában poposabb volt, pedig élőben már akkor is rockos volt a zenekar."


ANNA & THE BARBIES - She Bangs/Gyáva forradalmár




Akkoriban nem lett volna lehetőség rendesen, élő hangszerekkel felvenni a Medallion dalait?

"Igazság szerint, mire a kiadó mögénk állt, a Medallionból nagyon nagy rész már készen volt. Mentettünk át régebbi dalokat is, bár azok addigra eléggé átalakultak."


Ahhoz képest, hogy egy honlap segített kiadóhoz titeket, a mostanit sokáig elhanyagoltátok...

"Most egy profit akarunk csinálni. Eddig haveri alapon intézték, és nehéz így egyfolytában nyomni, hogy figyelj, ezt is rakjuk már fel, meg azt is, satöbbi. Úgy voltunk vele, hogy most akkor a zenekar vállalja a költséget, de akkor toljuk normálisan. Mindent letisztázunk, az összes kurva jó fényképet feltesszük. Jelenleg is őrületes válogatásban vagyok, van vagy száz gigabájtnyi kép otthon."


Ha azt mondom, hogy most végre valóban egységes a zenekar, egyetértesz ezzel?

"Abszolút! De emberileg is, Dáviddal (Hernádi Dávid, basszusgitáros) egyfolytában lógok mindenfelé, mi járkálunk együtt. Simi (Pásztor Sámuel gitáros, Anna testvére) amikor tud, jön velünk, Bubnó Marcikával (a zenekar dobosa) bárhol összefutunk... A turnébuszban hihetetlen jó együtt menni, végig röhögünk, és nagyon szeretjük egymást. A nagyképűség nyoma sincs meg bennük, és kezdenek kiforrani is, mint színpadi egyéniségek. És már látom, hogy Vághy Tomi (billentyűs) is elkezd állatiasodni... Ez tőle nagyon sok! Jól érzi magát, elvonatkoztat attól, ami ő egyébként, esetleg a privát életben."


Dávid idén tavasszal érkezett közétek, és mintha új erőt töltött volna a csapatba. Ráadásul a színpadon még Simit is húzza magával.

"Dávidnak ez egy életmegmentő dolog. Olyan szinten visszahozta a zenélésbe, meg az életbe vetett hitét, hogy ez neki a minden. Tök régen zenél, de nem találta meg a helyét, és a zenekarok sem találták meg őt. Egyébként annak idején egy héttel azután került képbe, hogy bevettük Tomit. (Heilig Tamás, az előző basszusgitáros, aki még az új lemez egyes dalaiban is hallható – Sz.G.). Akkor nem akartunk megint váltani. Milyen az, hogy valakit beveszünk, aztán mégsem?!

Most viszont elérkezett az az idő, amikor Heilignek már túl ijesztő volt, ahova tartunk. Ő funkys, én meg volt, hogy már harapdáltam a gitárját! (nevet) Ez a súlyos rock nem az ő világa. Én viszont világ életemben lázadó voltam, és ha a rock valamiről szól, akkor a lázadásról. Ugyanúgy vagyok punk is, ha rock is, de ha szélsőségesen nézed, akár a hip-hopban is ugyanúgy megvan a lázadás. Ez műfajközi állapot. Mint énekhang, talán nem vagyok kifejezetten rock. De akkor punk se..."



És akkor mi vagy? Ha csakis az énekhangot vesszük... 

"...A fene se tudja! Énekesnő vagyok én egyáltalán?! (nevet) Ha igen, akkor egy nagyon boldog énekesnő vagyok. Nem tudok ráhúzni ennél egyértelműbb dolgot. Nagyon örülök neki, hogy mostanában már kijönnek olyan hangok, amik azt fejezik ki, amit leírtam. A mi családunkban mindig is volt és van is egyfajta burkoltság. Sosem voltunk az az olasz család, ahol egymás fejéhez vágják a dolgokat... néha nagy hallgatások vannak nálunk. És ez rázárta a torkomra is a lakatot. Talán pont ezért volt bennem egy kényszer, hogy hangot adjak ki. És én, mint kiabáló énekenő, ehhez a rockot találom a legjobb táptalajnak. Punk rockos, vagy szoft rockos akár... talán még a metalba is belekacsintgatunk..."


Eddigi életedből 11 évet töltöttél külföldön, mindenfelé a nagyvilágban, és az ilyen vándorélet nagyon magányos is tud lenni. Pásztor Anna egy elveszett hontalan, vagy inkább egy pozitív látásmóddal felvértezett „világfi”, aki hazatalált?

"Boldog hontalan voltam. Magányosságban is boldog. A szenvedés is, a magányosság is, művészileg termőképes táptalaj. A szüleimnek, akik eltérítettek az eredeti vágányról, talán meg kéne köszönjem, hogy gellert kaptam annak idején, és valamerre elindultam a világba... Ez az út rögösebb volt, de megérte. A pozitív élmények adnak elegendő töltést. A testből kivetkőzős koncertek hetekig, akár egy hónapig is fel tudnak tölteni.

De egy mélypont, egy megfeneklés is adhat olyan löketet, amiből megszületik egy Álmatlan, vagy egy Gombóc, és amire azt mondod, hogy mégis pozitív kicsengésű. Volt, hogy le lettem taszítva egy olyan szintre, ami borzasztó, de annyi ajándékot is kaptam, és eljutottam annyi helyre... bejártam a világot, minden voltam, mindent dolgoztam..."




Talán épp emiatt érzem azt, hogy jelenleg kevés hazai zenekar bír ennyire erős mondanivalóval. Talán érdemes volna górcső alá venni az új album összes dalát. Kezdve a címadóval, a Gyáva forradalmárral...

 

"Kulcsfontosságú nekem ez a nóta. Szerintem mindannyiunknak, a mostani állapotunkat és helyzetünket tekintve, ez az, ami legjobban kifejezi a világunkat. A Gyáva forradalmár a polgári és az anarchista lét közötti megrekedésről szól. Mi is felépítettünk tinédzser korunkban egy barikádot, ami a társadalmi elvárásokkal szemben volt védelem.

A gyáva forradalmár az az ember, aki megáll ezen a barikádon, körülnéz, kik vannak vele, hol áll most, és hol a társadalom, azaz az 'ellenség'. Aki nem ellenség persze, csak hát család, beállni ebbe az egész menetelésbe, elfogadni a normákat... és néha már érzi a hajlandóságot, de belül még mindig nagyon elevenen zakatol az, amiben mindig is hitt. Ha teljesen kivetkőztetjük magából a lemezünket, és ez sem tud elég lenni ahhoz, hogy emberekhez elérjünk, hogy életjogosultsága legyen a zenekarnak, akkor lehet, hogy bennünk is bennünk volt, hogy megadni..."





Don’t Fit In. Az első új klipnóta. Bevallom, én nem érzem benne az ilyesfajta potenciált. Sem a klip, sem a nóta nem tükrözi igazán a lemezt, a zenekart.

"Ez nem a mi döntésünk volt. Múlt nyáron választották ki, egy animációs csoport. Gyár a nevük. Hihetetlen tehetséges animátorok amúgy, akik egy teljesen lehetetlen helyen felépítettek egy bolygóközi űrközpontot! Egy lepukkant telepen beszállsz egy liftbe, megérkezel, és hihetetlen space őrület, LCD-kijelzők mindenhol. George Lucasnak és más hihetetlen embereknek dolgoznak. Szerették volna, ha van egy videóklipjük is, portfólióba, ugyanis zenekaroknak még nem dolgoztak. Az volt az egyetlen kikötésük, hogy ne szóljunk bele, és hogy annyi időt adjunk, amennyi kell. Magára a dal alaplüktetésére szerintem zseniális lett. Ha azt mondod, hogy nem ez jellemzi igazán a lemezt, lehet, de akkor is nagy lehetőség. Miénk az első 3D-s klip, és ezzel még a TV2 Mokkájába is bekerültünk."

Néha

"Kint voltam Távol-Keleten jó másfél, két éve, olyan nyugodt körülmények között... homok mindenhol, semmit nem kellett csinálnom, csak otthon ültem, gitározgattam, meg olvastam. Olyan nyugalom lett úrrá rajtam, mint még soha. Elkezdtem boncolgatni az életemet, hihetetlen termékeny időszak volt. Elmentem egy szaunába is, ami aztán végleg felszabadított mindent bennem, és akkor született meg ez a nóta. Ott. Megírtam a szövegét és az éneket, együtt, rögtön. És addig döngettem Siminél, amíg lett belőle egy dal."


Mars

"A Don’t Fit In, a Mars és a Beside You volt az a három nóta, ami már a Medallion alatt meszületett. Van egy kis masírozós lüktetése, plusz én éreztem valami swinges dolgot is benne a verzéknél. Ráadásul volt ez a doomos, szinte metal betét, úgyhogy végül sokan mutogattak, hogy van a Queens Of The Stonee Age-nek egy hasonló hangulatú dala. Valóban van valami áthallás, de csak az alaplüktetésben. Az összes idézet, Arisztotelész, Platon, Shakespeare, amiket használtam a dalban, mind az eredeti angol verzió. A dal amúgy arról szól, hogy színház az egész világ, mindenkinek az élete egy szín ebben a színházi forgatagban. Ez egy vidám dal, főleg arra visszatekintve, hogy ez nem egy érfelmetszős zenekar. De az egész egy színházasdi, a színpadon is imádom a cirkuszt."


Beside You

"Ez is egyike az említett három nótának. Valami miatt mindig azt mondta Simi, hogy ez inkább egy másik projekthez lenne jó. Aztán végre, amikor elérkeztünk ide, elsőként mondtam neki, hogy a Beside You-t csináljuk már meg! Jó-jó, de akkor írjál szöveget rá... Igazából ez volt az első nóta, amivel felvállaltuk ezt a kemény rock irányt, amit Simi mindig is képviselt. Ez a dal aztán húzta is magával az összes többit... És hogy miről szól? Egy visszatérés és egy kitámadásos állapot. Valaki mellé odasimulni, megnyugodni, a saját őrületünkből is kibújni, erőt gyűjteni, és onnan kitámadni. Magában a dalban is van pulzálás."


Christophe’ Song

"Ez egy olyan dal, amelyhez már Dávid írta a basszustémákat. Hallottam már olyat, hogy van egy kis Tito & Tarantula hangulata. Van egy szétzilált blues-érzet benne, bár átkötés tulajdonképpen. Ennek is van refrén része, de direkt átkötésnek szántam. Nagyon sokat küzdöttem, hogy ez a nóta felkerüljön a lemezre, mivel ez egy megemlékezés. Egy ízben kétszer három hónapot voltam kint Dubaiban, autóversenyeken segédkeztem, meg én magam is versenyeztem. Christophe egy nagyon fiatal skandináv fiú volt ott, megszállott autóversenyző. Az utolsó versenyen kicsapódott a kanyarban. Megmenthették volna, de a pálya szélén álló olcsó mentős emberek nem mertek odamenni. Tulajdonképpen benn égett... 26 évesen! Amikor hazajöttem, épp valahova tartottam a Nagykörúton, és ez a nóta ment a fejemben. "


Gombóc

"A Gombócot én szűzfogantatásnak hívom. Megszületett gyakorlatilag órák alatt egy nóta, szöveg, verze, bridge... teljes komplett egész volt. Az Akusztik felvételen játszottuk először, akkor még kidolgozatlanabb állapotában. Egyébként ez is egy gödör fenekén ücsörgés következtében jött össze. Egy szerelem elmúlt, és még élt bennem mindaz, ami az elején volt. A szerelem túlcsordult állapota, amiből jó lenne csomagolni, eltenni télire, vagy ínségesebb időkre... A többi verzében is nagyon nagy keresés van, az öccsémmel is vitatkoztunk zenei dolgokon... akkor volt, hogy nekiindultam megint a világnak, mert nem találtam magam."


Love Is God And God Is Rock’n’Roll

"Igazából itt meg akartam állítani picit a lemezt, és a visszafogottság utána a Love Is God jött. Egy nap írtam a Brother And I-t és ezt. Az a végére került, és teljesen más, ez ide illett, azt hiszem."


Freedom

"Aki sokáig utat keres, önmaga szeretne lenni, az egy idő után már nem az elérendő célba lesz szerelmes. Erről szól a Freedom. Amikor kint voltam Dubaiban, nem nagyon tudtam mit csinálni, mivel kint voltunk ugye a dűnék közt. De volt ott egy használaton kívüli férfiklotyó, amit elfoglaltam, mert rendkívül jó volt az akusztikája. A szaga már nem annyira, de nem használták! (nevet) Oda szépen beköltöztem a gitárommal meg a kottáimmal, ez a dal is ott született. Igazából arról szól, hogy a szabadság egy olyan dolog, egy olyan szerető, egy olyan drog, ami igazából kikészít téged. Nem tudsz elszakadni a vágytól, hogy szabad legyél. Bármire akarsz váltani helyette, mint egy mágnes, visszavonz. Ezért is lett egy picit woodstockos feelingje az egésznek. Egyébként ez az egyik legjobban felénekelt nóta."


Ördögre kacsintva - az egyetlen dal, ami a Medallion időkből erre a lemezre is átmentődött.

"Ez már a legelső időktől kísért. Volt egy demóverziója, amit az öcsém énekelt, de az sokkal pattogósabb volt, surf-rockos. Aztán meg akartunk felelni, és rákerült a Medallionra, de ott énekesnő énekelte, Schmidt Barbi, és poposabb lett az egész. Végre most zenekarilag is megcsináltuk, úgy, ahogy mindig is szerettem volna. És látod, mára a Don’t Fit In mellett ez az, ami a mostani repertoárban a legpopulárisabbnak mondható, holott ez a verzió kemény. A ’sajnálom’-os részt meg mindenképp meg akartam menteni, most végre ez is jó helyre került a dalon belül."


7.24

"Húha. Hát, lehet, hogy ehhez Simi kéne. Ez egy dátum. De... Nagyon nehéz erről nekem beszélni. Amit az énekléssel kapcsolatban mondtam nektek, a megnyílás, a lélek tükröződése... Hát ez a nóta az övé. Most érkeztünk el oda, hogy megnyílnak olyan dolgok, amelyek tinédzser korunk óta vissza vannak fogva. Az első olyan szám, amiben meztelenül kitárja az érzéseit. Ez az ő egészen a nyers húsig menő, valahol elhagyott lázadása."


Teszt

"Ez is Simi. Ő is énekli. Hihetetlen jó hangja van, és ez kb. a negyede annak, amit tud. A zenekarnak volt megjegyzése a dal kapcsán, hogy mi lenne, ha én is énekelnék benne? Igazából felszínesen nem tűnik fel, de egyenes következménye szövegvilágban a 7.24-nek. És ugyanarról a dologról van szó, amibe én, mint tesó, tényleg nem férek bele. Lehet, hogy ez a két dal picit szigetet alkot az új lemezen, de szeretnék teret adni annak, ami Simiben benne van."


Loverman, Show Me Your Balls

"Na, erre mondtad te, hogy érzed benne picit a Medallionos Yo’ Ass Is Mine-t. Hát, lehet, a hangszín talán... De a Loverman igazából az a dal, ami nagy küzdés eredményeképpen került csak a lemezre. Marci hozta a gitártémát, de Simi nem bírja, mert hogy olyan Rage Against The Machine hangulat..."


Van benne igazság.
.

"Tényleg?! (nevet) Akkor csak én nem vagyok benne annyira a RATM-ban. De nem is hajlandóak játszani élőben. Talán majd egyszer."


Brother And I

"Dávid azt mondta, hogy (itt Anna átvált Dávid hangszínére) 'ez a nóta olyan, hogy valakit feltétlenül meg kell ölelned, ha hallod, de attól tartok, hogy ezzel fogunk befutni, és olyan lesz, mint a More Than Words az Extreme-nél...' Mellesleg ez az én nótám, én írtam. Néha otthon, amikor kottából gitározgatok, mondjuk Nora Jonest, és le tudok fogni valami jazzes dolgot, az nagyon jó! Ez pont ilyen, ilyen akkordokat találtam, és összeállt pillanatok alatt. A szöveg pedig magáért beszél."


Van klip, van lemez, sikeres volt a lemezbemutató. Innen most hogyan tovább?

"Van terv, van elképzelés. Pesten havi egyet lehet játszani, minden klub kiköti, hogy előtte és utána két hétig nem lehet pesti fellépés. Ami nagy dolog lenne, és amiben mesterkedem, hogy elindulunk háromszor két napra Jávor Petivel (koncertszervező, manager, a zenekar barátja), meg Dáviddal, esetleg az öcsémmel, és egy csomó CD-vel megszervezünk egy médiaturnét. Utána meglátjuk, hogyan tovább.

Azt mondja Jávor, és tudni kell, hogy ő a legpesszimistább ember a világon, aki mindig csak nyög és nyávog (nevet), hogy jönnek felkérések, a nagyobb pesti klubokból is, meg első szóra sikerül valamit megbeszélni és normális gázsiért, már nem a korábbi kilincselés megy. Szerinte az összes fesztivállal sem lesz gond jövőre, most pedig szervezünk egy olyan vajdasági kört is, ahol két koncert köré lenne egy médiás kör. Tv, rádió, a klipet visszük, otthagyjuk a CD-t, hogy mindenfelé tudják meg a megfelelő emberek, hogy hova tartozunk..."


www.annaandthebarbies.hu

Interjús képek: Polgár Péter

Hozzászólások

[003293]
SzilvasG
Itt úgy tudom, nem ilyesmiről volt szó.
[003291]
nyuszimaci
Nem a zenéhez, hanem a bedrótozott kémnőhöz kapcsolódva. Ez prózaibb meló, házas férfiak megzsarolásához megrendezett ál-lebuktatásról van szó. Bárokban gogós lányokat etenek be ezzel, hogy nagy pénz, a férfi úgyis egy hűtlen állat, neked csak randira kell csábítanod... Gusztustalan. A Temzében kikötni abszolút lehetséges.
[003286]
SzilvasG
Ne tévesszen meg a "látszat", netán valamely első benyomás. Meg kell hallgatni a teljes új lemezt (az újat!) és rögtön értelmet kap a dolog. Főleg, ha egy koncert erejéig bizalmat szavaz az ember, hidd el, az itteni létjogosultságuk rögtön egyértelművé fog válni.
Plusz az újság neve is Metal & Hard ROCK Hammerworld, így bár igaz, hogy eredendően itt (és a nyomtatott verzióban is) leginkább a metal felé orientálódik az egyensúly, azonban arra érdemes esetben, lásd most, - szerintem - van tere a zenekarnak.
A Rockinfo is tervez tudtommal interjút a csapattal, talán már a következő számukba.


A l
[003280]
pumpika666
az biztos, h furcsa, hogy itt szerepel, nem a rockinfo-ban
anna egy jó kis bébi, erősen suna pozitív, egy pléhbojban inkább nézegetném, mint itt :)
[003278]
vinylfanatic
Ez hogy került ide !?
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
OPERATION: MINDCRIME - Az első új dal Geoff Tate csapatától: Left For Dead
2016. július 28. (csütörtök) 17:15

Az egykori Queensryche énekes Geoff Tate csapata, az Operation: Mindcrime szeptember 23-án adja ki az új albumát, amelyről máris meghallgatható az első dal, a Left For Dead. A Resurrection címet viselő lemez a 2015 szeptemberében The Key címmel kiadott debütáló album folytatása, mindenféle értelemben, hiszen az ott elindított trilógia második része.   Tate szerint az első album után felmerült kérdések egy részét megválaszolja majd az új anyag, amit az eddigi legváltozatosabb és legtöbb kihívást jelentő lemezének tart. Zenészek a Resurrection lemezen: Geoff Tate - ének, billentyűs hangszerek, szaxofon Kelly Gray - gitár, basszusgitár, vokál. Scott Moughton - gitár, billentyűs hangszerek Randy Gane - billentyűs hangszerek David Ellefson (Megadeth) - basszusgitár John Moyer (Disturbed) - basszusgitár Simon Wright (AC/DC, Dio) - dobok Scott Mercado - dobok Brian Tichy (Whitesnake) - dobok Tim "Ripper"...

EXTREME - Előzetes a jubileumi Pornograffitti koncert DVD-hez
EXTREME - Előzetes a jubileumi Pornograffitti koncert DVD-hez

Ha minden jól alakul, akkor a bostoni Extreme 2017-ben egy új stúdióalbummal fog jelentkezni, az azonban már biztos, hogy a legsikeresebb Extreme lemez, az 1991-es Pornograffitti 25 éves...

THE QUIREBOYS - Dal- és klippremier: Twisted Love
THE QUIREBOYS - Dal- és klippremier: Twisted Love

Twisted Love címmel szeptember elején jön ki a Spike vezette londoni hard rocker Quireboys kilencedik stúdióalbuma, amelynek felvezető dala a címadó tétel, amit egy klippel mutatott be a...

MACHINE MOUSE - Új gitáros és új felvétel: egy LGT feldolgozás
MACHINE MOUSE - Új gitáros és új felvétel: egy LGT feldolgozás

A Machine Mouse új gitárosa Hauptmann Tamás (Porno69, Star Positive) lett, és máris meghallgathatod, letöltheted a legfrissebb felvételüket, az LGT-től feldolgozott Egy elfelejtett szó...

JÓNÁS TAMÁS - Instrumentális gitárzene: Tavasz EP, készül a Négy Évszak
JÓNÁS TAMÁS - Instrumentális gitárzene: Tavasz EP, készül a Négy Évszak

The Four Seasons - Part 1: Spring címmel pár nappal ezelőtt egy új EP-vel jelentkezett Jónás Tamás gitáros, akinek nevét két korábbi instrumentális lemeze, valamint az általa...

ENTER SHIKARI - 26 perces turnés dokufilm az idei brit bulikról
ENTER SHIKARI - 26 perces turnés dokufilm az idei brit bulikról

A tavalyi The Mindsweep albummal az eddigi története legnagyobb brit turnéját hozta össze idén az Enter Shikari, ráadásul kvadrofon hangzással, és mindezt meg is örökítették abban a...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS