MAGMA RISE - Kalandok a német Doom Shall Rise fesztiválon

Holdampf Gábor útinaplója

2010. április 16. (péntek) 18:35 | utoljára módosítva: 2010. április 17. (szombat) 12:06

A legfrissebb Magma Rise hír, hogy a belassult, doomos fémzenét játszó banda is fellép a májusi, csillebérci MetalFesten! Az ex-Wall Of Sleep és Mood énekes Holdampf Gábor köré szerveződött formációban Hegyi Kolos (Stereochrist, ex-Mood) és Janó Misi (Neck Sprain) gitározik, a dobos pedig az egykori Neck Sprain csépmester Bánfalvi Sanyi, aki az utóbbi években Ákos csapatában is játszik. A zenekar debütáló albuma Lazy Stream Of Steel címmel jelent meg nemrég, Gáborék pedig pár napja jöttek vissza a belassult zenék egyik legismertebb német fesztiváljáról, a VII. Doom Shall Rise-ról. A göppingeni út élményeit és viszontagságait Holdampf Gábor osztja meg velünk. 




MAGMA RISE - Glow Burn Scream (a klasszikus Mood nóta új verziója az Exhorder, a Penalty és az Alabama Thunderpussy éléről ismert Kyle Thomas énekessel)

 

 
2010. április 7. - szerda
 
Miután sajnos nem sikerült a soproni próbát összehozni, mert nem állt rendelkezésre próbahely, Smici (Moby Dick, Bloody Roots) stúdiójában pedig - mivel ez a háza alagsorában van -, nem akartunk egy kis éji zenével szolgálni a családnak, így maradt a pesti találkozó.

Természetesen, mint minden alkalommal, meglehetős csúszással indult a program. A buszunk fél nyolc helyett csak negyed 11-kor ért a próbahelyre, Kolos pedig benne ült, tehát próbálni csak ettől az időponttól lehetett.

Mivel Bányai mester minimalizálta a dobjait erre az alkalomra (0 darab felsőtam...) meglehetősen pergőcentrikusra sikeredett a játéka :-), de repkedtek megint a dobverődarabok, a szokásos módon… elhajolni előlük lehetetlen!




Miután bepakoltunk (gyógysör hegyek… na persze), én még jóval éjfél előtt Sopronba indultam, hogy ott várjam be a csapat többi tagját, és hogy felvegyem Rézcső urat, aki egy kávéval és napi egy óra alvással működő robotpilóta, valamint egy kétlábon járó autóipari adatbázis... ezen kívül pedig képes CD-ket akár tok nélkül is eladni! :-)

A megbeszélt „hamarosan jövünk mi is” természetesen működött, a busszal végül hajnali fél ötkor indultunk el Svájc felé… („tök jó lesz, este elindulunk, kényelmesen, reggelre ott vagyunk Svájcban” - idézet Kolostól úgy két nappal korábbról…:-))


 
2010. április.8. - csütörtök
 
"Az utazás kb. a német határig unalmas-alvós volt… azt persze előtte megünnepeltük, hogy Janó Mihály átlépte a Lajtát :-) A német határtól már volt némi élénkülés, de ez azért még inkább a félalvós-beájulós útszakasz. Bregenzben, közvetlenül a svájci határ előtt, már kiszálltunk egy hosszabb körre, nagy evészetet csaptunk egy önkiszolgálóban, ahol Mihályunk nem akart rendesen enni, úgy kellett beletukmálni az ételt… ”nem nősz meg” stb.

Kicsit sétálgattunk a Bodeni-tó partján is, készült pár fotó aztán indulás tovább. Nagy meglepetésre a svájci határon semmiféle ellenőrzéssel nem találkoztunk, pedig legutóbb amikor egy másik túrán erre jártunk még CD-t is kért a vámos! Ekkorra már felélénkült a társaság és a terv az volt, hogy hagyjuk az autópályát másra, a matrica egy vagyonba kerül, csak éveset lehet venni, iszonyat drága, inkább menjünk toronyirányt, át a hegyeken , milyen szép is az…



 
Az is volt, nyilván. Tavasz lévén trágyaszag uralta a vidéket, kellemes felhőként telepedett a tájra, úgy kb. az egész alpesi szakaszon… ami nem volt zavaró, annyira... A buszt viszont az emelkedők tették komoly próbára. Kolos ordított az anyósülésen, hogy „mindjárt forr a víz”, ami persze nem forrt... Később meg, a fotózás kellős közepén (norvég blacker stílusú „erdő démonjai fotósorozat”)  „ott szaladt valami fekete a lábamnál, basszus én oda többet vissza nem megyek” felkiáltással tette lehetetlenné a további remekbe szabott erdei fényképek elkészítését… bemászott a buszba és már nem is akart kijönni.

Későbbi alpesi fotózásunkat a gyönyörű hegyvidéken egy elénk forduló rendőrautó zavarta meg… ellenőrzés. A hátsó ajtó úgy dönt, hogy ő ugyan nem… aztán 10 perc múlva mégis... minden rendben... végül fotózás a rendőrautónál :-) Mihályunk megállapította, hogy „ha sitt lett volna, az sem gond, itt úgyis minden rabnak van bent vagy három tehene meg egy jakuzzija!” :-)

Pfäffikon, a város, ahol a Rocktown nevű hely van, gyönyörű hely a Pfäffiker-tó partján. Kerestük a klubot, itt kéne lennie, de nincs, aztán kiderült, hogy van egy másik Pfäffikon is, kb. 30km-re, de végül ez volt az „igazi”. A klubban már ott volt a Seamount nevű csapat, akik németek, egy amerikai énekessel. Doom-dealer Ollyval is összefutottunk, a backstage-ben pedig már ott volt mindenféle ennivaló, innivaló... nagyon jó a hely."

6 körül megérkezett Doomvolki cimbora is, aki a bulit intézte, ő csinálja a Dawn Of Doom fesztiválokat is. Kb. fél tízkor kezdtünk... csütörtök lévén kb. 40 fizető a klubban, de teljesen rendben volt minden, a hangulat remek. Sanyi telibe találta a törött dobverőjével a bőgő nyakát, közvetlenül a kezem mellett, földöntúli hangeffektus, óriási! Kolos viszont nem akart a régi Mood nóta Glow Burn-ben háttérvokálozni: „most nem majd holnap” :-)

Volt néminemű eladás is, a szállás körül meg kisebb kavarás. Volki, a drága úgy gondolta, hogy az előre megbeszélt „szállás” címszóba belefér valami próbahely is, aztán megbeszéltük, hogy ez nem tesz jót az elkopott csigolyáknak, tönkrement veséknek, a májnak különösen nem, mire lelkesen telefonálgatni kezdett, majd kb. egy óra múlva közlölte, hogy van hotel, a plusz költségeket téríti, legalábbis kb. háromnegyedét, úgyhogy minden OK. A Seamountot azért  végignéztük... helyenként Judasos témák…

 
A hotel tökéletes volt, a város közepén, nyitva minden, két kulcs otthagyva a recepción nekünk egy bejelentőlappal. Nem vették túl komolyan a dolgot a „rideg, szigorú” svEjciek  :-)

 
 
2010. április 9. - péntek
 
 
"Reggel kamerás ébresztő Mihályéknál.... Rájött, hogy a dupla ágyon mellette Bányai mester személyében egy „ óriás meztelencsiga” fekszik… valamint közölte, hogy „ez már a Nyugat” :-)
Később amikor a buszhoz ballagtunk, messziről feltűnt, hogy kedélyesen társalog egy dekoratív 40-es hölggyel... lám mit is tesz az alpesi levegő... robbanásszerű a fejlődés a idegen nyelvek ismeretben :-) Mindez a kolostortéren (Kolos-tor, érted?), ami Európa 2. legnagyobb templomtere, a római Szent Péter tér után.



Később a Rajna vízesésnél Mihály kijelentette, hogy ez szép-szép, de már hiányzik az újvárosi víztorony… :-) viszont a felnyergelt falóra az istennek nem akart felülni! De van itt van üvegfalú lift, akkor liftezzünk, fel-le… a vízesés gyönyörű, a kastély is, a svájci csoki brutál áron volt kapható. Persze vettünk. És a folyamatosan a fejünk felett Damoklész kardjaként függő „hol vegyek olcsó svájci hűtőmágnest?”-ügynek is pont került a végére. Ugyanis NINCS olcsó, csak drága. Azt meg vásárolja meg, aki nagyon akarja :-) Átléptük a német határt, és kétszer egymás után végighallgattuk a Faith No More-tól a  The real thing-et - fasza!



És már itt is volt Göppingen, a templomnál már gyűltek rendesen az arcok...  „ki motorral, ki gyalog” :-) Amúgy a Doom Shall Rise fesztivált egy hajdan amerikai katonák számára épített templomban rendezik meg. Van aki a parkolóban alszik lakókocsiban, vagy épp sátorban. Mondjuk a füves részen a templom előtt nem árt vigyázni, mivel pár éve, amikor Kolosék itt voltak, megmart valakit egy vipera!

Rögtön össze is futottunk Jochennel és Frankkal, a két fő szervezővel - gyors információcsere után rögtön megoldódott a hotelkérdés is. Úgy volt, hogy csak másnap jövünk, mivel erre a napra Essenben lett volna bulink az amerikai Death Row-val (Victor Griffin vezette csapat, a Pentagram elődje), valamint a japán kult Church Of Misery-vel, ám ezt a szervezők az alacsony elővételre hivatkozva két nappal a koncert előtt lemondták… nagyon „profi” módon....

Megkaptuk a passzokat, az eszem-iszom kártyákat, majd körülnéztünk, táplálkoztunk... minden szép és jó, meg profi is. A bulit, ahogy Jochen mesélte, 3 videókamerával fogják venni, a hangot meg külön. Ezt majd meg is kapjuk valamikor. Sikerült megtalálni a buszsofőrt is, aki a zenekarokat fuvarozza a helyszín és a szálloda között, majd elfoglaltuk a szállást. Mihály pánikba esett az egyágyas szobák miatt... egy darab kétágyast azért kapunk, így oda ő fészkelte be magát Bányai mesterrel...  a sörbázis  :-) 
Később visszajött értünk a busz, irány a templom, ahol összefutottunk Doomvolkival, aki éppen akkor érkezett Svájcból. Nagy mértékben elázva egy Mood-reunion buliról elmélkedett, amit persze ő hozna össze Svájcban, „csak itt, csak most” jelleggel. És erre 500 embert várna! :-)
Lehűtöttük a kedélyeit, de ettől függetlenül boldog volt, percenkét ölelkezés, lapocka lapogatás...



Régi nürnbergi haverjaink is felbukkantak, Serkan és Boris, valamit a Dreaminges arcok Zschopauból... a Mood-téma megint előkerült... hogy is volt az ’99-ben Zschopauban az a zúzás :-)  Nekem erről egy másik zúzás jutott eszembe.. nekitolattam ugyanis a busszal valami akadálynak a koncert után :-) vagy előtt…

7-kor percre pontosan elindult a buli, totál teltház és mindenki akkora, hogy alig látni a színpadot! Ez már-már klausztrofóbiás rohamot okoz... Atom a hangzás, a fények szintén, szóval megadták a módját megint... várjuk a holnapot már nagyon…. 11-kor a saját busszal visszatérünk a hotelbe, ott mindenki elvonul a szobájába, majd a sörbázison később titkos találka… állítólag… én nem voltam :-)

Ránéztem a netre.. meghalt Varga Zoli… pfff… minden idők egyik legnagyobb Fradistája.
Nagyon szomorú hír. Nyugodjék békében!


 
2010. április 10. - szombat

Kolos beígérte, hogy fél nyolckor kopog, meg is tette egy kicsit később. Bár mindegy volt, mert valaki már reggel 7-kor úgy döntött, hogy motorosfűrésszel nyírja fazonra a környező fákat… úgyhogy alvás nem nagyon volt. Reggeli. A crew-val voltunk elszállásolva meg egy lengyel női kézilabdacsapattal!

Délelőtt göppingeni városnézés, és ki tudja hogyan, de a Treff nevű ős-rockkocsmába „botlottunk”, ami totál old school hely... itt csak régi rockok meg doomos zenék mennek… meg tele volt jó fazonokkal. Sőt itt kezdett gyülekezni a DSR látogatók egy része is. Aztán jött a látogatás az ital nagykerben :-) halál...

Fél 3 körül értünk a helyszínre, kipakoltuk a CD-ket, pólókat, 3-tól pedig beindult a doom nagyüzem. Mindenképpen ki kell emelni a fellépők közül a máltai Nomad Son zenekart, akik szerintem az est legjobb produkcióját nyújtották az énekescsajjal kiálló amerikai Jex Thoth-tal együtt. A Nomad Son a Trouble klasszikus At The End Of My Daze dalával zárt és ennek hallatán az jutott eszembe, hogy vajon miért nem egy ilyen kvalitású, karakterű énekes vette át Eric Wagner helyét... hihetetlen volt a fickó!

A bulink 21:40-től kezdődött, mondhatni „fő” műsoridőben , de itt az a helyzet, hogy alapvetően minden zenekarra bejönnek a népek... arra is, amelyik 3-kor játszik. Azért jó volt a teljes teltház elé felballagni a színpadra, és bár az ottani kontrollt nem lehetett 100%-osnak nevezni, egy jó kis „együttordítozós” bulit sikerült csapnunk. Zenekari cuccok vásárlásában is nagyon-nagyon belehúztak az emberkék, ami jól esett. Buli után fotózkodás, dedikálás, és ivászat a backstage-ben…


MAGMA RISE - Time Has Been Given (live, Doom Shall Rise 2010, Göppingen)


(A német Hammer online beszámolója a Magma Rise koncertjéről:
"Vastag groove-val kezdte műsorát a magyar Magma Rise, és amilyen flottul beindultak, egyből megalapozódott a hangulat is. A Volbeat neve gyakran felmerült a közönség soraiban - nem csoda, az énekes Gábor hangja erősen Michael Pousen-esen csengett. Ettől a hasonlóságtól eltekintve a banda egyszerűen klasszikus heavy metal módra szólt, és ez most nagyon kedvező fogadtatásra talált. Logikus következmény, hogy a szett végén a négyest rendesen megünnepelte a közönség. A merchpultnál az egy hónapja kiadott Lazy Stream Of Steel albumot is vitték, mint a cukrot."
)


Mire éjjel egykor beértem, Mihályunk (ki más?!) már egy norvég arccal társalgott… hogy milyen nyelven, azt nem tudom, de tolmácsnak hívott, majd ordítozni kezdett, hogy „nem lehetne inkább németül?” :-) Rövid idővel később a busznál eléggé feldúltan (feldúltságának oka ismeretlen) kijelentette, hogy szakít ezzel az „életformával”… majd beszállás után elaludt.



Az első pihenőnél, amikor a többiek már kiszálltak, csendben megjegyezte, hogy meg kellene állni, mire mondtam, hogy Misikém, már állunk... Erre az iránt érdeklődött, hogy akkor mi a fene ez a „sistergés”?!  :-)

Így autóztunk haza az éjszakában, a GPS nem találta a jelet, mi meg nem találtuk az autópályát... de délelőtt 11 körül végre kiszálltam Sopronban. A túra remekül sikerült, a közben jelentkező nehézségeket sikerült megoldani, élményekkel gazdagodva tértünk haza... de a hab a tortán az volt, amikor Kolos leadta a buszt, Gödöllőn kiderült, hogy volt érvényes svájci autópálya matrica a szélvédőre ragasztva... :-)


www.myspace.com/magmarise
www.magmarise.com

További Magma Rise anyagaink:
Gábor bemutatja a Lazy Stream Of Steel dalait

Interjú tavaly szeptemberből









 

 

Hozzászólások

[000948]
infernaldemon
Hibátlan a felálás de a lemez szerintem lapos (főleg a Wall of sleep-hez képest)és elhamarkodott...Ettől függetlenül sok sikert kívánok nekik (remélem az egyéb elfoglaltság miatt nem lesz rövid életű)
[000944]
Knarrenheinz
Hibátlan lemez. Első és második hallgatás után még "akadozott", de utána! Az év idei hazai kiadványa eddig számora, az évi végi 20-as listám tuti résztvevője.
[000943]
Knarrenheinz
Hibátlan lemez. Első és második hallgatás után még "akadozott", de utána! Az év idei hazai kiadványa eddig számora, az évi végi 20-as listám tuti résztvevője.
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
MICHAEL SWEET - Dalpremier az októberi szólóalbumról: Ten
2019. szeptember 18. (szerda) 17:26

A Stryper frontembere, Michael Sweet gitáros/énekes/dalszerző a 90-es évek eleje óta rendszeresen készít szólólemezeket, a 10. önálló albuma pedig Ten címmel jön majd október 11-én. Máris megismerkedhetsz a szöveges videóval kísért harmadik előzetes dallal, a Tennel, amelyben a Fozzy és a Stuck Mojo soraiból ismert Rich Ward gitáros a vendég. A lemezen számos más vendég is játszik: Todd La Torre (a Queensrÿche énekese), Jeff Loomis (Arch Enemy, ex-Nevermore), Andy James, Tracii Guns (LA Guns), Ethan Brosh, Joel Hoekstra (Whitesnake), Gus G. (Firewind), Howie Simon, Marzi Montazeri, Will Hunt (Evanescence), John O’Boyle, valamint Mike Kerr és Ian Raposa a Firstbourne-ból. Michael Sweet: "Szinte minden dalban más és más zenész vendégszerepel. Eredetileg csak néhány vendéget terveztem, de aztán úgy döntöttem, hogy érdekes lenne minden dalba meghívni valakit. Elkezdtem felsorakoztatni a neveket, majd megkerestem őket, és sorba...

MYRATH - Márciusban az önálló turnéjukkal is eljönnek Budapestre
MYRATH - Márciusban az önálló turnéjukkal is eljönnek Budapestre

Shehili címmel még májusban jelent meg a prog/power vonalas tunéziai Myrath új stúdióalbuma, a 2016-os Legacy lemez folytatása. Novemberben a Beast In Black vendégeként érkeznek...

ENTRAILS - Dalpremier a régisulis svéd death brigádtól: The Pyre
ENTRAILS - Dalpremier a régisulis svéd death brigádtól: The Pyre

Rise Of The Reaper címmel október 11-én jelenik meg a 2008-ban újjáéledt svéd old school death metal brigád Entrails hatodik albuma, a 2017-es World Inferno lemez folytatása. Az új...

MEGADETH - Dave Mustaine orvosai nagyon pozitívnak érzik a kezelés hatását
MEGADETH - Dave Mustaine orvosai nagyon pozitívnak érzik a kezelés hatását

Még júniusban derült ki, hogy a Megadeth alapítóját, főnökét, Dave Mustaine-t torokrákkal kezelik, de azóta is folyik a munka az új stúdióalbumon, januárban pedig a Five Finger Death...

OZZY - Négy hét alatt elkészült egy új album
OZZY - Négy hét alatt elkészült egy új album

A The Sunnak adott friss interjújában Ozzy beszámolt arról, hogy elkészített egy 9 dalos új albumot, mindössze négy hét alatt. Mégpedig azután, hogy a rapper Post Malone friss...

PHIL ANSELMO - Egy Pantera tribute turnéról Zakk Wylde-dal: "Miért ne?"
PHIL ANSELMO - Egy Pantera tribute turnéról Zakk Wylde-dal: "Miért ne?"

Phil Anselmo nemrég az egyik chilei Illegals buli előtt adott interjú során azt mondta, hogy ha minden körülmény adott, ő benne lenne a korábban is többször emlegetett Pantera tribute...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS