ÉLŐ FÉM - Lamb Of God, Job For A Cowboy buli Bécsben!

Lamb Of God, Job For A Cowboy, August Burns Red, Between The Buried And Me - Bécs, Arena - 2010. február 25.

2010. február 26. (péntek) 13:08 | utoljára módosítva: 2010. február 26. (péntek) 14:33

 

Egy Lamb Of God bulinak itthon is sokan örülnének, de a félórás műsorokkal kiálló vendégzenekarok közül azért tavaly nyáron el lehetett nálunk csípni a metalcore-os August Burns Red-et, de a Job For A Cowboy is zúzott már Magyarországon. Igaz, a progosan brutalizáló Between The Buried And Me még soha, akárcsak a főbanda. A Lamb Of God-ot sokan szeretik a mai idők Panterájának nevezni, ami a szikár riffelésen alapuló, és fifikás ritmusalapokon nyugvó, itt-ott thrashes groove metal, valamint a süvöltősen durva ének miatt helytálló megközelítés, de azért van benne leegyszerűsítés is. Bőven. A Lamb Of God mára egy precíziós gyilkológéppé vált a színpadon, erről már a tavalyi Graspopon is meggyőződhettem, de arra kimondottan kíváncsi voltam, hogy az ezer fős és erre az estére „Sold out” táblás Arena nagytermében mit művelnek majd.

 

 



Akármennyire is igyekeztünk a helyszínre érni, a pontosan színpadra zavart Between The Buried And Me műsorának elejét csak lekéstük, és mivel a metalcore-ral és progos death metallal kevert zúzda vonal Dream Theaterjének dalai kimondottan epikusak, ezen a bulin egyenesen csak két tételre volt esélyük. A tavalyi lemez Fossil Genera dalmonstrumának csak a foszlányait hallhattuk, viszont a zseniális Colors album zárótételét, a White Wallst már a színpad elől bámulhattuk.

Aki látta a Colors DVD-t, nagyjából sejtheti, hogy ezek a fickók élőben is tökéletesen prezentálják a komplex témáikat, a nem evilági szólókat, és Tommy Rogers is energikusan hozta magát, hol hátul a szintije mögött, hol a fronton egy mikrofonnal a kézben. A gyülekező, sörözgető közönség különösebben nem volt vevő a villantós témákat és progos elszállásokat egyaránt elővezető csapatra, de én azonnal befizetnék egy önálló bulira!

A keresztény metalcore vonal egyik zászlóvivőjének számító August Burns Red viszont élőben sem hengerelt le. Ugyanazt éreztem, mint a lemezeiknél. Jól odateszik, amit a műfaj megkövetel: göteborgi alapú riffek, At The Gates-re emlékeztető témák, és moshpit-kompatibilis breakdownok, de igazi egyéniség nélkül. Nyilván, ha a metalcore lenne a legkedvesebb műfajom, valamint beleásnám magam a csapat szövegeibe, jobban értékelném a ténykedésüket, de Jake Luhrs szuggesztív színpadi munkájának kiemelése mellett is csak egy tipikus metalcore csapatot láttam. Jake amúgy ritka gusztustalan fajta, tulajdonképpen végigköpködte a bulit, gyakran alá is állt a csulaesőnek, de volt, amikor nemes egyszerűséggel csak a fikát csapta ki orrlyukából a színpadra. A dinamikus előadásmódtól, a kíméletlen üvöltéstól ennek az ótestamentumi figurának még az állán is folyt a nyál a Messengers lemez Back Burner dalával induló és az ugyanonnan származó Composure dallal záruló buli végére. A két klipes nóta között persze a tavalyi Constellations albumot sem hagyták ki, négy nóta is előkerült onnan, de az Indonesia nem, pedig oda behívhatták volna vendégnek Tommyt a Betweenből – mint a lemezen.

Jake tehát hozta a műsort, a többiek viszont egész másképp festettek. Ha Dustin basszer fél karja nincs kivarrva, a komplett hangszeres szekció egy gimnáziumi zenekarra emlékeztetett volna: béna, jellegtelen frizurák, pólóingek… A tipikus metalcore témákat amúgy jól odatette a csapat, de félóra elég is volt belőlük.
 
Az arizonai Job For A Cowboy az a fajta deathcore brigád, amely egyértelműen a death metalra helyezi a hangsúlyt, és van is vitamin, meg Cannibal Corpse-szerű brutalitás abban, amit művelnek. De. És ott az a de. Egyrészt egy Morbid Angel, egy Dying Fetus, vagy egy Suffocation viszonylatában még mindig hiányzik belőlük az igazi átütő erő, másrészt Jonny Davy énekes lemezen különlegesnek ható magas fekvésű sikolyai kiábrándítóan gyengék voltak élőben.

A hosszúhajú, metal pólós arc amúgy jóféle frontember, vezényelt, irányított, sőt még egy hatásos halálfalat is varázsolt a színpad elé, de meg kell hagyni, a sikolyaiban nem sok erő volt. A tavalyi lemezen bemutatkozott új dobos élőben is nagyot alakított, tökéletes összhangban az XXL-es fültágítójával rettenetesen kinéző Brent basszerrel. Viszont öröm volt nézni, ahogy a közönség megvadulását is az olyanokra, mint a tavalyi Ruination nyitódala, az Unfurling A Darkemes Gospel, a bemutatkozó Doom EP-ről előásott és Spongyabob révén extra népszerűségre szert tett Knee Deep, vagy a szintén az EP-ről származó, és szintén kihagyhatatlan Entombment Of A Machine.

De a Genesis albumos Embedded zárás is emlékezetesre sikerült. Ám ha már a fültágítós, telehánytpólós generáció „death metal”-járól van szó, sokkal nagyobbat ütött pár hete a Black Dahlia Murder a Dieselben, és nem csak azért, mert ott még kiváló gitárszólók is vannak.

JOB FOR A COWBOY - Knee Deep (feat. Spongyabob Kockanadrág)




A mai groove metal színtéren talán nincs is párja a richmondi Lamb Of God-nak, ráadásul ennek a bandának nem igen akad gyenge pontja. Ott vannak először is az Adler tesók, Chris a dobok mögött, Willie a gitárnál, akik – hasonlóan az Abbott vagy a Van Halen fivérekhez – nem kell, hogy kommunikáljanak a legvadabb ütemek váltogatása közben sem. Őket is láthatatlan kapocs fűzi egybe, és ez bombabiztos alapot szolgáltat a Mark Morton gitáros személyében egy másik kiváló gitárossal is rendelkező bandának.
 
És folytatva a párhuzamot, a 37 évesen is már erősen őszülő, de hosszú haja miatt különleges látványt nyújtó John Campbell basszer is épp olyan szürke eminenciás, mint Rex vagy Michael Anthony volt a maga idejében. De fülnek és szemnek egyaránt kedves csemegét jelent a frontember Randy Blythe is, aki tébolyultan süvölti szenvedélyes sorait a mikrofonba két headbang között. Dallamokat nem nagyon formál, de azért vannak emlékezetes kórusai, a hangja viszont üvöltésben, süvöltésben, hörgésben és kegyetlen ordításban is elsőrangú.

A Lamb Of God ma már fővonalas csapatnak számít Európában is, a metal színtéren mindenképp. Ennek megfelelően az Arénát megtöltő, és már a Job műsora alatt is spontán Lamb-Of-God, Lamb-Of-God kiáltásokat hallató tömeg soraiban épp úgy lehetett Metallica, Disturbed, vagy épp Pantera pólós arcokat látni, mint dizájnolt kiscsajokat, rutinos rockerrókákat, netán 16-17 éves középiskolás metalosokat, akik láthatóan a szülői kényszerrel dacolva próbálják fejrázásra alkalmassá tenni frizurájukat. A mörcspultnál is mindenki vitte a LOG-cuccokat, mintha ingyen adnák…

A stilizált amerikai lobogós háttéren túl a látványt maga a zenekar nyújtotta, különös tekintettel a két gitárosra és Randyre, ezúttal is a zenén volt a hangsúly. Alapos műsort kaptunk, igazi headliner produkciót, ami a legutóbbi Wrath lemezhez hasonlóan a The Passing intróval startolt, amiből az In Your Words és a Set To Fail kettőse kerekedett ki. A Wrath bemutatót aztán a Sacrament nyitódala szakította meg, a Walk With Me In Hell, amit tényleg az egész terem együtt dörgött Blythe ceremóniamesterrel. És persze a Now You’ve Got Something-nál sem kellett bíztatni senkit.

De visszanyúltak még korábbra is: a 2003-as As Palaces Burn-ról a Ruin került a műsorba, a zárást pedig a Black Label jelentette a 2000-es New American Gospelről. Egyedül a LOG-előd Burn The Priest lemezről nem nyomtak semmit. A főprogram egyik csúcspontját a Grace - Broken Hands kettős hozta, majd ezt a Laid To Rest koronázta meg. Chris Adler játszi könnyedséggel ütötte a legeszehagyottabb ritmusokat is, pedig az utóbbi nóta stop-start témái minden hangszerestől sokat követeltek. Cseppet sem látszott rajtuk, hogy bármi gondot okozna nekik a technikás témázgatás, óramű pontossággal zúztak.

A ráadásban a slayeres hangulatelemeket indító, de aztán kellően pörgős Vigil helyett én mondjuk szívesebben vettem volna a 11th Hourt (ha már 2003-as album), de a Reclamationt is hiányoltam kissé, ám az együttordibálós, ördögvillázós Redneck minden hasonló gondolatot kisöpört az agyamból. A Black Label már tényleg csak a kegyelemdöfés volt megtiport, megrágott és kiköpött porhüvelyünk számára.
L. L.  
 
 
LAMB OF GOD műsor
The Passing
In Your Words
Set to Fail
Walk With Me In Hell
Now You've Got Something To Die For
Ruin
Hourglass
Dead Seeds
Blacken The Cursed Sun
Grace
Broken Hands
Laid To Rest
Contractor

ráadás:
Vigil
Redneck
Black Label

 

 

Hozzászólások

[000586]
GoreZone
tzar-nak:
igazad van, -1. Ettől függetlenül szerintem ismerem a Pantera-t, csak eddig nem figyeltem fel Vinnie Paul és Dimebag testvéri mivoltára. De köszönöm a tájékoztatást! A többit ettől függetlenül fenntartom...
[000585]
tzar
GoreZone-nak:
Abbott tesók - szerintem nézz utána egy Pantera nevű csapatnak, hátha megtetszik...
[000583]
GoreZone
Ezt egyszerűen fájt végigolvasni. Jake Luhrs undorító figura. Hát nagyon. Érdekes módon a pesti bulin egy köpést nem láttam tőle, amellett az egyik legrendesebb frontember akivel valaha beszéltem. "Ha Dustin basszer fél karja nincs kivarrva, a komplett hangszeres szekció egy gimnáziumi zenekarra emlékeztetett volna: béna, jellegtelen frizurák, pólóingek..." Ha valakinek nincs hosszú haja és nincs kivarrva nyakig az már nem lehet metal zenész? Lehetne vetni egy pillantást Elliot Desgagnes-re (Beneath The Massacre). MEg úgy amúgy a sima hosszú haj nem jellegtelen. Job for a cowboy mint deathcore. Még mindig itt tartunk? Csak nekem tűnt fel a 2 nagylemezen vagytiszta death metalt játszottak? Igen, valóban nem a Suffocation/Morbid Angel féle technikás vonalról, csak úgy a'la nature. Ruination nyitószáma az Unfurling A Darkened Gospel, a fent említett nóta nem tudom hol hallható... "fültágítós, telehányt pólós generáció "death metal"-ja" Na ez a megjegyzés sem az említett generációt minősíti. Ha már death metal, az Arch Enemy legendás gityótesói Amott (Christopher és Michael) néven látták meg a napvilágot. Abbott-tól (Jeff) viszont nagyon jó könyvek jelentek meg, izgalmas mindhárom nálunk megjelent regénye. Na sebaj, 4 fellépőből kettőt sikerült korrekten értékelni. Sajnálom, hogy nem lehettem ott, mert remek zenekarok ezek.
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
MÖRK GRYNING - 15 év után új album jön a svéd black metalosoktól, dalpremier: Fältherren
2020. augusztus 12. (szerda) 18:35

Hinsides Vrede címmel október 23-án jelenik meg a 2016 óta újra aktív svéd Mörk Gryning hatodik albuma, elsőú előzetesként pedig máris itt a Fältherren dal. A stockholmi black metal brigád legutóbbi lemeze, a Mörk Gryning még 2005-ben jelent meg, aztán 11 éven át szünetelt a zenekar. A friss albumot Sverker Widgrennel rögzítették a stockholmi Wing stúdióban, Carl-Gustaf Bäckström dobos játéka csaupán a Black Spirit dalban hallható, amelyben amúgy Jonas Bernt basszer mellett Laura Ute is énekel. Johan "Aeon" Larsson, aki a koncerteken billentyűzik, a For Those Departed és az On The Elysian Fields számokban zongorázik az új lemezen. "Büszkén jelenthetjük be, hogy végre kiadás előtt áll az új albumunk. Sokat kellett várni rá, mi azonban épp olyan éhesek vagyunk, mint bármikor. A lemezanyag egyenesen leás a bandánk leglényegéig: brutális és melodikus, sötét és euforikus..."  ...

ARMORED SAINT - Klippremier, az első dal John Bushék új albumáról: End Of The Attention Span
ARMORED SAINT - Klippremier, az első dal John Bushék új albumáról: End Of The Attention Span

Punching The Sky címmel október 23-án jelenik meg a legendás amerikai power metal banda, az Armored Saint új stúdióalbuma, a 2015-ös Win Hands Down lemez utódja. A reggel már bemutatott...

KORI - Klippel az első dal a P. Box, Omen zenekarokból ismert Koroknai Árpád új csapatától
KORI - Klippel az első dal a P. Box, Omen zenekarokból ismert Koroknai Árpád új csapatától

Tegnapután címmel és egy klip kíséretében hozta ki első dalát a Kori, az ex-P. Box énekes, Koroknai Árpád (ex-Omen, Szfinx) új formációja. Ez a szám Kozma Norbert gitáros (Rúzsa...

DESOLATOR - Stockholmi death metal, az új dalban Karl Sanders a vendégük
DESOLATOR - Stockholmi death metal, az új dalban Karl Sanders a vendégük

Sermon Of Apathy címmel szeptember 4-én jelenik meg a svéd Desolator második albuma, amelynek harmadik előzeteseként a The Great Law Of The Dead nótával lehet ismerkedni. A szám...

ATAVISTIA - Hozzánk is jönnek majd a Finntroll és a Skálmöld társaságában
ATAVISTIA - Hozzánk is jönnek majd a Finntroll és a Skálmöld társaságában

Egészen friss, tegnapi hír, hogy a szeptember 18-án megjelenő Vredesvävd (Wrath-woven) albumának jövő tavaszi Európa-turnéjával Budapestre is eljön a Finntroll. A koncert a Dürer...

TALES OF EVENING - Megvan az új basszusgitáros, már készül a klip egy friss dalhoz
TALES OF EVENING - Megvan az új basszusgitáros, már készül a klip egy friss dalhoz

Az elmúlt hét végén forgatta le legújabb dalának videoklipjét a szimfonikus metalt játszó Tales Of Evening. A Csak én látom című szerzemény a 2021-ben megjelenő ötödik nagylemez...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS