PETER STEELE - RIP - Az utolsó HammerWorld interjú 2007-ből

Megjelent a 2007. áprilisi HammerWorldben

2010. április 16. (péntek) 00:57 | utoljára módosítva: 2010. április 23. (péntek) 07:15

A szerdán szívelégtelenségben elhunyt Type O Negative frontemberre az utolsó HammerWorld interjújával emlékezünk.
A címlapsztori a 2007. áprilisi számunkban jelent meg.



Ha kíváncsi vagy az ismert metal fotós Stephanie Cabral 1994 és 2003 között készült képeire Peter Steele-ről, kattints ide!




TYPE O NEGATIVE
Steele feltámadása

Még a legnagyobb Type O Negative rajongók közül is sokan azt hitték, hogy az éveken át minden életjel nélkül vegetáló zenekar aligha fog már feléledni, de az élet rácáfolt a kétkedőkre. Négy év után megszületett egy Dead Again című új album, masszív, dinamikus hangzással, és itt-ott meglepően agresszív hangvételű dalokkal, a kommersz íz szinte teljes nélkülözésével. A frontember Peter Steele az új kiadóhoz szerződött csapat utóbbi éveinek nagy viharairól és magánéletének rejtett zugairól is beszámolt a HammerWorldnek.

Mióta csak 2004 őszén lemondtatok egy turnét, folyamatosan jöttek a híresztelések arról, hogy a Type O már nem fog magához térni, Peter Steele-nek komoly drog- és alkoholproblémái vannak, itt már aligha várható új album. Aztán 2005 tavaszán megérkezett a pletyka a halálhíreddel, amihez nagyban hozzájárult, hogy a honlapotokon egy sírkő képe jelent meg, Peter Steele 1962-2005, valamint “Végre szabad” feliratokkal. Mindez csak amolyan Type O humor volt, amivel szórakoztatni akartátok a rajongótábort?

“A sírkő egy félresikerült poénnak indult. A honlapunkat Josh kezeli (Josh Silver billentyűs), és mindössze azt akartuk jelezni valamiképpen, hogy megszabadultunk a Roadrunner kiadótól. Végre… Személyes szinten nem voltunk haragban velük, aránylag jól bántak a bandával, de több pénzt érdemeltünk volna. Sajnos a régesrégi szerződésünk olyan kedvezőtlen volt ránk nézve, hogy be kellett érnünk morzsákkal. A lényeg, hogy Josh eredetileg négy sírkövet tervezett, de valamiért végül csak az enyém került ki a honlapra, és attól kezdve beindult a pletykagyár. Tényleg mindenki azt hitte, hogy meghaltam.“
 
Igaz, hogy még a zsaruk is meglátogattak emiatt? Valahol ezt olvastam…

“Ez kivételesen igaz. Volt egy kisebb összeütközésem a törvénnyel, és ebből kifolyólag rendszeresen meg kell jelennem egy bírónál. Szerencsére a bíró Type O rajongó, szereti a zenénket, úgyhogy végül is nem olyan kellemetlen az egész, viszont amikor a fickó meglátta a honlapon a sírkövet, azonnal zsarukat küldetett ki hozzám, hogy nézzenek utána, mi van velem! Mondtam is Joshnak, hogy ez jó tréfa volt, de legközelebb, ha ilyesmit eszel ki, előbb velem is közölje. Cseppet sem mókás dolog két morcos zsernyáknak bizonygatni, hogy valóban én vagyok én, még élek...“

Ez a kisebb összeütközésed a törvénnyel valami droggal kapcsolatos probléma volt?

„Egyáltalán nem. Mint minden komolyabb balhé, sőt háború, ez is egy nő miatt történt. Összejöttem valakivel, akivel nem kellett volna... És mire ez kiderült, már össze is akasztottam a bajszomat valakivel emiatt. El is vesztettem kissé a fejem, úgyhogy volt egy kis kényszerpihenőm a rács mögött... De erről a témáról tényleg nem szeretnék beszélni. Főként, mert semmi köze a Type O Negative-hoz.”
 
Rendben, akkor beszéljünk egy kicsit az újjáalakított Carnivore-ról, a Type O előtti csapatodról, amellyel tavaly még a Wacken fesztiválon is felléptél. Miért épp most támasztottad fel a Carnivore-t? Miért nem a Type új albumán serénykedtél?

“Amikor nagyjából rendbehoztam magam, újra munkaképes állapotban kerültem, hiába is akartam volna a többiekkel melózni, nem nagyon értek rá. Tudod, a Type O-ban rajtam kívül mindenki családapa, gyermekek is vannak, csak én vagyok ilyen megrögzött agglegény. Egy magányos vadász… Úgyhogy ott álltam egyedül, és mivel ráértem, valamint pénzt is ígértek a Carnivore bulikért, nem sokat tétováztam. Felhívtam néhány régi cimborát, hogy nincs-e kedvük mulatni egy jót, és éppenséggel volt kedvük. Pláne amikor kiderült, hogy még pénz is jár érte. Nem túl sok, teszem hozzá...“
 
A pénz fontos szempont volt számodra?

„Fontos, persze. Aki azt mondja a mai világban, hogy nem érdekli a pénz, az hazudik. De csak a pénzért nem hoztam volna össze a Carnivore-t. Tényleg megfelelő volt az időpont, tényleg volt felesleges szabadidőm, és azt is sejtettem, hogy a kedélyállapotomon sokat javítana egy kis mókázás a régi spanokkal. Egy közepesnél rosszabb pszichológus is azonnal kiderítené, hogy a kapuzárási pániknak, a középkorúak válságának is köze lehetett a Carnivore újjáélesztéséhez. Most január elején múltam 45, és nem mondhatom, hogy különösebben örülök ennek a ténynek. A Carnivore-ral viszont újra 25 lehettem! Minden különösebb felelősség nélkül kiállhattam a színpadra, és elzúzhattuk a régi dalokat. De mindenkivel tudattam, hogy ez csak móka, semmi több, a Type O az igazi szerelmem. De ha jó pénzt ígér valaki, és az időzítés okés, szívesen újra színpadra állok a Carnivore-ral is.”
 
A Carnivore koncertek tehát nem hátráltatták a munkát az új Type O albumon. De akkor mi tartott ennyi ideig?
 
„Sosem voltunk egy különösebben kapkodós csapat. A World Coming Down és a Life Is Killing Me albumok között is eltelt négy év. Nem gondolnám, hogy a most eltelt négy év bárkit is meglepett volna a rajongóink közül. De most valóban akadtak olyan problémák, amelyek hátráltatták a munkát. Nemcsak a többiek családalapítási kedvére gondolok, hanem a saját személyes problémáimra is. Nem vagyok könnyű ember amúgy sem, de az utóbbi pár év elég súlyosra sikeredett. A mamámat 2005-ben vesztettem el, és az rendesen kiakasztott. Valahogy minden értelmetlennek tűnt. Sem a zenekarnak, sem a dalírásnak nem láttam semmi értelmét. Mindig is nagyon különleges kapcsolatom volt az anyukámmal, amióta csak az eszemet tudom, rajongtam érte. Ő tartotta egyben a családunkat, és jószerivel mindent tőle tanultam. Ha jobban belegondolok, igazán gondtalan csakis az anyaméhben voltam. Négy és fél évtizeddel ezelőtt. De nemcsak a mamám elvesztése miatt lettem talajvesztett, hanem más, hozzám roppant közel álló emberek elvesztése miatt is. Dimebag halála is nagyon kibuktatott, többek között. Az ő elvesztése inspirálta például a Halloween In Heaven című új dalt, amiben a Lycia énekesnője, Tara is szerepel. Dime közeli jóbarátunk volt, és noha a dalban nem bukkan fel a neve, mert szándékosan nem akartunk ilyen direkt módon utalni rá, ez a nóta egyértelműen az ő elvesztése kapcsán született.”
 
Az új lemez címadójában elég konkrétan említed a drog- és alkoholproblémádat is. Ez mennyire játszott szerepet abban, hogy kissé kicsúszott a talaj alólad?

“Elég komoly puttonyt cipelek magammal, és nehéz megállapítani, hogy a mélyen megbúvó problémáim miatt vonzódom-e a szeszhez, a kokainhoz és a különféle antidepresszánsokhoz, vagy pedig ezek miatt vannak zűrjeim. A lényeg, hogy a drog nem játék, és ma már messze nem olyan komoly nálam ez a probléma, mint pár éve. Nem fogom azt hazudni, hogy nem élek vele. De a súlyos időszaknak vége lett. Megjártam a pszichiátriát, megjártam az elvonót, és szégyellem, hogy ilyen gyenge voltam. A szövegeimben sok az irónia, de kivételesen a Dead Again egy nagyon komoly üzenet. Mindenkinek tanulnia kell a saját hibáiból, vagy éppen másokéból, és jobb, ha az anyagtól mindenki távol tartja magát. Éveken át azt hittem, hogy én biztosan nem fogok cuccozni, mert nem vagyok gyenge karakter. De kipróbáltam, voltam ilyen ostoba, és mire észbekaptam már rajta is voltam. És ez nem olyan, mint a legális cucc, mondjuk a Prozac, amit a depresszióm ellen már vagy 10 éve szedek. Ez tényleg kikészíti az embert. Ha a dal hallatán akár csak egy ember is megmenthető, már megérte annak idején létrehozni a Type O-t. És ezt most a leghatározottabban mondom, minden irónia nélkül.”
 
A hozzád közel állók nem tartanak attól, hogy egyszer végzel magaddal?

“Dehogynem! Rettegnek ettől. De ilyen könnyen egyetlen ellenségem sem szabadul meg tőlem! Egyébként bátor tettnek tartom az öngyikosságot, és például Kurt Cobaint is csodálom, mert képes volt megtenni. Meggyőződésem, hogy sokkal jobb helyre került. Bennem nincs ilyen elszántság, ráadásul úgy érzem, hogy valamit még tartogat számomra ez a nyomorúságos élet. Szeretnék rájönni, hogy mi az. Az nem lehet, hogy ennyiből állna az egész...“

A Dead Again borítóján egy misztikus orosz történelmi figura látható, Raszputyin. Miért éppen ő?

„Mert ahogy olvasgattam róla, egyre több közös vonást fedeztem fel köztünk. Imádta és habzsolta a nőket, alkoholista volt, drogozott, állandóan verekedett, mindenkivel összerúgta a port, de még a legdurvább merényleteket is túlélte. Egy ideig... Ugyanakkor valami misztikus módon értett a gyógyításhoz is. II. Miklós cár bizalmát például azzal nyerte el, hogy a halálosnak hitt betegségéből kigyógyította fiát, Sándort. Ráadásul külsőre is olyan volt, hogy ha ma élne, azonnal bevennénk a bandába. Simán megcsinálta, hogy két hónapon át egyáltalán nem mosakodott, nem borotválkozott… És persze szívből gyűlölte a világot. Itt lenne a helye ebben a zenekarban…”
 
Ha jártál szakorvosokhoz is a depresszióddal, nyilván mondtak valamit, hogy egy sikeres, ismert rockzenész, egy kreatív művész miért utálja ennyire magát és a világot. Nos?

“Csak feltételezések vannak, semmiféle bizonyosság. Az tény, hogy mindig is hajlamos voltam a magamba borulásra. És amit mondtál, az úgy is van. Sokan cserélnének velem ezen a világon, én mégsem érzem jól magam a bőrömben. Én úgy gondolom, hogy ez valami öröklött dolog. A génjeimben lehet a magyarázat, noha a szüleimet sosem hibáztattam semmiért. Az viszont elgondolkodtató tény, hogy amikor a mamám előrehaladott terhes volt velem, a karjaiban halt meg az anyukája, az én anyai nagymamám. Attól kezdve súlyos nyugtatókkal tudta csak átvészelni a terhességet, és ez minden bizonnyal hatással volt rám is. És nem jó hatással… Valószínűleg már magzatként ráálltam az anti-depresszánsokra, és ha nem szedek gyógyszereket, akkor komoly bajaim támadnak.”

A zene nem elegendő terápia ezek szerint…

„Maga a zene csodákra képes, azzal nincs is gáz. De a zene önmagában kevés, mert ott van mögötte a zeneipar, éles fogakkal, hatalmas karmokkal. És azt a bestiát nem tudom legyőzni.”

A lemezfelvételnek végül mikor tudtatok nekikezdeni?

“A Carnivore bulikat eleve úgy időzítettem tavaly, hogy a Type O dolgaival semmilyen formában ne ütközzenek. Így aztán augusztustól már stúdiózni tudtunk. És ezúttal egészen más módon dolgoztunk, mint az utóbbi három lemezen. Az emberek meglepődnek, amikor elárulom, hogy élő dobok utoljára a Bloody Kisses albumunkon voltak hallhatóak, még 1993-ban. Most viszont újra élő dobokkal készült az album.”

Korábban miért használtatok dobgépet?

“Nem is tudom, talán kényelmesebb volt így. A magam részéről mindig olcsónak, mindig művinek tartottam ezt, noha igyekeztünk olyan hangzást biztosítani a doboknak, hogy ez ne legyen feltűnő. Nem is nagyon vette észre senki. Az egész onnan adódott, hogy már a zeneírás közben szükségem volt a dobtémákra és programozott dobokat használtam a demókhoz. Valahogy kényelmesebbnek tűnt így a munka, és később sem láttuk értelmét annak, hogy a kész dobalapokat élő dobokkal cseréljük ki. Ezúttal azonban igazi zenekarként akartam dalokat írni, azaz jammelve. Úgy is álltunk neki a melónak, hogy nem voltak kész dalaim, nem voltak konkrét ötleteim, csupán egy-két riff és néhány kósza dallamtöredék. Ennek a megváltozott metódusnak köszönhetően egy élőbb, dinamikusabb anyag született, egy igazi zenekari teljesítmény. Hallani a lemezen, hogy itt négy fickó együtt zenél, komoly hangsúllyal az 'együtt' kifejezésen.”


A Type O Negative három tagja, valamint Mille Petrozza, Cristina Scabbia, Dez Fafara is megemlékezett Peterről

 

 

Hozzászólások

[001615]
zsani74
Pedig hány Életnek tudtál értelmet adni...
[000941]
Attikorn
Szívbemarkoló most olvasni ezeket a sorokat: " úgy érzem, hogy valamit még tartogat számomra ez a nyomorúságos élet. Szeretnék rájönni, hogy mi az. Az nem lehet, hogy ennyiből állna az egész... "
[000940]
pearlblood
Kár érte... :( Pedig milyen jó faszi volt! R.I.P.
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
NAGAARUM - Elkészült a Covid Diaries lemez limitált CD-verziója is
2020. augusztus 3. (hétfő) 19:05

Még májusban jött ki az új Nagaarum lemez, a Covid Diaries, a CD-verzió pedig pár napja látott napvilágot. Ez a projekt tizenkilencedik hanganyaga, sorlemezként pedig a tizenhetedik. "Egy hosszabb szervező és átszervező munka eredményeként végül megjelent a koronavírus járvány generálta rendkívüli közrend alatt komponált lemez fizikai változata. Az NGC Prod és az Aesthetic Death közös kiadványaként 300 darabra limitáltan érhető immár el a digisleeve CD. Az első 44 darabhoz jár egy hatoldalas leporelló, ami az eredeti magyar szövegeket tartalmazza - ezt nevezhetjük die-hard verziónak." 'Utólag visszatekintve, azért is érdekes számomra a lemez, mert hazánkat lényegében elkerülte a járvány. Érdekes figyelni a különböző emberek véleményét az okokról, az idejében meghozott intézkedésekről, vagy a mások által emlegetett elhazudott adatokról, a lakosság fegyelméről, vagy hogy ez az egész csak egy átverés,...

DEEP PURPLE - Pénteken jön az új album, ilyen lesz
DEEP PURPLE - Pénteken jön az új album, ilyen lesz

Eredetileg úgy volt, hogy június 21-én jelenik meg az új Deep Purple album, a Whoosh!, április elején azonban bejelentette a legendás hard rock csapat, hogy a lemez csak augusztus 7-én jön...

INCANTATION - Klippel a nyár végi album harmadik előzetes dala: Entrails Of The Hag Queen
INCANTATION - Klippel a nyár végi album harmadik előzetes dala: Entrails Of The Hag Queen

Sect Of Vile Divinities címmel augusztus 21-én jelenik meg az 1989 óta aktív amerikai death metal brigád Incantation tizenegyedik albuma, a 2017-es Profane Nexus lemez folytatása. Az...

KALT VINDUR - Új klipes dal a lengyel black metal csapattól: Eyes Ov Gods
KALT VINDUR - Új klipes dal a lengyel black metal csapattól: Eyes Ov Gods

.​.​.​And Nothing Is Endless címmel augusztus 7-én jelenik meg a black metalos lengyel Kalt Vindur második albuma, a 2017-es Delusions lemez utódja. A 2015 óta aktív csapat második...

BYPASS OF ANGER - Videoklip a debreceni csapattól: Pokol az Édenből
BYPASS OF ANGER - Videoklip a debreceni csapattól: Pokol az Édenből

Pokol az Édenből címmel júniusban jelent meg a Beholder tagokból 2016 végén alakult debreceni Bypass Of Anger bemutatkozó EP-je, a címadó dalhoz pedig most egy hivatalos klip is...

ANTI-MORTEM - Hat év után feltámadt a southern metal csapat, az első új dal: Old Wishita
ANTI-MORTEM - Hat év után feltámadt a southern metal csapat, az első új dal: Old Wishita

Hat év után új felállásban éledt fel az oklahomai southern metalos Anti-Mortem, az Old Washita című első friss dalukkal máris megismerkedhetsz. A banda 2014-ben adta ki első és eddig...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS