ALICE IN CHAINS - Első ízben Budapesten!
Villáminterjú William Duvall énekessel
1995-ben jelent meg a Layne Staley énekes vezette Alice In Chains utolsó stúdióalbuma, amely szimplán az Alice In Chains címet viselte, a súlyos drogproblémákkal terhelt frontember pedig 2002-ben távozott az élők sorából - méltatlan körülmények között. Egy lyukas garast nem adott volna senki a grunge éra legmetalosabb csapatának jövőjéért, ám 2009-ben mégis egy fenomenális albummal - Black Gives Way To Blue - tértek vissza, november 27-én pedig a Petőfi Csarnokban lépnek majd fel. Az új énekes William Duvall válaszolt kérdéseinkre.
Mi a tapasztalat az eddigi turnékon? Elfogadnak az ősrajongók, vagy inkább gyanakodva méregetnek?
"Most már abszolút nincs ilyen probléma, hiszen a lemeznek is úgy álltunk neki, hogy előzőleg vagy két éven át csak turnéztunk. 2006-ban mindenféle komoly haditerv nélkül indultunk útra, de menetközben összeértünk, mint csapat, mint zenekar, és ez az albumnak is nagyon jót tett. A lemez tetszik az embereknek, ez nyilvánvaló. De az is benne volt a pakliban előzőleg, hogy csupán a turnét bonyolítjuk le, még utoljára igazságot szolgáltatunk az Alice In Chains nagyszerű dalainak. De a színpadon is fantasztikus volt a hangulat, ahogy a nézőtéren is. Az első fejezet lezárult, most pedig itt állunk egy új fejezet első oldalán. Egyáltalán nem tartok a turnétól, mert biztos vagyok benne, hogy az új dalokat is épp olyan szeretet fogadja majd, mint a régieket."
Ki volt az eddigi legismertebb Alice In Chains rajongó, akivel találkoztál?
"Mondhatnám a Metallica tagjait, de róluk köztudott, hogy mennyire szeretik a zenekart, a dalainkat. Nagy szerepük volt abban, hogy Jerry egyáltalán rászánta magát a turnézásra. James Hetfield állandóan azt kérdezgette tőle, hogy mikor hallhatja újra élőben a kedvenc dalait... A Los Angeles-i koncertünk előtt pedig Eddie Van Halen jelent meg az öltözőnkben, és izgatottan mondta, hogy alig várja már a bulit! Nem gondoltam volna, hogy ő is szereti az Alice In Chains dalokat. Az is hatalmas élmény volt számomra, hogy bekerülhettem Seattle zenei közösségébe, olyan rockikonok társaságába, akiket korábban csak távolról tiszteltem: Chris Cornell, Krist Novoselic, Eddie Vedder... Ezt óriási megtiszteltetésnek tartom."
Ha az utcán sétálgatsz valamelyik turnéállomáson, fel szoktak ismerni?
"Egyre gyakrabban. De nemcsak turnézás közben fordul elő, hanem sokkal furább, hétköznapi helyzetekben is. Teszem azt tolom kifelé a bevásárlókocsimat valami áruházból, totál pukkant formában, és egyszer csak odaperdül mellém egy kedves harmincas hölgy, hogy írjam alá a parkolócéduláját! (nevet) Közben meg úgy néz rám, mintha nekem egyáltalán nem lenne szabad hétköznapi ember módjára bevásárolnom. Sokan azt hiszik, hogy aki színpadon áll és zenél, annak nincs is szüksége tejre, péksütire, köznapi dolgokra...."
A december elsején érkező Your Decision klip beharangozója
Mennyiben más az Alice In Chains tagjaként turnézni, mint a Comes With The Fall nevű korábbi bandáddal?
"Igazából össze sem vethető a kettő. Régebben mindent én csináltam. Szerveztem, telefonáltam, turnémenedzserkedtem, bulikat kötöttem le, néha még a kormány mögé is beültem. Buli után meg jól esett kicsit elüldögélni, dumálgatni az ott maradt rajongókkal. Ezt itt nem nagyon tehetem meg. Szinte minden percemet beosztják, de máshogy nem is bírnám. Interjúk, fotózások, beállás, utazás, ilyen-olyan promóciós munka... Ha nem szerveznék meg helyettünk az életünket, már rég kinyúvadtunk volna. Így tényleg csak arra kell koncentrálnunk, ami a feladatunk. Ez egy egészen más szint, sokkal több a tennivaló is. De ez nem panasz, mert nagyon élvezem az egészet. És még mindig jobb helyzetben vagyok, mint Jerry, akit tényleg ezerfelé hívnak, rángatnak..."
ALICE IN CHAINS - Check My Brain (Live at Jools Holland 09/11/13)
November 17-én, a londoni bulin ezeket a dalokat játszotta a zenekar:
Them Bones
Dam That River
When I Die
Check My Brain
Your Decision
We Die Young
Last of My Kind
Sickman Play
Again
It Ain't Like That
Heaven Beside You (akusztikus)
Got Me Wrong (akusztikus)
Black Gives Way To Blue (akusztikus)
Nutshell
Lesson Learned
Angry Chair
Man in the Box
ráadás:
Acid Bubble
Would?
Rooster
Részletek a novemberi HammerWorldben megjelent Jerry Cantrell interjúból
Hozzászólások