WINGER, MARKONEE - Budapest - Élő Fém + Fotógalériával frissítve

Budapest, A38 - 2009. december 9.

2009. december 11. (péntek) 14:49 | utoljára módosítva: 2010. február 21. (vasárnap) 12:08

Sokan voltak úgy azzal, hogy legmerészebb álmaikban sem remélték volna, mondjuk úgy, a '90-es évek derekán, hogy valaha is látni fogják egy színpadon Kip Winger basszer/énekest, Reb Beach gitárost, Rod Morgenstein dobost és John Roth gitárost, azaz a klasszikusnak is méltán tekinthető Pull turnés összeállítású Wingert. A melodikus metal és az arénarock sötét évei óta persze sikerült összefutnunk velük itt-ott, Kip Winger tavalyi akusztikus bulija például szenzációsan sikerült, Reb Beach szintúgy kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Whitesnake-ben. Mégis, az igazi az, ha vállvetve harcolnak a maroknyi megmaradt Winger fanatikus kegyeiért, akkor ugyanis mágikus dolgok történhetnek. Nem kell messzire menni, itt a Karma című vadiúj album, mely az elmúlt hónapokban annyira hozzá nőtt Danev Gyurihoz, hogy enyhén kritikus hangvételű októberi ismertetője ellenére is az év albumának választotta. Gyuri természetesen nem hagyhatta ki a Winger szerdai koncertjét sem az A38-as Hajón.


 

Kisfiús lelkesedéssel számoltam a napokat december kilencedik napjáig, a koncert azonban minden várakozásomat felülmúlta. Szerencsénkre a hazai publikum is átérezte a helyzet súlyát, alaposan megtelt a hajó gyomra, még azt is meg merem kockáztatni, hogy nézőcsúcsot döntöttünk ezen a túrán.
 
Winger maestro színpadra lépése előtt a totálisan ismeretlen olasz Markonee zenekar próbálta lázba hozni a jelenlévőket. Hogy mennyire jártak sikerrel, arról csak sejtéseim vannak, mivel botcsinálta technikusként éppen Reb Beach-nek segítettem felhúrozni a gitárját (nem vicc!), mialatt ők a deszkákon küzdöttek. A válogatottan rossz arcú taljánok egyébként szimpatikus, udvarias figuráknak tűntek a délutáni beállás alatt, leginkább azonban élénk színű gitárjaik és az egyik arc régisulis Dokken pólója miatt fogok emlékezni rájuk.
 
Wingerék 9 óra után nem sokkal kezdtek, mégpedig az új korong egyik legjobb, legkeményebb tételével, a Pull Me Under-rel! Itt rögvest el is hajítottam csekély méretű szürkeállományomat, melyet a Duna valószínűleg már a Fekete-tengerig sodort el! A mindenki által bőszen emlegetett hangzásbeli hiányosságokat az első sorban abszolút nem lehetett érzékelni, én legalábbis mindent tökéletesen hallottam. Kip ígéretéhez híven húzós tempót diktált, másodiknak jött a zseniális Blind Revolution Mad, majd közvetlen utána a Seventeen! Hát igen, ez a csapat simán megengedheti magának azt a luxust, hogy az egyik legnagyobb slágert rögtön az elején elsüsse. Innentől kezdve képtelen voltam tárgyilagosan szemlélni az eseményeket, muszáj volt átadni magam a nagybetűs ZENE sodrásának, úgyhogy a további dalsorrendről fogalmam sincs. Az biztos, hogy az új lemezről terítékre került még a korai Wingert idéző Deal With The Devil és a szikár Stone Cold Killer, utóbbi különösen odavágott élőben.
 
A IV-es korongról csak a nyakcsigolyákat alaposan megmozgató, himnikus Your Great Escape került be a programba, amit kicsit bánok, hiszen a Right Up Ahead például egy modernkori Winger alapvetés, a hátborzongató Down Incognito és a fenségesen terebélyesedő Rainbow In The Rose viszont mindenért kárpótolt. Az mondjuk elég érdekes látvány volt, ahogy Kip a sarokban felállított billentyűs hangszer mögött egy sámlin kuporogva énekelte a dalt, közben pedig az olasz basszer kezelte saját rózsaszín négyhúrosát. Hogy erre mi szükség volt azt nem tudom, az ilyen típusú, szellősebb dalok eddig is megszólaltak egy gitárral és Johnny Roth-tal a bőgőn… A Miles Away és a fergeteges Headed For A Heartbreak alatt ugyanez a helyzet állt elő, utóbbiban Reb szólója maga volt a hangjegyekkel teli kánaán!
 
Kip egyébként végig fantasztikusan, mondhatni lemezminőségben énekelt, nyoma sem maradt a néhány nappal azelőtti megfázásnak, persze Reb és John vokálmunkájára sem lehetett panasz. A balkezes dobmágus, Rod Morgenstein hihetetlen munkát végzett a szerkó mögött, önálló szólójának felvételét legszívesebben elküldeném tanulmányozásra Lars Ulrich-nak, hátha feljebb tudna lépni a középhaladó szintről, ha-ha! (Várom a nyomdafestéket nem tűrő e-mail-eket, kedves Metallica rajongók!) Reb Beach továbbra is a tapping technika császára, követhetetlenül száguldozott mindkét kezével a fogólapon, Johnny Roth pedig a maga a megtestesült sokoldalúság. A fickó úgy játssza a bluest, ahogy nagyon kevesen, ám ha kell, könnyedén teker fénysebességgel. (Atyám, mekkora párbajt vívtak Rebbel a You Are The Saint végén!).
 
A buli utolsó részében a Can’t Get Enuff, a Madalaine és a mostanában elég ritkán játszott Hungry elevenedett meg (érezzük magunkat megtisztelve), a zárásként elhúzott Beatles alapmű Helter Skelter alatt pedig felkavarodtak a láthatóan nem szomjas olaszok is egy kis bohóckodásra. Mondhatnám, hogy kevés volt a másfél óra, valamint kimaradt a Junkyard Dog és a Spell I’m Under, de nem teszem, mert még most is ujjongok, hogy egyáltalán itt voltak!
 
A koncert után, az adrenalin-sokk elmúltával elgondolkodtam kissé, és egy érdekes megállapításra jutottam: tulajdonképpen hálásak lehetünk a Nirvanának, a Pearl Jam-nek, és az egész grunge korszaknak. Nekik, illetve a krónikusan beteg angolszász zeneiparnak köszönhetjük, hogy a Winger kaliberű, egykoron hihetetlen magasságokban repkedő bandák képesek voltak visszaszállni a Földre, ezáltal emberközelivé, elérhetővé váltak, ami a muzsika hitelességének, szívből jövő mivoltának is jót tett. A Winger ebből a szempontból is példaértékű, zenélni csak így érdemes, vagy sehogy…
 




DANEV GYURI KÉPEI







WINGER - Seventeen (2009/12/9 - Bp., A38, a közönségből)



WINGER - John Roth "chicken pickin'" gitárszólója (2009/12/9 - Bp., A38 Hajó)




WINGER - Deal With The Devil (2009/12/9 - Bp., A38, a közönségből)






 
Fotók: Németh Wera
 

 

 

Hozzászólások

[000115]
wiktor
Megvolt a másfél óra? Szerintem 80 perc körül volt... :/ A videókat köszi! :))
Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
FIRSTBORNE - Friss videó Chris Adler és James Lomenzo új projektjétől: Roll The Dice
2020. augusztus 6. (csütörtök) 19:38

Még júniusban jelent meg a debütáló EP az ex-Lamb Of God dobos, Chris Adler új projektjétől, a FirstBorne-tól, a Roll The Dice dalhoz pedig most elkészült egy szöveges videó. A csapatban James Lomenzo basszusozik (ex-Megadeth, White Lion, Lynch Mob), az énekes Girish Pradhan (Girish And The Chronicles), a gitáros pedig Myrone. "A FirstBorne egy közösség. Innen senki sincs kizárva. Ez egy soundtrack mindenki számára, ezekben a sötét időkben egy pozitív jelzőfénynek szánjuk."   www.facebook.com/pg/firstborneofficial   FIRSTBORNE - Roll The Dice (szöveges videó a 2020-as FirstBorne EP-hez) FIRSTBORNE - FirstBorne EP (2020) Firstborne by Firstborne

BLACK STONE CHERRY - Október végén új album, klippel az első dal: Again
BLACK STONE CHERRY - Október végén új album, klippel az első dal: Again

The Human Condition címmel október 30-án lát majd napvilágot a southern rocker Black Stone Cherry hetedik albuma, első előzetesként pedig máris itt van a klippel kísért Again dal. A...

CONTINOOM - Klippremier Schrott Péteréktől: Not My War
CONTINOOM - Klippremier Schrott Péteréktől: Not My War

Új videoklippel jelentkezett a Schrott Péter énekes vezette Continoom gárdája. "Már a tizedik videoklipjét készítette el a fúziós, elektro-modern metalos Continoom zenekar - ezúttal...

CULT OF LILITH - Pusztító death metal Izlandról, új dal és klip: Purple Tide
CULT OF LILITH - Pusztító death metal Izlandról, új dal és klip: Purple Tide

Mara címmel szeptember 4-én jelenik meg a death metalos izlandi Cult Of Lilith bemutatkozó albuma, második előzetesként pedig a klippel kísért Purple Tide dalt tették közzé. A videót...

ALESTORM - Vicces videó a vicces dalhoz: Big Ship Little Ship
ALESTORM - Vicces videó a vicces dalhoz: Big Ship Little Ship

Május végén jelent meg az Alestorm új albuma, a Curse Of The Crystal Coconut, a Big Ship Little Ship című dalhoz pedig egy cseppet sem komoly videoklip érkezett most. Ismerkedj meg vele!...

ISENGARD - Fenriz 25 év után új szólólemezt ad ki
ISENGARD - Fenriz 25 év után új szólólemezt ad ki

25 évvel a Høstmørke lemez után egy harmadik albumot ad ki az Isengard, a Darkthrone-ból jól ismert Fenriz szólóprojektje. Az 1989 óta létező Isengard két lemezt hozott ki a 90-es...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS